Oklahoma City – Elutasítóan reagált a második legnagyobb észak-amerikai indián törzs az őt ért rasszista vádakra. Mint írtuk, a csiroki indiánok egy határozattal kizártak maguk közül 2500 afro-amerikait, egykor befogadott felszabadított rabszolgák leszármazottait.
Az Egyesült Államok keleti területeiről 1838-ban távolították el az ott élő indiánokat, és számukra kényszerlakhely gyanánt jelölték ki a későbbi Oklahomát. Az oda vezető halálmenetben mintegy négyezer indián vesztette életét. A kitelepítettek között voltak asszimilálódott indiánok, akik Délen maguk is tartottak rabszolgát, akiket magukkal vittek Oklahomába. A rabszolga-felszabadítás idején ők is elnyerték szabadságukat, majd csirokivá fogadták őket. Ma körülbelül 2800 ilyen freedman létezik.
A csiroki törzs a jog értelmében szuverén nemzet, felfogása szerint jogában áll bárkit a kebelébe bevenni vagy onnan kivetni. A döntésnek nem csak elméleti következményei vannak. Az indián törzshöz tartozás elveszítésével a freedmanek elveszítették jogaikat az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, és jó néhány oktatási előjogtól és szociális kedvezménytől is elestek.
Joe Crittenden csiroki ügyvivő törzsfőnök a szövetségi Indiánügyi Hivatalról (BIA) kapcsán kijelentette: „A csiroki nemzetet nem a BIA kormányozza.” Crittenden, aki a következő törzsfőnök megválasztásáig vezeti a csiroki indiánokat, meg nem nevezett kongresszusi képviselőket is megvádolt azzal, hogy be akarnak avatkozni a törzs belügyeibe.
Ilyen kísérlet valóban történt: a BIA helyettes vezetője, Larry Echo Hawk azzal fenyegette meg az indiánokat, hogy amennyiben vissza nem veszik a törzsbe a freedmaneket, és nem hagyják őket is szavazni, a szövetségi kormány nem fogja elismerni a szeptember 24-i törzsfőnök-választás eredményét. A kormány álláspontja szerint egy 1866. évi szerződés garantálja, hogy a volt rabszolgák és leszármazottaik a törzs tagjai, teljesen függetlenül attól, hogy fűzi-e őket vérségi kapcsolat a csirokikhoz.
A szövetségi hivatal kilátásba helyezte azt is, hogy visszatartanak egy 33 millió dolláros segélyt, amennyiben a törzs nem rendezi megfelelő módon a feketék ügyét.
Kísért a múlt.
A több száz évvel ezelőtt történtek, komoly hatással vannak a mai történésekbe.
Ha ebbe belegondolunk, láthatjuk, hogy döntéseink bizony tovább élnek, mint mi, vagy akár az unokáink.
.
Messzebbre kell annak látnia, aki egy ország, egy nép, egy népcsoport nevében dönt.
Mindenkinek megvan ebben a saját felelőssége.
A csiroki törzs miért vetette éppen most ki maguk közül a feketéket? Hiszen korábban is teljesen tisztában voltak avval a ténnyel, hogy nincs vérségi kapcsolat.
Érdekelne, miért is zárták ki azt a 2500- at… na, majd rákeresek az amerikai sajtóban, ha ráérek.
Szerintem azért zárták ki a feketéket, mert ott sincs elég munka és az indiánok féltik azt amit keservesen felépitettek. Csiroki indiánok nagyon dolgos nép legalábbis ezt olvastam róluk
Az amerikai indianok ingyen egeszsegugyi ellatasban es egyeb tamogatasban reszesulnek. Ez szemelyenkent tobb ezer dollart jelent evente (magan betegbiztositas egy negytagu csaladra evi 10 ezer dollar korul mozog). A freedmanek leszarmazottai hulyek lennenek, ha ezt feladnak. Ezert fenyegetozik a BIA (Indian ugyek osztalya – Bureau of indian Affairs) azzal, hogy megvonjak a tamogatast.
Edit:
…
- Rendben van, de attól még marad a kérdés:
…
Mi ez a balhé?