Tel-Aviv – Az Ászuta kórházba nap mint nap érkező páciensek közt egyaránt van zsidó és arab, meleg és heteró, vallásos és világi. Mindannyiuk célja közös: kisbabával szeretnének távozni innét.
Izrael lombikbébi-nagyhatalom: itt található a világ legforgalmasabb, lombikbébi-programmal foglalkozó kórháza, ahol évente mintegy hétezer in vitro megtermékenyítést (IVF) hajtanak végre.
Szemben azokkal az országokkal, ahol a gyermeket áhító pároknak nagyon komoly költségekre kell felkészülniük, Izrael ingyenes és korlátlan IVF-programot biztosít a 45 év alatti nőknek kettő darab csecsemő erejéig. Ennek köszönhetően a zsidó államban születik a lakosság számarányához mérten messze a legtöbb lombikbébi.
„Ha az ember belegondol, azért ez elképesztő”, mondja a 35 éves Keren az Ászuta kórház lombikbébi-osztályának várótermében; lábánál bézs színű fiolában férje lefagyasztott spermája. Ezt egy másik kórházból hozták át, ahol Keren három évvel ezelőtt első ízben próbálkozott IVF-fel, és meg is született a kislánya.
„Legalább három gyereket akarok, és ha annyi pénzt ki kellene fizetni, nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék rá”, mondta.
Noha a bőkezűség megterheli az ország amúgy is tekintélyes egészségügyi kiadásait, a gyakorlatot nem sokan vitatják vagy bírálják; ez egyike az izraeli közélet kevés kérdésének, amiben majdnem mindenki egyetért. Még az egyedülálló vallásos nők is egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást, és ezt a megoldást a rabbik helyeslik.
„Izraelben az az egyedülálló, hogy hi-tech kultúra egyfelől, rendkívül hagyományőrző másfelől”, mondja Szigál Gooldin, a Héber Egyetem orvos-szociológusa, aki tanulmányozta az izraeli lombikbébi-programot. „Izraelben a családot a gyermek teszi, és ennek nem csak a félelem az oka, hogy a katonaság alatt el lehet veszíteni a gyermeket, de az is, hogy a család elképesztően fontos társadalmi intézménynek számít Izraelben.”
„Bárkitől, aki itt él, azt várják el, hogy legyen gyereke”, teszi hozzá. „Mindennapos beszélgetésben megkérdezik az embert, mennyi gyereke lesz, és ha azt válaszolja, hogy egy, akkor megkérdik, miért csak egy, de ha kettőt mond, azt kérdik, miért csak kettő?”
Az izraeliek szaporodási rátája már most is magas: családonként átlagosan 2,9 gyermek. Túl a bibliai „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsolaton sok izraeli zsidó a Holokausztban odaveszettek száma miatt is aggódik.
A demográfia ebben az országban politika is. Izrael fennállása óta oda kell figyeljen arra, hogy az országban megmaradjon a zsidó többség, és újabban az ellenőrzött területeken élő palesztin lakosság magas szaporodási rátájával is versenyezniük kell. Az izraeli állampolgársággal rendelkező arabság szaporulata azonban ugyanakkora, mint a zsidóké.
A Human Reproduction Update című folyóiratban publikált felmérés 2002-ben kimutatta, hogy évente és egymillió emberre 1657 IVF-et végeztek Izraelben, míg ugyanez a mutató a ranglista második helyén álló Izlandon csak 899, az e tekintetben messze az európai országok mögött kullogó Egyesült Államokban pedig mindösszesen 126.
A szakértők szerint Izraelben ma már több lombikbébi születik, mint a világ összes többi országában együttvéve. Ma az izraeli gyerekek négy százaléka mondhatja el magáról, hogy IVF-fel jött a világra, míg Amerikában csak egy százalék.
A lombikbébi-ipar legnagyobb üzeme az Ászuta kórház: itt hajtják végre az évi 28 ezer izraeli IVF mintegy negyedét. A kórházban működő termékenységi központban lévő laboratóriumban huszonöt inkubátor van; hatvanezer lefagyasztott embriót tárolnak folyékony nitrogénben, nem messze a műtőtől, ahol a pete aspirációját hajtják végre, valamint az úgynevezett transzferszobától, ahol az embriókat ültetik be a páciensbe.
Dr. Sáj Elicúr, az Ászuta lombikbébi-osztályának vezető főorvosa „szentszobának” hívja a transzferszobát, miután itt számtalan ima hangzott már el.
Míg az eljárás a közkórházakban teljesen díjmentes, a magánkórházak, mint amilyen az Ászuta is, kiegészítő biztosítással rendelkező pácienseket fogadnak, akiknek kisebb, százötven amerikai dollár körüli díjat kell fizetniük. Ugyancsak fizetni kell valamennyit az állam által szubvencionált hormoninjekciókért.
Az egészségügyi minisztérium állítása szerint egy kezelés 3450 dollárba kerül, noha a kritikusok szerint a valós költség ennél magasabb lehet.
Az Egyesült Államokban egy átlagos kezelési ciklus a pete kiemelésétől az embrió beültetéséig 12 ezer 400 dollárba kerül. Azok a biztosítótársaságok, amelyek részben megtérítik az ilyen költséget, általában megszabják a költségtérítés felső határát.
Mira Huebner-Hárél, az egészségügyi minisztérium jogtanácsosa szerint Izrael az egyetlen olyan ország a világon, amely nem csak díjtalanul hajtja végre az IVF-et 45 éves korig, de minden egyes nőn végrehajtja azt, függetlenül attól, férjezett, hajadon, elvált, özvegy, homó vagy heteró. Jelenleg egy bizottság mérlegeli annak lehetőségét, hogy homoszexuális férfiak számára is lehetővé tegyék-e a szolgáltatást, béranyán keresztül.
„Mi itt igen érzékenyek vagyunk az emberek család utáni vágyára”, mondja Huebner-Hárél. „Azt hiszem, a mi országunk büszke lehet arra, hogy minden nő, aki anya akar lenni, megpróbálkozhat ezzel.”
Ennek a politikának is akadnak persze bírálói. Hedva Ejál, az Isá l’Isá feminista szervezet munkatársa szerint nem ártana, ha több szó esne a kezelés lehetséges érzelmi és fizikai kockázatairól, amelyek a hormonkezelésből fakadnak. Úgy véli, az erről való párbeszédet elnémítja részint maga a közvélemény, részint az egészségügyi lobbi, amelynek pénzügyi érdeke a jövedelmező lombikbébi-ipar fenntartása.
A virágzó iparág más előnyökkel is szolgál az izraeli orvosok számára. Miután rengeteg a páciens, és mindenkinek más okból van termékenységi problémája, személyre szabhatják a kezelést és így sokkal gyakoribb a siker. Miután pedig a pénz nem számít, nincs akadálya annak sem, hogy több embriót ültessenek be, és nem egyszer születnek hármas-, négyesikrek.
Vered Litáj-Szever, dr. Elicúr 32 éves, Corán városból való páciense nyolc IVF-kezelést kapott. Fia, Eitán az utolsónak köszönhetően született meg négy és fél hónapja.
„Ha bárhol másutt élnénk, aligha jutok el idáig”, ringatja gyengéden karján a csecsemőt. Tizenegy olyan barátnője van, akik szintén lombikbébit szültek.
„Van ebben a politikában valami mélységesen emberi, abban a gondolatban, hogy az embereknek jogukban áll szülőknek lenni”, mondja. „Ha van valami, ami jellemzi az itteni életet: az érték, amit az élet hordoz.”
Loading ...
Gratulálok!
Talán valamelyik kormányunk majd szintén helyzetbe hozza az egészségügyet!
:-)
Izrael az !zrael!
a vilåg peldåt vehet rola!
Amiről az írásban nem esett szó , de az összképhez mindenképpen hozzátartozik:
Nálunk a meddőség megállapítására nem a máshol szokásos 2-3 évet kell várni, arra egy év házasságban élés után lehet jelentkezni.
Nem ritka az olyan eset sem, amikor valakinek már született 1-2 gyereke de később nem esik teherbe. Az ilyenkor alkalmazott gyógyszeres kezelést követően megeshet, hogy a már meglévő 3 gyerek egyszerre kap újabb 3 testvért!
Bár az írásnak nem témája, de a család értékét jelzi, hogy az örökbefogadások száma is igen magas. Nem csak gyerektelen családokban, de ott is, ahol a nagyobbak már “kiröpültek”. Így aztán az sem ritka, hogy az utolsó gyerek a legnagyobb unokával szinte egyidős.
Izraeli orvoslás :
Láttam egy hosszú riportot a TV.-ben , jópár éve :
Izraelben van egy magánklinika , ahol tekintélyes summa ellenében bárkit kigyógyítanak drog-függőségéből.
Maga a kúra 3 napig tart , hozzátartozónak is jönni kell aki éjjel nappal a pácienssel van.Bentalvós a klinika.
Maga az eljárás valami igen titkos összetételű injekció-kúrából áll amitől a drogos igennagyon erősen szenved három napig. Pokoli kínokat él át.
De utána sohasem tér vissza a droghoz.
Számítások szerint ez a pár millió forint még mindig csekélyebb összeg ahhozképest hogy egy masszív drogos általában teljesen tönkreteszi és lenullázza , földönfutóvá teszi az egész családját mielőtt túladagolásban meghal.
A szép emlékű VIII. Henrik király is sok fejetlenséget megelőzhetett volna ha megkérdezi izr. boltosát, hogy kell fiút csinálni.
Geyza:
…
Nincs olyan csodaszer, amely mentesítené a tudatmódosító-szerektől függő embereket az önuralom és az akaraterő próbájától. Lehet, hogy a nikotintapaszhoz hasonlóan csökkenti az “éhséget”, de legvégül mégiscsak a beteg határozza el, hogy visszatér vagy sem a valóságba és a hátrahagyott gondjaiba.