San Diego – Szintetikus élet létrehozásával kísérleteznek egy kutatólaboratóriumban, ahol azt az ősi kérdést vizsgálják, mi választja el az élőt az élettelentől. A modernkori Frankeinsteinek sok-sok kémcsővel dolgoznak. Szerintük eljön az idő, amikor a kémcsőben lévő valami életre kel.
A modernkori amerikai Frankenstein nem más, mint dr. Gerald F. Joyce, a San Diegó-i Scripps Research Institute professzora, aki kutatásai során az embert ősidők óta izgató, titokzatos határvonalon mozog: azon, ami az élőt az élettelentől elválasztja. Ez a határvonal meglehetősen elmosódott, még a biológusok sem mind értenek egyet abban, mitől él valami, vagy hogy egyáltalán definiálni kéne az élő fogalmát. abban viszont nagyjából konszenzus uralkodik, hogy a fejlődés és az alkalmazkodás képessége az élet számára elengedhetetlen. Az sem kétséges, hogy ha sikerülne egy „másik” élet titkaiba bepillantani, talán közelebb jutnánk a nagy kérdéshez: hogyan kezdődött, és mennyire egyedi a földi élet.
Ahogyan azt Hollywood a harmincas években elképzelte
Chris McKay, a NASA Ames Research Laboratoryjának kutatatója szerint minden, amit az életről tudunk, a földi élet tanulmányozásán alapul. Dr. Joyce nemrégiben azt mondta: „Megőrjít, amikor a csillagászok kijelentik: a világmindenség élettel terhes. Ha van egy Föld típusú bolygónk, mennyi az esély arra, hogy azon élet alakuljon ki? Egy a millióhoz? Vagy egy a kettőhöz? Nem értem, mire alapozzák ezt. Ha lenne mintánk egy másik életből, lett légyen az akár szintetikus, talán többet megtudnánk. Lefogadom, hogy létre fogjuk hozni.”
Dr. Joyce és egy végzős diákja – Tracey A. Lincoln, aki azóta a Massachusettsi Egyetem orvosi karán kutató – négy évvel ezelőtt molekulát fejlesztettek ki egy kémcsőben, amely képes volt önmagát másolni és fejlődni, amíg a gondosan megválogatott tápanyag a kémcsőbe bejutott. Halhatatlan Molekulának nevezték el. A képződmény RNS-formájú molekula, azaz ribo-nukleinsavból áll: DNS-ben kódolt minta szerint rakja össze a proteineket. Önmagában nem él semmivel sem jobban az RNS vagy a DNS, mint akármelyik vegyianyag – de dr. Joyce kémcsövében ez a különlegesen felépített RNS-molekula mindennél közelebb jár ahhoz, hogy éljen. Másolja magát, és fejlődik is.
Dr. Joyce
Dr. Joyce reméli, egy napon még ennél is többre lesz képes. Az élet bármilyen formájának jellemzője a reprodukálási képesség, de a földi organizmusok trükkjeinek tárháza ennél sokkal szélesebb – ide sorolható a pávák tollától a bálnák énekéig minden. Dr. Joyce molekulái eddig még semmilyen meglepetéssel nem szolgáltak, ám a kutató szerint ez csak idő kérdése, az ő dolga pedig, hogy erre a lehetőséget megteremtse.
A szintetikus élet létrehozásának filozófiai és intellektuális következményei beláthatatlanok. Drámai következmények ugyan nem lesznek – a tudósok valószínűtlennek tartják a sci-fi filmekből ismert jeleneteket, amelyben a Petri-csészéből kiugró lények átveszik a hatalmat és zombikat faragnak a boldogtalan laboránsokból – valószínű ellenben, hogy évekig fogják vitatni az eredményt, ha az meglesz valaha.
Freeman Dyson princetoni matematikus-fizikus szerint a szintetikus élet létrehozásának akkora lenne a jelentősége, mint a mezőgazdasági művelés vagy a fémmegmunkálás feltalálásának: ma senki nem tudná megmondani, hova vezetne.
A titokzatos kettős spirál
Az egyedül ismeretes földi élet alapja a szénmolekulából álló DNS, amely információkat tartalmaz kettős spiráljában arról, hogyan jöjjenek létre és működjenek élő sejtek. A szintetikus élet létrejöhet egy másfajta genetikus kódot használó DNS alapján, amiben kevesebb vagy több van a jelenlegi négy összetevőnél (adenin, timin, guanin, citozin); alapulhat a DNS-től eltérő komplex molekulán, vagy több mint húsz aminósavon, amelyekből a mi proteinjeink felépülnek, de nem kizárt foszfor- vagy vasalapú élet sem. Vannak, akik abban sem biztosak, szükség van-e itt egyáltalán kémiára. Manifesztálódhat-e élet elektromos töltésű, hatalmas csillagközi porfelhőben, miként azt Fred Hoyle brit csillagász és szerző vizionálta a magyarul is megjelent Fekete felhő című művében?
A modern tudomány hipotézise szerint az élet 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelent mweg a földön, talán langyos pocsolyában, mint Darwin feltételezte, vagy esetleg fortyogó-bugyogó iszapban, netán tenger alatt kitörő vulkánnak köszönhetően. Ennek az Édenkertnek az első lakója a vegyészek gyanúja szerint az RNS volt.
Az RNS ma megbízásokat teljesít a DNS számára. Az RNS a DNS-hez hasonlóan genetikai információkat tartalmaz, ám a DNS-sel szemben képes molekulák közötti vegyi reakciókat katalizálni, azokat kettéhasítani vagy egymáshoz kötni, mely feladatot a modern organizmusok esetében leginkább a proteinek hajtják végre.
1962-ben vetette fel Alexander Rieg, az M.I.T. biológusa, hogy az RNS esetleg kétféle szerepet is játszhatott a kezdetekben: egyszerre volt terv és az azt végrehajtó mechanizmus. A tudomány nem képes azt bebizonyítani, hogy az élet magától jött létre, képes viszont arra, hogy létrehozza a maga RNS-ét, azután megnézze, megáll-e a lábán.
Az ember teremtése egy modern festményen
Dr. Joyce számára a nagy nap 2007. október 1-jén jött el, amikor a reprodukciós folyamat beindult – és azóta sem állt le. Tizenkét fajta replikátort szintetizáltak, amelyek képesek mutálódni, és reprodukciós képességüket javítani. A molekulák tizenöt perceként duplázódtak, s míg az eredeti verziók csaknem teljesen eltűntek, kezdetben nem létező kombinációk, mutációk jöttek létre. Röviden szólva: a molekula fejlődött.
„Az evolúció számunkra, vegyészek számára nem elmélet”, szögezi le dr. Joyce. „Az evolúció az, amit a molekula csinál, amikor megvan az a tulajdonsága, hogy másolja önmagát, és az előd információt adjon át az utód számára.”
Mindazonáltal a szintetikus élet igen primitív formájáról van szó. Dr. Joyce molekulájának csak két génje van, az embernek 25 ezer, s az emberi génkészlet hárommilliárd karaktert tartalmaz. A mesterséges molekulák sohasem lesznek képesek arra, hogy az igaziakat utolérjék. Génkészletük azonban egy nap meglepheti a kutatót e majdnem-életnek valami új mutatványával, amire senki nem számít. „Ha ez megtörténne, nagyon boldog lennék”, jelenti ki dr. Joyce. „Nem fogom hangosan kimondani, de ez él.”
Ez nagyon izgalmas. Ez a ribo, ribi izéke. Na igen Bele van kódolva a DNS-be minden. Meggyőződtem, hogy azoknak van igazuk, akik a génmódosított növények
ellen vannak. Bár még építeni nem tudunk, de rombolni már igen.
Hát kedves barátom, ennyit tudunl látod a DNS-ről. Ahányan hozzászóltak az ügyhöz. Mindenesetre, hogy önmagát reprodukálni képes molkulát sikeredett létrehozni, figyelemre méltó!
Majd ráver Istenke a kezükre, mert szerintem figyel. :-)
Nem akarok kötözködni, csak érdeklődöm, hogy az eredeti cikkben, amelynek alapján a fordítás készült, szintén a “szénmolekulából álló DNS” kifejezést tartalmazta?
Mert ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy a DNS nem szénmolekulából (szénmolekula nincs is), még csak nem is szénláncból áll…
http://hu.wikipedia.org/wiki/DNS_%28biol%C3%B3gia%29
Gonoszka,
eme kijelentését : “Meggyőződtem, hogy azoknak van igazuk, akik a génmódosított növények ellen vannak.” mire alapozza?
Valószínűleg a témát jobban ismerem, mégsem mernék sem pro, sem kontra nyilatkozni a génmódosított növények termesztéséről…
Chemist, nem kekeckedem azon, hogy ricsi szénmolekult ír, mivel nem szakembere a témának. A dolog jelentősége nem ia abban van, hanem, hogy olyan ribonucleinsav láncot hoztak létre, amely önmagát képes megújítani. A
vírusok is képesek erre és a mitochondriális DNS-be beépülve alvó információkat vihetnek be a sejtekbe. A kérdés ugye, hogy mikor robban? Ezt ki tudja megmondani és ki tudja a robbanás hatását megjósolni? Még a témát jobban ismerők sem. A génmódosított vetőmagok egyik hatása genetikai, a másik gazdaságpolitikai. Talán nem helyes a mezőgazdaságot kiszolgáltatni gatdasági és politikai érdekeknek.
Na játszunk tovább a ribikével és a DNS-el. Fogjatok 500 bormuslicát, de nehogy 3 fejű is legyen közte! :-)
Bizonyára többet érthet hozzá nálam.
Gonoszka, jobban tette volna, ha ezt nem írja le:
“Chemist, nem kekeckedem azon, hogy ricsi szénmolekult ír, mivel nem szakembere a témának.”
…
A DNS és az RNS szerkezetének ismeretéhez nem kell szakembernek lenni: középiskolai tananyag!
…
A kommentjének további részeiről meg inkább nem írom le a véleményemet…
“On Earth, all life as we know it is based on DNA, the carbon-based molecule that contains the instructions for making and operating living cells in a four-letter alphabet along its double-helix spine.”
…
Szénalapú pontosabb lett volna.
…
http://www.nytimes.com/2011/07/28/science/28life.html?pagewanted=2&_r=1&ref=science
A fogamat csikorgatva olvastam a cikket. Látom Chemist elöttem már tépte a haját.
Lehet, hogy a szerzö azért irta, hogy engem provokáljon?
Ez a cikk tele van marhaságokkal, elirásokkal, helyesirási hibákkal. A feltett kékben csavargó (valahonnan copy-zott) DNS a valóságban egészen másként néz ki. A cikkböl árad a laikus megfogalmazás.
Mokka,… úgy is mint Ricsi, miért olyan témában irsz cikket, amely témához már az alapképzettséged sincs meg. Nem az a baj, hogy nem vagy biokémikus, hanem az, hogy biokémiai témában irsz ismeretterjesztö (vagy nem is tudom minek nevezhetö) cikket. A projectet és a labort meglehetösen jól ismerem de sajnos nincs idöm arra, hogy ezt a fenti marhaságot mondatról mondatra kijavitsam. Rettenetes!
Ricsi, vannak olyan témák amiben profiként irhatsz (kivételesen öszintén irtam). Próbálkozz ott de a természettudománytól tartsd magad távol, az nem neked való. Bizom benne, hogy meg tudtalak gyözni.
Nem te vagy az egyetlen aki laikusként hasonló témákban ir cikket. Sok hasonló marhaságot lehet olvasni a lapokban. Van neked saját és jólismert szakterületed, próbálkozz ott. Kérlek.
Kedves Gonoszka,.. nem gonoszkodni akarok (tényleg nem) de azért ennek, hogy :” A vírusok is képesek erre és a mitochondriális DNS-be beépülve alvó információkat vihetnek be a sejtekbe. A kérdés ugye, hogy mikor robban?” … nos ennek az állitásnak én egy kicsit utána néznék a középiskolás tankönyvekben. Továbbá annak is, hogy mi köze ennek a cikkhez.
Félek, hogy a “génkezelt” dologban is ennyire alaposak az ismereteid és arra alapozva óvakodsz a GM termékektöl.
Mégegyszer,.. nem gonoszkodni akartam csak segiteni szerettem volna.
Tesszíves lenni a New York Timesnál reklamálni… :)
De egyébként gondoltam rád provokatív célzattal… meg Chemistre is… :)
ricsi, csak “szakemberrel” ne kezdj Menekülj. :-)
A New York Times is ir marhaságokat. Darwin pl. sohasem foglalkozott az élet kialakulásával. Nem is voltak, nem is lehettek akkor meg az ehhez szükséges kémiai alapismeretei.
Ha idöm lesz elökeresek néhány kolosszáris baromságot a NYT-ból. Korábban gyüjtöttem ilyeneket leendö könyvemhez.
Éreztem, hogy gondolva rám, vigyorogva irtad a cikket.
Viccet félre, öszintén… irj olyanról amihez értesz. Tudom, hogy van olyan. Én már tanultam töled.
De cOLUMBUS, ez a New York Timesban most megjelent cikk rövidített változata magyarul. Nem kétlem, hogy igazad van, de azt ugye belátod, hogy én nem bírálhatom felül, ami ott le van írva. Te igen.
…
Gonoszka, te is menekülj, ti. cOLUMBUS civilben egy ételszínezék-ügynök. Ebből gazdagodott meg. :)
cOLUMBUS, a guta azért nem kell, hogy megüssön… :)))
Gonoszzsák,
Miért kellene menekülni? Irjon Ricsi olyan témában amihez ért. Ha én Izrael történetéröl irnék egy cikket az is ilyen szörnyü lenne, mint ez afenti micsoda.
Ételszinezék…? Ez igaz de nem abból gazdagodtam meg, hanem akkor lettem milliomos, amikor veled e csajokat futtatuk. Nem emlékszel?
A guta nem üt. Sok marhaságot láttam már leirva, edzett vagyok.
Azt viszont nem értem, hogy miért egy ilyen témát veszel át a NYT-ból? Irnak ott a prostikról, drogosokról, pénzmosókról…. Az közelebb áll hozzád. Miért nem arról irsz? :-)
Ebből kellene egy kis színest írni….ételszínezék ügynök vs. FDA
(remélem, most jól írtam :-)
és jóindulattal.
Talán még könyv is kijöhetne belőle.
Kell egy kis kikapcsolódás! :)
“…még a biológusok sem mind értenek egyet abban, …, vagy hogy egyáltalán definiálni kéne az élő fogalmát.”
A magyar, nemrég elhunyt Gánti Tibor “definíciója” az élet és az élő fogalmára, azaz a kemoton-elmélet a tényleg szakmainak számító közvéleményben elfogadottnak számít.
A tusványosi világkorszak után most a szénmolekula… kemény hetünk volt, lehet, hogy az idők tényleg érlelnek valamit.
Chemist és cOLOMBUS, azért ti vigaszt nyújtottatok, kösz.
…. nana Marcus Aurelius! Az élet definiálásának kérdésével vigyáznék.
Csak nem akarod azt mondani az Orbán-kormány életpálya modelljeinek már az elsö szava sem világos?
Cimed? Telefonszámod?
“Ebből kellene egy kis színest írni….ételszínezék ügynök vs. FDA”
:)
Jó ötlet, Simple, de ezt már csak szombat kimenetele után.
Salom sabat
Bocsánatot kérek cOLOMBUStól, ha esetleg ezzel a szines cikkre való invitálással megbántottam volna, nem volt szándékomban személyeskedni.
Csupán, mit szenvedő laikus, aki nehezen igazodik el a bulvár és a különböző szervezetek (akár egészségügyi is) agymosása özönében, —pl. az egyik laborérték eltérése (nem cukor) javallott gyógyszer, az ehhez eltéréshez olvasott cikkek, és orvos által felírt gyógyszertájékoztatón olvasott “”hatás”"(mellékhatás is hatás), akkor most ilyenkor mit tegyen a beteg? …???… bevegye? ne vegye?..most olvastam szakmai vizsgálatokra hivatkozó cikket, pont ellenkező érveléssel… (??)
Ugyanez az élelmiszer adalékokkal kapcsolatosan is. Pro és kontra sok anyag olvasható….
Mit javasolsz?
Mi a legfőbb érték? Az egészség?
vagy:
a MiÉRT?
Hát a frász megesz, mégis vannak szénmolekulák (a fogalom némi jóindulatú kiterjesztésével). A fullerének. Az élethez ugyan semmi közük, a szénláncra épülő DNS-sel kapcsolatos cikkbeli szóhasználat változatlanul szaknyelvi frankensteinizmus.
Simplemint
Csak röviden, mert vár otthon a vacsora.
Isten örizz! Nehogy már azért bocsánatot kérj! Nem tudsz mesérteni. Ne is próbálkozz vele, mert nem fog menni. Még a fafejü Ricsinek sem szokott sikerülni.
Ne haragudj de a felvetett probléma egy kicsit zavarosra sikeredett. Csak általánosságban tudok válaszolni. Vagy jól ismered a problémát, mert szakember vagy kicsit laikus kicsit nem. Ha utóbbi, akkor ne akard tudni a MIÉRTET. Nem cinizmusból irom. Eltévedsz a rengetegben, a szakirodalom rengetegében.
A gyógyszerek mellékhatásait a gyártónak meg kell adnia. Sokszor csak néhány ezreléke a betegeknek jelzi a mellékhatást. De amikor te a gyógyszer mellékhatásainak felsorolását olvasod az ismertetön nem kapod meg a részletes statisztikát. Bocs,… zavaros kérdésre zavaros a válasz.
Szerintem vedd be és utána rögtön pereld is be az orvost.
simplemind!
.
cOLOMBUS utolsó mondata csúcs, miután bevetted, s pereltél talán még életben is maradsz a per végéig. :lol:
Simplemint
Bocs lemaradt az élelmiszeradalék.
Nem értek hozzá. Biokémikus és farmakológus vagyok. De azért valamit… csak azért, hogy ne legyek holnap reggel lehülyézve. Az adalékokat többen “szedik”, mint a gyógyszereket. Pont ezért jobban is ismert a hatásuk, ártalmatlanságuk, mint a gyógyszereké. Én nem aggódom miattuk. Milliószor erösebb mérgek jönnek a környezeünkböl, ami miatt inkább aggódni kellene. A nem természetes eredetü, szintetikus molekulák lebontása a szervezetben egy kicsit kacifántos de erre van egy természetes méregtelenitö rendszerünk.
Ha viszont azt túlterheljük…. no akkor baj van. De ez annál bonyolultabb dolog, minthogy itt ezt ezen a szük helyen leirhatnám.
Meg vagyok nyugodva, köszönöm cOLOMBUS,már azt hittem,nem látom a fától az erdőt….
( tényleg zavaros voltam, a probléma felvetésnél, mert sem a gyógyszert, sem a gyártót, sem a laborvizsg. megnevezését nem akartam leírni, te tudod jól melyiket miért nem…)
Chemist éscOLOMBUS, de jó, hogy beírtatok, szóval nem is közvetlenül szénlánc, hanem egy 5 szénatomos cukor (D-ribóz), és egy foszforsav, (egy pár részletet még keresek), bizony, a 4 évtizeddel ezelőtti tankönyv ma már megengedhetetlenül leegyszerűsítő elszórt megfogalmazásait korrigálni kell, de jó, hogy néha szakmabeliek is megszólalnak, néha minden szavuk útbaigazítás annak, aki egyébként mással foglalkozik.
Gonoszka:
…
Az első ideírt hozzászólásodban nagyon egysíkúan tekinted a GMO-s haszonnövények és -állatok kapcsolatát a természettel. Az egész emberi civilizáció a mezőgazdaság tudattalan-tudatos nemesítési (termesztés vagy tenyésztés) munkálatoknak köszönhetően jöhetett létre, nélkülük máig a barlangok mélyén lennénk. Ezért egész egyszerűen nincs olyan, hogy természetes növényi vagy állati táplálékforrás, hiszen mi emberek több ezer évvel ezelőtt úgy kezdtük kavartuk őket, ahogy azt mi akartuk, így a genetika csak drasztikusan felgyorsítja ezt a folyamatot, de nem teszi az ételeinket mérgezővé vagy rákkeltővé azért, mert petri csészében kialakult tápanyagokat tartalmaznak. El se tudod képzelni, hogy már eleve mennyi mesterséges vackot eszik az ember közvetve vagy közvetlenül, sőt a spártai tiltás ellenére Európán túl MINDEN más kontinensen engedik ezeket termeszteni-tenyészteni, mert rájöttek, hogy ez a nagybetűs Jövő!
Három észrevétel :
-
1 Ételszínezék ügynök az , aki táskájában kis E-xxzzyy feliratú üvegcsékkel házal a virsligyárban meg más konyhákon és ajánlgatja konfettijét..
-
2. Az életet a haláltól egypár koki választja el , meg a leeső sallerek.
-
3. Csakaztán vigyázni avval a negyedóránként osztódó izével , nehogy valami intelligens gomba kerekedjék ki belőle , elfoglalva bolygónkat….vagy valami terminátor…Abbion ! !