Budapest – Jogosulatlanul vettek fel családtámogatási pénzeket Kanadába távozott borsodi családok, ami azonban általános gyakorlat a külföldön élő magyarok között.
Ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indított eljárást. A szakemberek szerint ez a fajta bűntett az ország más területein is előfordulhat. Annál is inkább, mert például New Yorkban és az Egyesült Államok más városaiban élő magyar értelmiségiek, szakmunkások, származásukat tekintve nem romák között is általános gyakorlatról van szó. Ráadásul a mostani állapot kiegészülhet a kettős állampolgárrá váló határon túliakkal is, akik hasonlóképpen kijátszhatják a jelenlegi törvényeket.
Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: 37 személy esetében állapítható meg, hogy családjával korábban Kanadába kivándorolt, ahol tartózkodási helyük ismeretlen. Ugyanakkor felmerült annak gyanúja, hogy ezek az emberek a gyermekeik után továbbra is felveszik a családtámogatási ellátást Magyarországról. A Magyar Államkincstár a főügyészség megkeresésére megerősítette ezt a tényt, vagyis megállapítható, hogy ezek a családok az eljáró hatóságot megtévesztve vették föl a pénzt. Martossy György hozzátette: a jogszabály előírja, hogy az ellátást igénybe vevő köteles bejelenteni minden olyan változást, amely az ellátásra való jogosultságát érinti. Így többek között azt is, ha három hónapnál hosszabb időre külföldre távozik, ilyenkor ugyanis az ellátás szünetel. Ellátásra a törvény alapján csak a Magyarország területén élő magyar állampolgárok jogosultak.
Maga a gyakorlat azonban meglehetősen általános. A magyarországi közhangulatra jellemző módon a hatóság a Borsodból kivándorolt roma családok esetében figyelt fel a jelenségre, mert esetükben kereste a visszaélést. De a külföldön tartózkodó, esetenként kivándorolt nem roma családok esetében is ez nagyon gyakori eljárás. New Yorkban például nagyon sok olyan magyar család van, akik nem romák, hanem budapesti és vidéki értelmiségiek, szakemberek, tanárok, és a külföldi tartózkodás időtartama alatt is felveszik a különböző magyarországi családtámogatásokat. A hatóság a külföldre települt családok folyószámlájára utalja vagy postai úton a lakcímükre kézbesíti a támogatás összegét.
A borsodi főügyészségen a konkrét ügy iratainak feldolgozása zajlik. Eddig 15 esetben indítottak büntetőeljárást nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt. Az elkövetés nem valamely kisebbség sajátja, egyelőre azonban az elköltözött romákat vették célba. Felsőzsolca polgármestere is beadvánnyal fordult a főügyészséghez, miszerint településükön hét család esetében állapíthatók meg hasonló tények. A bejelentést még vizsgálják. Várhatóan további esetekben is indítanak majd büntetőeljárást – közölte a főügyészség szóvivője.
A szóvivő szerint a cselekmény újszerű, és “hasonló visszaélések az ország más területein is előfordulhatnak”, célzott a más területekről kivándorolt roma családokra. A főügyészség azonban nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy a tartósan külföldön tartózkodó magyarok körében ez általános jelenség, évtizedekre nyúlik vissza, mielőtt a romák kivándorlása megkezdődött volna.
A hatóság szóvivője közölte, hogy a jogosulatlanul, bűncselekmény útján felvett támogatások behajthatók a külföldön élő személyektől is, amennyiben dolgoznak és ebből jövedelmük van. A szóvivő azzal sincs tisztában, hogy például Amerikában az évtizedek óta illegálisan itt tartózkodó érintettek nagy részének jövedelme nem legális forrásból származik.
Legutóbb a kettős állampolgársággal kapcsolatban vetette fel egy erdélyi politikus, hogy ha az Orbán-kormány nem tesz különbséget a választójog esetében a magyar állampolgárok között, akkor a határon túli kettős állampolgároknak is jár a gyes. A kormány erre azt válaszolta, hogy a határon túli kettős állampolgároknak nem jár a gyes, mert az magyarországi lakcímhez kötött támogatás. Ugyanakkor a magyarországi lakcím megszerzése esetén hasonlóan felmerül a jogszabályok kijátszásának lehetősége.
