Stop! és fontoljuk csak meg a következőt! Az elkövetkező 20 évben csak Kína 50,000 felhőkarcolót készül építeni – derül ki a McKinsey vállalati tanácsadó becsléséből.
Az adat a nemrégen megrendezett ’In the Zone’ konferencián hangzott el a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen. A konferencián kiemelt helyen foglalkoztak azzal a gazdasági realitással, miszerint Nyugat-Ausztrália része annak a régiónak, mely az előttünk álló évtized gazdasági növekedését meghatározza majd.
Az Ausztráliát is magában foglaló időzónában él a világ népességének 70 százaléka, valamint itt tervezik kivitelezni a legtöbb fejlesztést a közeljövőben. A közölt adatokat más szemszögből is értelmezhetjük: 2,500 felhőkarcoló évente több mint 200-at jelent havonta, ami hetekre lebontva 50 felhőkarcoló minden egyes héten.
A felhőkarcoló alatt értendő minden 80 méternél magasabb épület. Ez még egy 1.2 milliárd lakosú Kína méretű ország számára is hihetetlen teljesítménynek tűnhet.
Ilyen méretű növekedési tervek mellett nem csoda, ha a vasérc ára az egekben van, és a vasérc miatt Ausztrália gazdasági növekedése is Kínához van kötve, hiszen az ország egyik vezető iparága, az acélgyártás a vasérccel dolgozik.
Másodsorban az is jó kérdés, hogy ilyen sebességű növekedés mellett hogyan akarja a világ megállítani a klímaváltozást?
Az ’50,0000 felhőkarcoló 20 év alatt’ tervezet csupán Kína terve. Ott van még a többi fejlődő piac, és India is, amelyről a szakértők úgy vélik, hogy India fejlődési terve még Kínáét is túlszárnyalhatja.
Ezek szerint a jövőben számíthatunk arra, hogy a vasérc és szén felhasználása a végsőkig megemelkedik. Ezen kívül, mivel minden épülő felhőkarcolónak szüksége lesz elketromos áramra és fűtésre, az energiaforrások kiaknázása fontos probléma lesz.
bár a megújuló erőforrások irányába történő lépések folytatódnak, a szakemberek szerint előre nem lehet megjósolni, hogy mikor jön el az idő, amikor a szél- és napenergia képes lesz egészében ellátni a városokat. Ez azt jelenti, hogy az emberiség a fejlődés ütemével tovább szennyezi az atmoszférát.
A társadalmaknak a kutatásra és fejlesztésre irányuló törekvéseket kellene támogatniuk : például egy versenyképes adórendszer, mely támogatja a vállalkozókat; oktatási forradalom, mely túlmutat a hagyományos oktatáson; több finanszírozási forrás biztosítása kutató egyetemek számára; az állam minél kisebb beleszólással rendelkezzen a magánszférában.
