Régen igavonóként használták őket, most a kihalás fenyegeti a hidegvérű lófajtánkat, pedig már őshonos állatnak számít. Ahogy gépesítették a mezőgazdaságok, erre a fajtára egyre kevésbé volt szükség, számuk a becslések szerint 8-900 körül mozog. A tenyésztők azt szeretnék, ha ezek a nyugodt, de erőteljes lovak a jövőben az erdőművelésben kapnának nagyobb szerepet.
A Dél-Dunántúlon hagyományai vannak már a hidegvérű fajtának, a mezőgazdasági munkákban a kissé kötött, nehéz talajon ezek a lovak vontatták a terhet, szolgálták ki a gazdálkodó embereket. A lótenyésztők most abban bíznak, a környezetvédelem fontossága miatt újra szerepet kap majd ez a fajta.
Két kilométer lépésben, majd ugyanez a táv ügetésben, lépésszámlálás, állatorvosi vizsgálat, több száz kilós súlyokkal húzópróba – ezeket a feladatokat kell teljesítenie egy hidegvérű tenyészménnek. Hazánkban ugyanis csak azon hímivarú tenyészállatok kaphatnak tenyésztési engedélyt, amelyek eleget tesznek az úgynevezett ménvizsgának. A háromtagú bizottság nemcsak a lovak erőnlétét, de külsejét is felmérte.
Kifejezetten igás hasznosítású, a parasztgazdaságok feltétlen munkakészségű, még különösebb szakértelmet sem igénylő, megbízható, nehéz hámos munkalova. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony munkatárs. Kitartó. Nem csak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes ügetőmunkára. Kétéves korában igázható.
A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok. Fontos géntartalék, génmegőrzésre érdemes populáció. A hidegvérű szaporulat jelentős része ma már húshasznosításra kerül.
