New York – Olcsók ugyan, de megnyomorítják környezetüket, állítja egy vitatott tanulmány, ami a jelek szerint nem könnyíti meg a nevét 2008 óta kötőjel nélkül és kis m-mel író diszkont hipermarket-lánc térnyerését.
A tavaly a világ legnagyobb árbevételével dicsekedhető nyílt részvénytársaságát 1962-ben hozta létre Sam Walton; cége tíz évre rá, amikor tőzsdére vitték, az Egyesült Államok legnagyobb magán munkáltatója és egyben a legnagyobb zöldség-kiskereskedési láncolata volt – és elvileg az maradt a mai napig is. Ma tizenöt országban 8500 üzletet üzemeltetnek, 55 különböző néven.
A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint azonban az Államok legnagyobb munkáltatója nem annyira munkahelyeket teremt, sokkal inkább megszünteti azokat, a béreket lenyomja, ráadásul növeli a közkiadásokat is, mivel alkalmazottainak nem kár egészségügyi és egyéb béren kívüli juttatás, ezeknek a terhét a Walmart a Medicaidre és más közpénzes programokra hagyja.
New York város tanácsa csütörtökön nyilvános meghallgatásban foglalkozik a témával, az érdekelt nélkül, a Walmart ugyanis jelezte, hogy az eseményen nem kíván részt venni.
A részvénytársaság szerint a New York-i Egyetem egyik intézménye által készített kritikát „selejtes tanulmányokból ollózták össze”, így azt nem lehet komolyan venni. A dokumentum csakugyan ötven, Walmart-hipermarketek megnyitásával foglalkozó tanulmányra épül, és épp akkor tették közzé, amikor a multi New York legszegényebb negyedeiben próbálja megvetni a lábát. A szerzők állítása szerint a független kutatók túlnyomó többsége azt állapítja meg, hogy ahol a Walmart megjelenik, ott csökkennek a bérek és a béren kívüli juttatások, és jóval több kereskedelmi állás szűnik meg, mint ahány létrejön.
Steven Restivo, a hipemarket-lánc szóvivője szerint egy üzlet dolga az, hogy jó minőségű és minél frissebb élelmiszerrel lássa el a helyieket. Ez a fő mondanivalója annak a PR-kampánynak is, amit a cég január közepe óta folytat rádió- és újsághirdetésekben, valamint honlapján.
Bill de Blasio, New York jogtanácsosa szerint azonban a Walmarttal trójai falovat engedne területére a város. A cég megjelenése rövid távon vonzónak tűnhet sok, ínséget szenvedő családnak, hosszú távon ellenben, épp a munkahelyek megszűnése miatt, nagy problémává válhat.
A Walmart 2005 óta próbálkozik New York bevételével, az ostromot azonban eddig mindig sikeresen visszaverték a közösségi és szakszervezeti aktivisták. A cég jelenleg East New Yorkban és Brownsville-ben keres telket, márpedig ezek a brooklyni negyedek a magas munkanélküliségről, a bűnözésről és a drogról híresek. Egymást érik a felújításra megérett épületek, és sok errefelé a szociális bérlakás. Míg New York egészében az éves átlagkereset 55,562 dollár, addig ugyanez East New Yorkban 33,485, Brownsville-ben 26,802 dollár.
A Walmartnak nagy meccset kellett játszania Chicagóban is, ahol végül a szakszervezetekkel megkötött egyezség után nyithatott csak ki két egységet. Brooklynban azonban az utca népe nem lelkesedik az ötletért, amit a kiskereskedők egyenesen katasztrófának tartanak: az a termék, ami náluk húsz dollárba kerül, a Walmartnál már tizenkettőért is beszerezhető. De a vevők nagy része is úgy látja, hogy az olcsósággal önmagában nem sokra megy, ha kirúgják a munkahelyéről.
