Wilmington, Delaware – 2009-ben még az e-könyvek jelentette piac felé terveztek nyitást, ez azonban már nem jelentett kiutat. Kétszáz üzletét – hálózata harmadát – zárja be és csődvédelmet kér az idén negyven éves könyvterjesztő.
Az 1971-ben alapított, 1992-ben a Kmart által felvásárolt Bordersnek a manhattani csődbíróságra benyújtott kérelemben foglaltak szerint december 25-én 1,29 milliárdos adóssága volt, aktívája pedig majdnem ennyi, 1,28 milliárd. A cég a 2007-es pénzügyi év kezdete óta összesen 680,6 millió dolláros veszteséget termelt.
A könyv-szupermarketek meghonosításában úttörő szerepet vivő Borders felszámolt üzletei között számos előkelő helyen lévő, drága bérű bolt van. Így szombattól lehúzza a redőnyt a manhattani Park Avenue-n lévő Borders is. A kétszáz bezárt üzlet mindegyike a szupermarket kategóriába tartozik – a 642 Borders-egységből mintegy 500 ilyen – , a kisboltok azok, amelyek egyelőre maradnak.
Komor a jelen, de a jövő is bizonytalan a Bordersnél, amely a nagy riválissal, a Barnes & Noble-val, valamint a könyveket is diszkontban áruló Walmarttal és Costcóval, továbbá a neten terjeszkedő Amazonnal és az e-könyvek üzletágába belevágó Apple-vel folytatott gyilkos verseny miatt került ebbe a helyzetbe. Mint elnöke, Mike Edwards elismerte: egyszerűen nem volt elég pénze ahhoz, hogy talpon tudjon maradni.
Szakértők szerint a Borders 2001-ben követte el a stratégiai hibát, amikor nem látott fantáziát az internetes kereskedésben, és ezt az üzletágát egyszerűen átadta az Amazonnak, amely 2008-ban indította újra a borders.com honlapot. Nem tett jót a Bordersnek az sem, hogy a felsővezetésben egymásnak adták a kilincset: az elmúlt három évben négy vezérigazgatót és csak tavaly két pénzügyi igazgatót fogyasztottak. A korábban szárnyaló könyvpiacot a válság súlyosan érintette, mindhárom válságévben kétszámjegyű volt a recesszió. A Borders részvényeinek többsége Bennett Lebow vezérigazgató kezében van, aki a cég megmentése érdekében tavaly májusban a saját pénzéből tolt be 25 millió dollárt a Bordersbe. A kettes számú részvényes a Pershing Square kockázatialap-kezelő, amelynek igazgatója, William Ackman a Borderst élete legrosszabb beruházásának nevezte.
A Borders mostani megroggyanásának első számú haszonélvezője a Barnes & Noble lehet, amely 717 könyvpalotát működtet, és ezek hetven százaléka van Borders-egység szomszédságában. Számos elemző figyelmeztet azonban arra, hogy a Barnes-nak is össze kell szednie magát, ki kell aknáznia például az e-könyvben rejlő lehetőségeket, amelyet már el is kezdett saját Nook e-könyvolvasója által. Ha nem sikerül – az Apple és az Amazon ugrásra készen várja a csőd első jelét.
Addig is a Borders hitelezői sorba állnak, hogy megkapják, ami nekik jár. A legnagyobb, hitelbiztosítással nem rendelkező hitelezők a kiadók. A cég 41,2 millióval tartozik a Pearson Plc-hez tartozó Penguinnak, 36,9 millióval a Hatchette-nek, 33,8 millióval a CBS érdekeltségébe tartozó Simon & Schusternek.
