New York – A szervezők szándékának megfelelően lassan országossá terebélyesedik a Foglaljuk el a Wall Streetet! elnevezésű mozgalom, noha a résztvevők létszáma egyelőre mindenütt igen szerény, van, ahol ezer fő, s van, ahol még a százat sem éri el.
A New Yorkból indult antiglobalista, kapitalizmus-ellenes tiltakozáshullám képviselői eddig a következő helyszíneken szerveztek demonstrációkat: a floridai Tampa, a New Jersey-i Trenton és Jersey City; Philadelphia; a virginiai Norfolk; Chicago; St. Louis; a texasi Houston és San Antonio; a tennessee-i Nashville; az oregoni Portland; a Washington állambelin Seattle, továbbá Los Angeles.
Richard Fisher, a dallasi Federal Reserve elnöke azzal lepte meg a tiltakozókat és a közvéleményt, hogy bejelentette: „meglehetősen azonosul” velük, noha tisztában van vele, hogy ez „meg fogja döbbenteni” őket. Ugyanis a bankrendszer, élén a Feddel, a Wall Streetet elfoglalni szándékozók egyik leghevesebben támadott célpontja.
Richard Fisher azért érez együtt a tiltakozókkal, mert „túlságosan sokan vannak munka nélkük. A jövedelmek elosztása rendkívül egyenlőtlenül történik meg… igencsak ingerültek az emberek, és meg tudom érteni, miért azok.”
A tüntetés szervezői szerint megbocsáthatatlan, hogy 2008-ban, a válság elején adófizetői pénzekből segítették ki a korábban felelőtlenül viselkedő pénzügyi szektort, miközben a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek, a bankvezérek pedig irdatlan összegeket vágtak zsebre.
A mozgalom eddigi legnagyobb menete ötezer főt számlált, és általában elmondható, hogy a tiltakozás, legalábbis egyelőre, minimális érdeklődés mellett zajlik, javarészt erőszakmentesen – noha volt eset, amikor a magukról megfeledkezett demonstrálókat paprikasprayvel kellett megfékezni, korábban pedig több száz embert tartóztattak le a Brooklyn-híd blokádja miatt.
Csütörtökön néhány száz fős kemény mag volt látható a Wall Streethez közeli parkban. Philadelphiában ezer ember tüntetett, Los Angelesben pedig mindössze százan gyűltek össze a Bank of America belvárosi fiókjánál. Egy részük magát ügyfélnek adva ki bejutott és megpróbált sátrat felverni odabenn. Amikor tevékenységüket rendőri felszólításra sem hagyták abba, tizenegy embert őrizetbe vettek.
Ha már a demokrácia fellegvárának számító Amerikában is elkezdődik a nyílt lázadás a kizsákmányolás ellen akkor kutya idő jön erre világra
Már csak Lenin reinkarnációjára kell figyelni? :)
wall street occupation
guglizzátok ki.
Egy kérdés:
Mi a különbség a globalizmus és az imperialista monopol-kapitalizmus között?
egy különbség: az utóbbinak már lassan vége, az előbbi pedig nemrég kezdődött.
:)
A tüntetés szervezői szerint megbocsáthatatlan, hogy 2008-ban, a válság elején adófizetői pénzekből segítették ki a korábban felelőtlenül viselkedő pénzügyi szektort, miközben a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek, a bankvezérek pedig irdatlan összegeket vágtak zsebre.
Azoknak az embereknek szerintem még van emberi tartásuk.Kíváncsi volnék véletlenül volt,van-e közöttük magyar ???
Mi köze ahhoz a globalizmusnak, hogy válság közben állami pénzből is hízlalták a gazdagokat?
Ez pusztán a hatalmi és gazdasági versengés és politikai rövidlátás következménye.
Bőrke mén!
(A globalizmus és a monopol-kapitalizmus különbsége?)
Szerintem, semmi különbség, csupán egy fejlődési fok. A globalizmus feltétele ugyanis nem csupán a korszerű híradás (net), a mobilitás (közlrkrdés), hanem az egyes gazdasági társaság monopol helyzete is. Viszont ez az egyeduralom, egyeduralmak természetes módon karolja át az egész világot úgy, hogy behatol az egyes országok gazdasági életébe, de azokat nem feltétlenül csak kizsákmányolja, hanem életet is – munkát, új technológiát, tudást stb. – “olt” beléjük akár a leg elmaradottabb területeken is. A tőke, bár ezt nem önzetlenül teszi, de végül is – történelmi léptékben – megtermékenyíti ezeket a gazdaságokat és elmaradott területeket… (ld.: A szocialista Kína békés átmenete a kapitalizmusba; Az indiai törzsi társadalom átalakulása modern ipari és szellemi nagyhatolommá, stb.)
Előnye és e természeténél fogva – egyben talán politikai hátránya is – működésének mozgató ereje az egyéni érdek, az a . a j s z á l g y ö k é r, amely szinte magától, a u t o m a t i k u s a n lép működésbe, ha csak néhány százalék plusz hasznot remél az addigiakhoz képest. ( Má lapra tartozik, hogy manapság a tőke számára ez a vonzerő; a minél alacsonyabb munkabér.)
A történelmi gyakorlat azt bizonyította, hogy ennél jobbat eddig még senki nem talált ki.
T.Girbegurba!
A globalizmus, vagyis a monopol-kapitalizmus már nem is új életformája, azért megkíván “némi” állami szabályozást… Ha betegeskedik, gyógyítani kell még akkor is ha a betegség okozója saját maga. Az állam többek között arra hivatott, hogy a lázas állapotot minimálisra szorítsa le. Magyarul, ha az Egyesült államokban hagynák a bankrendszert összeomlani, akkor azzal hagyják az egész amerikai gazdaságot és automatice az egész világgazdaságot összedőlni, amely – nem mellesleg – beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járna, a mi életünkre nézve is. Ezt a lázat sajnos nap-mint nap mi is érezzük…