Bevezetőül egy vers
***********************************
A XIX. század költői

Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.

Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját.
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!

Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.

Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.

Petőfi Sándor.
************************************

Helyettesítsük be a ‘költők’ helyére a ‘változtatni akaró és tudó’ embereket, és máris a mában vagyunk.

“Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.”

Most:
- Az Eu inog
- Amerika csődközeli helyezetben
- A népesség öregszik.
- Hazánk létszáma csökken
- Egyre kevesebb az igény munkáskézre (lásd pl: új erőmű, 3 dolgozóval)
- Aluliskolázott, piacképtelen tömegek vannak az országban
- Leendő rabszolgákká degradált 15 – 16 évesek tömege kerülhet a piacra
- Eladósodottság van
- Emelkedő árak, csökkenő bérek, csökkenő fizetőképes kereslet lehetetlenítik el a vállalkozásokat
- Egyre válságosabb energiahelyzet: nemcsak nálunk, hanem világméretekben
- Totális szétszakítottság állapotában vagyunk
- stb, stb, stb
Ilyen körülmények közt kell a ezeket (és még sok más) munkát elvégezni
Iszonyatosan sok és nehéz feladat, ha egyáltalán lesz megoldás, csak együtt lehet elvégezni.
Ha nem akad egy kivételes lantművész, alakítsunk zenekart, de szólaltassuk meg azt a dalt…

Két idézettel kezdeném:
Gonzalo
“Nagyon gyáva és megalkuvó a magyar!”
Gyozo
“Sajnos tökéletesen igazad van. Ölünkbe hullott a demokrácia lehetősége oszt most éppen a Nagy Salleros rendszerét élvezzük őszinte lelkesedéssel. De ugyanúgy nagy lelkesedéssel élveztük vitéz Nagybányait, Gömböst, Rákosit és Kádárt is. Ehhez az egyhez nagyon értünk.”

Árulja már el valaki, mikor tanult volna ez a nép demokráciát? Amikor az utóbbi húsz évet leszámítva még csak beleszagolni sem volt lehetősége? Mindig volt valaki, aki megmondta, mit csinálj, mit gondolj, ha meg más volt netán a véleményed valamiről, megnézhetted magad. Volt bőven idő, hogy ez a mentalitás beivódjon a gondolkodásunkba.
Kádárék a három T mellett azért arra vigyáztak, hogy a nép meg tudjon élni. Volt munka, volt lakás, nem kellett éhezned, járhattál iskolába (kivéve, aki nem :-). Arról meg gondoskodtak, hogy ne nagyon lássunk be a kulisszák mögé…
Bizonyítsa be valaki, hogy ennél többre vágyik ma a nép többsége!
Kovács 23 Józsi bácsit piszokul nem érdeklik a demkratikus vívmányok, azért nem kap egy deka kenyeret sem a boltban. Az is hidegen hagyja, hogy a szomszédja felgyújtja a lakását, aztán kiugrik az ablakon, mert el fogják árverezni az otthonát. Nem megy el egy megozdulásra, mondván, hogy az őt nem érinti, és még fel van háborodva, hogy akadályozzák a forgalmat. Ezzel a szolidaritást n(s)em ismerő tömeggel akarunk mi egy populista, fasiszta rendszert megbuktatni?
Amikor egyeseknek a legnagyobb fájdalom még mindig a malenkíj robot? Apám (nyugodjon békében) sose tudta megemészteni, hogy a komenisták államosították a malmukat. De a szirén szóra vevő volt, és behúzta az x-et…

Kész demokratikus rendszert nem lehet importálni. Az alapelveket igen, a megvalósítást nem.

Két éve olvastam, hogy egy német felmérés szerint a megkérdezettek kb. kétharmada azt mondta, hogy a demokrácia a mai formájában nem megfelelő.
Biztos, hogy minden rendben van abban a rendszerben?
Feltétlen ragaszkodnunk kell egy kicsit részeges, szivarozó úriember sommás kijelentéséhez?
Eszem ágában sincs az alapelveket megkérdőjelezni, de nem lehetséges, hogy valamiből sok, valamiből meg kevés van benne? Nem lehetséges, hogy valamit másként kellene értelmezni, csinálni?
Nehogy már az legyen a megoldás, hogy isten útjai kifürkészhetetlenek.
De lehet Dolores Ibarruri tanácsát is követni: Jobb állva meghalni, mint térden állva élni.

Tudomásul kell venni, hogy nekünk ez az alap(ember)anyagunk van, ebből kell főzni!
De nem mindegy, milyen levest!

Az itt megnyilvánulók teljesen jogosan valamiféle megoldást követelnek.
Nem hiszem, hogy lenne bárki is, aki a tarsolyában hordja a marsallbotot a bölcsek kövével együtt.
Nekem csak egy ötletem van.

kekec véleményéből egy idézet:
“Az értelmiségiek véleményvezérek, képesek arra, hogy elemezzenek és másoknak képpé formázzák a külön-külön talán érthetetlen tényeket,vagy azok között összefüggésekre mutassanak,és azokból következő jövőbeni lehetséges vagy kívánatos fejleményeket felvázoljanak. (mint a pénzpiacon a brókerek) Általában kiemelkedően intelligensek. Esetleg még diplomájuk sincs.”
Igen, azokat kell felkutatni, egybefogni, akik látják a mostani rendszernek a kiúttalan voltát, és tenni is akarnak valamit ellene.

Szerintem a módszer adott: a saját fegyverét kell a Fidesz ellen fordítani!
Alakítsunk egy országos hálózatot, a neve legyen mondjuk “XXI. század” a vers címében szereplő évszámból.
De lehetne akár Petőfi kör is, vagy bármi, nem a név a legfontosabb, hanem a hálózat léte.
Össze kell fogni a hasonló gondolkodásúaknak. Mindenki hozzon még egy embert magával!
Munka lenne bőven:
Minden kormányintézkedést, eseményt kommentálni kell!
Ha sajtóban nem megy, akkor a neten és/vagy röplapon terjeszteni a véleményünket.
Ha az előző rendszerben működött, működni fog most is.
Előszedni a Fidesz csontvázakat! Mindenkinek van vaj a fején.
Hogy Virág elvtársat idézzem:
Mutasson nekem valakit ebben a tetves országban, akiről öt perc alatt nem bizonyítom be, hogy bűnös!
Összeszedni ezeket egy Fehér Könyvbe és naponta a fejükre olvasni legalább egyet. Naponta szembesíteni őket az ígértetekkel. Ugyanazt a pszichológiai háborút kell folytatni, amit ők tettek nyolc éven át. Pillanatnyi nyugtuk nem lehet! Vagy hiteltelenné kell tenni őket, vagy olyan hibára kényszeríteni a bandát, ami tömegeknél veri ki a biztosítékot, nyitja fel a szemüket.

Amilyen az adjon isten, olyan legyen a fogadj isten.
Be kellene látni, egy szinten túl nem lehet finomkodni, azt a nyelvet kell használni az ellenféllel szemben, amit megért: ha üt, vissza kell ütni! Keményen. Verbálisan és/vagy fizikailag, ahogy a helyzet kívánja.
Pár hete az ATV Fórum című műsorában egy nyugdíjas rendőr kijelentette, hogy “Mi tudjuk, honnan lehet fegyvert szerezni”. A műsorvezető kérdésére, hogy ” Kik azok a mi?”, annyi volt a válasz, hogy “Vagyuk jó páran”… No comment.

Ha engem küldött volna a miniszterelnök a bohócügyi államtitkárhoz, biztos pofánvágom, amúgy férfiasan. Számomra ennél a mélységesen megalázó megnyilvánulásnál csak annak a szó nélküli elfogadása a felháborítóbb.
A ‘megalázóról’ jut eszembe: egy vendég (van egy kis vállalkozásunk) – aki a megyei vízügyi hivatalban dolgozik – mesélte, hogy a tisztelt államtitkár úr utasításba adta, hogy ha megjelenik a hivatalban, akkor mindenkinek “Jelentkezem, államtitkár úr” formulával kell őt fogadni. Kis magyar nonszensz…

Közvetlen a cikkel kapcsolatban:
A sok déja vu élmény után nem gondoltam volna, hogy valamikor is eszembe jut még a csengőfrász szó. A fiatal generációnak nem mond semmit, de ha így megy tovább, ők is megismerkednek vele…

Ismerős a béka esete: ha beledobod a forró vízbe, azonnal kiugrik belőle! De ha fokozatosan melegíted a fazekat, benne marad és megfő.
Meg kell értetni az emberekkel, hogy a víz egyre melegebb lesz…

Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon hiányos az eszmefuttatásom, nem is biztos, hogy igazam van, de talán van benne valami használható is. Elnézést a hosszúság miatt, ez még így is csak egy zanzásított változat. :-)

Azért van egy kis bibi, mindenki a másiktól várja a cselekvést. Az értelmiségtől (megjegyzem többnyire, “papíron” az is értelmiség, aki ma hatalmos van), a jogászoktól, az ellenzéktől, stb. Én speciál mérnök vagyok, így értelmiségi és halvány gőzöm sincs, hogy kivel és mit kéne tennem, hogy megállítsam az úthengerek ámokfutását.

Tavaly első fordulóban azért mentem el választani, hogy ne győzzön a Fidesz (nem azért mert a másik oldalon állok), második fordulóban azért, hogy ne legyen 2/3-a, pedig vittem magammal még 2 embert, és nem is sejtettem, hogy mire akarják használni a hatalmi túlsúlyukat, csak emlékeztem milyenek voltak 1998-2002 között és láttam ellenzékben mit művelnek. Egy vizitdíjat népszavazásra vittek, hogy obtrojáljanak…ma hol az az ellenzék, aki népszavazásra viszi az alkotmányt, médiatörvényt, a magánnyugdíjak államosítását, “megmentését”, az akotmánybíróság megregulázását, a költségvetési tanács kinyírását, a munka törvénykönyvet, stb

Amíg az ellenállás egy kritikus tömege ki nem alakul valahol, addig nincs mihez csatlakozni, de látni kell azt is, hogy az ellenvélemények megszólalási lehetősége is korlátos és még tovább fog szűkülni, ha tovább folytatódik a totalitárius “építkezés”.

Kedves hölgyeim és uraim, itt egy ma-holnap nyugdíjas értelmiségi, aki szeretne változtatni a dolgok folyásán, nem maga (mert körülötte rendben vannak a dolgok, nincs CHF hitel tartozás, az üzlet is megy még), hanem a gyerek és és közös jövőnk érdekében. Várom a szíves tanácsokat, hogy mit tegyek meg, amit ő is megtesz és még sokan mások, hogy kialakuljon a változtatási szándék kritikus tömege.

Wikipédiából, a szabad enciklopédiából :

” Értelmiségi általános értelemben szellemi pályán dolgozó embert jelent. A szó hagyományos értelme kezdetben a társadalom igen kis szeletét jelentette, és gazdasági illetve társadalompolitikai okokból kifolyólag többé-kevésbé egybe is esett a politikai akaratot megtestesítő kevesekkel. A demokrácia fokozatos kiszélesítésével ez az állapot megszűnt, a közgondolkodás mégis hajlamos az értelmiség véleményének nagyobb jelentőséget tulajdonítani a közügyekben. “

Ez egy skandalum, egy világbotrány – kellene, hogy legyen.

Ismeretség révén tudom, hogy az ottani muzeológusok között van nem is egy – no, persze, hogy Fideszes – aki egyetért ezzel az elmebeteg tervvel… Bezzeg, ha Gyurcsány, vagy Bajnai akarta volna, ott verték volna a nyálukat a Kossuth téren.

Szóval ne legyenek illúzióink: az ún. értelmiségi rétegben rengetegen támogatják Orbánt. Ahogy Antall mondta: ezeknek mindig kell egy segg, amit nyalhatnak. Most éppen Orbáné van soron.