A díjátadón Fekete Mihály és Fekete Szabolcs Ilan Mortól, Izrael magyarországi nagykövetétől még átvette a Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetését, ám amikor a belügyminiszter a magyar állam Bátorságért érdemjelét akarta átadni nekik, akkor az átvételt a kézfogással együtt megtagadták.

A Fekete-testvérpár ezután szeretett volna felolvasni egy tiltakozó nyilatkozatot, de a hangot lekeverték, írja a Népszava. A lap értesülései szerint Pintér kínosan feszengett, és igyekezett csitítani őket, mondván: “a díjátadó nem a politikáról szól”.

Az MTI is beszámolt a díjátadó ünnepségről. Hosszan idézték Pintér beszédét, de az incidenst csak egyetlen sorban említik, és a Népszavával ellentétben nem a kormányzati emlékezetpolitikával magyarázzák, hanem azzal, hogy a fiú (ők egyről tudnak) kifogásolta, hogy az édesapa mellett nem terjesztették fel az édesanyát is a díjra. A hírügynökség úgy tudja, hogy az elismerést az ünnepség után Fekete Nagy Béla unokája mégis átvette.

Fekete Nagy Béla 1944-ben mintegy 1200 zsidót és katonaszökevényt mentett meg hamis papírokkal a haláltól.

Péter Konok
Összefoglalnám az Igentisztelt Miszterelnökúr Mazsihiszhoz írt levelének lényegét:

Zsidók. Mint tudjátok, jómagam összes kormányomban mindig felléptem az antiszemitizmus ellen, ha éppen nyugatról vagy Izraelből akartunk pénzt és támogatást; már kölyökkoromban, KISZ-vezetőként is csak otthon, családi körben vagy a kollégiumi szobánkban zsidóztam, mert akkor ez volt az elvárás, és utána sem mondtuk az éppen minket gründoló Soros képébe, hogy “na, mi van, biboldó?” mert hát akkor el kellett volna mennünk dolgozni, azt meg nem igazán akartuk. Pártunkban sem szeretjük a nyílt antiszemitizmust, ezért hoztuk létre a Jobbikot, mert hát a fasiszta szavazatokra azért igényt tartunk, jobb az így kívülről. Van, aki ezt beveszi, higgyétek el.
Szóval most kampány van, hát nem fogok itt veletek szórakozni; rég nem vagytok már annyian, hogy ez engem komolyan érdekeljen. Amúgy meg tőlem akár zsidó is lehet valaki, amíg rendesen tejel, nem vagyok az az ideologikus alkat. Mindenesetre most nem érek rá erre a baromságra, mert húsvéti tojásokat hímezek – majd ha megemlékeztünk róla, hogy megöltétek a Mi Urunkat, utána beszéljünk megint erről a dologról. Persze addigra már valószínűleg a Vona belügyminiszter úrral kell majd tárgyalnotok, de őt úgyis jobban érdekli ez az egész téma, mint engem.

Hidd el,hogy pontosan tudják ki volt. Ők azt nem akarják,hogy a mai (!) átlagember is tudja ,hogy ki volt. Mára az abban a korban élő (és emlékező) emberek nagyobb része halott. Főképp azok akik voltak annyira ismertek,hogy annyira felkeltse az emberek kíváncsiságát,hogy utána is nézzenek milyen korban is éltek.Mert lehet,hogy lennének kérdéseik és az kellemetlen lehet.
Részben azért is lehet a Horthy korszak bűntetteit ,életkörülményeit elhallgatni-megszépíteni.Mert alig van már élő akire hallgatnak is.
“Az a korszak a főnemesek, a nemesek, a gyárosok, a gazdagok, a jómódú polgárok, na meg a papság jóléti és kiváltságos korszaka volt. De nem a népé. Nem a szegény és kiszolgáltatott, a végsőkig kihasznált és kizsákmányolt népé. Akik 10-12 órát dolgoztak éhbérért, és örülhettek, ha volt munkájuk és egy szoba-konyhás lakásuk. Az elit réteg lenézte a prolit és a „büdös parasztot”, csak az számított embernek, aki legalább érettségivel bírt. Azok viszont a hivatalokban csak napi 6 órát dolgoztak. Fillérekért kaptak faluról jött cselédlányokat, akik sokszor az úrfik ágyasai lettek. (A Bakaruhában című film is jól érzékelteti ezt.)”
http://www.munkas.eoldal.hu/cikkek/nyitooldal/bogar-annamaria_-amit-kadar-janosnak-koszonhetek-i_-resz_-bevezeto-es-a-horthy-idoszak.html

Ezért is láthatjuk most a kormány által újraírt,szélesvásznú,különleges effektekkel feljavított Horthy korszakot és annak következményeit elhazudó propagandát. És ebbe Gyarmati Fanni élete nem illik bele,Radnóti Miklós halála pedig még kevésbé.