Hozzászólás: Rátesi Margit: A nyugdíjaknak annyi

Kerpács Winnetou

Kerpács Winnetou — Sun, 14 Apr 2013 16:16:34 +0000

És még 1 fontos adalék!!

Az Orbán kormány 2012. január 01-től a munkáltató által a dolgozó nyugdíj- alapjába számított 27 %-os tb. befizetését adóvá nevezte át!
Miért volt ez aljas dolog?

Mert erről a pénzről sokan nem tudtak, ma sem tudnak, esetleg máig nem is hallottak!
A dolgozók számláikon, bérpapírjukon nem mutatkozott. Ennek a havi 27 %-os elvételnek annyi a nyugdíjra való kihatása csak, – hogy legyen elképzelés – hogy egy 40 évet dolgozó átlagbéres dolgozónak kb. havi 60.000 Ft-al lesz kevesebb a nyugdíja!!!!

Sokszor emlegették a svéd modellt. Annak III. pilléres voltát.
I. munkabérből államilag levont
II. munkáltató által adott juttatás
III. munkavállalói megtakarítás

Ebből nálunk az I./pont alatti van most EGYEDÜL 2012. óta,
a II./pont alattit az állam elvette, adó lett a 27 %-ból
a III./pont alattira pedig mi a garancia, hogyha azt pénzintézetben tartom egy Orbány kormány ne vegye el, ne államosítsa! Aztán EBBŐL A MOSTANI KERESETEKBŐL MIT LEHET HAVONTA FÉLRERAKNI egy átlagembernek??????

A “békemenet” vonuló-dolgozói is tudják, hogy a kivezénylő pártjuk vezére elvette a 27 % nyugdíjalapjukat????? Éltessék csak!!! Vivát tudatlanok!!

id. Bartos István

id. Bartos István — Sat, 13 Apr 2013 14:18:18 +0000

Tudjátok mit egy nagy fityiszt fogok én meghalni! Szerintem fogjunk össze mert még lehet,hogy sortűz vagy éhenhalás lesz a végünk!

Mist

Mist — Fri, 12 Apr 2013 22:15:12 +0000

Nyilván azért kellett a bírókat nyugdíjba küldeni, mert túl sokan dolgoznak, és túl sok nyugdíjjárulékot fizettek. Vagy rosszul kalkulálok?
A fejlett nyugati országokban is öregszik a társadalom, egyre kevesebbnek kell kitermelni egyre több ember nyugdíját is.
Emelik is rendesen a nyugdíjkorhatárt, 65, 67 évre.
Én is szívesen dolgoztam volna még, de szinte kilöktek a munkahelyről. Pedig nagy luxus, az ember elvégez egy(-két-három) egyetemet, elkezd dolgozni 25 évesen, dolgozik 35 évet, s mégha bírna is dolgozni, menjen nyugdíjba.
Igaz, egy 65 éves osztrák, vagy német úgy néz ki, mint egy 50 éves magyar.

telekis

telekis — Wed, 10 Apr 2013 10:32:18 +0000

talalom
2013. április 10. szerda
10:37
Várom és kívánom, hogy sikerüljön is…
Előre is köszi!
.

Nyul György

Nyul György — Wed, 10 Apr 2013 09:46:23 +0000

Ebben a rothadó, végnapjait élő kapitalista rendszerben a világ népességének egy százalékát kitevő valódi tőketulajdonosoknak, akik az anyagi erőforrások felett korlátozás nélkül rendelkeznek. Teljesen mindegy, hogy a föld népessége él-e, vagy csak vegetál megfelelő élelem és egészségügyi ellátás hiányában, egyetlen szempontjuk van, a bővített újratermelés, azaz a profit maximalizálása. Ameddig volt egy ugyan kevéssé versenyképes, de az elosztásban egyenlőségre törekvő szocialista világrendszer, addig a világ fejlettebb részein kénytelenek voltak fenntartani az úgynevezett jóléti államot, meg a tőke demokratizálódásának hazug elméletével is igyekeztek emberségesebbnek mutatni a mocskos hatalmukat. Mióta a világnak ez a megosztottsága megszűnt, azóta lemondtak a jóléti állam meg a tőke demokratizálási elméletükről. A profiton kívül semmi sem szent. Mértéktelen profitéhségükkel tönkreteszik az élhető emberi környezetet, korlátozás nélkül csökkentik a fogyatkozó energia és nyersanyagforrásokat, szennyezik a légkört. A profitéhségük következtében létrehozott úgynevezett fogyasztói társadalom fenntartásával eszetlen pazarlásra késztetik a világ szerencsésebb részein élő lakosságát, miközben a föld más részein élők tömegei éhenek, sőt még a fejlettebb országokban élő Úgynevezett “felesleges” munkaerőt .s éhezésre itélik, ugyanakkor mérhetetlen módon kizsákmányolják a “hasznos” magasabb hozzáadott értéket előállító képzettebb munkaerőt. Ha a profit egy kis részéről való lemondással, a pazarló fogyasztás csökkentésével már most is megoldható lenne a javak és a munka egyenletesebb elosztása. A rendelkezésre álló munkaerő egyenletesebb képzésével és felhasználásával megszüneethető lenne a nyomor, ugyanakkor. csökkenne a mérfetetlen pazarlás. A mai világrendsszerben ez persze lehetetlen, ehez forradalomra lenne szükség, ami előbb-utóbb mindenképen bekövetkezik. Remélem nem fegyveres lázadások, hanem a tudás és az információ megállíthatatlan demokratizálódása folytán, egy új tudományos, ipazi és társadalmi forradalom következtében. Ami pedig a nyugdíjrendszert illeti, ha továbbra is alázatos szolgaként viselkedtek, és beletörődtök abba, hogy kiraboljanak benneteket, gyerekeitektől megvonják a tanulás, a tudás megszerzésének lehetőségét, tönkretegyék a köz és felsőoktatást amiben ez a mostani orbáni-fasiszta banda élen jár, akkor legalább lopjatok el az államtól minél többet, és nyissatok befektetési számlát, mert avval nem járhattok úgy mint a magán nyugdíjkasszátokkalt. Azt nem tudják a simicska-nyerges és más rablóknak átrjátszani. Mert húsz év mulva itt sem nyugdíj, sem egészségügyi ellátás nem lesz. De legelőször legalább zavarjátok el az orbán-bandát. És ne felejtsetek el minél előbb csatlakozni az Ocupay-hoz. Az igazság az, amit ők hirdetnek. És még valamit ajánlanék: Ne nézzétek a TV-ben a teleregényeket és egyébb népbutító marhaságokat, inkább vegyétek elő a könyvespolcról Marxot és olvassátok. Tőle megtudhatjátok az igazságot. Meg lépjetek be a szakszervezetekbe és kezdjétek el a magasabb bérért való harcot. Ma ez az osztályharc egyetlen formája.

talalom

talalom — Wed, 10 Apr 2013 08:37:53 +0000

Csacsiska! Igen, lenne dolga a pénzügyi szolgáltatások minőségének javításában állami szervezeteknek – elsősorban a fogyasztóvédelemnek, ami leszállhatna már a szaloncukor, meg a húsvéti sonka csesztetéséről,és rákaphatna a hitelfeltételek, az ingatlanforgalmazás, az árverési szabályok, meg az állami szolgáltatások minőségének vizsgálatára.
Telekis: amit kérsz, az külön írást igényelne, és még akkor is csak az én egyéni véleményemet tartalmazná. Talán megpróbálom.

emigrant

emigrant — Wed, 10 Apr 2013 07:40:49 +0000

Egy másik cikk a témában: http://index.hu/gazdasag/2013/04/10/nyugdij/

telekis

telekis — Wed, 10 Apr 2013 05:26:15 +0000

talalom
2013. április 9. kedd
20:51
Így tessék választani 2014-ben!
.
Nem csak az ehhez a témához kapcsolódóan, ennek realitását részletesebben is kifejtenéd?
(mi a valódi helyzet ?, mik a várható esélyek ?, mi a helyes tennivaló ?…)
Köszönöm!
.

Csacsicska

Csacsicska — Wed, 10 Apr 2013 00:48:22 +0000

Talalom:
.
Amikor bárki hozzáférhet banki szolgáltatásokhoz – minden előképzettség nélkül – akkor igenis szükség lenne valamiféle „képzésre”. Az adósok legnagyobb tömege – mindjárt hozok példát is – abszolút tájékozatlan. Nemhogy nem olvassa el a szerződést, de ha olvasná, akkor sem értené. Képzett jogászok, ügyvédek sem tudják értelmezni ezeket a szerződéseket. Amikor pedig nem egyenrangú ügyfelek kötnek üzletet, akkor tudhatod, ki lesz az üzlet igazi nyertese. Ehhez nem kell három elemi sem.
.
Amerikában is úgy írja alá az ember a szerződést, hogy legfeljebb a legfontosabb adatokat (futamidő, kamatláb, törlesztési mód, stb.) tudja átnézni. Csakhogy Amerikában él a 72 órás un. „lehűlési periódus”. Ez azt jelenti, hogy mindkét félnek joga van az aláírt szerződéstől 72 órán belül minden következmény nélkül elállni! Az ügyfél tehát hazaviheti a szerződést és alaposan átbogarászhatja, elviheti az ügyvédjéhez, független jogi tanácsadó szolgálathoz fordulhat, stb. Ha nem teszi, akkor magára vessen. Amennyiben valamivel nem ért egyet, jeleznie kell és a szerződés nem lép életbe.
.
Na most. Magyarországon van-e lehűlési periódus? Nincs. Van-e ingyenes tanácsadó szolgálat? Nincs. Hittan az van, okosság meg nincs.
.
Ami a korábban ígért példát illeti. Az apósomat valami eszméletlen mértékben át akarja verni a Merkantil Bank. Olyan mértékben, ami a világon egyszerűen elképzelhetetlen! Segítek neki – ő egy rendkívül rendes pali, nyugdíjas lakatos, szóval nem kifejezetten pénzügyi szakember. Elment a panasz a PSZÁF-hez. A Merkantil Bank a válaszában – többek között – arra hivatkozik, hogy ez-az szerepel az Általános Szerződési Feltételei között. Ami minden fiókban (a Merkantilnak egy fiókja van) megtekinthető. A kölcsönfelvevőnek tehát kötelessége követni az ÁSZF-ben történő minden változást! Az ÁSZF egy spárgára kötve valóban ki van függesztve a bankban – csakhogy ki az a majom, aki bemegy a fiókba, odaül a spárgára kifüggesztett ÁSZF-eket (80-100 oldal) olvasgatni. Ráadásul úgy, hogy a változások nincsenek is feltüntetve az újabb és újabb változatokban. A bank pedig még csak nem is értesíti az ügyfelet, hogy megváltozott az ÁSZF.
.
Nosza, felmentem a netre, megnézni a bank honlapját, hátha ott megtalálható az ÁSZF. Nos, nincs fent. Erre megnéztem a Merkantil anyabankjának, az OTP-nek a honlapját. Mondanom sem kell, az OTP sem közli az ÁSZF-et a honlapján. Ami ugye minden hitelszerződés elválaszthatatlan része! Írtam az Merkantilnak, hol találom az ÁSZF-t a honlapjukon? Máig nem válaszoltak.
.
Most képzelj el egy ügyvédet, aki egy banki ügyfelet képvisel: gondolod, hogy oda fog ülni valamelyik bankfiókba, a spárgára kötött ÁSZF-t tanulmányozni? Amit még lefénymásolni sem engednek? Hát még egy ügyvédet sem láttam bankban jegyzetelni…
.
Nem lenne ez probléma, ha a bankfelügyelet (PSZÁF) ezt ellenőrizné és mondjuk kötelezővé tenné minden pénzügyi szolgáltatónak, hogy ha hivatkozik valamely szerződésében az ÁSZF-re, akkor azt tegye közzé a honlapján. Hogy az ügyfeleket értesítse a bank az aktuális havi elszámolásban, amit akkor küld, amikor az ÁSZF megváltozik. Csak hogy legyen lövése az ügyfélnek.
.
Nos – a PSZÁF-nél olyanok ülnek, akiknek ez eszébe sem jut. Ők úgyis VIP hiteleket kapnak, utánuk az özönvíz. És eddig egyetlen egy ügyvéd, vagy ügyvédi iroda sem jelezte, hogy ez probléma lenne. Nem jutott el a hír az MNB-be, de még a kormányzathoz sem. Van egy Bankszövetség, meg kalap sz@rt érő etikai nyilatkozatok – csak „feldolgozható” ÁSZF nincs egy bank honlapján sem!
.
És ez egy „kis” probléma, semmi ahhoz képest, hogy a Merkantil Bank nem tud törlesztő részletet számolni! Öregem, egy BANK! 2013-ban!

talalom

talalom — Tue, 09 Apr 2013 22:28:26 +0000

Bocsi Csacsicska! A fent általad körvonalazotthoz hasonló kondíciójú pénzügyi termék is van Magyarországon: az ún. unit-linked biztosítás. Ezt nem nyugdíjpénztárak forgatják (nálunk a pénztáraknak és a biztosítóknak eltérő a törvényi szabályozásuk, a biztosítók szabadon forgathatják a pénzt, a pénztárak nem, a pénztáraknál meg van szabva, mennyi lehet a költségük, külföldön nem tudom hogy van). Ennek van biztosítási eleme – általában baleseti halálra vonatkozik -, a pénzed befektetésekben fial. A legrövidebb idő, amire érdemes kötni 10 év (ennyi kell, hogy a befizetett összeg után adókedvezményt vehess igénybe). Azt szintén fel lehet használni hitelfedezetül. Használhatod akár nyugdíj-előtakarékosságra is – bár az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nagyobb az adókedvezmény, és a szigorúbb befektetési szabályok miatt talán nagyobb a biztonság is. A unit-linkednek az a rákfenéje, hogy a biztosítás költségeit az első hét évben vonják le, (az önkéntes pénztáraknál folyamatosan, 2-3%ot) így ha felbontod a szerződést, kb. hét év után kapod vissza egyáltalán azt a nettó összeget amit befizettél (feltéve, ha nem szenvedsz baleseti halált, mert akkor a kedvezményezett megkapja a teljes biztosítási összeget). Az önkéntes pénztári és a magánpénztári szerződést nem bonthatod fel, legfeljebb szüneteltetheted – ha pl. munkanélküli lettél -, az akkor jár le, ha eléred a nyugdíjaztatást (vagy ha elhunysz, az addigi pénzt megkapja a kedvezményezett). Tehát az önkéntes megtakarítás itt is ott is pénzügyi szolgáltató kezén forog – az ottani nyugdíjszámlád is bankban vagy biztosítónál van. Ezt akkor tudod kikerülni, ha a párnacihába dugod: ott viszont csak veszít az értékéből, ahelyett, hogy gyarapodna. Nem ismerem a nyugati pénzügyi szolgáltatók morálját, és tudnék mesélni hazai üzletkötők ótvaros szemétségeiről a jutalék érdekében.
De vedd figyelembe, hogy a 2008-as pénzügyi válság közvetlen oka éppen az volt, hogy a nyugati pénzügyi szolgáltatók olyan, sokszor már a szakemberek számára sem átlátható konstrukciókkal üzleteltek, – pl. hitelre adott befektetések, amik mögött nem volt valós érték – amely kizárólag a pénzintézet alkalmazottainak, vezetőinek jelentett jutalék, vagy emelkedő részvényárfolyam formájában hasznot.
Azt meg végképp nem értem, miért az állam bűne, ha nem vagy képes elolvasni egy szerződést, mielőtt aláírod, illetve, ha nem érted, miért nem kérsz szakértői segítséget. Itthon pl. a hitelfelvételnél kötelező közjegyző előtt aláírni a szerződést, akinek az lenne a dolga, hogy megmagyarázza, ha valamit nem értesz a szerződésben. De egyrészt ő se pénzügyi szakember, másrészt meg a kölcsönkérő általában sebtében aláírja – közben morog, hogy még a tetemes közjegyzői közreműködést is neki kell megfizetni.