Hozzászólás: TGM kimondta: teljes bojkottot!

Barry1

Barry1 — Thu, 21 Mar 2013 11:57:34 +0000

Na jó ,ebből elég volt. Javasolom,hogy az Andrássy utat is nevezzük el
Geri Tibor vagy esetleg Sz@rpaszirozó útnak. Csak ettől mentse meg a jóisten az ellenzéket. Különben végünk van. Ezzel az erővel megvitathatnánk mondjuk a Megyeri hid teljes statikiai ,súlyeloszlási és diletációs terveit .Brrrrrrr!!!!!

girbegurba

girbegurba — Thu, 21 Mar 2013 11:16:17 +0000

Geri Tibor,
Úgy látom, az alapelvekben egyetértünk.
A te szövegedből nehezen hámozom ki a részleteket. (Talán ezért találtál annyi elutasításra, vagy a reakciók hiányára.) Annyi jön át, amit magam is gondolok, és leírtam, hogy széles körű (társadalmi korlátok nélküli) egyeztetés és vita biztosítja a legitimitást. (Ezen a szón egyszer fennakadtál, de én csak azt a jogrendszert tartom legitimnek, ami a társadalom egészének /ha úgy tetszik: a népnek/ megfelel. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek tetszik, de azt igen, hogy a túlnyomó többség elfogadja, akkor is, ha egyes részei nem tetszenek.)
Nem csak a kész szöveget kell elfogadtatni, hanem korábban, vitás pontokról előre is ki kell kérni a társadalom véleményét.
A vita úgy indult el, hogy helyes-e egy bizonyos konkrét kifejezés, szóhasználat az alkotmány szövegében (hatalom / közhatalom stb.). A viták és egyeztetések épp arra valók, hogy az ilyen részletek értelmezését is világossá tegyék. Tudtommal az egyes törvények értelmezésekor is (ha vita támad), meg szokás, vagy meg kellene nézni a törvény előkészítő vtiájában arról elhangzottakat, esetleg a törvény bevezető, indokló részeit, hogy felderítsék, mi volt a törvényhozó szándéka. Tehát maga a vita is része, kiegészítő anyaga a törvénynek, jelen esetben az alkotmánynak.

Geri Tibor

Geri Tibor — Thu, 21 Mar 2013 10:43:38 +0000

1. Nem az a lényeg, hogy vannak más jogászok, hanem az hogy vannak jogi, alkotmányjogi alapelvek. És ezeket a 2000 éves jogelveket vagy 300 éves alkotmányos jogelveket más jogászok se hághatják át jogsértés nélkül….

Próbálom elmagyarázni, hogy a probléma alapja maga a demokrácia, ami Arisztotelész rendszere szerint egy rossz kormányzási forma. És a demokrácia be is bizonyította 1933-an és 1945-48-ban, hogy rossz kormányzási forma, mert választásokkal hozta létre a többség diktatúráját. És a nyugati liberális demokráciákban most fognak rájönni, hogy a globalizmus képes a liberális demokráciákból is liberális diktatúrákat létrehozni.
A megvett, korrupttá vált képviselők a képviseleti demokrácia segítségével egyszerűen lebontják az elmúlt 200 év által beépített fékeket és egyensúlyokat.
És a néphatalom nélküli demokrácia a képviselők kezében már nem is a többség, hanem egy oligarchák irányította kisebbség diktatúrája, akik csalással, hazugsággal, titkosszolgálati eszközökkel , a média és a pszichológia segítségével bármikor képesek választási többséget létrehozni.
Ezért kell a népszuverenitás, vagy az, amit TGM mondott, hogy “a képviseleti demokráciát a részvételi (közvetlen) demokrácia ellenőrzése alá kell helyezni”.
…
2. Ha úgy nézem, akkor az Országgyűlés is csak egy tömeg, akik együtt nem tudnak csak véleményezni és szavazni. A 8 millió választó meg egyének összessége.
A nép alkotmányozásának a lényege egyfelől az alapelvek (népszuverenitás elve) figyelembe vétele. Nem véletlen, hogy a képviselők közt közmegegyezés jött létre a népszuverenitás elvének és az ideiglenes alkotmánynak a figyelmen kívül hagyására. Másrészt már az előkészületbe és a szövegezésbe való bekapcsolódás. Az önkormányzás és a képviseleti rendszer nem csak a politikában, hanem a társadalom minden területén érvényes. A népszuverenitás elve alapján való alkotmányozás az egyszerűen az alkotmányozás minőségének a megváltozása.
Ha a Fidesz alaptörvényét azonnal népszavazásra bocsátják a régi szabályokkal (2 millió szavazó szükséges az érvényességhez és az eredményességhez) attól a Fidesz alaptörvénye nem vált volna a nép alkotmányává. Pedig minden ismérvvel rendelkezett volna, amit ma az MSZP egy jogállami alkotmánynak tekint.
Vagyis a pártok által készített alkotmány attól nem lesz a nép alkotmánya, ha népszavazást tartanak róla. Legfeljebb a (mesterségesen kialakított) többség alkotmánya, ami a példánk szint (2 millió fő) még többségbe se kell kerüljön a társadalomban.
A nép alkotmánya egy modern informáci áramlási és döntési folyamat.
az OGY könyvtárában megtekinthető a magyar hadsereg 1908-as információs és döntési rendszere. A katona javaslata elindult. Amiben a vezető a saját hatáskörében dönteni tudott (illetékes volt benne) abban döntött, az megállt, csak az ment tovább, hogy az ügyben döntés született. És a legfelső szintre az került, ami legfelső döntést igényelt.
Alkotmányt nagyon könnyű írni.
Egymás alá kell írni az alkotmányos alapelveket, utána a korábbi magyar és a nemzetközi tapasztalatok alapján csak szépen kell tudni fogalmazni.
Az alapelvek, az emberi jogok adottak. és ezek alapján maga az állam felépítése és működése se nehéz. Ezer éves hazai alkotmányos, és demokráciában 2-300 éves külföldi tapasztalatok vannak.
…
Nem a szövegezés a nehéz az alkotmányozásban, hanem az eltérő alkotmányozási szándékok közös nevezőre hozása. Ebben fontos a népszuverenitás elve. Mert ebben most a diktatúrák hívein túl mindenki meg tudna egyezni.
És a nép körében mindenképpen toronymagasan a népszuverenitás nyerne a diktatúrák híveivel szemben.
Csak a diktatúrák hívei, a gazdasági és politikai elit ebben nem érdekelt.
De ez rövidlátó gondolkodás. Egy népet a mai világban nem lehet tartósan diktatúrában tartani. És minél később lesz vége, annál fájdalmasabb és költségesebb lesz.
Semmi más nem kellene hozzá, csak felismerni, hogy 89-ben lerakták a jövő alapjait. Ez pedig a népszuverenitás elve.
Csak ez alkalmas egy diktatúra felszámolására, és bármilyen másik diktatúra kialakulásának megakadályozására…

girbegurba

girbegurba — Wed, 20 Mar 2013 19:28:11 +0000

Geri Tibor,
1. Vannak más jogászok, más alkotmányjogászok is.
Nem hiszem, hogy az említettek szándékosan ármánykodnának, de esetleg félnek a parttalan eljárásoktól, a közvetlen demokráciától. Én is.
Ugyanakkor ebből az MSzP-ben és társaikban én sem látom az őszinte demokratát. Ezek főleg pecsenyéjüket akarják sütögetni.
De azzal kell főzni, amink van. Nem hiszem, hogy igazi demokrácia és makulátlan jogállam alakulhat egy ilyen elmaradott és leépült társadalomban. De ha huzamosabb ideig nem menne tönkre, és ellen tudna állni legalább a fasisztáknak és nemzeti szocialistáknak, akkor kialakulna a jogállami és demokrata erkölcs. Már most, ilyen pocsék húsz év elteltével is egész más fiatalok lépnek fel a nyilvánosság előtt, és sokkal üdébben mozognak, mint a mostani politikusok akkoriban.
2. Továbbra sem kaptam választ arra, hogyan kell érteni “a nép” közvetlen alkotmányozó tevékenységét. Nem tudom elképzelni. Szövegezni csak egyének tudnak, esetleg nagyon kis csapatok. Tömeg csak véleményezni és szavazni tud.

Geri Tibor

Geri Tibor — Wed, 20 Mar 2013 19:08:11 +0000

“girbegurba
2013. március 20. szerda
08:27
“Az ellenzék ott és azzal hazudik, hogy csak a választás után akar alkotmányozni.”
1. Előtte nem lehet, mert a diktatúra akadályozza.
2. Ennek ellenére már most teszik.
3. Szerintem nincs szükség sürgős alkotmányozásra. Hivatkozni kellene az érvényes Alkotmányra, és a fasiszták elzavarása után lehetne alkotmányt módosítani, természetesen nem parlamenti magányban, hatalmi pozícióval visszaélve.”

1. ‘89-ben is lehetett a diktatúra keretei közt alkotmányozni…..
Az érvénytelen alkotmány jogilag védhetetlen. Csak azért léphetett hatályba, mert az ellenzék nem támadta meg az érvényességét.
Sőt!
Az ellenzék bármely pillanatban kérhetné az alkotmány hatályba vissza helyezését a hatályon kívül helyező pont eltörlésének kérésével.
A képviselőknek ugyanis nincs alkotmányos joguk az alkotmány megszüntetésére…
Ha viszont az alkotmány hatályban marad, akkor az Alaptörvény egy alkotmányellenes törvény, amit az AB hatályon kívül kell helyezzen…
2. Nem tesznek semmit!!!!!!!
Ott voltam az ellenzéki tárgyalásokon. Bármelyiket megkérdezed, emlékezni fognak rám, aki számon kértem rajtuk a népszuverenitás elvét.
Pont úgy akarnak alkotmányozni, mint Orbán!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A képviselők jogán, a népszuverenitás elvetésével, érvénytelenül.
Bárándy Gergely kerek-perec kimondta, hogy NEM AKARNAK visszatérni a népszuverenitás elvét tartalmazó 89-es alkotmányhoz….:-((
3. A tárgyalások során több javaslatot tettem, hogy milyen módon lehet visszaállítani az alkotmányos rendet.
De ahogy ők akarják, úgy nem lehet….:-(
Miközben Bárándy Péter elismerte, hogy a népszuverenitás nélkül az alkotmányozás sz@r (tényleg ezt mondta) sőt azt is elismerte, hogy érvénytelen jog jogot nem keletkeztet, azaz a választás után a képviselőknek semmilyen érvényes joguk nem lesz az alkotmányos rend helyre állításához.
Ez persze a fiát nem zavarta, áterőszakolta a tárgyalópartnerein a hibás alkotmányos nézeteit….:-(

girbegurba

girbegurba — Wed, 20 Mar 2013 10:24:58 +0000

hunyadi,
Attól tartok, hogy nincs értelme tovább folytatni ezt a vitát, mert én biztos nem leszek abban a helyzetben, hogy erről döntsek, és talán te sem.
Azt viszont fontosnak tartom, hogy a tákolány érvénytelen, még akkor is, ha [nem érvénytelen a hatálya alatt hozott összes rendelkezés és szerződés, mert a tákolmány nem helyezte hatályon kívül a Magyar Köztársaság minden korábbi szabályát].
Vagy más nézőpontból: Az államszervezetre és törvénykezésre vonatkozó rendelkezések esetében vissza kell menni az megbolydításuk előtti állapothoz, a magánjogban pedig az aktuális helyzetből kell kiindulni, de azzal a megkötéssel, hogy felül kell vizsgálni a maffia vagyonszerzési és pozíciószerzési ügyleteit.

norbert

norbert — Wed, 20 Mar 2013 10:20:52 +0000

commandante
11:42

Ez is a “dafke”, csakazértis!
A pávatáncos gyerekkora visszaköszön. Mint a falhoz vágott mákosbejgli, mikor ellentmondtak neki.
Ennyi!

Szenzor

Szenzor — Wed, 20 Mar 2013 10:14:19 +0000

Bocsánat, most olvastam vissza a saját hülyeségemet,
A megszólítás hunyadi és girbegurba lett volna, de nem úgy sikerült.

hunyadi

hunyadi — Wed, 20 Mar 2013 10:08:05 +0000

girbegurba
Elvileg igazad van, de épp arról van szó, hogy melyek Magyarország törvényei és kinek van joga azokat felülvizsgálni, illetve módosítani. Ha az “alaptörvény” és a rá hivatkozó törvények érvénytelenek akkor az ezek alapján választott bármely képviselőtestület illegitimebb lesz mint a mostani. Nem kockáztatnám, hogy a fideszesek mindent a nemzetközi bíróságok elé vigyenek…
.
Az áthidaló javaslatom az, hogy – elfogadva (de nem megbocsátva) az alkotmány érvénytelenítését – az “alaptörvényt” egyszerű törvénynek kell tekinteni, az új képviselők pedig megszavazhatnak akárhány másik “alaptörvényt” ami hatástalanítja az elsőt (akár úgy is, hogy hozzá se nyúlnak ahhoz amire felesküdtek), mert alkotmány hiányában bármely egyszerű törvényt el lehet nevezni alaptörvénynek vagy sarkalatos törvénynek.
.
(Szenzornak is)
Szerintem is csak a jelenből lehet kiindulni, elsőbbségi sorrendet felállítva a törvények között.
Miután az új képviselők megállapítanák, hogy a Fidesz érvénytelenítette az alkotmányt onnantól a mozgástér óriási lenne. Csak két nemzetközileg elfogadott elsőbbségi elvet kellene figyelembe venni:
1) A nemzetközi törvényeknek és egyezményeknek elsőbbsége van minden más törvénnyel szemben;
2) Ellentétes rendelkezések esetén az újabb törvénynek elsőbbsége van a régebbivel szemben.

commandante

commandante — Wed, 20 Mar 2013 09:42:53 +0000

A hírek szerint a közeljövőben ötödszörre is módosítják az alaptörvényt. Ez esetben a pártállami jelképek használatának tiltását foglalnák “gránitba”.
Így most már nem csak a magyar Alkotmánybírósággal mennek szembe, hanem a strassbourgi bíróság egy, az ügyben született, korábbi döntését veszik ezzel semmibe. Előre tudható, hogy ennek ismét súlyos politikai következményei lesznek.