Hozzászólás: Csúcson a kaliforniai benzinár

proaktiv

proaktiv — Tue, 09 Oct 2012 18:30:53 +0000

gets Kösz a linkeket.
.
Azért említettem Orbán nyilatkozatát, mert szerintem az említett tízmillió magyarból legalább 9 millió kikérné magának a szabadságharcos minősítést, ha tudna róla egyáltalán, mit híresztel a magyarokról Orbán küföldön. A magyarok többsége megélni és élni szeretne, nem pedig (szabadság)harcolni. Beteg elme, akinek folyton a harcon, a harcoláson jár az esze.
Szó szerint:
“Talán a magyar a legnehezebben kormányozható nemzet. Tízmillió szabadságharcos. Ennek vannak előnyei, de kormányzati oldalról ez nehéz”
Majd:
“Az európai történelem egyik fejezete lezárult. Nem vagyunk versenyképesek. Nem élhetünk úgy, mint korábban. Az európai élet mély átalakítására van szükség. Az egyetlen kérdés az, hogy mely kormányok erősek eléggé ahhoz és melyeknek van elegendő parlamenti többségük az átalakítás végrehajtatásához és melyeknek nincs” – idézte a miniszterelnököt a szerző, a vele szemben megfogalmazott külföldi bírálatokkal kapcsolatban.”
.
Orbán a legfontosabbat hagyta ki: az anyagiakat. Anélkül lehet akármennyire erős kormány, ha az ország átalakításának és az állami feladatok ellátásának, a szociális intézményhálózat fenntartásának nincs meg az anyagi fedezete. Ha folyamatos külföldi segítségre szorul, hiába erőlködik Orbán és kormánya. Ha a pénzforrások bedugulnak, erősködhet akárkivel és szabadságharcolhat akárhol, senkit nem érdekel. Így is, úgy is bukni fog.

gets

gets — Tue, 09 Oct 2012 13:53:09 +0000

http://www.weeklystandard.com/articles/viktor-go-spoils_653822.html

gets

gets — Tue, 09 Oct 2012 13:51:50 +0000

http://www.miniszterelnok.hu/cikk/orban_viktor_a_weekly_standardben

proaktiv

proaktiv — Tue, 09 Oct 2012 12:37:11 +0000

A Weekly Standardnak nyilatkozott Orbán. Olvasta valaki?
Olyanokat mondott, hogy a magyarok talán a legnehezebben kormányozható nép, mivel tíz millió szabadságharcos van.
Pár tucat Orbán kijelentését cáfoló olvasói levél küldése a lapnak nagyon indokolt lenne! Megteszi aki tudja?

commandante

commandante — Tue, 09 Oct 2012 08:40:44 +0000

Csacsika
Innen-onnan olvasom, hogy azért valamilyen politikai lépés mégis történik:
…
“The price spike alarmed consumers and politicians across a state that is famous for its love of the automobile. Senator Barbara Boxer on Monday called for a Department of Justice investigation into possible price manipulation in gasoline trading markets. Senator Dianne Feinstein on Sunday made a similar request to the Federal Trade Commission.”

commandante

commandante — Tue, 09 Oct 2012 08:18:01 +0000

Csacsika
Én nem vitatom az igazad, csak azt mondom, hogy okfejtésed 90 százaléka Magyarországra pont úgy érvényes, ahogyan az USA-ra.
Azonban annyival súlyosabbak a problémák, hogy a két ország jövedelmi viszonyai között nagyságrendiek a különbségek. Tudod hogy Magyarországon egy villamosjegy 320 forintba kerül, és a brutális benzinár, valamint a gépkocsihasználatra különböző címeken kirótt büntetőadók megfizethetetlensége miatt az átlagos dolgozó már rég letett arról, hogy gépkocsival járjon be a munkahelyére?
Ami pedig a szavazást illeti, az mindenkinek a magánügye, de véleményem szerint egy tisztességes demokratikus érzelmű polgár sehol a világon nem adhatja voksát, a szolidaritást hírből sem ismerő konzervatív politikusokra. Más, további velük szemben felmerülő kifogásaimról a hely rövidsége miatt itt nem szólnék.

Csacsicska

Csacsicska — Mon, 08 Oct 2012 22:40:59 +0000

proaktív:
.
Obama “belpolitikájáról” igyekeztem értekezni. A külpolitika egy más kérdés, ha szabad így mondanom. Utoljára Clinton alatt volt “menő” gazdaság, talán mondjuk úgy: “virágzó’” USA. Bush két ciklusa és most Obama összességében nem sokat adott az amerikai társadalomnak, nem fogják egyiket sem visszasírni.
.
Nem úgy néz ki…

proaktiv

proaktiv — Mon, 08 Oct 2012 21:19:31 +0000

Csacsicska
“Obama egyébként sem tett semmi világra szóló nagy dolgot elnöksége alatt.”
.
Az USA és a világ többi részének szerencséjére. Semmi újabb háborúba bonyolódás vagy háborús fenyegetés a demokrata Obama elnöksége alatt. Élet ez? Semmi világraszóló – háborús – esemény?
Ellenpélda a republkánusoknál Bush, amit azóta is nyög Amerika, a többi NATO-állam és a lerohant érintettek.
Oda szavazol, ahova tetszik, de szerintem jobb a béke.
Üdv.

hamond

hamond — Mon, 08 Oct 2012 16:56:56 +0000

266.1313 ft 1 liter benzin, és 1744 ft órabér, és még náluk drága a benzin, amikor itthon (ha be vagy jelentve) 320-690 ft bruttó órabér, és 430 ft liter benzinár!!!

Csacsicska

Csacsicska — Mon, 08 Oct 2012 16:39:21 +0000

Commandante:
.
Amerikában mindenkit érzékenyen érint a benzin ára, hiszen itt a gépkocsi szinte fontosabb, mint az élelmiszer. Jómagam 6 mérföldnyire (kb. 10 km) lakom a legközelebbi vásárlási lehetőségtől, viszont nagy szerencsémre itthon dolgozom, így nem kell munkába járnom. Akik „hagyományosan” dolgoznak, azok naponta 80-100 mérföldet vezetnek – ez kb. 5 gallon benzinbe, aktuálisan kb. 23 USD-be kerül nekik. És nagyon sokan minimál bérért (8 USD), vagy a körüli összegekért dolgoznak, tehát 8-10 USD-t kapnak egy órára. A munkába járás tehát 2-2,5 órányi bruttó munkabérüket emészti fel.
.
Az amerikai kormányzatok általában semmit sem tesznek a „spontán” üzemanyagár változások miatt. Ha éppen nem a világgazdasági helyzet miatt emelkedik az üzemanyag ára, akkor mindig előkerül valami „lokális” ok, amiért aktuálisan árat lehet emelni. És az áremelés mindig rapid, a visszarendeződés pedig igencsak hosszú folyamat. Ha foglalkozol matematikával, akkor pontosan ki tudod számolni, mennyit lehet keresni egy meredeken felfutó és lassan visszaereszkedő ár melletti haszonnal.
.
Kalifornia történetében nem először fordul elő, hogy mesterségesen szított „árrobbanás” miatt jelentős áremelkedés következik be. Ilyen volt a kétezres évek közepén kialakult elektromos-energia válság, amikor égbe szöktek az áramdíjak azon az alapon, hogy Kalifornia áramellátása bizonytalanná vált. A válságba bele is bukott az akkori kormányzó, Gray Davis. Azután kiderült, hogy csupán a texas-i áram-tőzsdén játszottak a fiúk egy nagyot – tényeleges áramhiányról szó sem volt és azóta sincs ezzel probléma. Viszont sikerült egy 8-10 hónapos pánikot kiváltani Kaliforniában, amire még a „szakértők” rábuktak.
.
Az amerikai olajcégek – nincs belőlük sok – rendszeresen előállnak áremelést indukáló okokkal. Ezek többnyire napok alatt elhárítható „üzemzavarok”, amik semmiképpen sem indokolnak áremelést: sem a bekövetkezett károk elhárításának költsége, sem a beszűkült ellátási kapacitások ezt nem indokolják. Konkrétan: szeptember végén az USA olajtartalékok soha nem látott szintet ütöttek meg: a várt érték négyszeresét (!) tették ki. A Kaliforniában bekövetkezett „üzemzavart” – amit egy áram-kimaradás (?) okozott – 6 óra alatt elhárították és a termelési kapacitás 18 órán belül teljes mértékben helyreállt. Szóval a nagy semmiről beszélünk…
.
Ugyanakkor a vezető olajcégek rendkívüli összegekkel támogatják az amerikai elnökválasztási kampányokat, aktuálisan Obama kampányát is. Vélhetően emiatt az elnöknek nem érdeke határozottan fellépni a történtek miatt. Úgy gondolja, hogy Kalifornia hagyományosan demokrata beállítottságú állam, tök mindegy, mennyibe kerül a benzin, a lakosság többsége úgyis rá fog szavazni.
.
Obama egyébként sem tett semmi világra szóló nagy dolgot elnöksége alatt. A pénzügyi válságot megszenvedő kisemberek (4 millióan veszítették el a házukat a bebukott kölcsöneik miatt) biztosan nem lesznek hálásak Obamának. Igaz, a csődöt okozó bankok alapvetően jól jöttek ki a buliból (a bezárt bankok 90 százaléka kis, helyi bank volt), köszönik, jó egészségben vannak. Kaliforniában a munkanélküliség még mindig 10 százalék felett van (országosan is nagyon magas az érték), a gazdaság inkább pang, mint fejlődik. És a kilátások sem valami rózsásak, Bernarke minden fogadkozása ellenére.
.
A jelen sorok írója hagyományosan demokrata beállítottságú – de szinte biztos, hogy ennek ellenére sem fog Obamára szavazni. Egyelőre azon gondolkodik, hogy szavazzon-e egyáltalán, s ha igen, akkor adja-e a voksát a republikánus jelöltre?