Hozzászólás: Mérgező a világ egyik legdrágább ivóvize http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html Amerikai.com Blogs Mon, 14 Apr 2014 22:15:07 +0000 http://wordpress.org/?v=2.9.2 hourly 1 Maeldron http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204306 Maeldron Wed, 08 Aug 2012 09:52:54 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204306 Marcus Aurelius: "Ami azt illeti, a két esetben tényleg eltérő a vízelpárologtatás hatékonysága. Azaz itt tisztázni kellett volna, hogy hatékonyság és hatásfok alatt most ugyanazt értettétek-e, vagy nem. (Ez a tisztázás köztetek annak idején megtörtént?)" . Persze, csak ide így is olyan hosszú kommentet írtam, nem akartam belemenni. Arról volt szó eredetileg, hogy ha egy rezsóban elforralod a vizet a szobában, ahhoz a végeredmény szepontjából ugyanannyi energia kell, mint az ultrahangos porlasztással, ugyanis az ultrahang hatására nem párolog el a víz, csak permetté válik, majd a szobától elvont hő hatására párolog el, tehát pont annyival kell többet kell fűteni, amennyit evett a rezsó, feltéve, hogy stabil hőmérsékletet szeretnél. A számla így csak a gáz és az áram árának különbsége miatt lesz eltérő, ha pedig elektromos radiátorral fűtesz, akkor körülbelül ugyanannyi lesz. Egy ablak nélküli lakásban még a villanykörte hatásfoka is közel 100%, ha nem világításra, hanem fűtésre használod. De ő rákoncentrált arra, hogy az ultrahangos porlasztó cseppmérete mellett mekkora lesz a gömbfelszín felett a fajlagos gőznyomás, és hogy azok a kis cseppek milyen könnyen párolognak el, mert már legyőztük a felületi feszültség nagy részét. . Nem tudom, hogy ez az Edisonos hasonlatot bóknak vegyem-e, és hogy mennyire igaz rám. Ami biztos: a tudomány mindig téved. Nincs olyan tudományos korszak, amelyik ne dőlt volna meg, akár a csilagászatot, akár a fizikát, a biológiát nézed. (Kivétel a matematika, amit az ember talált ki, nem a valóságot akarja leírni vele, ezért jóval stabilabban működik). . Ha most azt mondod, hogy nem mindenben téved, mert vannak nagyon alap dolgok, amelyekben már nem, akkor jussanak eszedbe a Földön sokáig tökéletesnek látszó newtoni törvények. Jusson eszedbe, hogy valójában fogalmunk sincs arról, hogy mi az energia, és mi a gravitáció. Modelleink vannak arra, hogy hogyan működnek ezek. A modell az alapján készül, amit látunk, mérünk, és amit lekerekítünk az eredményekből. . A korábbi korszakok modelljei rendre megdőltek. Nem apró javításokra gondolok, hanem teljes borulásokra. Ez nem jelenti azt, hogy ne kutassunk, imádom, hogy létezik részecskegyorsító, lőnék is vele párat szívesen mindenfelé. A lényeg, hogy bár az összes korábbi korszak elmélete ma nevetségesnek hat - az nem nevetséges, hogy rengeteget dolgoztak rajta okos emberek, aztán túlhaladtuk, hanem az, hogy mennyire állnak távol a maiaktól -, mégis, él közöttünk nagy számú ember, aki gyakorlatilag hülyének néz, ha annak ellenére, hogy az összes korábbi elméletünk és modellünk megborult, a mostaniakat nem veszed készpénznek. . Szerintem a hülyeség odaát van. . Azt nem tudom neked megmondani, hogyan működik a világ. Azt tudom, hogyan nem működik. A tudomány jelenlegi állása szerint biztosan nem. Semmi sem olyan biztos, mint az, hogy nem a tudomány mai állása szerint működik a világunk. Ha meg kellene jelölnöm bármit, amiben mindennél biztosabb vagyok, akkor ez lenne az. . Ez ma is igaz, ahogy 50, 100, 500 évvel ezelőtt is az volt. Előbb-utóbb borulni fog a fénysebesség, eltelik egy kis idő, és azt mondják majd, hát persze. A galaxisokról most is tudjuk (persze, mérések alapján, amik vagy jók vagy nem), hogy a fénysebességnél gyorsabban távolodnak egymástól. Erre az a magyarázat, hogy fúvódik fel a világegyetem, mint egy kenyér, tehát igazából nem is mozognak, csak a kenyér dagad. Aha. Szerinted meddig fogja tartani magát végső határként a fénysebesség? Még 20-30 évig, vagy összejön a CERN-ben előbb a kísérlet? Vagy kitalálunk egy másik modellt, hogy ne dőljön meg mégse, de legyen néhány új felfedezésre magyarázat, majd nem szuperhúrok lesznek, hanem hiperpengetők. . Hidd el, ha egyszer kihúzzuk azt a feltételezést - mert nem eredmény volt, hanem kiindulópont , hogy a fénysebesség az el(nem)érhető maximum, utána ugyanúgy lesznek, akik feltartott ujjal, a tudomány nevében lehülyéznek másokat. Valószínűleg ugyanazok. . A tudomány roppant hasznos, interaktív vallás. . Edison találmányai meg ma is működnek. . Szerintem Edisont is roppant módon érdekelte a világ működése, csak ő nem korlátozta be magát a hülyeséggel. És ez Einsteinre is igaz. Nehogy azt hidd, hogy őt kisebb bolondnak nézték, mint Edisont. Marcus Aurelius: “Ami azt illeti, a két esetben tényleg eltérő a vízelpárologtatás hatékonysága. Azaz itt tisztázni kellett volna, hogy hatékonyság és hatásfok alatt most ugyanazt értettétek-e, vagy nem. (Ez a tisztázás köztetek annak idején megtörtént?)”
.
Persze, csak ide így is olyan hosszú kommentet írtam, nem akartam belemenni. Arról volt szó eredetileg, hogy ha egy rezsóban elforralod a vizet a szobában, ahhoz a végeredmény szepontjából ugyanannyi energia kell, mint az ultrahangos porlasztással, ugyanis az ultrahang hatására nem párolog el a víz, csak permetté válik, majd a szobától elvont hő hatására párolog el, tehát pont annyival kell többet kell fűteni, amennyit evett a rezsó, feltéve, hogy stabil hőmérsékletet szeretnél. A számla így csak a gáz és az áram árának különbsége miatt lesz eltérő, ha pedig elektromos radiátorral fűtesz, akkor körülbelül ugyanannyi lesz. Egy ablak nélküli lakásban még a villanykörte hatásfoka is közel 100%, ha nem világításra, hanem fűtésre használod. De ő rákoncentrált arra, hogy az ultrahangos porlasztó cseppmérete mellett mekkora lesz a gömbfelszín felett a fajlagos gőznyomás, és hogy azok a kis cseppek milyen könnyen párolognak el, mert már legyőztük a felületi feszültség nagy részét.
.
Nem tudom, hogy ez az Edisonos hasonlatot bóknak vegyem-e, és hogy mennyire igaz rám. Ami biztos: a tudomány mindig téved. Nincs olyan tudományos korszak, amelyik ne dőlt volna meg, akár a csilagászatot, akár a fizikát, a biológiát nézed. (Kivétel a matematika, amit az ember talált ki, nem a valóságot akarja leírni vele, ezért jóval stabilabban működik).
.
Ha most azt mondod, hogy nem mindenben téved, mert vannak nagyon alap dolgok, amelyekben már nem, akkor jussanak eszedbe a Földön sokáig tökéletesnek látszó newtoni törvények. Jusson eszedbe, hogy valójában fogalmunk sincs arról, hogy mi az energia, és mi a gravitáció. Modelleink vannak arra, hogy hogyan működnek ezek. A modell az alapján készül, amit látunk, mérünk, és amit lekerekítünk az eredményekből.
.
A korábbi korszakok modelljei rendre megdőltek. Nem apró javításokra gondolok, hanem teljes borulásokra. Ez nem jelenti azt, hogy ne kutassunk, imádom, hogy létezik részecskegyorsító, lőnék is vele párat szívesen mindenfelé. A lényeg, hogy bár az összes korábbi korszak elmélete ma nevetségesnek hat – az nem nevetséges, hogy rengeteget dolgoztak rajta okos emberek, aztán túlhaladtuk, hanem az, hogy mennyire állnak távol a maiaktól -, mégis, él közöttünk nagy számú ember, aki gyakorlatilag hülyének néz, ha annak ellenére, hogy az összes korábbi elméletünk és modellünk megborult, a mostaniakat nem veszed készpénznek.
.
Szerintem a hülyeség odaát van.
.
Azt nem tudom neked megmondani, hogyan működik a világ. Azt tudom, hogyan nem működik. A tudomány jelenlegi állása szerint biztosan nem. Semmi sem olyan biztos, mint az, hogy nem a tudomány mai állása szerint működik a világunk. Ha meg kellene jelölnöm bármit, amiben mindennél biztosabb vagyok, akkor ez lenne az.
.
Ez ma is igaz, ahogy 50, 100, 500 évvel ezelőtt is az volt. Előbb-utóbb borulni fog a fénysebesség, eltelik egy kis idő, és azt mondják majd, hát persze. A galaxisokról most is tudjuk (persze, mérések alapján, amik vagy jók vagy nem), hogy a fénysebességnél gyorsabban távolodnak egymástól. Erre az a magyarázat, hogy fúvódik fel a világegyetem, mint egy kenyér, tehát igazából nem is mozognak, csak a kenyér dagad. Aha. Szerinted meddig fogja tartani magát végső határként a fénysebesség? Még 20-30 évig, vagy összejön a CERN-ben előbb a kísérlet? Vagy kitalálunk egy másik modellt, hogy ne dőljön meg mégse, de legyen néhány új felfedezésre magyarázat, majd nem szuperhúrok lesznek, hanem hiperpengetők.
.
Hidd el, ha egyszer kihúzzuk azt a feltételezést – mert nem eredmény volt, hanem kiindulópont , hogy a fénysebesség az el(nem)érhető maximum, utána ugyanúgy lesznek, akik feltartott ujjal, a tudomány nevében lehülyéznek másokat. Valószínűleg ugyanazok.
.
A tudomány roppant hasznos, interaktív vallás.
.
Edison találmányai meg ma is működnek.
.
Szerintem Edisont is roppant módon érdekelte a világ működése, csak ő nem korlátozta be magát a hülyeséggel. És ez Einsteinre is igaz. Nehogy azt hidd, hogy őt kisebb bolondnak nézték, mint Edisont.

]]>
Marcus Aurelius http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204293 Marcus Aurelius Wed, 08 Aug 2012 08:54:09 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204293 Maeldron 2012. augusztus 8. szerda 01:16 . Most, hogy kifejted a nézeteidet ebben-abban, azért látom, hogy azért nekünk más srófra jár az agyunk. Ezzel együtt én jól tolerálom a tiédet. . Azt írtad (kedd 23:43): „…egy közös barátunk, aki 20-30 oldalon át fejtegette, hogy miért hatékonyabb zárt szobában az ultrahangos vízporlasztás, mint a radiátoron való párologtatás, és a létező összes meteorológiai, bonyolult törvényre, függvényre hivatkozott (felületi feszültség, gömbtérfogat, molekulák közötti vonzerő), és azt képtelen volt felfogni, hogy ha a teljes folyamat során eltérő lenne a hatékonyság a két esetben, akkor végtelen energiát lehetne termelni az ultrahangos párologtatással és lecsapatással. Az egyszerű energiamegmaradás törvénye az ő ezer képlete helyett volt válasz a kérdésre.” . Ami azt illeti, a két esetben tényleg eltérő a vízelpárologtatás hatékonysága. Azaz itt tisztázni kellett volna, hogy hatékonyság és hatásfok alatt most ugyanazt értettétek-e, vagy nem. (Ez a tisztázás köztetek annak idején megtörtént?) A víz párolgáshője természetesen nem függ az energiaközlés módjától. Tehát az az energia, ami tényleg a víz fázisváltozására és tágulási munkájára fordítódik, az minden megvalósító technika esetében ugyannyira hatékony. A körülményektől ugyan függhet, pl, zárt vagy nyitott tartályban történik, de egyébként egy anyagállandó. Ha ezt a barátod nem tudta beszámítani, hát az meredek. . (Szemléltető példa, csak annak egyértelművé tételére, hogy én mire gondolok: készítsünk két db. egyforma, cekasz-szálas fűtőbetétet, külsőleg kb. cipőkrémes-doboz nagyságú, lapos samotthengerek lesznek, belül tekereg a fűtőszál. Tegyük bele mind a kettőt egy-egy olyan fém perselybe, amely a lezárása után körös-körül mindenhol érintkezik a fűtőbetét külső felületével (illetve alig lesz hézag). De aztán az egyiket alulról és oldalról vegyük körül jó vastagon valami jó hőszigetelő (és hőálló) anyaggal, a másikat ne. Ott csak arra vigyázzunk, hogy azért ne éghető anyagra tegyük. Tegyünk mind a két kis rezsónkra azonos nagyságú edényben (úgymint lábas) azonos mennyiségű 100 fokos vizet, aztán forraljuk el. A két vízelpárologtató készülék ugyanannyi elektromos energia felhasználása árán különböző mennyiségű vizet fog elpárologtatni. Ugyanis az egyik (a hőszigeteléssel körülvett) kevésbé fűti a szobát, és az elektromos energia hővé alakításából nyert hő nagyobb részét fordítja víz elpárologtatására, míg a hőszigetelés nélkül hagyott készülék több hőenergiát veszteget a szoba fűtésére, azaz kisebb hányad marad a víz elpárologtatására. A hatékonyságukat az a hányados fejezi ki, amelyhez a pára formájában távozó víznek a párává alakítására fordított energiát osztjuk az elektromos vezetéken bevitt energiával. De erre a technikában, mint tudjuk, a hatásfok kifejezést használják. A két készülék különbsége KJ/Kg dimenziójú hányadosokkal is kifejezhető, bevitt elektromos energia/ elforralt víz tömege.) . Te eléggé Edison stílusában szemléled a világot, ha jól látom. Ő nagyon eredményes kísérletező feltaláló volt, de a kortárs elméleti fizikusok idegeit valószínűleg próbára tette volna, ha tárgyalni kezdenek. Ha csak a kísérletező és szemléletes megismerés útján járnánk, akkor azért sok minden nem lenne, ami ma van. Szóval én maradok az elméleti tisztázás híve, azaz tisztelője, amely a saját munkája során nem célnak, hanem eszköznek tekinti a kísérletezést, és a megfigyeléseire logikai és spekulatív további megismerést alapoz. Én a jó elemző és lényeglátó észjárást nagyra becsülöm. . Hifi ügyben nekem nincs annyira kifinomult hallásom. De valami hasonló megfigyelés az is, hogy a Nutella mogyorókrém íze más akkor, ha fémkanállal vagy műanyag kanállal eszi az ember. . Ha az ivóvíz keménységével összefüggő egészségügyi tapasztalatra bukkanok valahol, azzal feltétlenül jelentkezem. Maeldron
2012. augusztus 8. szerda
01:16
.
Most, hogy kifejted a nézeteidet ebben-abban, azért látom, hogy azért nekünk más srófra jár az agyunk. Ezzel együtt én jól tolerálom a tiédet.
.
Azt írtad (kedd 23:43): „…egy közös barátunk, aki 20-30 oldalon át fejtegette, hogy miért hatékonyabb zárt szobában az ultrahangos vízporlasztás, mint a radiátoron való párologtatás, és a létező összes meteorológiai, bonyolult törvényre, függvényre hivatkozott (felületi feszültség, gömbtérfogat, molekulák közötti vonzerő), és azt képtelen volt felfogni, hogy ha a teljes folyamat során eltérő lenne a hatékonyság a két esetben, akkor végtelen energiát lehetne termelni az ultrahangos párologtatással és lecsapatással. Az egyszerű energiamegmaradás törvénye az ő ezer képlete helyett volt válasz a kérdésre.”
.
Ami azt illeti, a két esetben tényleg eltérő a vízelpárologtatás hatékonysága. Azaz itt tisztázni kellett volna, hogy hatékonyság és hatásfok alatt most ugyanazt értettétek-e, vagy nem. (Ez a tisztázás köztetek annak idején megtörtént?) A víz párolgáshője természetesen nem függ az energiaközlés módjától. Tehát az az energia, ami tényleg a víz fázisváltozására és tágulási munkájára fordítódik, az minden megvalósító technika esetében ugyannyira hatékony. A körülményektől ugyan függhet, pl, zárt vagy nyitott tartályban történik, de egyébként egy anyagállandó. Ha ezt a barátod nem tudta beszámítani, hát az meredek.
.
(Szemléltető példa, csak annak egyértelművé tételére, hogy én mire gondolok: készítsünk két db. egyforma, cekasz-szálas fűtőbetétet, külsőleg kb. cipőkrémes-doboz nagyságú, lapos samotthengerek lesznek, belül tekereg a fűtőszál. Tegyük bele mind a kettőt egy-egy olyan fém perselybe, amely a lezárása után körös-körül mindenhol érintkezik a fűtőbetét külső felületével (illetve alig lesz hézag). De aztán az egyiket alulról és oldalról vegyük körül jó vastagon valami jó hőszigetelő (és hőálló) anyaggal, a másikat ne. Ott csak arra vigyázzunk, hogy azért ne éghető anyagra tegyük. Tegyünk mind a két kis rezsónkra azonos nagyságú edényben (úgymint lábas) azonos mennyiségű 100 fokos vizet, aztán forraljuk el.
A két vízelpárologtató készülék ugyanannyi elektromos energia felhasználása árán különböző mennyiségű vizet fog elpárologtatni. Ugyanis az egyik (a hőszigeteléssel körülvett) kevésbé fűti a szobát, és az elektromos energia hővé alakításából nyert hő nagyobb részét fordítja víz elpárologtatására, míg a hőszigetelés nélkül hagyott készülék több hőenergiát veszteget a szoba fűtésére, azaz kisebb hányad marad a víz elpárologtatására.
A hatékonyságukat az a hányados fejezi ki, amelyhez a pára formájában távozó víznek a párává alakítására fordított energiát osztjuk az elektromos vezetéken bevitt energiával. De erre a technikában, mint tudjuk, a hatásfok kifejezést használják. A két készülék különbsége KJ/Kg dimenziójú hányadosokkal is kifejezhető, bevitt elektromos energia/ elforralt víz tömege.)
.
Te eléggé Edison stílusában szemléled a világot, ha jól látom. Ő nagyon eredményes kísérletező feltaláló volt, de a kortárs elméleti fizikusok idegeit valószínűleg próbára tette volna, ha tárgyalni kezdenek. Ha csak a kísérletező és szemléletes megismerés útján járnánk, akkor azért sok minden nem lenne, ami ma van. Szóval én maradok az elméleti tisztázás híve, azaz tisztelője, amely a saját munkája során nem célnak, hanem eszköznek tekinti a kísérletezést, és a megfigyeléseire logikai és spekulatív további megismerést alapoz. Én a jó elemző és lényeglátó észjárást nagyra becsülöm.
.
Hifi ügyben nekem nincs annyira kifinomult hallásom. De valami hasonló megfigyelés az is, hogy a Nutella mogyorókrém íze más akkor, ha fémkanállal vagy műanyag kanállal eszi az ember.
.
Ha az ivóvíz keménységével összefüggő egészségügyi tapasztalatra bukkanok valahol, azzal feltétlenül jelentkezem.

]]>
Maeldron http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204210 Maeldron Tue, 07 Aug 2012 23:16:58 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204210 "Az erodálódó egyetértésről: én már beláttam, hogy nincsenek meg azok az ismereteim, amelyek birtokában követni tudnám az ivóvízzel bevitt, aztán a növényekkel bevitt rosszabbul felszívódó," . Jajj, ne dőlj már be ezeknek a hozzáértésről szóló érveknek. Gondolj bele, hogy milyen tétel az, amit minden nap, sőt, minden kommentben bizonyítani kell. Milyen szinten lehet azaz ember, aki több évtizedes szakmai múltja ellenére folyamatos kényszert érez arra, hogy a tudományhoz képest mért távolságát mm-ben határozza meg. Te leírod minden kommentben, hogy mivel foglalkozol? És miért nem? . Steven Segalnak van egy filmje, amiben 10 percenként elhangzik, hogy a főszereplő (S. S. ) micsoda legyőzhetetlen harcos. Nem lenne jobb esetleg harccal bizonyítani ezt, mint azzal, hogy újra és újra mondják? . Az eddigiek után nagyon vicces lenne, ha leírnám, hogy hol és kitől tanultam a kémiát, és milyen versenyeken vettem részt milyen tárgyakból, de ennek az engem épp megmosolyogtató mivoltán kívül nincs nagy jelentősége, ugyanis piszok sok mindent elfelejtettem, és nem feltétlenül tudok többet annál, mint aki az enyémnél kevésbé kemény iskola után akár csak jobban emlékszik valamire, vagy jobban érdekelte. . Nem az a lényeg, hogy mit tudsz és mit nem, hanem, hogy képes vagy-e ezt a kettőt megkülönböztetni egymástól. Azért volt a Madárijesztő a legokosabb szereplő az Ózban, mert tudta, hogy nem tud semmit, aztán közben szinte mindent ő tudott. Továbbá a logika a tárgyi tudás fölött áll. Pláne a téves tárgyi tudás fölött. Viszont nem vezet el mindenhez. Van, amit mérni se tudsz. Szereted a Star Treket? Ott van Spock. . Én a kísérleteket szerettem, nem a tenzió számítást. Főleg, ami robbant vagy villámlott. Így ha most gőznyomást kellene számolnom, beszopnám, mert nem emlékszem rá, viszont ha kimegyek a konyhába, akkor van pár ötletem arra, hogy mit hogyan vizsgáljak meg. Lásd oldott anyag. De mondom, ezt a bejárónőm tudja. . Hogy hogyan működik az emberi szervezet, arról fogalmunk sincs. De vegyünk csak három darab, 200 ezer forintos, fél méteres audiokábelt az elérhető legszabályosabb rézkristályráccsal, kössük rá az erősítőre, és mindháromnak másmilyen hangja lesz, amit az emberek 95%-a nem hall. És nem azért nem hallja, mert kevés hozzá a füle, hanem mert az agya nem tanulta meg a különbséget hallani, és nem is akarta megtanulni igazán. Valójában nem kell hozzá kivételes fül. Szerinted mit mond erről az a néhány fizikus, aki egyáltalán tudomást vesz róla? Persze, nem pont olyan a rézkristályrács, meg a műanyag kábelszigetelés máshogy hat a mágneses térre, de azért mindegyiknek van valami hangja, de annak is különböző, ha az erősítőt fa asztalra, illetve üveg asztalra teszed. Ezek a füleddel (ami szubjektív), de például az ablak vibrációjával (ami marhára nem szubjektív) mérhető tények, és ha elmész egy valódi hi-fi boltba, ott még olyan dolgokat látsz, ami már tiszta New Age. Fel se lehet fogni józan ésszel. Csak érdeklődőnek kell lenni, hogy lásd és halld. És ne tudd megmagyarázni. . Az emberi szervezet néhány milliárdszor bonyolultabban működik, mint egy rézkábel. Egy zseniális orvos ismerősöm szerint is semmi fogalmunk nincs róla. Ő rengeteg olyan dolgot mond, amit a kémiai tudásomból ki lehetne következtetni logikával, és mégsem jut eszembe, mert neki ez a hivatása, és jobban átlátja azt a részét, amiben én nem mozgok, hiába vannak hozzá egyéb ismereteim. Viszont ő sose jön azzal, hogy mekkora szuper orvos, meg micsoda szakmai múltja van, mert egyrészt nem ez érdekli, hanem, hogy értelmesen beszéljen, átadjon valamit. Ellenben rajta látszik, ami bizonyos embereken a kényszeres bizonygatás ellenére sem. . Mellesleg elég nagy szégyen, hogy ilyen nagy tudású, komoly, pontosan A Tudomány origóján álló professzorfélistenek dolgoznak évtizedek óta a vesekőgyártáson, és annyit értek el, hogy ha veseköved van, hazaküldenek egy marék Cataflammal, azt mondják, hogy éld túl, ha nagyon nagy, zúznak egyet (mindenen, ami az útba esik benned), hadd ne folytassam. Gyógyszer meg nincs rá, én még nem láttam legalábbis, fasza. . Az emberi testen kísérletezni évtizedes türelemmel lehet, és akkor se biztos az eredmény. Minden eredményt sok száz vagy ezer tényező befolyásol, amire esetleg nem gondol a tudós (vallás, szex, táplálkozás, napizási szokások, munkakörülmények, párkapcsolati jellemzők, depresszióra való hajlam, a sor végtelen). Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ne is próbálkozzunk semmivel, csak annyit, hogy aki olyan magabiztossággal nyilatkozik, mintha nála lenne a bölcsek köve, na, arra ne hallgass soha. Bármilyen papírja van. . Lehetne kísérleteket végezni arra vonatkozólag, hogy embereket kizárólag szerves-vegyület-kalciummentes étrenddel etetünk és csapvízzel itatunk, illetve szűrt vízzel itatunk és normális étellel etetünk, és akkor mi lesz. Valami biztos kiderülne. Valószínűleg volt ilyen kísérlet már. Egyrészt az fog történni, hogy a két csoport vitaminszintjétől kezdve ezer dolog el fog térni a különböző táplálkozás miatt, másik ezer vegyület másképp viselkedni az egyik és a másik csoport vérében, és nem fogod tudni, hogy mitől lesz a vesekő. Lehet, hogy attól, hogy depressziós lett, vagy kevesebb ereje és kedve van mozogni a hülye kaják miatt? . Olyanokat valóban tudunk, hogy hánytól hány éves emberekre jellemző leginkább, illetve, ha jól tudom, az ülőmunkát végző férfiak az egyik fő veszélyeztett csoport. . A C-vitamin vesekőképző hatásáról is mindenféle legenda terjed. És komolyan mondom neked, hogy van valami összefüggés - amit sokan tagadnak -, de azt már hogy mondod meg, hogy azért tűnik esetleg többnek, mert az első ötlet helyett pont nem képzi őket, hanem oldja? És amiatt több indul el? Mivel hosszú idő alatt jönnek létre. Van kísérlet arra, hogy nagyobb dózisú C-vitamin szedés esetén kevesebb lesz a húgysav. Most akkor mi van ezzel? . A csapvízből ötmillió dolgot érdemes kiszűrni, de kezdjük a klórral. Ha a baktériumokat elpusztítja, szerinted mit okoz az emberben? . Vajon melyiknek a nagyobb az esélye, annak, hogy ami az edények falára lerakódik iszonyatos mennyiségben (vízkő), az az emberi testben lerakódik, vagy nem? Az ionháztartásról meg annyit, hogy enni kell, tele van ionnal. . A növényekből valóban rosszabbul oldódnak fel bizonyos zsírsavak, vitaminok, mint az állatokból, úgy tudom. A hagyma meg tele van kalcium-oxeláttal. Na, ha valamit, lehet, hogy azt nem kéne ennyit ennem. . Tehát: nem azt szerettem volna elmondani, hogy én tudom, mitől lesz a vesekő, és mitől nem, hanem azt, hogy mennyire jól mutatja az emberiség általános szellemi állapotát, hogy olyan emberek tanítanak az egyetemen és állnak mínusz végtelen távolságra a tudománytól, akik négy nekifutásból egyszer sem értik meg, hogy az elpárolgott víz helyén maradó, látható anyag az az adott mennyiségű víz oldott anyag tartalmának összessége. “Az erodálódó egyetértésről: én már beláttam, hogy nincsenek meg azok az ismereteim, amelyek birtokában követni tudnám az ivóvízzel bevitt, aztán a növényekkel bevitt rosszabbul felszívódó,”
.
Jajj, ne dőlj már be ezeknek a hozzáértésről szóló érveknek. Gondolj bele, hogy milyen tétel az, amit minden nap, sőt, minden kommentben bizonyítani kell. Milyen szinten lehet azaz ember, aki több évtizedes szakmai múltja ellenére folyamatos kényszert érez arra, hogy a tudományhoz képest mért távolságát mm-ben határozza meg. Te leírod minden kommentben, hogy mivel foglalkozol? És miért nem?
.
Steven Segalnak van egy filmje, amiben 10 percenként elhangzik, hogy a főszereplő (S. S. ) micsoda legyőzhetetlen harcos. Nem lenne jobb esetleg harccal bizonyítani ezt, mint azzal, hogy újra és újra mondják?
.
Az eddigiek után nagyon vicces lenne, ha leírnám, hogy hol és kitől tanultam a kémiát, és milyen versenyeken vettem részt milyen tárgyakból, de ennek az engem épp megmosolyogtató mivoltán kívül nincs nagy jelentősége, ugyanis piszok sok mindent elfelejtettem, és nem feltétlenül tudok többet annál, mint aki az enyémnél kevésbé kemény iskola után akár csak jobban emlékszik valamire, vagy jobban érdekelte.
.
Nem az a lényeg, hogy mit tudsz és mit nem, hanem, hogy képes vagy-e ezt a kettőt megkülönböztetni egymástól. Azért volt a Madárijesztő a legokosabb szereplő az Ózban, mert tudta, hogy nem tud semmit, aztán közben szinte mindent ő tudott. Továbbá a logika a tárgyi tudás fölött áll. Pláne a téves tárgyi tudás fölött. Viszont nem vezet el mindenhez. Van, amit mérni se tudsz. Szereted a Star Treket? Ott van Spock.
.
Én a kísérleteket szerettem, nem a tenzió számítást. Főleg, ami robbant vagy villámlott. Így ha most gőznyomást kellene számolnom, beszopnám, mert nem emlékszem rá, viszont ha kimegyek a konyhába, akkor van pár ötletem arra, hogy mit hogyan vizsgáljak meg. Lásd oldott anyag. De mondom, ezt a bejárónőm tudja.
.
Hogy hogyan működik az emberi szervezet, arról fogalmunk sincs. De vegyünk csak három darab, 200 ezer forintos, fél méteres audiokábelt az elérhető legszabályosabb rézkristályráccsal, kössük rá az erősítőre, és mindháromnak másmilyen hangja lesz, amit az emberek 95%-a nem hall. És nem azért nem hallja, mert kevés hozzá a füle, hanem mert az agya nem tanulta meg a különbséget hallani, és nem is akarta megtanulni igazán. Valójában nem kell hozzá kivételes fül. Szerinted mit mond erről az a néhány fizikus, aki egyáltalán tudomást vesz róla? Persze, nem pont olyan a rézkristályrács, meg a műanyag kábelszigetelés máshogy hat a mágneses térre, de azért mindegyiknek van valami hangja, de annak is különböző, ha az erősítőt fa asztalra, illetve üveg asztalra teszed. Ezek a füleddel (ami szubjektív), de például az ablak vibrációjával (ami marhára nem szubjektív) mérhető tények, és ha elmész egy valódi hi-fi boltba, ott még olyan dolgokat látsz, ami már tiszta New Age. Fel se lehet fogni józan ésszel. Csak érdeklődőnek kell lenni, hogy lásd és halld. És ne tudd megmagyarázni.
.
Az emberi szervezet néhány milliárdszor bonyolultabban működik, mint egy rézkábel. Egy zseniális orvos ismerősöm szerint is semmi fogalmunk nincs róla. Ő rengeteg olyan dolgot mond, amit a kémiai tudásomból ki lehetne következtetni logikával, és mégsem jut eszembe, mert neki ez a hivatása, és jobban átlátja azt a részét, amiben én nem mozgok, hiába vannak hozzá egyéb ismereteim. Viszont ő sose jön azzal, hogy mekkora szuper orvos, meg micsoda szakmai múltja van, mert egyrészt nem ez érdekli, hanem, hogy értelmesen beszéljen, átadjon valamit. Ellenben rajta látszik, ami bizonyos embereken a kényszeres bizonygatás ellenére sem.
.
Mellesleg elég nagy szégyen, hogy ilyen nagy tudású, komoly, pontosan A Tudomány origóján álló professzorfélistenek dolgoznak évtizedek óta a vesekőgyártáson, és annyit értek el, hogy ha veseköved van, hazaküldenek egy marék Cataflammal, azt mondják, hogy éld túl, ha nagyon nagy, zúznak egyet (mindenen, ami az útba esik benned), hadd ne folytassam. Gyógyszer meg nincs rá, én még nem láttam legalábbis, fasza.
.
Az emberi testen kísérletezni évtizedes türelemmel lehet, és akkor se biztos az eredmény. Minden eredményt sok száz vagy ezer tényező befolyásol, amire esetleg nem gondol a tudós (vallás, szex, táplálkozás, napizási szokások, munkakörülmények, párkapcsolati jellemzők, depresszióra való hajlam, a sor végtelen). Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ne is próbálkozzunk semmivel, csak annyit, hogy aki olyan magabiztossággal nyilatkozik, mintha nála lenne a bölcsek köve, na, arra ne hallgass soha. Bármilyen papírja van.
.
Lehetne kísérleteket végezni arra vonatkozólag, hogy embereket kizárólag szerves-vegyület-kalciummentes étrenddel etetünk és csapvízzel itatunk, illetve szűrt vízzel itatunk és normális étellel etetünk, és akkor mi lesz. Valami biztos kiderülne. Valószínűleg volt ilyen kísérlet már. Egyrészt az fog történni, hogy a két csoport vitaminszintjétől kezdve ezer dolog el fog térni a különböző táplálkozás miatt, másik ezer vegyület másképp viselkedni az egyik és a másik csoport vérében, és nem fogod tudni, hogy mitől lesz a vesekő. Lehet, hogy attól, hogy depressziós lett, vagy kevesebb ereje és kedve van mozogni a hülye kaják miatt?
.
Olyanokat valóban tudunk, hogy hánytól hány éves emberekre jellemző leginkább, illetve, ha jól tudom, az ülőmunkát végző férfiak az egyik fő veszélyeztett csoport.
.
A C-vitamin vesekőképző hatásáról is mindenféle legenda terjed. És komolyan mondom neked, hogy van valami összefüggés – amit sokan tagadnak -, de azt már hogy mondod meg, hogy azért tűnik esetleg többnek, mert az első ötlet helyett pont nem képzi őket, hanem oldja? És amiatt több indul el? Mivel hosszú idő alatt jönnek létre. Van kísérlet arra, hogy nagyobb dózisú C-vitamin szedés esetén kevesebb lesz a húgysav. Most akkor mi van ezzel?
.
A csapvízből ötmillió dolgot érdemes kiszűrni, de kezdjük a klórral. Ha a baktériumokat elpusztítja, szerinted mit okoz az emberben?
.
Vajon melyiknek a nagyobb az esélye, annak, hogy ami az edények falára lerakódik iszonyatos mennyiségben (vízkő), az az emberi testben lerakódik, vagy nem? Az ionháztartásról meg annyit, hogy enni kell, tele van ionnal.
.
A növényekből valóban rosszabbul oldódnak fel bizonyos zsírsavak, vitaminok, mint az állatokból, úgy tudom. A hagyma meg tele van kalcium-oxeláttal. Na, ha valamit, lehet, hogy azt nem kéne ennyit ennem.
.
Tehát: nem azt szerettem volna elmondani, hogy én tudom, mitől lesz a vesekő, és mitől nem, hanem azt, hogy mennyire jól mutatja az emberiség általános szellemi állapotát, hogy olyan emberek tanítanak az egyetemen és állnak mínusz végtelen távolságra a tudománytól, akik négy nekifutásból egyszer sem értik meg, hogy az elpárolgott víz helyén maradó, látható anyag az az adott mennyiségű víz oldott anyag tartalmának összessége.

]]>
Túlavasúti http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204206 Túlavasúti Tue, 07 Aug 2012 22:40:18 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204206 Honnan lehetne tudni, mi lesz akár néhány mp múlva. Hiszen akatonák is boldogan mesélték, hogy mennyire örültek amikor fütyűlt valami, mert az nem feléjük irányult. Nem tudom, hogy tudta volna elmeséni utólag, ha nem élte volna túl. Sajnos a környezetünk mindenféle jelzés nélkül okozhat ilyent, mert ha semmit nem eszel, vagy iszol, akkor meg más a halál oka. ismeretlen emberek utólagos vizsgálattal majd megállapitanak valamit, hiszen az élő emberek, valós környezete maga a labor melynek nem exakt állapota van minden időben, atér minden pontján. Ki tudja utólag minden paramétert értékét rekonstruálni. Hiszen nem lnyegtelen a ráforditás és eredmény viszonya. Jelentéktelen dolgokkal, meg nem foglalkozunk. De mi a jelentéktelen. Előre rögziteni lehetjellemzőit, de ki dönti el utólag, hogy az volt-e a valós ok? Honnan lehetne tudni, mi lesz akár néhány mp múlva. Hiszen akatonák is
boldogan mesélték, hogy mennyire örültek amikor fütyűlt valami, mert az
nem feléjük irányult. Nem tudom, hogy tudta volna elmeséni utólag, ha nem
élte volna túl. Sajnos a környezetünk mindenféle jelzés nélkül okozhat ilyent,
mert ha semmit nem eszel, vagy iszol, akkor meg más a halál oka. ismeretlen
emberek utólagos vizsgálattal majd megállapitanak valamit, hiszen az élő
emberek, valós környezete maga a labor melynek nem exakt állapota van
minden időben, atér minden pontján. Ki tudja utólag minden paramétert
értékét rekonstruálni. Hiszen nem lnyegtelen a ráforditás és eredmény
viszonya. Jelentéktelen dolgokkal, meg nem foglalkozunk. De mi a jelentéktelen.
Előre rögziteni lehetjellemzőit, de ki dönti el utólag, hogy az volt-e a valós ok?

]]>
Marcus Aurelius http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204203 Marcus Aurelius Tue, 07 Aug 2012 22:24:31 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204203 cOLOMBUS 2012. augusztus 8. szerda 00:10 . Természetesen pofán kellett volna hánynod az illetőt. A kérdés az, hogy olyan hülye volt-e, hogy szerinte az ő témái tényleg az ismeretterjesztés körébe tartoznak, vagy olyan pimasz...de ez ide gyenge.. olyan vérlázító ordas állat, hogy megpróbálta így kisiklatni az ajánlatodat. A többi eladhatatlan... ez persze nem igaz, az igazság ebből annyi, hogy az ismeretterjesztő irodalomnak akkora a piaca, amekkora. Tényleg lehetne nagyobb. De attól nem fog nőni, hogy a te embered ezotériát ad ki. cOLOMBUS
2012. augusztus 8. szerda
00:10
.
Természetesen pofán kellett volna hánynod az illetőt. A kérdés az, hogy olyan hülye volt-e, hogy szerinte az ő témái tényleg az ismeretterjesztés körébe tartoznak, vagy olyan pimasz…de ez ide gyenge.. olyan vérlázító ordas állat, hogy megpróbálta így kisiklatni az ajánlatodat.
A többi eladhatatlan… ez persze nem igaz, az igazság ebből annyi, hogy az ismeretterjesztő irodalomnak akkora a piaca, amekkora. Tényleg lehetne nagyobb. De attól nem fog nőni, hogy a te embered ezotériát ad ki.

]]>
Marcus Aurelius http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204202 Marcus Aurelius Tue, 07 Aug 2012 22:16:42 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204202 Maeldron . Az erodálódó egyetértésről: én már beláttam, hogy nincsenek meg azok az ismereteim, amelyek birtokában követni tudnám az ivóvízzel bevitt, aztán a növényekkel bevitt rosszabbul felszívódó, az állati termékekkel bevitt és jobban felszívódó kalcium útját, látnám azt, hogy a különböző eredet meddig hat a bevitt kalcium(vegyületek) további sorsára, stb. De az biztos, hogy az ivóvíz keménysége és a vesekőképződés összefüggése nem az, aminek én is még tegnapelőtt feltételeztem. cOLOMBUS volt szíves kiszámolni, hogy lehetetlenül sok vizet kéne inni ahhoz, hogy annak a kalciumtartalma 1. fedezze a szervezet Ca-szükségletét, és 2. még vesekőépítésre is maradjon belőle. Az már más kérdés, hogy a szervezet az aznapi Ca-szükségletét esetleg már fedezte másból, és így a víz Ca-tartalma részben mégis… De a vízben levő csekély mennyiség miatt egyértelmű a két dolog függetlensége, hacsak a víz Ca-tartalma nem zavarja meg a más úton bevitt kalcium további sorsát. De ez is egy szakkérdés, és én ezúttal szakmán kívüli vagyok. A dühítő az, hogy talán pont az idei emelt szintű (biológia?) érettségi feladatlap egy az egyben tartalmaz egy olyan szöveget, mint szövegértelmezési tesztet, amit én itt az interneten megtaláltam, és pont a vesekő és az ivóvíz keménysége közötti pozitív összefüggés megléte mellett érvel. . De agyvérzést se akarok szerezni senkinek. Engem is az kerülgetne, ha valaki még a huszadik keresztkérdéssel is megpróbálná tisztázni, hogy de tényleg, ekkor meg ekkor se lehet megoldani a másodfokú egyenletet a valós számok körében, ha a gyökjel alá negatív D jön ki? Maeldron
.
Az erodálódó egyetértésről: én már beláttam, hogy nincsenek meg azok az ismereteim, amelyek birtokában követni tudnám az ivóvízzel bevitt, aztán a növényekkel bevitt rosszabbul felszívódó, az állati termékekkel bevitt és jobban felszívódó kalcium útját, látnám azt, hogy a különböző eredet meddig hat a bevitt kalcium(vegyületek) további sorsára, stb. De az biztos, hogy az ivóvíz keménysége és a vesekőképződés összefüggése nem az, aminek én is még tegnapelőtt feltételeztem. cOLOMBUS volt szíves kiszámolni, hogy lehetetlenül sok vizet kéne inni ahhoz, hogy annak a kalciumtartalma 1. fedezze a szervezet Ca-szükségletét, és 2. még vesekőépítésre is maradjon belőle. Az már más kérdés, hogy a szervezet az aznapi Ca-szükségletét esetleg már fedezte másból, és így a víz Ca-tartalma részben mégis… De a vízben levő csekély mennyiség miatt egyértelmű a két dolog függetlensége, hacsak a víz Ca-tartalma nem zavarja meg a más úton bevitt kalcium további sorsát. De ez is egy szakkérdés, és én ezúttal szakmán kívüli vagyok.
A dühítő az, hogy talán pont az idei emelt szintű (biológia?) érettségi feladatlap egy az egyben tartalmaz egy olyan szöveget, mint szövegértelmezési tesztet, amit én itt az interneten megtaláltam, és pont a vesekő és az ivóvíz keménysége közötti pozitív összefüggés megléte mellett érvel.
.
De agyvérzést se akarok szerezni senkinek. Engem is az kerülgetne, ha valaki még a huszadik keresztkérdéssel is megpróbálná tisztázni, hogy de tényleg, ekkor meg ekkor se lehet megoldani a másodfokú egyenletet a valós számok körében, ha a gyökjel alá negatív D jön ki?

]]>
Maeldron http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204200 Maeldron Tue, 07 Aug 2012 22:15:10 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204200 "hogy mi a tudományhoz közel álló legszükebb kör " Írja már le mindenki, legyen szíves, hogy ő mihez áll a legközelebb a legszűkebb körben. . Pl. így: "hogy mi, a központozáshoz közel álló, legszűkebb kör" “hogy mi a tudományhoz közel álló legszükebb kör ”
Írja már le mindenki, legyen szíves, hogy ő mihez áll a legközelebb a legszűkebb körben.
.
Pl. így: “hogy mi, a központozáshoz közel álló, legszűkebb kör”

]]>
cOLOMBUS http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204196 cOLOMBUS Tue, 07 Aug 2012 22:10:40 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204196 Marcus, Itt hagytuk abba tegnap: “No meg… hova jut ez az oldal, ha egy bizonyos legszűkebb kör… ti… a tényállításaitokat úgy fogalmazzátok meg, hogy az a kör egy másik tagja számára megkérdőjelezhető marad…” Ezen még rágódok. Aljas vagy! :-))) - Akkor most mesélek. Vagy 2 évvel ezelött a 168 fórumán is volt egy hasonló vita… csak valami másról. Valaki azt vágta a fejemhez, hogy mi a tudományhoz közel álló legszükebb kör tehetünk arról, hogy az ismeretterjesztés ilyen siralmas állapotban van Magyarországon. Zokon vettem de talán azért, mert talált. Ahogy szokták mondani az a jó kritika amelyik fáj. Hát ez fájt, mert igaz. Akkor ugorjunk egy kicsit. Nem sokkal ezután én Bostonban voltam egy fogadáson és bemutattak egy magyarnak. Mint kiderült civilben Magyarországon könyvkiadó (vagy abban dolgozik.. már nem emlékszem). Felvetettem neki, hogy gondolkodom azon, hogy ha majd nyugdijas leszek esetleg irok ismeretterjesztö cikkekeket könyveket hobbyból. Nem pénzért csak szórakozásból, hogy védjem magam az elhülyüléstöl. Felcsillant a szeme és már sorolta is: azotéria, bioenergiaátvitel, homeopátia, asztrologia, népi gyogymódok,… stb, stb. Ezek jöhetnek szóba. Ezt lehet eladni de komolyabb irások eladhatatlanok. Most erre mit lépjek,..? Te mit mondasz Császárom? Nekem ehhez nincs gyomrom. És most töled kaptam egy övön aluli ütést (mellesleg jogosan). Marcus,
Itt hagytuk abba tegnap: “No meg… hova jut ez az oldal, ha egy bizonyos legszűkebb kör… ti… a tényállításaitokat úgy fogalmazzátok meg, hogy az a kör egy másik tagja számára megkérdőjelezhető marad…”
Ezen még rágódok. Aljas vagy! :-)))
-
Akkor most mesélek. Vagy 2 évvel ezelött a 168 fórumán is volt egy hasonló vita… csak valami másról.
Valaki azt vágta a fejemhez, hogy mi a tudományhoz közel álló legszükebb kör tehetünk arról, hogy az ismeretterjesztés ilyen siralmas állapotban van Magyarországon. Zokon vettem de talán azért, mert talált. Ahogy szokták mondani az a jó kritika amelyik fáj. Hát ez fájt, mert igaz.
Akkor ugorjunk egy kicsit.
Nem sokkal ezután én Bostonban voltam egy fogadáson és bemutattak egy magyarnak. Mint kiderült civilben Magyarországon könyvkiadó (vagy abban dolgozik.. már nem emlékszem). Felvetettem neki, hogy gondolkodom azon, hogy ha majd nyugdijas leszek esetleg irok ismeretterjesztö cikkekeket könyveket hobbyból. Nem pénzért csak szórakozásból, hogy védjem magam az elhülyüléstöl. Felcsillant a szeme és már sorolta is: azotéria, bioenergiaátvitel, homeopátia, asztrologia, népi gyogymódok,… stb, stb. Ezek jöhetnek szóba. Ezt lehet eladni de komolyabb irások eladhatatlanok.
Most erre mit lépjek,..? Te mit mondasz Császárom? Nekem ehhez nincs gyomrom.
És most töled kaptam egy övön aluli ütést (mellesleg jogosan).

]]>
Geyza http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204194 Geyza Tue, 07 Aug 2012 22:07:51 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204194 Én sem eszem disznót ! @urva drága már... Én sem eszem disznót !
@urva drága már…

]]>
Maeldron http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/mergezo-a-vilag-egyik-legdragabb-ivovize.html/comment-page-3#comment-204189 Maeldron Tue, 07 Aug 2012 22:02:45 +0000 http://nepszava.com/?p=108614#comment-204189 "Egyébként az evés-ívás közben benyelhető mérgek elhanyagolható mennyiséget tesznek ki a pesti ájerből való szipuzáshoz képest." . Az a lényeg, hogy minél kevesebbet mérget vigyél be. Nullára sosem tudod levinni, az egészséges étel emésztése során is keletkezik méreg. A testednek van egy kapacitása, ahogy küzd a méreggel. Minél kevésbé terheled, annál "hálásabb" lesz ezért. Persze, hogy az a legjobb, ha nem dohányzol, de rögtön utána jön, hogy leszoksz. Persze, hogy az Alpok tetejénről kellene levegőt venni, de ha már nem tudsz, legalább figyelj oda, mit eszel. “Egyébként az evés-ívás közben benyelhető mérgek elhanyagolható mennyiséget tesznek ki a pesti ájerből való szipuzáshoz képest.”
.
Az a lényeg, hogy minél kevesebbet mérget vigyél be. Nullára sosem tudod levinni, az egészséges étel emésztése során is keletkezik méreg. A testednek van egy kapacitása, ahogy küzd a méreggel. Minél kevésbé terheled, annál “hálásabb” lesz ezért. Persze, hogy az a legjobb, ha nem dohányzol, de rögtön utána jön, hogy leszoksz. Persze, hogy az Alpok tetejénről kellene levegőt venni, de ha már nem tudsz, legalább figyelj oda, mit eszel.

]]>