” A Monarchia idejében a külügyeket a közös Külügyminisztérium intézte. Tudjuk, hogy a Titanic elsüllyedését nem jelentették be rögtön. Amikor a tragédia nyilvánvalóvá vált, a Külügyminisztérium azonnal informálódni próbált a hajón utazó osztrák és magyar állampolgárok sorsáról. A Külügyminisztérium a magyar Miniszterelnökségnek megküldte a londoni konzulátus levéltárunkban megtalálható első, április 22-én kelt jelentését az osztrák és magyar halottakról és megmenekültekről. A tudósítás a Monarchia 37 állampolgárát említi meg, akik közül csak 3 maradt életben. A jelentés hozzátette, hogy az osztrák és magyar alattvalókat a névsorokban nem is mindig választották szét helyesen.

További bonyodalmat jelent, hogy a katasztrófa idején magyar állampolgároknak tekintették a magyar–horvát kiegyezés után önálló kormánnyal rendelkező Horvát-Szlavónország lakosait is. A New York-i Konzulátus április 25-i jelentése szerint a Cunard hajózási vállalat mentésekben segédkező hajója, a Carpathia 18-án este futott be a kikötőbe, és a Monarchiából származó 65 utasból 56-ot eltűntként tartanak számon. Az április 28-i, Londonból érkezett tájékoztatás szerint a harmadosztályon 28 férfi és 5 nő utazott, beleértve a bosznia-hercegovinai utasokat (egy férfi és egy nő menekült meg).
A konzulátus május elsején kiegészítette a listát. A magyar állampolgárok cím alatt – külön csoportban – hosszú névsort közölt a horvát áldozatokról. A jelentés szerint az utasok többsége horvát nemzetiségű volt. A White Star Line-nak nem volt koncessziója (állami szerződése) a kivándorlók szállítására, egy svájci kivándorlási ügynökség azonban – illetéktelenül – nagyszámú horvát-szlavón állampolgárt toborzott a Titanicra. Az áttekintett iratokban a „magyar” életben maradottak között a következő nevek fordulnak elő (az eredeti írásmód szerint): Leopold Weis és Mathilde Weis, Kisik Anton, Kisik Louise, Hoffer Louise, Jalsevac Iván, Lukic Nikola, Pazuic Bozo. A sajtóban később további nevek is napvilágot láttak. Végül – de nem utolsósorban – érdemes megemlíteni, hogy az adatgyűjtés és a későbbi nyomozások irataiban felsorolt, magyar illetőségű személyek neveit nemigen találjuk meg sem az akkoriban, a teljesség igényével nyomtatásban megjelent névsorokban, sem a napjainkban létező Titanic-weboldalakon.
Nehezíti az összesítést az is, hogy az előkelő utasokkal utazó személyzet neve nem mindig szerepelt a listán. Volt, aki álnéven utazott. Egyesek nem érkeztek meg indulásra, és a helyükre felvett utasok mindössze a hajón utólag pontosított és így odaveszett névsorban szerepeltek.”

Na igen!!
Csak hogy a maga nemében az őskáosz nem volt egészen rendszer nélküli vagy értelem nélküli jelenség!!
De amit ezek csinálnak azt is felülmúlja!!