“Ilyet én még nem olvastam sehol…max. annyi, hogy nem lehetne pusztán csak légierővel elintézni iránt…abban mindenki egyetért, hogy irán esélytelen lenne egy kombinált izraeli légierő- ballisztikusrakéta- kiber- és kommandóstámadással szemben.”

KONTRA

“Lehetséges, hogy Izraelnek nincs elegendő katonai eszköze egy megelőző csapáshoz az iráni atomlétesítmények ellen – jelentette ki…Dan Haluc nyugalmazott tábornok, volt izraeli vezérkari főnök…___Olyan feladatot vállalunk magunkra, amely nagyobb nálunk___ – mondta a Kettes Csatorna televíziónak nyilatkozva Haluc, aki a légierő parancsnoka is volt. -___Azt hiszem, Izrael államnak nem kell felvállalnia az egész nyugati világ zászlóvivőjének szerepét az iráni fenyegetéssel szemben…Én nem csak egy egyszerű járókelő vagyok (…) betöltöttem néhány olyan pozíciót, amely az átlagemberétől eltérő információs szintet biztosít nekem___ – hangoztatta szavai alátámasztására.”

[ http://www.bumm.sk/38773/haluc-nem-biztos-hogy-izrael-csapast-tud-merni-az-irani-atomletesitmenyekre.html ]

[ a cionizmus ] “kifejezés volt ostoba és értelmetlen ebben az összefüggésben”

Izrael érte el, hogy szankciók sorozatát léptessék életbe Irán ellen. Ezekről a szankciókról is izraeli vezetők beszéltek legelőször.

“…hogy Izrael megtámadja-e valaha az iráni atomlétesítményeket, Barak azt válaszolta: még mindig hiszi, hogy ___van idő gyors, összehangolt, bénító___ szankciókra az iráni olajkereskedelem és a központi bank ellen. ___De ha a szankciók szigora ettől egy kicsit is elmarad, akkor nem érik el céljukat. Az iráni központi bank egész világ általi közvetlen megtámadására, elszigetelésére van szükség___ – szögezte le, hozzátéve: szeretné, ha az ___arab tavasz átterjedne___ Iránra is.

[ http://hvg.hu/vilag/20111212_iran_ellen_szaknciok#rss ]

Barak a hónap elején azt mondta: legalább is a közvetlen jövőben Izrael nem támadja meg Iránt. Több hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy erről határozzon.”

“véletlen se vedd tudomásul a nemrég nyilvánosságra hozott IAEA jelentést.”

Tudod hogy szól a legerősebb mondata?

Idézem: “a jelek szerint Irán olyan tevékenységeket folytatott, amelyek egy robbantható nukleáris szerkezet fejlesztésére vonatkoznak…„Az Ügynökséget egy tagország olyan információhoz juttatta, hogy Irán tervezhetett és elvégezhetett előkészítő kísérleteket…”

A szöveg folyamatosan a „hat-het” igealakot használja, és az információkat adó országokat nem azonosítja. (IAEA – Board of Governors, GOV/2011/65, 11. old.)

[ http://www.guardian.co.uk/world/interactive/2011/nov/09/iran-nuclear-programme-iaea-report ]

“[ iráni haderő ] itt sem kell tudomásul venni, amit az Aranysas cikksorozat ír.”

5 év telt el a cikkek óta. Azóta Irán folyamatosan fenyegetettségben készül esetleges konfliktusokra, hadgyakorlatozik, új fegyvereket próbál ki, szóval sok mindenben fejlődhettek az utóbbi években.

“lehet akármekkora egy légvédelem…az egész csak egy halom ócskavas…kb, olyan demagógia, mint amikor mondják, hogy pl. É- Korea hadserege a világ ötödik legnagyobbja… igen, mennyiségre, de minőségre kb. a II. VH utáni időket idézi”

Biztos hallottál arról, hogy a közelmúltban egy 2010-es -talán még a B2-esnél is jobb- amerikai lopakodót is leszedtek, méghozzá maximális bravúrral, sértetlenül (nyilván előkészítették az akciót, csapdába csalták a ~ 2010-es építésű drónt, azzal a céllal, hogy megszerezzék és szétszedjék). Azért ezt tényleg senki nem hitte volna. Van azért ott technika és szakember is, persze kérdés, hogy elegen vannak e ilyen rátermettek, de nem szabad őket lebecsülni. Az oroszoktól, illetve az amerikaiaktól sokat tanulnak az irániak és úgy látszik, elég gyorsan tanulnak.

“az egész hadjárat valszínűleg úgy nézne ki, mint az iraki, csak korszerűbb eszközökkel: elektromos hírközlés teljes lebénítása, majd megsemmisítése. Enélkül meg az iráni banda max, magára tudna bármit is kilőni.”

Irán nem volna olyan könnyű “falat”, mint Irak. Számolni kell a válaszcsapások lehetőségével (Irak, vagy Afganisztán erre nem volt képes) és egy konvencionális háborúban sokkal komolyabb ellenállást fejtene ki, ráadásul valóban ráállhatna atomfegyver fejlesztésére (egyesek szerint erre szinte rá is akarják kényszeríteni…).

[nukleáris fegyver bevetése Irán ellen] “Ennek a megjegyzésnek semmi értelme, mert senki nem állította, hogy ilyesmi lesz.”

Csakhogy atomlétesítményei hagyományos fegyverekkel nem megsemmisíthetőek a szakértők szerint. Még az amerikai bunkertörő bombák is kevesek volnának a hegyekre. Ún. kisebb, “taktikai atomfegyverek” bevetésének a lehetősége is felmerül.

“Senki nem állította, hogy [Kínának] érdeke [egy közel-keleti konfliktus].”

Éppen ezért közbe fog lépni diplomáciailag, gazdasági szövetségese, Irán oldalán.

“…irán napok alatt összeomlana még egy korlátozott Szövetséges, vagy USA, vagy izraeli légihadjárat következtében is.”

A szakértők hosszú, elhúzódó, költséges és veszélyes háborúval (afféle “második Vietnámmal, vagy Afganisztánnal…? :o) számolnak, minden korábbi térségbelinél veszélyesebbel. Ezt még az USA sem engedhetné meg magának. Nincs pénze rá. A világ -demokratikus- közvéleménye sem támogatná. Valószínűleg a világgazdasági válságra is rátenne (legalább!) egy lapáttal.

“2,5 millió, mivel ennyi hordó olajat termel ki irán naponta, ezt kell eladni, ezen kell túladni.”

Igen, de ebből “csak” néhány százezer hordót vesz meg az EU. Kína felvásárolhatja majd azt, amit az EU nem vesz meg, cserébe nem köt majd annyi szerződést a szaúdiakkal, akik pedig az EU-nak fognak ennek következtében többet szállítani. Így avatkozhat majd közbe Kína diplomáciailag (közben Irán őt is folyamatosan zsarolni fogja a Hormozi-szoros témával, amennyiben meg akarná gondolni magát – de nem fogja).
Kijátsszák majd a nyugati szankciókat.

“A CAHAL szárazföldi erejének kb. a 90 %- a saját gyártmány, olyan technológiák fölött rendelkeznek, ami még az USA- nak, a franciááknak, vagy a Japánoknak sincs…”

Lehetséges, de az USA évente több milliárd dollárnyi hadi segélyben részesíti Izraelt (5x annyi pénzzel, mint amennyiért a palesztinoknak gyógyszert és élelmet küld, segélyként…). Egy USA-beli törvény szerint, amennyiben Izraelről “kiderülne” (…), hogy titkos fegyvercélú atomprogramot folytat, ezt a segélyt meg kellene vonnia, sőt, talán vissza is kellene perelnie. Ez óriási problémát okozna Izrael számára. Egzisztenciális problémát.

“Izrael már megmutatta párszor, ki veszne el az arab tengerben.”

Az eddigi 5 Izrael-ellenes (vagy nevezzük inkább muszlim-zsidó -) háborúban a muszlimok vagy túlságosan (és alaptalanul) elbizakodottak (eleinte még létszámilag sem voltak sokkal többen a harcosok között) voltak, vagy a szovjet haditechnikát (aki itt szóba jöhet, Egyiptom, Szíria és Irak, első sorban + ugye a palesztin szabadságharcosok) nem gyakorolták be kellő képen. A 4. arab-izraeli háborúban, a Jom Kippuri háborúban majdnem győztek, az USA legteljesebb diplomáciai segítségével, több év alatt sikerült megalapozni a máig többnyire érvényes status quo-t. Aztán az 5. háborúban, amit Libanon ellen folytattak 1982-ben Izrael már csak korlátozott sikereket ért el (ahogy az amcsik az afgánok ellen), majd 2006-ban újra nagy meglepetések érték a Hezbollah részéről. Az arabok is jönnek fel, katonai technika terén. Most a legveszélyesebb a teokratikus demokráciává átalakuló Egyiptom, de meg kell nézni, az USA diplomáciai ereje egyre gyengül. Izrael viszonya megromlóban van Egyiptommal és Törökországgal is (azok egyre inkább Irán pártiak). Szóval a térségben a cionista (értsd amerikai-izraeli / NATO-izraeli) hegemónia látványosan kezd visszaszorulni és nem képesek eluralkodni a helyzeten, nem képesek megőrizni azt a status quo-t, amelyben övéké a vezető szerep.
Afganisztánt, Irakot leigázták (Iránnal ezt már nem fogják tudni megtenni, valószínűleg). Szaúd-Arábia csak az olaja miatt jelentős még néhány évtizedig (na persze majd kiderül), de úgy tűnik változások indultak el.
Én annak örülnék személy szerint, ha méltányosan, igazságosan, diplomáciailag (azaz háború nélkül) lehetne rendezni a helyzeteket. De ehhez következetességre és nemzetközi közvetítésre volna szükség.
Az USA ebben egyre gyengébb, de azért próbálkozik, diplomáciával, ha nem is következetesen.

“Ne kezdj el olyasmit cáfolni, és/ vagy olyasmit körülírni, amiről nem is volt szó.”

Néhány dolgot én hoztam szóba. Elnézést kérek, ha úgy látszódott, hogy azt cáfolnám, amit írtál. Voltak ilyen részek, de fel lehet sorolni, hogy miben nem értünk egyet, talán olyan szempontok is vannak, amelyekben egyet érthetünk.

“Valótlanságot ne írj”

Rendben, te sem. :)

“Ne kezdj el túl messzemenő következtetéseket levonni, főleg, hogy a kiindulási alap eleve téves, vagy nem elég jól ismert. Ezt tetted, amikor pl. elkezdtél arról írni, mi lenne, ha Izraelt kicsinálnák az arabok nemzetközileg, az atomprogramja miatt….Ilyesmi nem fog megtörténni, több okból sem”

Pedig ezen fáradoznak, éppen az idén tervezik aláíratni Izraellel a Nezetközi Atomsorompó Egyezményt, amelynek nyomán nemzetközi ellenőrök érkezhetnek majd Izraelbe, ahogy Iránban is jelen vannak és Obama, vagy a következő amerikai elnök akár hozzá is láthat (következetesen) annak az ígéretének a tettekre váltásához, mely szerint: “nem tűrnek meg atomfegyvert a Közel-kelten.”

EZÉRT EZT MAJD ELMENTEM A GÉPEMRE ÉS MEG FOGOM KÉRDEZNI, HOGY AZ ELŐZŐHÖZ HASONLÓAN -ESETLEG- MIÉRT MODERÁLTÁK…
A KÖZÉRDEKŰ TÉNYEK, INFORMÁCIÓK ÁRAMLÁSÁNAK AKADÁLYOZÁSA MIND AZ USA-BAN, MINT MAGYARORSZÁGON ALKOTMÁNYELLENES VOLNA…

Igen, abban leírtam az iráni geopolitikai, taktikai lehetőségek legfontosabbjait, pl. hogy a Hormuzi-szoros lezárása nagyon jó zsarolókártya (még ha jogtalan is volna), nem csak Nyugattal, de Kínával szemben is.
Azon kívül az iráni rakéták, amelyeket izraeli atomlétesítményekre (és nem településekre – mert annak lényegében véve semmi értelme nem volna, fegyvertelen civilek bombázása a közvélemény szemében egyenlő a terrorizmussal és Irán inkább az áldozat szerepének kihangsúlyozására törekszik) lőnének ki és annak következményei, stb.

Örülük Eldrad kommentjének, mert -bár nem nélkülözi a személyeskedést- jól lehet vele tárgyilagosan vitatkozni.

“Izrael (tudod, a “cionisták) napok alatt végezne irán hadi kapacitásával egy kibertámadással, kommandósakciókkal, precíziós ballisztikusrakéta- támadásokkal kombinált nagyarányú légihadjárattal.”

Szakértők szerint Izrael nem volna képes olyan csapásmérésre Iránnal szemben, mint amekkora pofont visszakaphatna. Az iráni, hegyek belsejében kiépített, egymástól száz mérföldekre elhelyezkedő atomlétesítmények lerombolását valószínűleg még az USA-tól kapott bunkertörő bombákkal sem tudná kivitelezni. Szintén szakértők állítják, hogy az iráni atomlétesítmények esetleg (!) kisebb, úgy nevezett “taktikai atombombákkal” volnának lerombolhatóak.
Szerinted (már, ha tegezhetlek) “megérné”, nem csak a zsidóknak, hanem a cionistáknak, vagy akár az egész nyugati világnak egy ilyen botrányos, kettős mércén alapuló hadi tett végrehajtása?

Úgy látok értetlenkedsz a cionista kifejezés kapcsán. Nem tudom (csak sejtem…) miért utalsz arra, hogy ez a fogalom vagy nem volna alkalmazható, vagy hogy valami szitokszó volna.
Azért leírom, hátha valaki tényleg nem hallott még róla. Izrael állam a 19. században megalapult zsidó mozgalom (a világban számtalan mozgalom létezik, ez egy a sok közül), a cionizmus eredményeinek legfőbb kifejeződése.
A mozgalomnak még sok egyéb célja is van (pl. a zsidó érdek képviselete a világban), de úgy is lehetne mondani, hogy Izrael a cionista mozgalom fellegvára.
Fontos tisztázni, ez nem egy szitokszó és nem is “baromság”, ahogy te nevezed.
Még csak nem is antiszemitizmus, ahogy egyesek szeretnék beállíttatni. Ugyanis cionista lehet bárki, aki a mozgalomban részt vesz, vagy azzal együtt működik, származástól függetlenül. Tehát nem csak zsidókról van szó, sőt sok zsidó nem is szimpatizál ezzel a mozgalommal.
De természetesen, ahogy az USA, vagy az EU egy szabad világ (remélhetőleg), úgy neked meg lehet mindenről a véleményed, ahogy mindenki másnak is.

De térjünk vissza az IDF-re, az izraeli légierőre. Nyilván nagy siker, hogy Izrael képes volt (egyebek mellett) azt is elérni, hogy 50 év alatt a Nyugat, főleg az USA olyan módon felfegyverezze, ellássa modern technológiával, hogy ez idő alatt minőségi-mennyiségi együttes viszonylatban az izraeli légierő felveszi a versenyt a hagyományosan katonai szuperhatalom Oroszországéval is! Ütőképesség, támadó erő szempontjából. Ettől függetlenül persze az orosz légvédelem a földi légelhárítással együtt valószínűleg elhárítana egy képzeletbeli izraeli támadást, de ez már csak a képzelet, a teóriák világa.
Minden esetre “szinte hihetetlen” (Simon Peres-t idézném, aki szintén méltatta Izrael sikereit a közelmúltban), hogy ha ránézünk a térképre, mekkora Oroszország, és mekkora Izrael, vagy ha csak a lakosságuk létszámát hasonlítjuk össze.
Óriási eredmény.

Egybehangzó katonai jelentések szerint, “nem konvencionális” fegyverek terén pedig Izrael még a nálánál több százszor nagyobb területű és lakosságú Kínával is felveszi a versenyt.
Ez valóban óriási teljesítmény. A cionisták szerénykednek is, a tények tükrében még Simon Peres is egy szerény ember, ugye ismerhetjük a fogalmazását.

Nos de. Én abból indulok ki, hogy sem taktikai atomfegyvereket, sem más atomfegyvereket nem fognak bevetni azon Irán ellen, amelyről senki nem állítja (mert semmilyen bizonyíték nincs róla – Izraelről 1986-ban Mordechai Vananu bizonyítékokat szolgáltatott fegyvercélú atomprogramról), hogy Irán atomfegyvert épít. Atomprogramját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársai felügyelik immáron 40 éve.
Mivel te is igen jól tájékozott lehetsz, biztos tudod, hogy hivatalosan a Nyugat már nem is az ellen “küzd”, hogy Irán atomfegyvert építsen (mert tudják, hogy nem épít), hanem az ellen: “nehogy eljusson az atomfegyver gyártás képességéig”.
Mert tucatnyi olyan ország van a világon, amelyik rendelkezik ezzel a képességgel.
Németország, Japán, vagy akár Izrael is… Na de állítólag, a vesztes tengelyhatalmak -bár képesek volnának rá-, nem építenek atomfegyvert és állítólag Izrael sem…

Pár szó, adat az iráni légvédelemről.

Egy mondatban, Irán a világ 10. legnagyobb légelhárító rendszerével rendelkezik.

http://globalfirepower.com/infantry-antiaircraft-weapon-systems-total.asp

Na de, miközben őt megtámadnák, ő is támadást indítani, izraeli nukleáris létesítményekre összpontosítva majd minden csapásmérő kapacitását, több tucatnyi ballisztikus rakétájának egy időben való kilövésével, afféle “modern nyílzáporként”, jó eséllyel rést találna az amerikai-izraeli légvédelmi pajzson, elhárító rendszeren. Ez már önmagában igen kockázatos. Miközben az ő atomlétesítményeit megsemmisíteni majdhogynem lehetetlen, a terepviszonyok, hegyek jobb védelmet biztosítanak az izraeli körülményekhez képest. Tehát eleve sokszor is megfontolandó egy ilyen támadás.
Nukleáris fegyvert bevetni Irán ellen (annak nukleáris programjának megakadályozásának címén), mindenféle bizonyíték nélkül pedig bizonyára antiszemita hullámot indítana a nyugati világpolitikában is, ami megint csak nagy rossz pontot, öngólt jelentene.

Pár szó a “fölös” iráni olajról.
Kínának sem érdeke egy háború. Ez játékelmélet. Sem a Nyugatnak, sem Iránnak, sem a “Keletnek”, főképpen nem Kínának sem érdeke egy bizonytalan kimenetelű konfliktus kitörése a Közel-keleten.
Irán és Kína hagyományosan jó kapcsolatban vannak.
Én azt jósolom, hogy Irán továbbra is fenyegetőzni a fog a szoros (jogtalan) lezárásával, az utolsó pillanatig (sőt, egyre többet és hadgyakorlatokat is fog tartani a “miheztartás végett”), de valójában egy Kínával való megállapodásra törekszik.
Kínában a cionisták nincsenek olyan jó diplomáciai pozícióban, mint a perzsák.
Sőt, India sem akarja érvényesíteni az Irán elleni -egyoldalú, a Nyugat által saját hatáskörében -és nem az ENSZ révén- kezdeményezett szankciós intézkedéseket.
Nyilvánvalóan adódik az értetlenkedő kérdésedre a válasz: Kína le fog mondani olyan olajszállítmányokat, amelyeket mondjuk Szaúd-Arábiából, vagy különféle más arab országoktól rendelne és helyette megveszi a “fölös” (ami nem fölös és az utalásoddal szemben nem több millió, “csupán” több százezer, minden esetre jelentős mennyiségű hordónyi) olajat.
Ezzel nem tör ki háború (mert a játékelmélet szerint ez a legutolsó eshetőség), Irán pedig elhárítja a szankciók súlyának legnagyobb, döntő részét, miközben tovább fog fenyegetőzni a Hormuzi-szoros lezárásával és minden diplomáciai erejét az ENSZ-ben arra fogja irányítani, hogy hasonló ENSZ (vagy akár egyes országok -ahogy jelen esetben is- saját hatáskörökben) szankciókat, tehát nemzetközi diplomáciai, gazdasági (vagy akár katonai) szankciókat kezdeményezzen az Atomsorompó Egyezmény alá sem író Izraellel szemben, amelyre nézve ez óriási diplomáciai csapás lehetne (is akár…), hiszen egy több tíz éves amerikai törvény szerint nem támogathatná az USA Izraelt, amennyiben az titkos fegyvercélú atomprogramot folytat…márpedig a fentebbiek tudatában Izrael hadereje a nyugati ellátás nélkül valóban elveszne az arab tengerben…

Hajlandó vagyok forrásokat is mellékelni, csak azt kérném, sorold fel, hogy milyen adatok kapcsán érdekelnének.
Remélem nem gondolod azt, hogy légből kapottak a fentebbi állítások.

Iránnak kb. 150 komoly harci értékű vadászrepülőgépe van. Ezek persze többnyire régiek harmadik, vagy negyedik generációsak, műholdas kapcsolat nélküliek.

Az USA is kb. 150-200 repülőgépet tud bevetni velük szemben (de nem lehetetlen, hogy Oroszország Irán mellé áll és légvédelmi rendszerek, vagy saját légi erejének garmadájával támogatja meg Irán!), alapesetben, viszont az amerikai gépeg 1-2 generációval (4. és 5. generációsak, modernek) újabbak, jobbak.
Iránnak viszont a földről indítható légvédelme is igen komoly, a világ élvonalában van (benne van az első 10-ben). Mindenképpen komoly csata alakulna ki, de annyiban egyet tudok érteni a mellékelt hivatkozással, hogy Irán kiterjesztené, eszkalálná a háborút, “lángba borítaná” a Közel-keletet és ez már önmagában is óriási probléma volna nem csak az USA, hanem az egész válsággal küzdő nyugati világ számára, az olajárak minden bizonnyal felszöknének újabb rekordra.

Különben Iránnak nincs joga lezárni a Hormuzi-szorost. Az nemzetközi terület. Nem is fogják megkísérelni, ha van eszük.
Eladják majd a fölös olajukat a kínaiaknak. Iránnak többnyire jobb kapcsolatai vannak keleten, mint a cionistáknak.

A kerdes hogy van e annyi ido ?