Hozzászólás: Szülési sztrájk zajlik Magyarországon

Orbán András Lajos

Orbán András Lajos — Mon, 06 Jun 2011 18:07:54 +0000

Miért nőne a születések száma, mire szüljenek az asszonyok, a nyomorúságra, a kilátástalan jövőre, normális ember ilyen helyzetben NEM VÁLLAL GYERMEKET, mondom én aki 4 gyermeket neveltem fel a párommal, mindnek van szakmája, mind dolgozik, csak kettőnek vannak gyermekei, akik már 2-10 évesek, a másik kettő vár míg jobbra fordul a helyzet az országban, míg ez a hányadék brancs el nem tűnik a porondról!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Animam

Animam — Mon, 06 Jun 2011 17:13:35 +0000

Kedves e-Vita!

Én a vállalkozásoknak nyújtott különböző képzésekre és tréningekre
gondoltam, továbbképzés címén. Azért az nem teljesen igaz, hogy bármely munkakörnél könnyű a csere.
Nagyon sok multi, illetve magyar cég fordít nem kis összeget ezekre.(Audi, Posta, Magyar Telekom, Bosch, Zwack, Siemens, OBI, Tesco stb.)
(felsővezetők, középvezetők, pénzügyi, számviteli, logisztikai, marketing stb dolgozók részére)
A Würth Kft. például saját oktatásban (műszaki, nyelv) képzi munkatársait hosszú évek óta.
Bankoknál is folyik belső képzés.
A Procter and Gamble komoly életpályamodellel rendelkezik.

A vállalkozások sem homogének, vannak, akik már rájöttek, érdemes dolgozóikat tovább képeznie, mert megtérül. (naprakész információ, piaci ismeretek, szervezettség, lojalitás, közös cél tudata stb.)

Egy mikro-vállalkozás soha nem lesz versenyképes egy multival, szerintem.
Egy mico-vállalkozás egy kis helyi cégként jól prosperálhat, ha nincs mellette másik „száz”.

Nem véletlenül írtam, hogy nem mindegy milyen céllal jön létre a vállalkozás.
Üdv. Animam

Csőcselék

Csőcselék — Mon, 06 Jun 2011 14:43:49 +0000

Miért kell, bemenni “abba” a hálószobába??

Álnaiv

Álnaiv — Mon, 06 Jun 2011 11:34:07 +0000

Ma Magyarországon a képzetlen, betanított munkakörökben van munkanélküliség.
A szakképzett munkaerőből az ország egyik szegletében kereslet van, a másikban pedig többlet, munkanélküli.
De mivel az elmúlt 20 évben egyik politikus sem ereszkedett le a munka világába, így érzéketlen erre a problémára.
Azt a rengeteg állami adópénzt, amit villával hánytak a sajáttulajdonú lakásszerzésbe bérlakások építésére fordították volna (Nem szociális bérlakásra), akkor sokkal nagyobb lenne a társadalmi mobilitás.
De ma még mindig egy élet “eredménye” a végén egy túl nagy lakás.
Ahelyett, hogy munkahely ill. családnagyság aktuális állapota szerinti helyen illetve méretben lehetne piaci alapon lakást bérelni.

e-Vita

e-Vita — Mon, 06 Jun 2011 11:21:35 +0000

Mindig is vallottam, hogy ebbe a randa világba felelőtlenség új életet dobni. De jelenleg Magyarországon, ahol még az se biztos, hogy másnap felkel-e a nap, ahol bármelyik nap egy tollvonással visszamenőleg is elvehetik tőled, amihez korábbi jog szerint jutottál, amiért megdolgoztál, amit már beépítettél az életviteledbe, ahol most Orbán “forradalmáért” a maradék erődet, tartalékaidat is fel kell áldozni – hát, nem győzök örülni, hogy már túl vagyok azon a koron, amikor még egyáltalán felmerülhetne a “szüljek, vagy ne szüljek” dilemmája. Mégis csak van az öregségnek előnye.

e-Vita

e-Vita — Mon, 06 Jun 2011 11:13:46 +0000

Animan, érdekes lenne tudni, hogy merrefelé találhatók ilyen vállalkozások? A tőkésnek mért lenne érték a munkaerő? Miért érné meg neki, hogy ő fizesse a továbbképzést? A nagy munkanélküliség bármikor biztosít utánpótlás: ha nem tetszik valami, mehetsz, azonnal lesz helyetted más.
.
A mikrovállalkozások meg, ha szeretnék se tudják finanszírozni, hiszen a mamutcégek seperc alatt eltapossák őket. A magyar vadkapitalizmusban méginkább így van, ahol még mindig az eredeti tőkefelhalmozás ocsmány öldöklő csatatere van.
.
Lehet, hogy a világ boldogabb szegleteiben esetleg vannak emberbarát cégek, de lehetséges, hogy annak a fedezetét valahol a lemaradtabb régiókban teremtik elő, ahol a társadalmi-politikai környezettől háborítatlanul mellőzheti a kizsákmányolás emberbarátságos álcáját. Mint pl. Magyarországon.

Geyza

Geyza — Mon, 06 Jun 2011 10:42:17 +0000

Mai Magyarországon , ha egy magzatnak esze van , inkább bennmarad.

Miamare

Miamare — Mon, 06 Jun 2011 10:30:29 +0000

Sajnos igaz, hogy a kismamákat nem igazán szeretik visszavenni és foglalkoztatni. Ennek több oka is van. Olyan irodai munkahelyeken, ahol folyamatosan önállóan kell dolgozni, dönteni, ott ezek a kismamák kiesnek a mindennapi dolgokból, másik alkalmazott, a saját munkája mellett nehezen tudja lelkiismeretesen, korrekten követni a kollégája időszakos munkáját.
Másik ok az, hogy a kismama a klf. gyerekbetegségek miatt (mint a mesében) hol van, hol nics. Gyakorlatilag a munkájára számítani nem lehet. Vagy pl. miután visszamegy dolgozni, sokszor rövid időn belül jön a betervezett (vagy nem tervezett) második, harmadik gyerek.
A visszafoglalkoztatás megoldható olyan munkahelyeken, ahol nem kell irodai, vállalati felelős munkát végezni. A mai világban már az is nagy kiesés, ha valaki elmegy szabadságra, netán lebetegszik 1 hétre. Nemhogy 2-3 évre!!!
Nem véletlen, hogy a nyugati gazdag országokban nincs sem gyes, sem gyed.
Pár hónap otthon, utána eldöntheti a kismama, hogy ott akarja folytatni a munkáját, ahol addig dolgozott, vagy vállalja a gyereknevelést otthon 1-2 évig és a vele járó munkahely megszűnését. Külföldi cégnél voltam, ezek a tapasztalataim.

Álnaiv

Álnaiv — Mon, 06 Jun 2011 08:47:48 +0000

A mai Magyarországon felelős szülő nem vállal gyereket.
A felelős gyermekvállalás az önállósodással fejeződik be.
Ez 25 év előre tervezést jelent.
És ma csak a létbizonytalanság a biztos.

Animam

Animam — Mon, 06 Jun 2011 08:27:37 +0000

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a munkavállaló érték, hosszú távra terveznek vele, továbbképzésre küldik, vagyis pénzt fektetnek bele, ott a szülés utáni részleges munka (4,6 óra) is működni fog.

Ahol ez nem így van, az állam hiába írja elő, hogy az édesanyát foglalkoztatni kell x ideig, annak eltelte után megszabadulnak tőle.

Hasonló a helyzet, amikor 6 hónapja munkanélkül lévőket alkalmaznak, mert jár valamennyi adókedvezmény.
A kedvezmény megszűnésével a munkaviszony is megszűnik.

Hiányzik a hosszú távú tervezés, úgyis mondhatnám, maga a tervezés.
A kérdés mindig a cél, miért hozzuk létre a vállalkozást?
Kényszerből, vagy tudatosan? Építkezünk, vagy csak elvagyunk?