Pontos dátumok s alakulat nélkül csak anekdota szerűen.
-Fiam meg kaptuk a mozgósítási parancsot aztán be vonultunk.El enyésző ellenállás mellett, még nagyon is élő volt a magyar közigazgatás.Mi nem megszálló alakulat voltunk hanem harcoló,lovas katonák “huszárok”. A razziáról annyit tudok hogy listáról kellett be gyűjtenünk a “partizánokat” azokat akik magyar ellenesek voltak.
-Te voltál ilyen razzián?
-Igen.Az első időszakban még oda nem értek a “kakas tolass állatok” nekünk kellett házról házra járni.
-Volt öldöklés?
-Nem tudom, én arra emlékszem hogy nekem sajnos meg kellett tennem egy ízben.
-Konkrétan?
-Már végeztünk volna a ház át kutatásával,egy öreg asszony feküdt a “tiszta szobában” magas fel tornyolt ágyban,hatalmas dunyha alatt.Kifelé léptünk mikor a járőr társamra rá lőtt az asszonyság a dunyha alól.Az volt a furcsa hogy semmi fél e előzménye nem volt,nem óbégatott nem szitkozódott úgy tűnt a halálán van.S egyszer csak lövés dörrent,egy hatalmas revolvert rejtegetett,vál alatt talált a hátába. Bele vágtam a karabélyt!Menten szörnyet halt de utána kellett küldenem egyet mert be szorult s nem tudtam ki húzni,jött az öreg asszony dunyhástól,revolverestöl. Az ágynemű tüzet fogott,hagytuk had égjen.
-Akkor ez legális harci cselekmény volt tulajdonképpen?
-Úgy is mondhatnám.Azt sajnálom csupán hogy nem a tartalékos parancsnok urat találta el,hanem egy jó embert. Fiam ezek a tartalékos civilben “tanító” s hasonló foglalkozású véres szájúak voltak a legszemetibbek! Minden áron be akarták bizonyítani mekkora “magyarok”! Az igazi pokol járás csak eztán jött,mikor meg érkeztek a “hős katonák” s a kisegítő alakulatok,csendörök.