A pávatánc nem arat osztatlan tetszést

admin — Mon, 09 Jul 2012 09:04:15 +0000

Brüsszel/Budapest – Mintegy 2000 milliárd forinttal juthat kevesebb Magyarországnak a következő EU-s költségvetésből, ha nem sikerül jobb belátásra bírni a bizottságot és a nettó befizetőket, írja az Index. Az EU szegényebb országai szervezkednek, egyelőre működik a közös tiltakozás. Magyarországon az elmúlt években minden állami fejlesztés a kohéziós támogatásokból ment, ezért alapvető érdek küzdeni a forrásokért.

„Magyarországon gyakorlatilag nincs fejlesztés önerőből. 2009 óta az állami beruházások 97 százaléka ment kohéziós pénzekből. Összehasonlításul ez az arány Litvániában 87 százalék, Lengyelországban pedig csak alig több mint 50 százalék. Vagyis Magyarországon nem épül út, vasút, iskola vagy közvilágítás önerőből, teljesen az EU-s pénzekre vagyunk utalva. Nem véletlen, hogy verjük az asztalt, ameddig csak lehet”, írja az Index elemző cikke, amiből kiderül: jóllehet az IMF-fel való tárgyalások folytatódnak 17-étől, a budapesti rezsim talán minden eddiginél komolyabb gazdasági kihívás elé néz – igaz, ezúttal van kivel szövetkeznie annak érdekében, hogy megpróbálja javítani helyzetét.

Több szempontból is elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor azt, hogy az eddigi 348 milliárd euróról 336 milliárdosra módosított központi uniós támogatásokból a leszakadóban lévő régiók kevesebbet kapjanak. Az Unió – Angela Merkel korábbi ígéretéhez híven – úgy tűnik, valóban „kétsebességes” lesz. Ez azt jelenti, hogy a Jobb Költekezés Barátai – azaz a régi tagállamok egy része – mélységesen ellenzi, hogy az általuk befizetett pénzeket a periférikus országokban – élükön Magyarországgal – szavazatvásárlásokra és szociális kiadásokra tékozolják, illetve elnyelje azt a feneketlen korrupció.

Az új szabályozás nem egyformán sújtja a tékozlókat. A legnagyobb veszteséget Magyarország szenvedi el, miután a következő uniós költségvetés szabályozóit – hála a matolcsysta unortodoxiának, a szabadságharcnak és Brüsszel gyarmatosítóként való feltüntetésének – készakarva úgy állapították meg, hogy Budapest akkor se tudjon azoknak eleget tenni, ha megfeszül.

„A kohéziós alapok eddig elsősorban olyan tagállamoknak jártak, amelyekben az egy főre eső GDP nem érte el az uniós átlag 75 százalékát”, taglalja az Index. „A hét hazai régió közül a Közép-Magyarországi Régión kívül (Budapest és közvetlen környéke) egyetlen ilyen sincs. Az új besorolásban megjelenő átmeneti régió a 75 és 90 százalék közöttiekre vonatkozik. Ilyenből egyetlen egy sincs Magyarországon, a budapesti régió felette, a többi hat alatta van az átmeneti régióra vonatkozó számoknak. Vagyis a kohéziós keret ezekre fordított új része nekünk egy az egyben kimarad, holott a teljes kohéziós keret mértéke lényegében változatlan marad.”

Ez önmagában hatalmas uniós mélyütés Orbánéknak, de messze nem minden. „A másik, ennél is nagyobb érvágást okozó új szabály a capping, vagyis sapkázás, értelmesebb fordításban plafon”, folytatódik az Index cikke. „Ez azt jelentené, hogy egy tagállam GDP-jének 2,5 százalékánál nagyobb összeget nem kaphatna a kohéziós alapokból. Eddig ezt a plafont országonként határozták meg, és a Gyurcsány-kormány 3,5 százalékos plafont alkudott ki Magyarországnak erre a ciklusra. Itt tovább ront a helyzeten, hogy a magyar növekedési kilátások rosszabbak mint a régiós országokéi, és a rendszer szerint minél szegényebb valaki, annál kevesebb is jár.”

„A bizottság szakítana azzal is, hogy az ÁFA elszámolható költség maradjon a pályázatokban. Ez az EU-ban különösen magas magyar ÁFA miatt okozna hatalmast érvágást itthon, mert a nemzeti önrészt jelentősen növelni kellene”, derül ki Matolcsy György újabb húzásáról, a világ egyik legmagasabb áfájáról, hogy miért nem kellett volna meglépni. A budapesti rezsim azt is kifogásolja, hogy „országonként a teljes keret 5 százalékát félre kellene tenni, és ezt a keretet a jól teljesítők meghatározott célokra költenék csak el, a ciklus végén, 2019-ben. Ez azért lesz nehéz, mert 2020-ig kellene megpályáztatni egy igen nagy összeget, ráadásul korlátozott célokra. Márpedig már most is nehéz szabályosan elkölteni a rendelkezésre álló keretet, és a ciklus végén egy ekkora összeg megpályáztatása a mostani tapasztalatok alapján az őrületbe kergetné a magyar bürokráciát”, állapítja meg az Index írása. „Egyébként is szigorítanák az ellenőrzést, erősebben kellene bizonyítani, hogy a közös pénz hatékony célokra megy, a bizottság könnyebben felfüggeszthetné, vagy akár le is állíthatná a kifizetéseket.”

EU-támogatás találékonyaknak

rita — Sat, 30 Jul 2011 15:24:23 +0000

Budapest – Augusztus 1-jétől uniós támogatás jár a híres magyar kreativitásért és találékonyságért. A piacon is működőképes magyar „találmányokra”, de akár termékfejlesztésre, a termékportfolió bővítésére, új termékváltozatok létrehozására, a vevők igényeit kielégítő újításokra is pályázhatnak a hazai vállalkozások – hívja fel a figyelmet az M27 ABSOLVO finanszírozási, pályázati és exporttanácsadó. Az akár 75 százalékos intenzitású pályázat projektenként 500 millió forintos támogatást is jelenthet.

Az Új Széchenyi Terv legújabb pályázata, a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására kiírt GOP 1.1.1 olyan projektekhez nyújt támogatást, amelyek szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kifejlesztését kívánják megvalósítani. A pályázatra elsősorban agrár-, műszaki-, orvosi- vagy természettudományi szakterületen tervezett projektet várnak. Fontos, hogy a beruházás K+F munkahely teremtéssel valósuljon meg. Az M27 ABSOLVO finanszírozási, pályázati és exporttanácsadó főként élelmiszeripari, gyógyszergyártó, zöld energia, területén, IT-szektorban tevékenykedő, hulladékgazdálkodást, szennyvízkezelést végző kis és nagyvállalatoknak, kutatóközpontoknak és egyetemeknek ajánlja ötleteik megvalósításához ezt a pályázati lehetőséget.

Bátran pályázhatnak egy jó termékfejlesztéssel, termékportfólió bővítésével, új termékváltozatok létrehozásával, meglévő piaci problémákra adott válaszokkal, vevői igényeket kielégítő, találó megoldásokkal. Egy jól sikerült fejlesztéssel pedig a külpiaci megjelenés lehet a következő lépés, amelyhez az M27 ABSOLVO finanszírozási, pályázati és exporttanácsadó nyújt szakmai támogatást.

A pályázatot 2011. augusztus 1. és december 31. között lehet benyújtani. A támogatás vissza nem térítendő, minimum 40 millió Ft, maximum 500 millió forint. Felhasználható alapkutatásra, ipari kutatásra illetve kísérleti fejlesztésre. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség maximum 65 százaléka, konzorcium esetében maximum 75 százaléka. A pályázóknak legalább a projekt összköltségének 10 százalékát saját erőből kell fedezni, és legfeljebb 25 százaléknyi előleg igényelhető.

Amerikai Népszava Online » uniós támogatás

A pávatánc nem arat osztatlan tetszést

EU-támogatás találékonyaknak