Pedig mindig vannak olyan honfitársaink, akik összefutnak valamelyik külföldön nyaraló politikusossal; Gyurcsány Ferencet például annak idején Velencében “érték tetten”, amint feleségével egy kávézóban ültek, de más közszereplőkkel is találkoztak és fotóztatták már magukat külföldön nyaraló magyarok.

A két évvel ezelőtti bulgáriai kiránduláshoz tartozik, hogy állítólag onnan üzente meg Orbán Viktor párttársainak és a parlamentnek, hogy Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek.

A rejtélyt tovább növeli, hogy amikor 2010 őszén Orbán Viktor felesége társaságában a Vatikánba látogatott, Lévai Anikó azt nyilatkozta, hogy abban az évben most utazott először külföldre a férjével. Amiből vagy az következik, hogy a bulgáriai nyaralás felejthető volt a számára, vagy az, amire persze gondolni sem merünk, hogy Orbán Viktor a kérdéses időpontban nem is volt Bulgáriában. Hogy idén hol nyaral, azt – hacsak maga a miniszterelnök nem közli a nyilvánossággal -, szintén nem fogjuk megtudni.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közlése szerint ugyanis a miniszterelnök nem köteles nyilvánosságra hozni a szabadsága alatti tevékenységével kapcsolatos adatokat.

A kormányfőhöz egyébként a Demokratikus Koalíció politikusa, a független országgyűlési képviselő, Varju László fordult írásbeli kérdéssel annak tisztázását várva: jól érti-e, hogy a mindenkori miniszterelnök szabadsága (mikor megy szabadságra, mennyi időre és hová) a kormány szerint nem köz-, hanem magánügy, és hogy ezekről a kérdésekről a kabinet szerint még utólagosan sem kell tájékoztatni a közvéleményt. “Ugyanez volt-e a felfogásuk az előző két kormányzati ciklus idején, ellenzékben is? Ha igen, úgy miért követelték akkoriban rendszeresen a miniszterelnöki szabadság említett részleteinek nyilvánosságra hozatalát?” – kérdezte.

A miniszterelnök helyett válaszoló Navracsics Tibor – a parlamenti honlapon is elérhető reagálásában – erre azt közölte: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, valamint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata és azon személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

“Mivel a szabadság alatti tevékenység annak lényegénél fogva az érintett személy által ellátott közfeladattal nincs összefüggésben, az a magánszemély közfeladattal össze nem függő személyes adata”, amelynek nyilvánosságra hozatalára sem az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, sem más jogszabály alapján “nem áll fenn jogi kötelezettség” – írta.

Varju László korábban már érdeklődött arról, hogy Orbán Viktor idén volt-e már szabadságon, amelyre – szintén Navracsics Tibortól – március 21-én azt az írásbeli választ kapta: a miniszterelnök – aki az általános szokásnak megfelelően szabadsága idejére mindig lemond a személybiztosításról – az idei esztendőben egy napot volt szabadságon. A szabadságok időtartama alatti magánutak célját éppen azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy lehetőség legyen a személybiztosításról történő lemondásra – tette hozzá.

Pörzse Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonása miatt elégedetlenkedett, a miniszterelnökhöz címezve szavait, s megemlítette, hogy ezt a Jobbik sürgetése ellenére még nem tette meg a Fidesz. Különös súllyal esik latba ez a mulasztás, mint mondta, mert “egyszer már az ön egyik minisztere – mint később kiderült – a szemembe hazudott” a Nemzeti Színházat vezető Alföldi Róberttel kapcsolatban. A miniszter ugyanis megígérte a Jobbiknak, hogy leváltja az általuk lezsidózott színházigazgatót.

Orbán válaszát azzal kezdte, örül annak, hogy a magyar kulturális intézmények élére történő kinevezések nem esnek egybe a személyes ízlésével. “És nemcsak a kinevezések, hanem az ott maradt személyek esetében is ez a helyzet, és nem is kívánom a saját személyes ízlésemet kormányzati politikává emelni” – mondta arra utalva, hogy Pörzse Sándor “a kérdéséhez nem tartozó neveket is említett”.

Orbán ezzel foglalt állást név nélkül Dörner György és Csurka István kinevezésének tárgyában. Azért nem avatkozik közbe, azért nem akadályozza meg, hogy a világ szégyenére és a magyar állampolgárok nyugalmának és a közbékének megzavarására náci színházat működtessenek Budapesten, mert ő egy demokrata, aki nem avatkozik bele a kulturális kérdésekbe, “nem kívánja a saját személyes ízlését kormányzati politikává emelni”.

Ezzel a válasszal párhuzamba állította és egy szintre emelte Alföldi Róbert “megtartását” és a Csurka–Dörner páros kinevezését. Ezzel egyszersmind megbélyegezte Alföldi Róbertet, elfogadva a Jobbik származására tett utalását. Ugyanakkor a vélt zsidó származást azonos szinten említette a nácizmussal. A feltételezett zsidó származás ugyanolyan negatívumnak számít Orbán magyarázata szerint, mint a tömeggyilkos, fajgyűlölő náci ideológia képviselete. Orbán burkoltan a szélsőjobboldali, antiszemita Jobbik értelmezését ismételte meg, hogy “egy zsidó, egy náci”, ha lehet zsidó által vezetett színház, akkor lehet nácik által vezetett színház is. Orbán egy kategóriába helyezte a gyilkosokat és az áldozatokat, az üldözőket és az üldözötteket.

Mindezt annak bizonyítására, hogy ő a szabadság híve, aki nem avatkozik a kultúra ügyeibe.

Az Új Színház előtt tartott múlt heti tiltakozó tüntetésen Bitó László író azt mondta, hogy Csurkáék kinevezése hadüzenet a kultúra ellen.

Bár nem szokatlan, hogy Orbán Viktor nehéz helyzetekben szótlanságra ítéli magát, mintegy demonstrálva, hogy a gondokhoz nincs köze, mégis sokan azt várták, hogy ezúttal mond valamit arról, miként kívánja a kormány orvosolni a devizahitelesek bajait. Orbán azonban nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Erről pénteken Szijjártó azt mondta: „Az ország újjászervezésének zökkenőmentessége érdekében folyamatos munkára van szükség, így Orbán Viktor is folyamatosan dolgozik, kormánytagokkal, szakértőkkel, tanácsadókkal konzultál.” Majd még hozzátette: a miniszterelnök ezért nem mehet szabadságra.

Kedden azonban kiderült: ez nem volt igaz. Szijjártó utóbb maga ismerte el, hogy Orbán és felesége, Lévai Anikó csütörtöktől vasárnapig Londonban tartózkodott, s ott ünnepelték meg Anikó asszony születésnapját.

Mint ismeretes, Nagy Anna beteg édesanyja ápolása miatt adta fel egy időre a munkáját. Korábban nem volt egyértelmű, hogy a kormányszóvivő ősztől biztosan visszatér, de a jelek szerint van esély arra, hogy újra dolgozzon.

Nagy Anna ideiglenes távozásakor azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter megértéssel fogadták a döntést. Külön kérték tőle, hogy amikor lesz ereje és ideje visszatérni, folytassa a munkáját.

A javulás ugyanakkor nem tart sokáig, már az első munkahéten halványulni kezd, két hét elteltével pedig ugyanolyan fáradtak az emberek, mint az üdülés előtt. A kutatók szerint a megoldás az lenne, ha gyakrabban mennének szabadságra a dolgozók, bár az ötlet vélhetően nem lesz népszerű a munkaadók körében.

“Bár a jótékony hatás gyorsan elhalványul, az valószínűleg nagyon problémás lenne, ha valaki nem menne szabadságra, mert a terhek idővel felhalmozódnak” – magyarázta a The Daily Telegraph brit napilap kérdésére Jessica de Bloom, a hollandiai Radboud Egyetem egészségpszichológusa.

A kutató szerint a vakáció segít az embereknek abban, hogy újra megerősítsék kapcsolatukat családjukkal, partnerükkel és barátaikkal. “Segít újratölteni akkumulátorainkat, termelékenynek maradnunk és jó szinten teljesítenünk” – tette hozzá.

A felmérésbe 96 holland dolgozót vontak be, akiknek állapotát két héttel szabadságuk előtt, közben, majd a munkába való visszatérést követően több héten át követték nyomon.

Egy korábbi kutatás – amely 131 német tanárnál mérte fel a húsvéti két hetes szünet hatását – úgy találta, hogy a pihenés előnyös hatásai körülbelül egy hónap alatt szűntek meg.

Simon Kemp, az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatója 49 embert kérdezett ki nyaralási tapasztalatairól. Ennek alapján megállapította, hogy az üdülés legemlékezetesebb és legszokatlanabb 24 órája határozta meg az általános hangulatot, amely megmaradt a vakációról. Kemp szerint ezért nem az a fontos, hogy hosszú legyen az üdülés, sőt nem szükséges arra sem törekedni, hogy zsúfolva legyen programokkal.

Azt is több felmérés igazolta, hogy a visszaemlékezések sokszor megszépítik a valós történéseket, mert az apróbb kellemetlenségeket – amelyek például a reptéren vagy a szállodában érik az utazókat – nem tartják meg emlékeik közt az emberek.

Amikor az Aalborg Egyetem kutatói 26 dán és német családot kérdeztek ki arról, hogy melyik volt utazásuk kedvenc része, leggyakrabban azt a választ kapták szülőktől és gyerekektől egyaránt, hogy a közös fagyizást élvezték leginkább.

Az áttekintést eredetileg a The Psychologist című szakfolyóiratban tették közzé.

Demokratikusnak és nyitottnak tartja az új egyházi törvényt a KDNP. A párt szerint az új egyházi törvénnyel olyan jogszabály született, amely egyszerre szolgálja a “bizniszegyházak” kiszűrését a rendszerből, miközben az egyház és állam teljes szétválasztása mellett adott a lehetőség minden vallási egyesület előtt, hogy megfeleljen a megszabott kritériumoknak és felkerüljön a jelenleg 14 tagú listára

A KDNP-frakció közleményben reagált arra, hogy Lendvai Ildikó, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja közölte: az új egyházi törvénynek vesztesei a 14-es listáról kiszorult egyházak, sőt vesztesek szerinte az önkormányzatoktól egyházi kezelésbe került intézmények dolgozói, valamint a világnézetileg semleges oktatásra igényt tartó szülők és gyerekek is.

A KDNP-frakció közleményében úgy fogalmaz: Lendvai Ildikónak az egyházi törvény kapcsán felmerült rémképei okafogyottak. Mint írják, “szívbemarkoló az a buzgalom, ahogy a rendszerváltás előtti egyházüldöző rendszert kiszolgáló politikai társaság büszke örökösei most az egyházakért aggódnak.”

“Végül meg szeretnénk nyugtatni a szocialista képviselőasszonyt: az általa az elmúlt hetekben görcsösen védelmezett ‘vallástalanság szabadsága’ semmi csorbát nem szenved majd” – fogalmaznak a közleményben.

A parlament keddre virradó éjszaka fogadta el a KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot. A törvényben 14 egyházat rögzítettek, a többi vallási közösségnek az egyházi nyilvántartásba vételi kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtania, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.

Magyarországon az általa vizsgált hét kategória közül négyben állapított meg visszalépést a közép- és kelet-európai országok, valamint a volt Szovjetunió tagállamai demokratikus fejlődésének tavalyi fejleményeit értékelő, Nations in Transit 2011 című, hétfőn közzétett éves jelentésében a Freedom House. A washingtoni központú, független nemzetközi jogvédő szervezet jelentése egyebek mellett azt állapította meg, hogy az EU-tagország Magyarországon a demokratikus kormányzásban és a média függetlenségében jelentős “visszaesés” történt.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a FH-jelentés abból a szempontból meglepő, hogy ellentmond a szervezet saját, májusi, sajtószabadságról szóló jelentésének, amelyben “egyértelműen le van írva, hogy Magyarországon a sajtó szabad”. Kovács Zoltán felidézte, január elején olyan címlapokkal jelentek meg lapok Magyarországon és Nyugat-Európában, amelyek azt vizionálták, hogy megszűnt a sajtószabadság Magyarországon. Az azóta eltelt időszak és a jelen állapot is azt mutatja azonban, hogy Magyarországon a sajtó teljes mértékben szabad, és semmi ok a megfogalmazódó aggodalmakra – jelentette ki.

Ugyanakkor a FH-jelentés – folytatta – nem meglepő abban az értelemben, hogy “egyértelműen és tendenciózusan tükröződik benne” az év első részében Magyarországgal kapcsolatban tapasztalt, “szisztematikusan felépített szempontrendszer”, amely alapján mindennek a lehető legnegatívabb olvasata van.

Nagy Anna szerdai sajtótájékoztatóján, mielőtt átmenetileg elköszönt az újságíróktól, azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nagy empátiával és rugalmassággal fogadta döntését, és mindketten azt kérték, hogy amikor lesz ereje és ideje visszatérni, folytassa munkáját. A szóvivő ezért köszönetet mondott nekik. Közlése szerint várhatóan őszig lesz fizetés nélküli szabadságon.

Döntésének okait nem részletezte, mindössze annyit mondott, hogy családjában nehéz helyzet állt elő, és úgy ítélte meg, választania kell, mivel munkáját csak teljes erőbedobással szabad végezni, amire most nem képes, most otthon van tennivalója. Úgy tudni, a kormányszóvivő édesanyja súlyos betegsége miatt döntött úgy, hogy szabadságot kér.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár a tájékoztatón azt mondta: szomorúan fogadták a hírt, és fel sem vetődött, hogy Nagy Anna helyére felvegyenek valakit, ezért fogja átmenetileg ő pótolni. Kitért arra is, a szóvivő az elmúlt hetekben is “olyan odaadással, energiával és professzionalizmussal, rezdülés nélkül” végezte a munkáját, hogy az újságíróknak fel sem tűnt, nehéz családi helyzetben van.

Az Amerikai Népszava gyászolja a szabadságot, a jogállamot, a meggyilkolt Magyar Köztársaságot. Szolidaritásunkat fejezzük ki Magyarországgal, az elnyomás alá került magyar néppel, és támogatásunkról biztosítjuk a despota elleni küzdelemben, a most kezdődő szabadságharcban.

Amerikai Népszava