A második helyre Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója került, míg a harmadik Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója lett.

A rangsorban őt követi Somlói Zsolt, a Mindshare ügyvezetője, Vidus Gabriella, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója és Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezetője.

A hetedik helyre került Simicska Lajos, a Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezérigazgatója, őt követi Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, Szabó György, a Sanoma Média Budapest vezérigazgatója, a tizedik pedig Németh Béla, az Initiative Media ügyvezető igazgatója.

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, aki tavaly az ötödik volt, idén a tizenegyedik helyre került, míg Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója a huszonnegyedik a listán, tizennégy helyet előrelépve 2011-hez képest. Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója továbbra is a harminchetedik.

A listán csökkent a médiában dolgozó szakemberek száma, míg a nagyvállalatoké, a hirdetőké növekedett. Az ügynökségi területen do

A közlemény szerint a tranzakcióhoz még szükséges a média- és a versenyhatóság jóváhagyása. A megvásárolt csatornaportfólió a magyar nyelven sugárzó egyik legjelentősebb kábelcsatorna-család, amely a legnézettebb kábelcsatornák közül kettőt – Film+, Cool – is tartalmaz.

Andreas Rudas, az RTL-csoport közép- és kelet-európai régiójáért felelős elnökhelyettese úgy nyilatkozott: ez a tranzakció lehetőséget biztosít az RTL Group számára, hogy alkalmazza a más európai országokban már jól bevált stratégiáját a magyar piacon. “Irányításunk alá vonjuk zászlóshajónkat, az RTL Klubot, és a kábelcsatornákkal együtt komplett csatornacsaládot építünk fel” – tette hozzá.

Közlése szerint a folyamatosan szegmentálódó magyar televíziós piacon ennek számukra kiemelkedő jelentősége van abból a szempontból, hogy a televíziós vállalat piacvezető maradhasson Magyarországon.

“Az RTL-csoport tovább folytatja magyarországi együttműködését az IKO cégekkel olyan nagy jelentőségű területeken, mint például a műsorgyártás, valamint Rákosi Tamás továbbra is tagja marad a Magyar RTL Zrt. igazgatóságának” – mondta az elnökhelyettes.

A Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL Zrt.) Magyarországon bejegyzett társaság, amely a luxemburgi székhelyű RTL Group konszern tulajdonában van. A Társaság 1997. április 8-án alakult meg azért, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által magyarországi, földfelszíni, országos, kereskedelmi televíziós csatorna megalapítására kiírt pályázatra jelentkezzen. A felajánlott két engedély közül az egyiket az M-RTL Rt. nyerte el. A kezdeti koncessziós időszak 15 év. A Műsorszolgáltatási Megállapodás aláírására 1997. július 9-én került sor, ez az időpont tekinthető az engedély kezdőnapjának. A Társaság által működtetett RTL Klub televíziócsatorna a kísérleti adást 1997. október 6-án kezdte meg, majd október 27-én indult a hivatalos műsor.

A napokban közzétette a két nagy kereskedelmi tévét működtető társaság és az MTV Nonprofit Zrt. a tavalyi éves beszámolóját. Eszerint az RTL volt közülük egyedül nyereséges, 2 milliárd felett bukott a TV2 és kritikus helyzetben van az MTV – adja hírül az mfor.hu.

Az mfor.hu szerint a két legnagyobb kereskedelmi televízió és az MTV közül az RTL Klub tudott egyedül nyereséget felmutatni 2010-ben, 3,1 milliárd forintos éves profitjával. Miközben a köztelevízió 12,8 milliárdos veszteségének fedezése az államkasszára vár, és a királyi tévének a veszteség mellett még 16,5 milliárd forintos rövidlejáratú kötelezettsége is van, többek között 6,5 milliárddal tartozik beszállítóinak. A TV2 kétmilliárd forint feletti mínusszal zárta az évet.

Az RTL Televízió Zrt. a válságos év ellenére növelni tudta árbevételét a 2009-es évhez képest. Adózás előtti eredménye 3,7 milliárd forint volt, hajszállal elmaradva az előző évitől. Ez alapján a társaság 554,2 millió forintnyi adót fizetett a költségvetésnek, így a mérleg szerinti eredménye 3,1 milliárd forintot tett ki.

Nem tudott profitot termelni TV2-t üzemeltető MTM-SBS Televízió Zrt. Árbevétele elmaradt az előző évitől és jóval elmaradt az RTL Klub árbevételéhez képest is. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy a cég milliárdos üzemi veszteséggel zárta az évet: az adózás előtti eredmény 2,241 milliárd forintos mínuszt mutatott. Erre jött még rá a 22,5 millió forintos adófizetési kötelezettség, így a mérleg szerinti eredmény 2,264 milliárdos mínuszt mutat.

Az MTV Nonprofit Zrt. 3,4 milliárd forintos árbevétel mellett 12,8 milliárd forintos veszteséget ért el 2010-ben. A minimális árbevétel mellett 18,9 milliárd forint volt az egyéb bevétel. A tavalyi költségvetés mintegy 9,4 milliárd forintnyi állami támogatást vett ki az MTV zsebéből, ezért “működése az azonnal bevezetett válságkezelő intézkedések ellenére labilissá vált, vagyoni, likviditási és tőkehelyzete megrendült, kötelezettségeinek állománya az év során jelentősen emelkedett” – olvasható az éves beszámolóban. A veszteség mellett különösen elkeserítő az MTV eladósodottsága: a rövidlejáratú kötelezettségek majdnem megduplázódtak, év végén 16,5 milliárdot tettek ki, amiből 6,5 milliárddal tartozik a beszállítóinak. Szinte kilátástalannak tűnik a jelenlegi konstrukció alapján, hogy valaha is lesz egy piaci körülmények között működő közszolgálati televízió.

Az utóbbi időkben a Fidesz mintha egyre inkább a TV2 nézői figyelmének birtokbavételére törekedne. A számára nagyobb nyilvánosság eléréséhez szüksége van a TV2 nézőire, miután a milliárdos adóssághegyet produkáló, azt maga előtt görgető, közpénzen eltartott állami közszolgálati televízió műsorait már senki nem nézi. Ezért aztán Orbán Viktort és a Fidesz prominenseit egyre sűrűbben lehet látni, nyilatkozgatni a 2-es számú kereskedelmi tévécsatornán. A tévétársaságok éves beszámolójából úgy tűnik, ahová a Fidesz a lábát beteszi, ott kő kövön nem marad. A Fidesznek megéri a TV2 „közszolgálativá tétele”, kérdés, hogy a tulajdonosok is hosszú távon így látják-e, vagy talán mégis megérné függetlennek maradni (vagy legalább annak látszani)?

Az RTL Klubot még januárban büntették meg, amiért érdemi figyelmeztetés nélkül adták le a hírek között a riportot, a Barátok közt szünetében, így legkevesebb 160 ezer 4–17 éves fiatal láthatta. A hatóság szerint a sokkoló riport még a felnőttek nyugalmának megzavarására is alkalmas volt. A felvételeken egy vérfoltos matrac és egy véres székláb is látható, amelyekkel „hatásvadász módon fokozhatták a szöveg hatását”.

Ehhez képest az RTL Klub honlapján látható riportban néhány vágókép látható a házról –az is csak kívülről –, illetve nyilatkozik egy szomszéd. Egy foltos matrac valóban látható a felvételeken, ahogy egy törött székláb is. Az RTL Klub visszautasította a hatóság szerintük túlzó állításait.

A médiahatóság most a TV2-t büntette meg ötmillió forintra, amiért nem a hír előtt, hanem csak a képes tudósítás előtt figyelmeztette a nézőket a megrázó részletekre, és részletesen bemutatta a gyilkosságot, a holttest maradványait, és a családot is beazonosíthatóvá tette, ezzel a csatorna megsértette a korábbi médiatörvény rendelkezéseit.

Sajtóértesülések szerint a TV2 is fellebbezni fog a döntés ellen.

Talán csalódást okoz az olvasónak, ha e lap virtuális hasábjain gyújtó hangú publicisztika helyett folytatódó szöszöléssel találkozik, ráadásul olyan tárgyban, amelynek jelentősége a napok múlásával egyre halványodni látszik. Mert tényleg, mi a közmédia egypárti kisajátítása az egy pártra szabott alkotmányhoz képest? Bármennyire is összefogja egyik dolog a másikát, nagyobb súlya nem itteni kutakodásom állandó tárgyának van. De legyenek ezek a kis szösszenetek apró színfoltok, könnyű olvasmányok két világegyenlet között.

Egy korábbi bejegyzésemben írtam: „És persze van a törvénynek olyan része is, ami kifejezetten a vicc kedvéért került a szövegbe. Ott van például a közszolgálati médiaszolgáltatás céljait soroló 83. § (1) bekezdése, ennek is m) pontja, mely szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja „a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”. Tekintsünk el a fogalmazás gyatraságától, a jelzők túlburjánzásától, és azzal se törődjünk, hogy a közszolgálati médiumok alapfunkciója miért csak az m) pontban említődik, miért nem legelöl, az a) pontban. Attól viszont nehezen tekinthetünk el, hogy e követelmény érvényesítése fölött milyen utánozhatatlan könnyedséggel siklott el a Médiatanács! Nyilván nem vakok és süketek ülnek a testületben, hanem érző lények, akik pontosan érzik feljebbvalójuk akaratát, így érzik azt is, hogy ez a szövegrész nem azért készült, hogy a kiválasztott beválasztottak (mármint a Médiatanácsba beválasztottak) komolyan vegyék.

Nem is veszik. A tévéstúdiók például hónapokig nem láttak ellenzéki politikust, vagy kormánydöntéstől érintett ellenoldali civil szereplőt, de ezt hivatalos ember nem észlelte. Mindenki más igen: én például unalmamban megnéztem, hogy novemberben az MTV politikai hír- és hírháttérműsoraiban kik voltak a meghívottak, az eredményeket pedig megírtam a Népszabadságban (az eredmény 70:0, nem mondom meg, kinek).”

E sorokat látva egy kedves olvasónk a Médiatanácsból levelet írt. Ebben tájékoztatott, hogy a Médiatanács február 16-án határozatot hozott: vizsgálatot indít az Este 2010. június 14-20. között sugárzott adásaira vonatkozóan. Hozzátette még, hogy az MT ezekben az ügyekben csak panaszra járhat el, s ha van panasz, az azt kivizsgáló hatósági eljárás is időt vesz igénybe, de nyugalom, jönni fog a többi döntés is.

Április végén megszületett a határozat, íme: „A Médiatanács a Magyar Televízió Zrt. médiaszolgáltatónak az m1 csatornája által 2010. június 14-20. között sugárzott „Az Este” című műsorszámában a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 23. § (2) bekezdése által előírt, az átfogó és elfogulatlan tájékoztatás követelményének nem teljesítésében megnyilvánuló jogszabálysértése miatt a médiaszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére felhívó határozat-tervezetet aláírásával elfogadja.”

Derék. Ám ha a T. Médiatanács ebben az ütemben üldözi a bűnt, félek, nehezen fogja feldolgozni a kora Kádár-kori színvonalon teljesítő magyar közmédiumok hírműsorainak mind a régi (lásd fent), mind az új (lásd még fentebb) médiatörvény vonatkozó előírásaira fittyet hányó tevékenységét. Nem akarom megbántani kedves olvasónkat a Médiatanácsból, de kicsit bizonytalan vagyok abban, hogy ő és társai komolyan gondolják a közmédiumok közmondásosan és dokumentáltan hazug hírszolgáltatása és tájékoztatása elleni küzdelmet. Mivel az MTV ebbéli tevékenysége oly szembeszökő, a hatóság bajosan tehette volna meg, hogy ne mondja: ejnye, ejnye. De még ezt sem gondolták ám igazán komolyan, különben nem szerepelt volna a határozat végén az a tréfás szövegrészlet, miszerint a médiaszolgáltatót felhívják a sérelmezett magatartás megszüntetésére. No hiszen a sérelmezett júniusi magatartás két fő felelőse közül az akkori tévés alelnök ma a cég vezérigazgatója (a posztra épp’ a Médiatanács elnöke jelölte!), a korabeli tévés hírigazgató pedig ma már az összes közmédium hírműsoráért felel, s egy hónapja sincs, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók közös hírszerkesztőségének vezetését meg egy közismert hazudozóra bízták.

Csak a tisztánlátás kedvéért: ezek az emberek nem annak ellenére, hanem éppen ezért kaptak magas hivatalt a közmédiumokban, mert anyanyelvi szinten hazudnak és dezinformálnak. Tudsz szemrebbenés nélkül hírt hamisítani? Hajlandó vagy hónapszám olyan műsort csinálni, ahol nyoma sincs elfogulatlanságnak? Ha igen, te vagy az emberünk!

Ezért, a tájékoztatás kézben tartásáért, vagyis a „kötcsei doktrina” szellemének érvényesítéséért van minden: az államosított közmédiumok, a végtelen hosszú időre kinevezett pártmunkásnő és munkatársai a vezérlőpultnál. A többi, mint az RTL Klub mostani megbüntetése a Való Világ miatt 130 millióra a kiskorúak védelmére való hivatkozással, csak bohóckodás egy olyan világ nevében, ahol trágárnak lenni nagyobb bűn, mint hivatásszerűen hazudni.