A frissen végzettek csaknem harmada már munkába se áll Magyarországon. A gyakorló orvosok közül pedig már 2010-ben is többen haltak meg vagy mentek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzett a helyükre állt. Csak 2006 és 2010 között négyezerrel csökkent a hazai orvosok száma.

Összességében a rendszernek egyetlen olyan tényezője sem látszik, amely a hazai orvoshiányt az elkövetkezendő években számottevően csökkentené. A számszerű hiányt legfeljebb az mérsékelheti, ha az ellátórendszer kurtításával az orvosi álláshelyek száma is csökken. Ennek azonban sem a várható mértéke nem ismert, sem az, hogy milyen hatással lesz a betegek ellátásának gyorsaságára, illetve minőségére.

Balázs Péternek, a Semmelweis Egyetem professzorának kutatási adataiból egyértelműen látszik: óriási a baj. Az általában nem a hiányszakmák közt említett sebészet Kelet-Magyarországon például már összeomlott volna, ha nem lennének bevándorló sebészek. Míg Szabolcs-Szatmárban minden negyedik, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden ötödik sebész külföldi.

Az ország más részein sem sokkal jobb a helyzet, Baranyában a működő 82 sebészorvosi állásból hetet külföldiek töltenek be. Ezek alapján persze akár hátra is dőlhetnénk, mert lám, külföldről is érkeznek orvosok, csakhogy a külföldi gyógyítók magyarországi munkavállalási hajlandósága is romlik. Míg 2006-ban 169 külföldi orvos honosíttatta magyarországi munkavégzéshez a diplomáját, addig 2010-ben már csak 35.

A témáról az Orvosi Hetilapban megjelent kutatási összefoglalóban a professzor arra a következtetésre jutott, hogy változatlan (netán fokozódó) külföldre áramlás mellett a hazai ellátásban rövid távon is krízisközeli helyzet, valódi válság keletkezhet. Ez pedig az ellátás összeomlásával járhat: a migráció olyan méreteket öltött, mintha Magyarországon már egyetlen orvos sem kapna diplomát – az évente végző ezer orvosra tavaly már 1200 elvándorló jutott, legalábbis ennyien kérték a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolásokat.

Az ilyen papírt megszerzők 95 százaléka valóban el is hagyja az országot. A távozókat az sem kedvetleníti el, hogy az igazolásokért az eddigi 42 ezer forint helyett januártól már 99 ezret kérnek a hatóságok. A súlyos helyzet ellenére az orvosok érdekvédői és a kormány közt már több mint egy hónapja zajló bértárgyalásokon nemigen látszik előrelépés. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ennek ellenére bizakodó, méghozzá azért, mert a miniszterelnöktől kaptak személyes ígéretet a bérük javítására. Tárgyalnak, és nem csupán a pénzről.

A migrációról készített kutatási kérdőíven ugyanis a távozás okaiként előkelő helyen tüntetik föl a megkérdezettek a szakképzés minőségének romlását. Gyakori panasz a túl nagy önállóság is, egy-egy területen ugyanis az orvoshiány miatt felügyelet nélkül dolgoztatják az intézmények a szakorvosjelölteket. Van példa persze amásik végletre is: előfordul az is, főként a műtétes szakmákban, hogy a fiatal rezidensek nem tudnak beteghez jutni. Ezért olyan szakképzési rendszert szeretnének a kormányzattal bevezettetni, amely megfelelő garanciákat ad a szakképzés minőségének javítására.

Legutóbb az egészségügyért felelős államtitkárság hihetetlen mennyiségű adattal borította el az érdekvédőket. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint a táblák legegyszerűbb boncolgatása is az ábrázoló matematikának egy olyan szintje, amelynek fölfogására ők nem képesek. Annyi azért kiderült: hat éven belül, feltételezve, hogy a még rendszerben lévők 65 éves korukig „szolgálatban” maradnak, a már említett, a rendszerből hiányzó négyezer mellett további hétezer orvos eshet ki az ellátórendszerből.

Az érdekvédők rendelkezésére bocsátott korfa szerint például a 35–39 éves gyógyítókból csak nagyon kevesen maradtak Magyarországon.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint ha hagyjuk folytatódni az elvándorlást, akkor idővel mindenütt piaci alapú fizetéseket kell adni. De annak súlyos ára lesz – mutatott rá, majd hozzátette: mert az itt maradók ugyan jól fognak élni, de a betegek az orvoshiány miatt nem jutnak ellátáshoz.

Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának megbízott igazgatója többek közt azt mondta: 2006-ban volt egy olyan rendszer, amelyet az adott keretek között célszerűen át lehetett volna alakítani.

10. Kimúlt a sertésinfluenza

A H1N1 víruskent is ismert sertésinfluenza nagy durranással kezdődött, de 2010-ben csendben kimúlt, amikor az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a vírus a posztpandémiás szakaszba ért. Ha azonban volt valamilyen hatása a betegségtől való félelmünknek, akkor az az volt, hogy sokunkban tudatosította a megelőzés fontosságát és mikéntjét.

9. Orvoshiány fenyeget

A téma szakértői 2010-ben aggódni kezdtek az USA-ban tapasztalható orvoshiány miatt. Az Amerikai Orvosi Egyetemek Szövetsége (Association of American Medical Colleges) szerint 2015-re az Egyesült Államokban mintegy 63000 általános orvos, továbbá mintegy 33100 kardiológus, onkológus, valamint sürgősségi ellátásra specializálódott orvos fog hiányozni az egészségügyből. Ez sokat ronthat majd az egészségügyi ellátás helyzetén, amely már így is szenved attól a problémától, hogy több millió amerikai nem rendelkezik semmilyen egészségbiztosítással sem.

8. Egyre több a visszaélés a vényköteles gyógyszerekkel

Gyorsan növekvő problémává nőtte ki magát az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerekkel való visszaélés, részben azért is, mert a gyógyszerekhez nagyon könnyű hozzájutni. Ez oda vezetett, hogy mind több ember kér segítséget gyógyszerfüggőség miatt, és a sürgősségi ellátásban adott vényköteles szereknek egyre gyakrabban az illegális gyógyszerhasználat hatását kell semlegesíteniük.

7. Kampány indult az elhízás ellen

Az elhízásra vonatkozó statisztikák évek óta egyre növekszenek, ez alól 2010 sem volt kivétel. Nem csak az emberek, a statisztika is tovább hízott 28 államban, így Amerika veszíteni látszik ebben a csatában. A túlsúlyosság nagyon drága mulatság is. A Nemzeti Gazdaságkutató Hivatal (National Bureau of Economic Research) tanulmánya szerint az egészségügyben évente elköltött pénz 17 százaléka valamilyen módon az elhízáshoz köthető.

Michelle Obama csatát akar nyerni a gyermekkori elhízás ellen folytatott harcban, ezért az év elején elindította a Let’s Move (Mozduljunk!) kampányt. A mozgalom egy generáción belül eredményt szeretne elérni.

6. Az FDA korlátozta az Avandia diabétesz-gyógyszer használatát

Az Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (Food and Drug Administration) szeptemberben bejelentette, hogy szigorúan korlátozza a cukorbetegeknek szánt Avandia használatát a szívinfarktus fokozott kockázata, illetve más szív- és érrendszeri problémákkal kapcsolatos aggodalmak miatt. Új szabályok léptek életbe arra nézve, hogy kinek és mikor írhatja fel az orvos, a betegnek pedig hozzájáruló nyilatkozatot kell aláírnia a kockázatokról.

5. Fogyasztóvédelmi ügyek

2010-ben a kormány célkeresztjébe kerültek azok a vállalatok, amelyek félrevezető tájékoztatást adnak a termékeikről. Szeptemberben a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission) eljárást indított a Pom Wonderful gránátalmalé-gyártó ellen. A hatóság szerint a vállalat “hamis és megalapozatlan kijelentést” tett a termékeiről, amikor azt állította, hogy azok alkalmasak a szívbetegség és az erekciós zavarok kezelésére.

Az FDA három szájvízgyártót is figyelmeztetett. A hatóság megállapítása szerint az érintett cégek (a Johnson & Johnson vegyipari cég, valamint a CVS és a Wallgreen’s drogériák) nem állíthatják megalapozottan, hogy termékeik hatékonyan előzik meg a fogíny megbetegedését és távolítják el a foglepedéket, mivel ezek a terméktulajdonságok nem bizonyítottak.

4. Csíptek a poloskák

2010-ben a világhírekbe is sikerült bekerülni az ágyi poloska new yorki járványával. A számtalan amerikai települést érintő problémával a városvezetésnek külön bizottság felállításával kellett foglalkoznia.

3. Rázós agybajok

Az év során többször a figyelem középpontjába került a fejsérülés témája. Miután a Nemzeti Futball Liga (NFL) rendes szezonjának első hetében több játékos is agyrázkódást szenvedett, a liga új szabályokat léptetett életbe. Új irányelvek születtek arra, hogy mikor es hogyan kezdhet újra játszani a sérült játékos, és a csapatnak minden fejsérülésről neurológussal kell konzultálnia. Októberben az NFL bejelentette, hogy a kifejezetten fejre menő játékosok játékjogát felfüggesztik.

2. Termékvisszahívások

Az élelmiszerek és más termékek visszahívása végigkövette a híreket 2010-ben. A legismertebb a szalmonella miatti országos szintű tojásvisszahívás volt, illetve a gyermekékszerek és a Shrek-szemüveg kadmium tartalma miatti levétele a polcról.

1. Megszületett az egészségügyi reform

Évtizedes vita végére tett pontot, hogy márciusban Barack Obama elnök aláírta az újonnan elfogadott szabályozást, és ezzel új betegjuttatások es jogok formájában valósággá vált az egészségügyi reform.