A kanadai határőrség (CBSA) belső jelentése szerint határozottabb intézkedésre lehet szükség, ha az illegális menedékkérelmek kiválasztásának és elutasításának a folyamata nem elég gyors, és nem sikerül csökkenteni az európai roma kérelmezők számát. További elrettentő intézkedéseket tanulmányoznak, és ezek között van a menedékkérők őrizetbe vétele is. A jelentés még az előtt készült, hogy a konzervatív kanadai kormány júniusban megszigorította az úgynevezett hamis menedékkérőkre vonatkozó jogszabályokat.

Az új jogszabály felhatalmazná Vic Toews közbiztonsági minisztert, hogy nevezze meg a „hamis menedékkérőket”, hogy Kanadába érkezésükkor őrizetbe vehessék őket. A törvénymódosítást várhatóan az év végéig fogadják el.

Vic Toews hivatala nem közölte, hogy a minisztérium szándékozik-e ilyen intézkedéseket hozni. Szóvivője, Julie Carmichael csak annyit közölt, hogy a döntést a kanadai törvényeknek megfelelően hozzák meg.

Tavaly a legtöbb kanadai menedékkérő Magyarországról érkezett. Összesen 4442 magyar kérelmet iktattak, többségüket a kanadai hírügynökség szerint gyaníthatóan romák adták be. Szinte valamennyit elutasították vagy elálltak tőlük.

A CBSA jelentése szerint rövid távon a „leghatásosabb” megoldás a vízumkötelezettség bevezetése lenne ezen kelet-európai országok állampolgárai számára.

A határőrség jelentése szerint „egyes magyarországi kérelmezők lényegében azért utaznak Kanadába, hogy kihasználják a társadalombiztosítást, és részesüljenek az egészségügyi rendszer nyújtotta privilégiumokból”.

A Magyarországról érkező menedékkérők száma rohamosan megnőtt 2009 júniusa óta, amikor a kanadai kormány vízumkényszert vezetett be Csehország állampolgárai számára, ahonnan szintén számos menedékkérő érkezik Kanadába.

A jelentés szerint a magyar menedékkérők őrizetbe vétele azt jelentené, hogy a gyermekek is rács mögé kerülnének a szüleikkel együtt. A tavalyi év utolsó tíz hónapjában a torontói Pearson nemzetközi repülőtérre érkező közel 3000 ezer magyar menedékkérő háromnegyede családként érkezett.

Az állampolgársági és bevándorlási ügyek minisztériumának szóvivője, Bill Brown elektronikus levelében azt közölte, hogy a tárcánál számos tényezőt tanulmányoznak, mielőtt döntenének a vízumkényszer bevezetéséről, és hozzátette, hogy a minisztérium jelenleg „tanulmányozza” a magyarországi helyzetet.

Lorne Waldman, a Menekültek Jogait Védő Ügyvédek Szövetségének elnöke figyelmeztetett, hogy a törvény elfogadása esetén annak több rendelkezése ellentétes lehet az önkényes őrizetbe vételeket megakadályozó Jogok és Szabadságjogok Kanadai Chartájával. Egyes ország vagy földrajzi régió megcélozása azt eredményezné, hogy a törvényes menedékkérőket is őrizetbe vennék az illegális menedékkérőkkel együtt. Hosszú időre rács mögött maradnának, amíg az aktájukat tanulmányozzák, és lelki traumákat szenvednének el – figyelmeztetett.

2011. január 17. és december 31. között 8819 mexikói menedékkérő 7 millió, 6749 magyar több mint 4,4 millió, 4583 kolumbiai több mint 2,6 millió, 3790 amerikai pedig több mint 1,4 millió kanadai dolláros számlát halmozott fel azáltal, hogy igénybe vette az Ideiglenes Szövetségi Egészségügyi Program ingyenes szolgáltatásait.

Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a nyilvánosságra került adatok azt bizonyítják: a kormány helyesen járt el, hogy csökkentette a menedékkérők által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások skáláját.

A hivatalos adatok szerint egyébként tavaly a mexikói menedékkérelmek 83, a magyar kérvények 91, az amerikai folyamodványok 98 és a kolumbiai kérelmek 63 százalékát utasították vissza.

Kenney szerint a kanadai határrendészeti szolgálat ügynökei több magyar menedékkérőtől azt hallották: azért jöttek Kanadába, hogy „gyerekeik ingyenes fogászati ellátást kapjanak, és utána hazamennek”.

A menedékeseknek Kanadában június 30. óta nem jár szemorvosi, fogászati és gyógyszerészeti ellátás. A júniusban elfogadott C-31-es, megszigorított bevándorlási törvény alapján hamarosan összeállítják a biztonságosnak tartott demokratikus országok listáját, ahonnan a feltételezések szerint valós indokkal nem érkezhetnek menekültek. A szóban forgó államokból érkezettek ügyét gyorsított eljárással vizsgálják. Az érintettek a folyamodvány elutasítása esetén nem fellebbezhetnek. Az eljárás alatt a folyamatban lévő orvosi kezelésüket nem folytathatják.

Noha a lista még nem készült el, az újság feltételezése szerint Mexikó és az Egyesült Államok mellett Magyarország is rajta lesz azon.

A szövetségi egészségügyi programnak a tervek szerint június 30-án életbe lépő változtatásai azt jelentik, hogy a kormány a jövőben nem biztosít az alapellátáson felüli gyógykezelést a menekültek meghatározott csoportjának a Kanadába érkezésük utáni egy évben. Mint ismeretes, a kanadai menedékkérők tekintélyes hányada magyarországi roma, de Kanadában kért menedéket a folyamatos magyarországi vegzatúra elől menekülő Kertész Ákos író is.

„Országszerte azt halljuk az orvosoktól, hogy az emberekre betegség, sőt akár halál várhat, ha nem juthatnak hozzá a program keretében járó életmentő kezeléshez. Ez a gyerekekre is vonatkozik”, áll a június 18-i levélben, amelyet Howard Morrison rabbi, a tanács távozó elnöke és Michal Shekel rabbi, a testület ügyvezető igazgatója írt alá.

A felülvizsgált programban a „biztonságosnak” ítélt országokból – köztük Magyarországról – érkező menedékkérők folyamodványát továbbra is elbírálja a menekültek bevándorlási hivatala (IRB), de csak akkor részesülhetnek az alapszinten felüli gyógyellátásban, ha betegségük vagy állapotuk veszélyes lehet a többi emberre. A tébécés például megkapja majd a kezelést, de a cukorbeteg inzulinellátását nem fedezi a módosított szövetségi program, írta a lap szerdán.

Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter szerint a rabbik levele hamis feltevéseken és „jó adag dezinformáción” alapul. Mint mondta, nincs olyan ország, amely mindenki számára biztonságosnak minősíthető.

Magyarországot illetően azt állapította meg a kanadai tárcavezető, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen nőtt az onnan menedéket kérők száma. „A Kanadában menedékért folyamodók elsőszámú forrástérsége nem Afrika, Ázsia vagy Latin-Amerika (…) nem is Észak-Korea, Irán vagy Venezuela, hanem Magyarország”, jelentette ki.

Még áprilisban a miniszter azt hangoztatta, hogy szerinte sok magyarországi roma menedékkérő valótlan okokra hivatkozik, és visszaél Kanada menekültrendszerével. Feltette a kérdést, hogy a menedékért folyamodó magyar állampolgárok miért nem használják ki az Európai Unión belüli teljes mozgásszabadságot. Azt mondta, hogy a magyar menedékkérők csaknem 95 százaléka Kanadához fordul, mert részesülni akar ott a bőkezű szociális juttatásokból, a munkalehetőségekből és az alapszint fölötti egészségügyi ellátásból, amelyek jobbak, mint Magyarországon.

A képviselőház által hétfőn elfogadott tervezet a felsőház plénuma elé került, amely azt szerdán már második olvasatban tárgyalta.

A kanadai kormány bevándorlásitörvény-módosítási javaslata az ellenzék szerint egyebek között szabad kezet ad a kormánynak annak eldöntésében, hogy mely ország minősül biztonságosnak. A biztonságosnak ítélt országokból érkező menedékkérőket pedig, így többek között a Magyarországról érkező romákat is gyors eljárás után küldhetik haza a kanadai hatóságok.

A tervezett módosítás értelmében a biztonságosnak minősített országokból érkező menedékkérők kérelmét a korábbinál sokkal rövidebb idő alatt kell elbírálni, és ha elutasítják a kérelmüket, akkor nem lesz lehetőségük fellebbezni. Ezzel a változtatással a fő cél az, hogy az utóbbi években megnövekedett számú európai menedékkérők – főleg magyar romák – ne tudjanak visszaélni a kanadai menekültügyi rendszerrel, amely szociális ellátást biztosít a menedékkérőknek, mindaddig, amíg kérelmüket el nem bírálják. Ez a jelenlegi eljárás szerint akár hónapokig vagy évekig is elhúzódhat.

Egyelőre nem tudni, mikor lehet a javaslatból törvény. A kanadai jog értelmében egy törvény azután léphet életbe, ha a parlament mindkét háza azonos változatban elfogadta és az uralkodónak, II. Erzsébetnek a képviselője, Kanada főkormányzója is jóváhagyja.

Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség tanácsosa az MTI-nek elmondta: Magyarországot a tervezetben rögzített feltételek alapján minden valószínűség szerint a biztonságosnak ítélt országok körébe sorolják, a kanadai kormány pedig azt szeretné, hogy a törvény módosítása már június végén hatályba lépjen. A nagykövetség adatai szerint tavaly körülbelül 4500, az idei év első három hónapjában pedig nagyjából 700 magyar állampolgár kért menekültstátust Kanadában.

„A kanadai fél nem különösebben látja megalapozottnak azt, hogy Kanadába Magyarországról érkeznek a legtöbben menekültkérelmet beadó állampolgárok”, mondta a tanácsos, aki azt is elmondta, hogy a kérelmezők túlnyomó többsége végül visszavonja kérelmét és önszántából hazautazik Magyarországra. „Ez azt mutatja, hogy a kérelmező maga bizonyítja, hogy megalapozatlan a kérelem”, mondta Helyes.