Amerikai Népszava Online » iráni atomfegyverkezés

Hamarosan meglesz az iráni urán

admin — Mon, 08 Oct 2012 22:46:06 +0000

Teherán/Washington – Iránnak 2-4 hónapra lehet szüksége ahhoz, hogy egy nukleáris robbanótöltethez elegendő, fegyvertisztaságú uránt állítson elő – állította egy hétfőn megjelentetett jelentésében egy amerikai biztonsági kutatóintézet.

A Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (ISIS) ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az iszlám köztársaságnak egy működőképes robbanótöltet előállításához további és hosszabb időt igénylő „műszaki kihívásokkal” kell szembenéznie.

Az ISIS nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy Teherán rászánta-e magát arra, hogy nukleáris fegyver birtokába jusson, ugyanakkor azt állította, hogy Irán az alacsony dúsítottságú uránkészleteiből 2-4 hónap múlva képes lesz előállítani egy robbanótöltethez szükséges 25 kilogramm fegyvertisztaságú izotópot.

A kutatóintézet szerint Iránnak még „további sok hónapra van szüksége ahhoz, hogy létrehozza a föld alatti kísérlethez szükséges nukleáris szerkezetet és még több időre ahhoz, hogy megbízható robbanótöltetet készítsen egy ballisztikus rakétához”.

Az ISIS szerint az Egyesült Államok és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hamar észrevenné, ha Iránnak sikerül áttörést elérnie. Egy ilyen fejleményre Washington erélyesen reagálna, amit Teherán a jövő évben vagy az idő tájt nem merne megkockáztatni.

Irán tagadja, hogy nukleáris fegyver előállítására törekedne, az Egyesült Államok, Izrael és több más állam viszont azt gyanítja, hogy ez a szándék áll az iszlám köztársaság atomtudósainak erőfeszítései mögött. Teherán a súlyos nemzetközi gazdasági szankciók ellenére is bővíti nukleáris centrifugáinak számát – jelenleg 10 ezer ilyen eszközzel rendelkezik -, ami felerősítette az egy izraeli megelőző csapással kapcsolatos spekulációkat.

Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök szeptember 28-án az ENSZ-ben kijelentette, hogy a világnak legkésőbb jövő nyárig meg kell akadályoznia Iránt abban, hogy képessé váljon atomfegyver megépítésére. Netanjahu szerint az irániak akkorra válnak majd képessé arra, hogy belekezdjenek a nukleáris fegyver előállításának „utolsó szakaszába”.

Az amerikai hírszerzés és a kormány vezetői szerint Irán vezetése még nem döntött az atomfegyver létrehozásáról, de műszaki értelemben egyre közelebb kerül ahhoz, hogy ezt képes legyen megtenni.

Eközben szombaton újra kinyitott a teheráni bazár, amelyet szerdán szálltak meg és zártak be rohamrendőrök azt követően, hogy összeroppant a dollárral szemben Irán hivatalos fizetőeszköze, a riál. A bazárral együtt – azon belül és kívül – az összes pénzváltót is betiltották, így az utolsó adatok szerint míg hivatalosan 28 ezer 500 riált ért egy zöldhasú, a „fekete” – tehát valódi – árfolyamon 37 ezer 500-ért is váltották. A bazár bezárása után Teheránban több helyről spontán ellenállást jelentettek, ezek azonban nem terebélyesedtek komolyabb összecsapásokká.

A teheráni Nagybazár elleni múlt heti rendőrállami fellépés azért is jelképes jelentőségű, mert 1979-ben épp a bazár kereskedői voltak az iszlám államcsíny és annak vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah legfőbb támogatói. Több dühös kereskedő ki sem nyitott szombaton, mintegy tiltakozásul továbbra is zárva tartva boltját, az ismét ott hullámzó embertömegben pedig szinte mindenki az egész világgal szemben erőltetett atomprogramot teszi felelőssé az ország gazdasági helyzetéért, bár egyre többen emlegetik az Ahmedinedzsád-adminisztráció hozzá nem értését, illetve nagymértékű tolvajlásait is.

Irán tart az izraeli atomtól

admin — Thu, 20 Sep 2012 22:54:16 +0000

Bécs – Nem közeledtek az álláspontok egy közel-keleti atomfegyver-mentes övezettel kapcsolatban csütörtökön, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén. Az ENSZ-hez tartozó bécsi székhelyű szervezet 155 tagállama előtti vitát Irán és Izrael pengeváltása jellemezte.

Eddig sem Irán, sem Izrael nem jelezte részvételét azon a tervezett finnországi konferencián, amelynek a nukleárisfegyver-mentes övezet létrehozásának előkészítése lenne a célja. A konferenciát az eredeti tervek szerint az idén nyáron rendezték volna meg, s a módosított tervek szerint is még az idén létre kellene jönnie.

Szaddám atomreaktora, amelyet izraeli légitámadás pusztított el

Irán képviselője, Ali Asgar Szoltaníje a közgyűlésen felszólította Izraelt, hogy csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez (NPT). „A közel-keleti béke és stabilitás ügye nem választható el a (izraeli) nukleáris arzenál jelentette fenyegetéstől”, mondta Szoltaníje.

Izrael, széles körben elterjedt vélekedés szerint, rendelkezik atomfegyverekkel. Ezt a zsidó állam nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Az izraeli légierő által tönkretett szíriai reaktor

Izrael követe, Ehud Azuláj úgy vélekedett felszólalásában, hogy Szíria és Irán jelentik a legnagyobb fenyegetést a térségben a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására.

Saul Horev, az izraeli atomenergia-ügyi bizottság vezetője előző nap Bécsben azt mondta, a robbanásveszélyes közel-keleti helyzet nem egyeztethető össze Izrael részvételével a konferencián, s hogy előbb a térség minden országa között meg kell teremteni a békeszerződések és a kölcsönös bizalom rendszerét.

A közgyűlés egyiptomi kezdeményezésre olyan határozatot fogadott el, amely szorgalmazza az atomfegyver-mentes övezet kialakítását, és felhívja a régió valamennyi országát, hogy csatlakozzanak az NPT-hez. Egy országot sem említ név szerint, de a régióból egyedül Izrael nem részese az egyezménynek.

Az Egyesült Államok és több nyugati ország tartózkodott a szavazásnál. Robert Wood amerikai követ kijelentette, hogy Washington elkötelezett az atomfegyverek nélküli Közel-Kelet mellett, de egyben úgy látja, hogy Izrael kipécézése a kívánttal ellentétes hatást vált ki.

A Stuxnet alapvetően amerikai szerzemény volt

Arab világbeli országok kezdeményezésére a feltételezett izraeli nukleáris program kérdése külön is napirendre került. Ugyanakkor a konferencia érdekében tett gesztusként lemondtak arról, hogy – korábbi évekkel ellentétben – Izraelt bíráló határozatot is kezdeményezzenek a témában.

Maga az ENSZ játssza ki a szankciókat?

admin — Thu, 05 Jul 2012 08:36:00 +0000

Washington/Genf – Az Egyesült Államok bejelentette, hogy felül kívánja vizsgálni az ENSZ egyik ügynökségének tevékenységét, miután alaposan feltehető, hogy a World Intellectual Property Organization (WIPO) információs technológiák alkalmazásához szükséges felszereléseket szállított az Iráni Iszlám Köztársaságba. Az ügynökség azzal védekezik, hogy csak néhány tízezer frankos szállítások voltak.

A WIPO székhelye Genfben van; száznyolcvanöt tagállammal rendelkezik, és ezek között van Irán is. Az ügy úgy pattant ki, hogy az irániak és a WIPO 2010 augusztusában zajlott levelezését az ENSZ egyik alkalmazottja eljuttatta a Reutershez.

Az ENSZ ennél jóval korábban, 2008-ban szankciókat hozott Irán ellen, hogy lassítsa az atomfegyver kifejlesztésére irányuló programját. A szankciók egyértelműen felsorolják mindazokat az alapanyagokat, technológiákat, eljárásokat, amelyek a teheráni rezsimnek el nem adhatók és ajándékba sem adhatók.

David Kennedy, az Egyesült Államok genfi ENSZ-irodavezetője arról számolt be, hogy több alkalommal kérték a WIPO titkárságától és személyesen Francis Gurry igazgatótól a vonatkozó teljes dokumentációt, valamint azt, hogy független, külső tényezők vizsgálhassák meg, konkrétan milyen országok vonatkozásában, milyen szankciókat hágott át a szervezet, amelynek dolgozói arról is tudnak, hogy a szervezet Észak-Koreát is hasonló segítségben részesítette, jóllehet ez az állam is szankcionált. Észak-Koreában kontrollált belső intranetet építenek ki a pártállami elit számára; az ehhez nyújtott ENSZ-segítség erkölcsileg is megkérdőjelezhető, mivel a lakosság továbbra is el van zárva az internettől.

Az ausztrál Gurry, aki 2008 óta vezeti a WIPO-t, azt állította, a történetből annyi igaz, hogy valóban küldtek némi felszerelést Észak-Koreának, de vitatja, hogy ez az ENSZ-szankciók megsértését jelentette volna; a tranzakcióra egy nyolcvan országot érintő, világméretű akcióban került sor, és az összértéke nem érte el az 50 ezer svájci frankot. A Reuters által megszerzett belső WIPO-dokumentum tanúbizonysága szerint ugyancsak körülbelül 50 ezer frankot érő felszerelés ment Iránnak.

Matthew Parish, a Holman Fenwick Willan ügyvédi iroda genfi kirendeltségének üzlettársa a dokumentumok megvizsgálása után leszögezte, hogy az iráni szállítások nem csak az ENSZ és az Egyesült Államok, de az Európai Unió által életbe léptetett szankciókat is sértik.

Gurry ígéretet tett arra, hogy a WIPO ezentúl minden, szankcionált országgal bonyolított tranzakció előtt ki fogja kérni az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzájárulását.

Az iráni iszlámnáci diktatúra mindennapjai

admin — Tue, 12 Jun 2012 09:33:58 +0000

Teherán – Néhány hete, amikor sok iráni család rizst és húst halmozott fel, hogy felkészüljön az iráni atomprogram miatt elkerülhetetlennek látszó katonai konfliktusra a Nyugattal, a 35 éves Ali Mesgaran szendvicsboltot nyitott. „Ebben az országban mindig vannak gondok – mondta a hagyományos, hagymás és zöld fűszeres iráni szendvics után Pijaz Dzsafarinak nevezett üzlet megnyitásáról nyilatkozva. – Úgy éreztük, hogy ha valaha is sikeresek akarunk lenni, nem szabad törődnünk a problémákkal.”

Irán nemzeti valutája, a riál az új nemzetközi szankciók hatására nem sokkal korábban értéke felét elveszítette, a bankoknál és a pénzváltóknál pedig óriási volt az arany és a külföldi valuta iránti igény, mert az emberek azokba fektetve remélték megmenteni családi megtakarításaikat a vágtató inflációtól. Miután áprilisban Teherán – mindenkit meglepve – eredményes tárgyalásokat folytatott a világhatalmakkal nukleáris programjáról, az iráni hivatalos személyek és elemzők körében a háborútól való félelmet felváltotta az óvatos derűlátás.

A riál szerény erősödést könyvelhetett el, mire Ali Mesgaran felvett egy alkalmazottat, hogy jobban ki tudják szolgálni a vendégeket.

Vesztesnek érzik magukat

A Nyugat által katonai célúnak tartott, de Teherán állítása szerint békés iráni nukleáris program miatti, csaknem tíz éve zajló tárgyalások és fenyegetések bármilyen lezárása kedvező lenne Iránnak. Ali Mesgaran és a hozzá hasonlók azonban megtanulták, hogy ne tápláljanak vérmes reményeket. Ehelyett ő is és generációja más tagjai is igyekeznek a legjobbat kihozni egy rossz helyzetből.

„Remélem, hogy lesz eredményük a tárgyalásoknak – mondta a vállalkozó a New York Timesnak, miközben Ray Ban napszemüveget viselő fiúk és Louis Vuitton táskás lányok vártak szendvicseire. – De semmilyen módon sem tudom befolyásolni őket. Mindössze annyit tehetek, hogy megpróbálom felépíteni a saját életemet.”

Az ország nukleáris programja által kiváltott külföldi nyomás miatt a legradikálisabban az 1979-es forradalom után születetteknek kellett átalakítaniuk az életüket. A forradalom után született fiatal felnőttek hatalmas tömege – az ország 74 milliós lakosságának 70 százaléka 35 évnél fiatalabb – „kiégett nemzedéknek” nevezi magát, és úgy érzi, hogy vesztes az életben. Míg szüleik munkát tudtak találni, házasodtak és házat vettek, ennek a nemzedéknek az ambícióit korlátok közé szorították az iráni vezetők politikai döntései, és a nyomukban támadt külföldi nyomás.

A helyzet különösen bonyolulttá vált azután, hogy 2005-ben Mahmúd Ahmedinedzsád elnök hatalomra került, és Irán nukleáris programjával kapcsolatos álláspontja megkeményedett, ami miatt – miközben irániak nagy tömege kezdte meg felnőtt életét – nemzetközi szankciók következtek, és az elszigeteltség erősödött. A személyes gyarapodás helyett a politika vált a fiatal felnőttek életének központi témájává.

„Bármiről beszélgetek is a barátaimmal, akár a legújabb filmről, utazásról vagy a jövőnkről, mindig a politikánál kötünk ki – fejtette ki a 27 éves Samaneh, aki a szüleivel él, és büntetéstől félve nem árulta el a családnevét. – A hatalomban lévők határozzák meg az életünket. A lehetőségeink egyre korlátozottabbak.”

Hangsúlyozta, hogy a nemzedékének nemcsak a nukleáris program okoz nehézséget. Irán korrupcióval és inflációval küszködik. Hivatalos adatok szerint a fiatalok körében valamivel több mint 20 százalékos a munkanélküliség, bár szakértők szerint ennél valószínűleg jóval nagyobb. A válások és a kábítószerezők száma egyre nő, és az egyenlőtlenség is egyre nagyobb.

„Nem látom, hogy e problémák közül bármelyik is megoldódna, de ha legalább a külföldi nyomás lanyhulna, és megszűnnének a szankciók, csökkennének a terheink”, fogalmazott Samaneh.

Azokban a napokban volt jövőnk

A reménytelenség széles körben elterjedt érzését erősíti az Ahmedinedzsád előtt, 1997 és 2005 között hatalmon volt Mohamed Khatami elnökségének emléke. Két hivatali ideje alatt ő megpróbálta növelni a szabadságot, bátorítani a kapcsolatok javítását a Nyugattal és enyhíteni a merev öltözködési szabályokon, amivel feldühítette a konzervatívokat, viszont fiatalok és nők millióinak szavazatait szerezte meg.

Döntése, hogy két évre felfüggeszti Irán nukleáris dúsítási programját, komoly ellenállást szült az iráni politikai elitben, és ellenfelei – köztük a jelenlegi elnök – azzal vádolták, hogy kiárusítja az országot a Nyugatnak. Végül az iráni establishment külső köreibe száműzték, mert az Ahmedinedzsád 2009-es vitatott választási győzelmét követően kirobbant lázongások idején flörtölt a Zöld Mozgalommal.

Sok 35 évnél fiatalabb ember azonban nagyon hiányolja.

„Azokban a napokban volt jövőnk, most azt se tudjuk, mi lesz holnap”, fogalmazott a 32 éves Zahra, aki sok más vele egykorúhoz hasonlóan megpróbálta elhagyni az országot. Férjével, az ugyancsak 32 éves Alival azt kérték, hogy teljes nevük ne jelenjen meg, mert félnek a hatóságoktól.

„Ha a Nyugattal folytatott tárgyalások sikeresek lesznek, lebontják az Irán köré vont szögesdrót kerítést? – kérdezte Ali, és mindjárt nemmel is válaszolt. – Nem látok olyan forgatókönyvet, amely alapján ez bekövetkezne.”

Kevesen mondják ugyanakkor, hogy hiba a nukleárisenergia-programhoz való jog védelme. Még az iráni vezetés legkeményebb fiatal bírálói is egyetértenek azzal, hogy Iránnak nem szabad feladnia a nukleáris technológia terén elért előnyét. Egyesek azt bizonygatják, hogy évtizedekig tartó szankciókat is hajlandóak elviselni azért, hogy Irán elérje, amit akar.

„A kortársaim közül sokakat megfertőzött az Egyesült Államok, az amerikai műholdas tévéprogramok, divatbemutatók és szappanoperák – állította Ali Reza, aki 18 éves egyetemista, és tagja a Forradalmi Gárda felügyelete alatt működő önkéntes félkatonai szervezetnek, a Baszidzsnak. – De még ők sem akarják külföldi nyomásra feladni azt, amit elértünk.”

Egyik nap Mesgaran szendvicsboltjában nem politikáról folyt a beszélgetés, hanem azokról a felhőszakadásokról, amelyek a teheráni metrót is vízzel árasztották el.

„Ez az én világom! – szögezte le a bolton és vendégein körbemutatva Mesgaran. – Itt legalább én ellenőrzöm az életemet. És ez jó érzés.”

Péntektől tárgyalnak az iráni atomról

admin — Tue, 05 Jun 2012 11:41:50 +0000

Bécs/Teherán – Pénteken Bécsben folytatódnak Irán és az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége tárgyalásai a nukleáris létesítmények ellenőrzéséről, közölte a nemzetközi szervezet főigazgatója hétfőn.

Amano Jukija a NAÜ kormányzótanácsának ülésén számolt be erről. A diplomata egyúttal felszólította Iránt, hogy mielőbb írja alá azt a megállapodást, amely több év után ismét megnyithatja az utat egyes iráni nukleáris létesítmények nemzetközi ellenőrzése előtt. Amano újságírók előtt reményének adott hangot, hogy ez hamarosan megtörténik.

A dokumentum tartalmáról május 21-én Teheránban jutott elvi megegyezésre Irán és a NAÜ. Az egyezménnyel az iráni atomprogram jellegét övező kételyeket szeretnék eloszlatni. A felek azokról a mechanizmusokról akarnak megállapodni, amelyek keretében a NAÜ szakértői felkereshetnének iráni létesítményeket és tudósokat, s hozzáférhetnének iratokhoz. Az ügynökség leginkább a parcsini nukleáris létesítményben akar ellenőrzést lefolytatni.

„A (teheráni) egyeztetéseken döntés született arról, hogy aláírjuk a megállapodást”, mondta Amano beszédének kiosztott változata szerint. Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón megerősítette, bízik benne, hogy hamarosan sor kerül a dokumentum aláírására és végrehajtására. „Teheránban biztosítottak arról, hogy a meglévő különbségek nem jelentenek akadályt”, jelentette ki. A főigazgató kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt lát arra, hogy pénteken Bécsben megtörténhet-e az aláírás.

Amano megerősítette, hogy Parcsinban többek között épületek lebontását, talaj eltávolítását és víz felhasználását figyelték meg. „Szeretnénk bejutni Parcsinba, hogy megismerjük ennek a tevékenységnek a célját”, mondta. Kijelentette azt is, amíg a NAÜ nem tudja lefolytatni az ellenőrzést, addig meg tudja megerősíteni, hogy az iráni nukleáris program teljes egészében békés jellegű.

Az amerikai Institute for Science and International Security (ISIS) kutatóintézet honlapján múlt csütörtökön közzétett műholdas felvételek szerint Irán felszámolja egyes nukleáris létesítményeit, a munkálatok Parcsint is érintik. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél egy magas rangú diplomata elmondta, hogy a felvételek hasonlóak más, az iráni nukleáris programot szoros figyelemmel követő NAÜ-tagállamoknak átadott fotókhoz. Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ-höz akkreditált nagykövete alaptalannak nevezte a bontási munkálatokkal kapcsolatos vádakat.

Izrael: Mi döntjük el, mikor támadunk

admin — Thu, 31 May 2012 16:26:15 +0000

Jeruzsálem/Teherán/Damaszkusz – Ali Láridzsáni, az iráni parlament elnöke azt állítja, ha a Nyugat beavatkozna Szíriában, azzal nagy kárt okozna Izraelnek is. A zsidó állam válasza: ez csak akkor lehetséges, ha Irán rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Ehud Bárák védelmi miniszter korábban leszögezte: az izraeli kormány a zsidó nép jövőjét érintő fontos kérdésekben egymaga dönt, mások közreműködése nélkül. Sakkjátszma a Közel-Keleten: számítások, mérlegelések, esélyek.

A „cionista rezsimmel” is végezne az a regionális válság, amelyet egy esetleges nyugati beavatkozás Szíriában kiváltana, riogatta a világot Ali Láridzsáni házelnök azt követően, hogy az egész világot felháborította a Teherán által támogatott és pénzelt damaszkuszi alavita rezsim újabb rémtette. Mint ismeretes, a Homszhoz közeli Hula város ellen a szíriai hadsereg tüzérségi támadást intézett, majd asszadista szabadcsapatok hajtottak végre 116 halálos áldozattal és 300 sebesülttel járó vérengzést, és az áldozatok zöme nő, gyermek és idős ember volt. Fegyveres felkelőt egyet sem találtak a meggyilkoltak között.

Az iráni házelnök. „A lángokból felszálló hamu elárasztaná a cionista rezsimet”

Láridzsáni, aki a legbefolyásosabb irániak egyike, s Ali Khamenei, a legfőbb vallási vezető bizalmas tanácsadójának mondhatja magát, a szerdai parlamenti ülésen hangoztatta a fentieket, válaszként azokra a nyugati reakciókra, amelyek sürgetik, hogy Líbiához hasonlóan katonai erővel akadályozzák meg a népfelkelés vérbe fojtását, amely már így is több mint egy éve tart, s immár tízezernél több áldozatot szedett.

Szíria ellen fegyverszállítási embargó van érvényben, ami azonban csak a rezsimmel szemben álló szunnita felkelőkkel szemben érvényesül: Irán nem veszi figyelembe az embargót, és jóllehet ő maga is súlyos szankcióktól szenved, mindennel ellátja Básár Asszad rendszerét, ami csak annak fennmaradásához szükséges, elsősorban hadianyaggal. Irán Szíria katonai szövetségese a térségben a nyolcvanas évek eleje óta; a két ország egymáson kívül más muzulmán ország támogatására nem is igen számíthat.

Láridzsáni szerint az Egyesült Államok nem fogja fel, hogy Szíria semmilyen formában nem hasonlítható Líbiához. Szerinte amennyiben Szíriában „újabb Bengázit teremtenének” – Bengázi volt Líbiában a Kadhafi-ellenes felkelők fellegvára –, ennek hatásai „átterjednének Palesztinára, és a lángokból felszálló hamu elárasztaná a cionista rezsimet”. Az iráni házelnök által felvázolt kép nem is különösebben burkoltan utal Auschwitzra.

A politikus az Egyesült Államokat és a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy „azt nézi, miként kövezhetné ki az újabb válsághoz vezető utat”. Láridzsáni ki bírta mondani, hogy „a Mádzslísz [a teheráni törvényhozás] támogatja az olyan demokratikus szíriai reformokat, amelyek segítenek abban, hogy fennmaradjanak az emberi jogok [sic!], s elítéli bizonyos országok szíriai terrorcselekményeit és opportunista beavatkozását”, áll a Tehran Timesn című angol nyelvű iráni lapban. A katonai beavatkozás kapcsán figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy az ilyen elképzelés talán könnyűnek látszik, a következményei azonban súlyosak lehetnek.

Teherán. Asszad legfontosabb szövetségese, Irán mindent megtesz annak érdekében, hogy az elnök hatalomban maradjon

Az izraeli kormány egy illetékese csütörtökön reagált Láridzsáni szavaira, s azt állította, Irán arra törekszik, hogy az egész közel-keleti térséget az ellenőrzése alá vonja, miközben támogatja a szíriai tömegvérengzést. „El lehet képzelni, mi lenne, ha Irán nukleáris fegyvert birtokolna”, idézte az illetőt a Kol Jiszráél, az izraeli közszolgálati rádió.

Lárindzsáni említést tett a szíriai emberjogi állapotok nemzetközi elítéléséről is, amely szerinte akadályozza az ország problémáinak megoldását – ti. az elítélés, nem pedig az, hogy az országban fennállása óta módszeresen lábbal tiporják az emberi jogokat. A házelnök minden valószínűség szerint Francois Hollande francia elnök kijelentésére utalt, aki a hulai mészárlást követően katonai erő alkalmazásával fenyegette meg Damaszkuszt. Szíria az első világháború utáni népszövetségi mandátumnak köszönhetően francia érdekszférába tartozott teljes függetlenedéséig; csak az ötvenes években került a nasszerista Egyiptom, később pedig a Szovjetunió befolyása alá. Hollande az ENSZ BT felhatalmazásához kötötte a francia haderő bevetését, ezzel komolytalanná téve a bejelentést, mivel kicsi a valószínűsége, hogy azt se Oroszország, se Kína ne vétózza meg.

Az Izraeli Védelmi Erők részéről Jáir Golán tábornok, az északi katonai körzet parancsnoka nyilatkozta, hogy a zsidó állam hadserege olyan forgatókönyvre készül fel, amely szerint az al-Kaida terroristái Szíriát ugródeszkának használhatják fel Izrael elleni akcióikhoz. Jóllehet a két ország 1948 óta hadban áll egymással, a szíriai-izraeli tűzszüneti vonalon az utolsó, 1973-as háború óta egy lövés sem dördült el. Szíria nem engedélyezte, hogy területéről Izrael ellen terrorista akciók induljanak, ugyanakkor évtizedek óta tevőlegesen támogatja a libanoni és a gázai terrorszervezeteket, amelyek mindegyike képviseletet tart fenn Damaszkuszban.

Jáir Golán. A damaszkuszi rezsim az összeomlás felé halad

Golán a ramat-gani Bár Ilán Egyetemen működő Begin-Szadat Központban tartott konferencián beszélt az első libanoni háború harmincadik évfordulóján. 1982-ben Izrael hadjáratot indított a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet libanoni állásai ellen, miután a PFSZ terrorcselekmények százait követte el a határon átcsapva, valamint Ábu Nidál szervezete súlyosan megsebesítette Slomo Árgovot, a zsidó állam londoni nagykövetét. A gyilkosság után három nappal az izraeli haderő lerohanta az anarchikus helyzetben lévő Libanont és annak déli részét a maronita keresztényekkel szövetségben megtisztította a PFSZ-től. Golán szerint most hasonló helyzet állhat elő: a szíriai központi hatalom meggyengülésével járó anarchia az al-Kaidának kedvez, mivel a damaszkuszi rezsim az összeomlás felé halad, ám maradványai „fegyverraktárként” szolgálhatnak az iszlamista militáns csoportok számára.

„A Szíriában folyó polgárháború az állam bukásához fog vezetni, s annak romjain kivirágzik majd a terrorizmus”, jósolta a tábornok. „Szíriának hatalmas az arzenálja.”

Izraeli hadoszlop Libanonban, 1982 nyarán

Az arab köztársaság arzenáljának tekintélyes része orosz gyártmányú föld-levegő, föld-föld, valamint tengeri rakétákból áll. Rendelkezésére állnak vegyi fegyverek; Szíria ezeket sohasem vetette be Izraellel szemben, Golán tábornok szerint azonban nem lehet kizárni, hogy a terrorszervezeteknek már nem lesznek skrupulusaik, mert nem érdekli őket az, hogy a vegyi fegyverek bevetése mekkora megtorlást vonna maga után. „Kezd formát ölteni az Izraelt fenyegető veszély”, közölte az északi katonai körzet parancsnoka. „A kihívás, amivel szembenézünk, hatalmas.”

Golán azt állította, az izraeli hadsereg tervekkel és fizikailag egyaránt készen áll a megmérettetésre, részleteket azonban nem közölt.

Véleménye szerint nehéz megjósolni, milyen részekre bomlana fel Szíria területe Básár Asszad bukásával, de nagyon valószínű, hogy az országot nem lehetne egyben tartani. Asszad legfontosabb szövetségese, Irán mindent megtesz annak érdekében, hogy az elnök hatalomban maradjon; ami pedig Irán libanoni szövetségesét, a síita Hezbollahot illeti, ez a szervezet Izrael rendkívül elszánt ellenfele, amely mindent meg fog tenni azért, hogy megnehezítse a zsidó állam dolgát: „Elkötelezve érzi magát gazdája felé, és amikor szükséges lesz, azt fogja tenni, amit Irán érdeke diktál.”

Ám ha a Hezbollah támadásra szánná el magát, olyan masszív megtorlással kell számolnia, amely nem szorítkozna pusztán az izraeli légierő bevetésére – fejtegette Golán, aki szerint „hallucináció”, ha valaki kizárólag erre az egy fegyvernemre akar hagyatkozni. Az izraeli hadsereg egy harmadik libanoni háború esetén azt a célt tűzné ki maga elé, hogy hosszú évekre felszámolja a Hezbollahot.

Damaszkusz. Megjósolhatatlan, hány részre hullana szét Szíria

Ajman al-Zavahiri, az al-Kaida vezére februárban videoüzenetben figyelmeztette a szíriaiakat arra, hogy ne várjanak a nyugati vagy arab kormányok segítségére, és döntsék meg Asszad uralmát. A nyolcperces felvételen az Oszama bin Laden örökébe lépett egyiptomi születésű terrorvezér a török, iraki, libanoni és jordániai muzulmánokat is arra biztatta, hogy segítsenek a szíreknek felszámolni az alavita rezsimet, amely egyébként hónapok óta külföldi terrorcsoportokat tesz felelőssé mindazért, ami az országban történik. Eddig azonban semmilyen bizonyítékot nem sikerült felmutatni azzal kapcsolatban, hogy akár az al-Kaida, akár más muszlim terrorszervezet bármilyen atrocitást követett volna el Szíriában; az eddigi vérengzések kizárólag a kormányhoz vagy a kormány által támogatott paramilitáris erőkhöz köthetők.

Az Izraellel szembeni iráni fenyegetés kapcsán megszólalt Ehud Bárák védelmi miniszter is, aki kvázi a közel-keleti helyzet robbanásától tartó legnagyobb szövetségesét, az Egyesült Államokat tette helyére, amikor oda nyilatkozott, hogy hazája mindenkitől függetlenül dönti el, mikor támadja meg az iszlám köztársaságot, Szíriáról pedig azt állította, a világ nem nézheti tétlenül az emberiesség ellen ott elkövetett bűncselekményeket.

Bárák az izraeli kormány cselekvőképességére vonatkozó kritikákat a következő szavakkal utasította vissza: „Nem fogom bizonygatni, hogy a hosszú és átfogó megbeszélések tudományosan garantálnák a tökéletes döntéseket. A bizonytalanság velejárója annak, amivel szembenézünk. Amiatt azonban szükségtelen aggódni, hogy nem vesézzük ki kellőképp az ügyet. Végül is nyilvánvaló”, tette hozzá, „hogy egyedül az izraeli kormány felelős az Izrael Állam, valamint – tenném hozzá óvatosan – a zsidó nép jövője és biztonsága szempontjából létfontosságú döntésekért.”

A védelmi miniszter, aki Tel-Avivban, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete által rendezett konferencián beszélt, kitért arra is, hogy Izrael és az Egyesült Államok más-más állásponton vannak Irán ügyében, illetve abban a kérdésben, „hogyan ketyeg az óra”. Bárák szerint Amerika tudatában van annak, hogy Izrael független államként dönti el, indítson-e hadműveletet az iráni nukleáris létesítmények ellen.

„A releváns pillanat az utolsó pillanat, amikor még tenni lehet valamit. Ezt a pillanatot kell meghatározni, nincs arra ok, hogy siettessük vagy bejelentsük, hogy már itt van, de azt sem igazolja semmi, hogy behunyjuk a szemünket.”

„Bízom abban, hogy a politikai és biztonsági felelősségtudat megfér az Egyesült Államokkal – legfontosabb szövetségesünkkel – fenntartott viszonyunkkal”, mondta ki Bárák kimondatlanul, hogy hazája nem hagyja magát feláldozni a Barack Obama-féle „Pax Americana” oltárán. „Ez fontos a közös ügyünk szempontjából: elejét kell vennünk annak, hogy Irán atomhatalom legyen. Jóllehet általában a diplomáciai megoldást részesítjük előnyben, semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni.”

Jeruzsálem, Nachlaot negyed. A bizonytalanság velejárója annak, amivel szembenéznek

Ehud Bárák szerint „senki sem akar háborút, de az a tény, hogy az ellenség fegyverrendszereket szerez be, fejünk felett függő kard, amely miatt nincs más választásunk, mint hogy lépjünk. Nem hunyhatunk szemet, mialatt Irán fegyverkezik.” A védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Irán után Szaúd-Arábia, Törökország, sőt az új, iszlamista Egyiptom is atombombát akarhat magának.

Irán: „Megsemmisítjük Izraelt”

admin — Mon, 21 May 2012 10:59:17 +0000

Teherán – „Az iráni nemzet kiáll az ügy mellett, amely nem más, mint Izrael teljes megsemmisítése”, jelentette ki egy hadászati értekezleten tartott beszédében Hasszán Firuzábádi vezérőrnagy, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke. A megnyilatkozás ugyanaznap hangzott el, hogy az iráni atomprogram ellenőrzésével kapcsolatos tárgyalások céljából Teheránba érkezett Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója.

Nem ez az első eset, hogy hivatalos iráni személyiség előre megírt beszédet felolvasva a zsidó állam megsemmisítését helyezi kilátásba. Maga Mahmúd Ahmedinedzsád elnök, valamint az ország legfőbb vallási méltósága, Khameini ajatollah is több alkalommal hasonló értelemben nyilatkozott. Firuzábádi tábornok mostani kijelentéseit a Forradalmi Gárda hivatalos szócsöveként működtetett Fars hírügynökség is jelentette. Nincs szó tehát arról, hogy interjú közben, zárt körben vagy vita hevében véletlenül kicsúszott indulatos kijelentés történt volna, vagy hogy az elhangzottakat magánvéleménynek lehetne minősíteni.

A különbség a korábban elhangzott fenyegetésekhez képest az, hogy jóllehet Izrael térképről való letörlése a perzsiai rezsim hivatalos politikájának a nyolcvanas évek eleje óta szerves része, olyan célkitűzés, ami az azóta felnőtt nemzedék szemében teljesen triviális – eddig még soha senki nem mondta ki azt, hogy ennek véghezvitele Irán eltökélt szándéka lenne, és emellett az egész ország kiáll.

Josh Block Közel-Kelet szakértő, az American Israel Public Affairs Committee korábbi szóvivője a Daily Callernek elmondta: aligha bölcs dolog semmibe venni az iráni katonai vezetés magas rangú tagjának kijelentéseit. „Ha mondják, komolyan is gondolják”, közölte Block. „Ezt tanítja a történelem. A legjobb szembenézni a realitásokkal. Bizonyosak lehetünk abban, hogy az izraeliek már megértették.”

Block munkatársa a Progressive Policy Institute-nak, a Clinton adminisztráció idején a Külügyminisztériumnak dolgozott. Véleménye szerint az Egyesült Államokban aggodalmat kell keltsen az, hogy „Irán nukleáris technológiát adhat tovább terrorista szövetségeseinek, köztük az al-Kaidának és a Hezbollahnak.”

David Harris, az American Jewish Committee igazgatója szerint Firuzábádi kijelentései nyomán politikai vezetőknek, diplomatáknak, újságíróknak egyaránt, egyszer és mindenkorra le kell mondaniuk annak a fikciónak az erőltetéséről, miszerint Irán alapjában véve egy békés állam, csak a globális közösség „félreérti” a szándékait.

Méir Dágán volt Moszad-főnök, valamint Martin Dempsey, az amerikai egyesített vezérkar főnöke a közelmúltban egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy Irán voltaképp a nemzetközi aréna racionális szereplője, és számítani lehet arra, hogy minden alkalommal megfontolja tettének következményeit. Ezzel tulajdonképpen azt sugallták, hogy az Izrael megsemmisítésével kapcsolatos sorozatos iráni fenyegetést nem kell komolyan venni.

Ali Khameini: „A cionista rezsim igazi rákos daganat, amit ki kell vágni és ami Isten segítségével ki is lesz vágva”

Block mondott néhány keresetlen szót azokról a balosokról is, akik rendre védelmükbe veszik a teheráni iszlámnáci rendszert. Szerinte „a radikálisok és álszakértők az olyan helyeken, mint a Plowshares, a Media Matters, a NIAC [National Iranian American Council], a ThinkProgress, a New America Fondation meg a többi írói hasznos hülyéi” Iránnak, a rezsim olyan apologétái pedig, mint Dágán és Dempsey, irracionálisan tartanak ki azon meggyőződésük mellett, hogy Irán nem is akar nukleáris fegyverre szert tenni.

„Ugyanezek a félbolondok”, folytatta, „állítják azt, hogy Iránt ’rosszul idézik’ vagy ’rosszul fordítják’, és az ország soha nem szólított fel Izrael ’megsemmisítésére’. Nos, biztos vagyok abban, hogy megtalálják a módját, miként tartsanak ki ezek után is a játékuk mellett, de ezzel csak még hiteltelenebbé válnak.”

Firuzábádi tábornok vasárnap rámutatott arra is, hogy Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője meggyőződése szerint támogatni kell a „cionista rezsim” ellen harcoló palesztinokat. Az ajatollah szerint Izrael ellenségeinek védelme vallási kötelezettség.

A Fars hírügynökség Khamenei korábbi kijelentéseit is idézi, amelyek arról tanúskodnak, hogy Irán közvetlenül segítette a Hezbollah és a Hamasz terrorszervezeteket a 2006-os, 33 napos libanoni háború, valamint a 2008-09-es, 22 napos gázai Öntött Ólom hadműveletek idején. Az ő értékelése szerint mindkét alkalommal Izrael veszített.

„A jövőben is támogatunk és segítünk mindenkit, aki a cionista rezsim ellen van”, mondta Khameini februárban. „A cionista rezsim igazi rákos daganat, amit ki kell vágni és ami Isten segítségével ki is lesz vágva.”

Az iráni iszlámnáci rezsimet uraló főpapok hite szerint hamarosan visszatér a tizenkettedik, rejtőzködő imám, a Máhdi, aki a zsidó Messiás síita megfelelője, egyfajta megváltó. Érkezését az Armageddon idejére teszik, amelynek csúcspontja Izrael elpusztítása lesz.

A nagyajatollah szerint „a Korán a bizonyíték arra, hogy a világot az igazság erői fogják ellenőrizni és vezetni, és egyetlen kormány uralja majd az egész világot”

Dzsáfár Szobháni nagyajatollah, a közelgő imám-eljövetel egyik legmagasabb rangú propagátora a közelmúltban beszédet mondott arról, milyennek ábrázolja az eljövendő világot az iszlám szent könyve, a Korán. „A Korán a bizonyíték arra, hogy a világot az igazság erői fogják ellenőrizni és vezetni, és egyetlen kormány uralja majd az egész világot”. A Korán – két alkalommal is – ígéretet tesz az iszlám világuralomra, valamint arra, hogy ez a vallás le fogja győzni az összes többit, folytatta a nagyajatollah. Ez azonban csakis akkor következik be, amikor Mohamed utolsó leszármazottja, Máhdi imám visszatér és uralkodóvá teszi az iszlámot az egész világ felett.

Az idézettek nem nevezhetők a síita iszlám szélsőséges felfogásának, ellenkezőleg, ez a vallás fősodratú felfogása, a hivatalos változat, amelytől eltérni eretnekséget jelent és halállal büntetendő.

Khameini ajatollah maga is megemlékezett nemrég erről a próféciáról. „A mindenható Allah isteni ígérete beteljesedésének fényében a cionisták és a Nagy Sátán [Amerika] hamarosan vereséget szenvednek. Allah ígérete beteljesedik, az iszlám győzedelmeskedik.”

Konzervatív muzulmánok egy Khameinihez köthető honlapon februárban közölték követőikkel, hogy a Korán ígéretei „jogtudományi indoklást” jelentenek arra, hogy minden zsidót ki kell irtani, Izraelt fel kell számolni, és ebben a folyamatban az iráni kormánynak kell élen járnia.

Irán: csapás előtt?

admin — Thu, 17 May 2012 10:50:36 +0000

New York/Washington/Damaszkusz/Bécs/Teherán – Irán fegyverszállítmányokkal járul hozzá Básár Asszad terrorállamának fenntartásához, és ezzel megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó rendelkezéseit, tudta meg a Reuters. Eközben az iszlamista rezsim további centrifugákat szerel fel atomlétesítményében, de egyelőre úgy tűnik, uránt nem dúsít velük. Eközben Izrael washingtoni nagykövete úgy nyilatkozott: teljes mértékben kidolgozott az Irán ellen tervezett amerikai csapás menetrendje.

Irán Oroszországhoz hasonlóan azon maroknyi ország közé tartozik, amelyek tizennégy havi, párját ritkítóan kegyetlen polgárháború után is Básár Asszadot tartják Szíria törvényes államfőjének, rendszerében pedig szövetségest látnak. Nem sokkal azt megelőzően, hogy Irán és az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Bizottsága ismét tárgyalásokat készül kezdeni az iráni atomprogramról, az ENSZ jelentése szerint az elmúlt egy évben Irán hatalmas mennyiségű fegyverrel látta el a saját polgári lakossága ellen hadat viselő szíriai alavita rezsimet. Legalább két nagy szállítmányról konkrétan tudnak; egy harmadik pedig az afganisztáni tálib felkelőkhöz tartott.

ENSZ-megfigyelők egy damaszkuszi szálloda lobbijában. A világszervezet eldugta a jelentést, hogy ne kelljen levonni a következtetéseket?

A török hatóságok elkoboztak egy országukon keresztül Szíriának szánt szállítmányt, amelyben ismétlőfegyverek, robbanóanyagok, detonátorok, 60 és 120 milliméteres aknavető-lövedékek és egyéb hadfelszerelés volt.

Az ENSZ-beli bürokratikus huzavona miatt nem lehet megmondani, mikor kerül a jelentés a világszervezet Biztonsági Tanácsa elé, amelynek jogában áll megbüntetni a rendelkezéseit lábbal tipró tagállamot. A jelek szerint az ügyet megpróbálták az ENSZ berkein belül tartani, alighanem azért, hogy a nagy nehezen tárgyalóasztalhoz kényszerített, már eddig is súlyosan szankcionált országgal szemben ne kelljen újabb büntető rendszabályokat foganatosítani. A világszervezeten belüli erők talán örök időkre elsüllyesztették volna a jelentést, ha a Reuters nem tudja meg és hozza nyilvánosságra.

Morált erősítő köztéri látványosság Iránban

A dokumentum foglalkozik az iráni atomfegyverkezéssel is, és megjegyzi, hogy a BT által 2006 és 2010 között hozott szankcióknak van valamelyes foganatjuk, amennyiben az iráni nukleáris programot sikerült némileg lelassítani, de Irán ettől még tovább folytatja a tiltott tevékenységet, így az urániumdúsítást is, és beszerezte az atombombához szükséges anyagokat, így grafitot, különleges alumíniumötvözetet, kémiai anyagokat, vákuumpumpákat, turbinákat és hélium-gázdetektorokat.

Atomlétesítmények műholdképe Kum városa környékéről

Miután a nemzetközi és amerikai szankciók kikapcsolták Iránt a világ pénzátutaló rendszereiből, jelentős szerephez jutott a cserekereskedelem. A jelentés megjegyzi, hogy Teherán létrehozott egy külföldi országban egy közelebbről meg nem nevezett kis céget, ami cserekereskedelmet bonyolít, és ennek a cégnek a forgalma másfél év alatt 11 milliárd dollárra rúgott.

A dokumentum részletesen foglalkozik az Iráni Iszlám Köztársaság hajózási cégével, az IRIS Line-nal, amely maga nincs ENSZ-szankciók alatt, három leányvállalata viszont igen. A jelentés szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az ENSZ tagállamainak ébereknek kell lenniük, mert az IRIS Lines minden alkalmat megragad a szankciók kijátszására. Egyik leányvállalata, az Irano Hind Shipping Company továbbra is zavartalanul fuvaroz, miközben gátlástalanul cserélget stróman-tulajdonosokat, felségjelzéseket és hajóneveket egyaránt – utóbbiakból kivétel nélkül eltávolítottak minden Iránra utaló szót vagy kifejezést. Az IRIS Lines mintegy 130 hajója jelenleg 75 különféle cég nevén fut.

Dugig rakott IRIS Line-hajó, ezúttal Angliában bejegyzett cég neve alatt

Két olyan észak-koreai céget nevez meg a jelentés, amelyek tevékenyen közreműködnek az iráni atomprogramban; az egyikük Green Pine Associated Corp. néven fut, a másik a Korea Hüngdzsin Kereskedelmi Vállalat. Mindkettő május másodika óta BT-szankciók hatálya alá esik.

Különféle találgatások vannak forgalomban afelől, hol tart Irán a bombagyártásban. A legtöbb szakértői vélemény szerint nem jár messze attól, hogy elkészítsen négy nukleáris robbanófejet, amelyet rakétákkal tud célba juttatni. Mint köztudott, Irán több alkalommal megsemmisítéssel fenyegette meg Izraelt, amelynek létjogosultságát kétségbe vonja, de az Öböl menti szunnita arab rezsimek – amelyek némelyikének síita kisebbségét évtizedek óta forradalomra próbálja hergelni Teherán – ugyancsak fenyegetve érzik magukat, élükön Szaúd-Arábiával.

Dan Shapiro, Izrael Állam washingtoni nagykövete

Az iráni atomválságot a nagyhatalmak zöme békésen szeretné megoldani, a katonai megoldást eddig csak az Egyesült Államok és Izrael nem zárta ki. Dan Shapiro, a zsidó állam Egyesült Államokba akkreditált nagykövete legutóbbi megnyilatkozásában ugyancsak hitet tett a diplomáciai megoldás, illetve a nyomásgyakorlás mellett az izraeli hadsereg rádióadójának nyilatkozva, de hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a katonai megoldás ne lenne bármikor kéznél, ha arra szükség van. „A szükséges tervek elkészültek, ami biztosítja a készültséget”, mondta a nagykövet, aki még januárban, egy izraeli lapnak nyilatkozva úgy vélte, Amerika „garantálja, hogy a katonai opció kész, és az elnök abban a pillanatban elrendelheti, amikor így dönt”.

Az Iránnal folytatott multilaterális tárgyalások Isztambul után május 23-án, Bagdadban folytatódnak, ahol az ENSZ BT öt állandó tagja mellett Németország küldöttsége igyekszik az iszlamista rezsimet jobb belátásra bírni.

Az iráni bejelentés tovább mélyíti a válságot

admin — Thu, 16 Feb 2012 12:02:09 +0000

Teherán – Irán hivatalosan bejelentette, milyen előrehaladást ért el a nukleáris technológia terén. A vívmányok közt vannak új, az urániumot sokkal gyorsabban dúsító centrifugák, amelyek az atomfegyver kifejlesztése felé tett újabb komoly lépést jelenthetnek.

Az iszlamista köztársaság keményvonalas klérusa minden valószínűség szerint a hatalom egyik pillérét, a Nyugattal szembeni ellenállás és a szankciókkal való dacolás legfőbb jelképét láthatja a makacsul folytatott atomprogramban, amely olajalapú gazdaságának máris számottevő károkat okozott. Az ország bizonyára azt is meg akarja mutatni, hogy a szankciók súlyosbítása sem tudta meggátolni abban, hogy haladást érjen el a programban.

Mahmúd Ahmedinedzsád államfő egyebek mellett azt mondta élő tévébeszédében, „a nemzetekkel való erőszakoskodás korszaka véget ért. Az arrogáns hatalmak nem monopolizálhatják a nukleáris technológiát. Szankciókkal és határozatokkal próbáltak akadályozni bennünket, de sikertelenül. Atomutunkon haladunk tovább.”

Ugyanakkor az arab nyelven sugárzó iráni Al Alam tévé azt állította, a kormány levelet küldött Catherine Ashtonnak, az Európai Unió külügyi biztosának, amelyben készségét fejezte ki, hogy „új tárgyalásokat tartsanak nukleáris programjáról, konstruktív módon”. A levél nem a korábbi tárgyalások folytatásáról, hanem új tárgyalásokról beszél. A korábbiak tavaly januárban szakadtak meg Irán, valamint az ENSZ BT öt tagja és Németország között, miután a felek már a menetrendről sem tudtak megegyezni.

Egyelőre megy tovább az olaj Európába

Az iráni olajminisztérium tagadta az állami iráni média korábbi kijelentését, miszerint az Unió hat államába azonnali hatállyal le fogják állítani a nyersolaj-szállítást. Mint ismeretes, az EU valamennyi tagállama július elsejétől nem vesz iráni olajat, addig azonban – főleg Görög-, Olasz- és Spanyolországnak – szüksége van rá. Az angol nyelvű Press TV azt állította, nekik, valamint Franciaországnak, Hollandiának és Portugáliának nem adnak el további olajat. Több szakértő nem tartja meglepőnek, hogy ezt a fenyegetést visszavonták, hiszen Iránnak a koreai, a japán piac teljes kiesésével, a kínai rendelések 50 %-os csökkenésével és számos más kisebb állam olajvásárlása beszüntetésével már így is hatalmas exportpiacot veszített, amiből főként térségbeli legnagyobb ellenfele, Szaúd-Arábia profitál.

Több elemző arra mutat rá, hogy az egymásnak sorozatosan ellentmondó bejelentések, a különféle szervek egymást kioltó nyilatkozatai az országban eluralkodó káoszon kívül a politikai elit széttöredezettségét is bizonyítják. Nic Brown, a londoni Naxitis adásvételt kutató részlegének vezetője szerint „ott van a bevételekért felelős olajminisztérium, míg a kormány többi része politikai kijelentéseket próbál tenni. A nap végére bevételekre van szükségük, és függőek akkor maradnak az európaiaktól, ha az olajukat nem tudják elhelyezni máshol. Irán teljes mértékben az olajexportja bevételeitől függ”, közölte az elemző a Reutersszel.

Új generációs centrifugák

A nagy garral beharangozott nukleáris eredmények közt vannak az újfajta urániumdúsító centrifugák, valamint az a tény, hogy Irán sikeresen betöltötte az első hazai gyártású fűtőelemeket kutatóreaktorába, amely az import fűtőanyagok megvonása miatt hamarosan leállt volna. A fűtőanyagok sikeres előállítását és tesztjét még januárban jelentették be. Az állami televízióban élőben pózoló elnök személyesen töltötte be a hazai gyártású fűtőelemeket a teheráni kutatóreaktorba. Ez a reaktor rádióizotópokat állít elő orvosi és mezőgazdasági célokra.

Ahmedinedzsád „negyedik generációs” centrifugákról beszélt, amelyek az eddigieknél háromszor gyorsabban képesek urániumot dúsítani. Amennyiben ez így van, Irán sokkal gyorsabban halmozhat fel annyi dúsított urániumot, amellyel nemcsak elektromos energiát tud termelni, de továbbfinomítással nukleáris robbanást is képes előidézni.

Nem világos azonban, hogy a szigorú kereskedelmi szankciók sújtotta Irán miként képes ilyen fejlett technológiát ipari mennyiségben előállítani. Shannon Kile, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) kutatóintézet szakértője kételkedik a bejelentésekben. „Láttuk ezt már korábban is. Voltak effajta bejelentések, nagy leleplezések, aztán kiderült, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja. Én most is erre gyanakszom.”

Franciaország nagyszabású fenyegetésről beszél

Nem ködösítést lát az újabb teheráni bejelentésekben az országot korábban a nemzetközi diplomáciában sokáig védelmező Franciaország, amely szerint a legutóbbi iráni lépések azt demonstrálják, hogy a perzsa állam nem kíván együttműködni, nemzetközi kötelezettségeit pedig figyelmen kívül hagyja. Mindezzel nemcsak a régióban, de az egész világon a békét fenyegeti – állapította meg Romain Nadal külügyi szóvivő.

Oroszország azonban továbbra is kitart szövetségese mellett, bár nem annyira a tényeket tagadva, hanem inkább arra rámutatva, mi lesz akkor, ha Irán az atombomba mellé atomrobbanófejeket is képes lesz gyártani. Ugyanakkor Szergej Ribakov külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy a nyugati szankciók „zéró” hatással vannak az iráni atomprogramra.

Bangkokban is izrael diplomaták voltak a célpont

A thaiföldi rendőrség teljes erővel dolgozik az egy véletlen robbanás miatt kudarcba fulladt bangkoki merényletsorozat körülményeinek felderítésén. Prevpán Dhamapong rendőrtábornok nyilatkozata szerint kétséget kizáróan megállapították, hogy az iráni terroristák izraeli diplomatákat akartak megölni. Korábban az indiai Új-Delhiben végrehajtott merényletben egy izraeli diplomata felesége és sofőrje sebesült meg, a grúziai Tbilisziben pedig hasonló robbantásra kerükt volna sor, ezt azonban a biztonságiak meghiúsították.

Jichák Sochám, a bangkoki izreali nagykövet bejelentette: a történteket nem kívánja kommentálni, a nagykövetség pedig a megszokott rend szerint üzemel.

Irán az indiai merénylet kapcsán korábban azt állította, az izraeliek azt maguk csinálták maguknak; Bangkokban viszont a négy elkövetőből kettőt elfogtak. A két elfogott iránit Szaíd Morádi és Mohamed Kharzei néven azonosították, harmadik társuk, aki Malájziába próbált menekülni, Mászúd Szedághácáde névre hallgat. Őt a korábbi jelentésekkel ellentétben nem még Thaiföldön, hanem már Malájziában kapcsolták le, jelenleg is ott raboskodik, s egyelőre nem világos, kiadják-e Thaiföldnek, és ha igen, mikor. Rámli Juszef, a maláj szövetségi rendőrség főnöke szerint a terroristát a bangkoki incidenssel összefüggő terrortevékenység ügyében hallgatják ki.

Elfogatóparancs van érvényben a terrorbanda negyedik tagja, egy nő ellen, aki Leila Roháni néven bérelte azt a házat, ahol a robbanás bekövetkezett. Többen úgy vélik, sikerült elmenekülnie az országból.

„Ahonnan már nincs visszatérés”

Sziluán Sálom, Izrael amerikai látogatáson tartózkodó miniszterelnök-helyettese az ohiói Columbusban úgy nyilatkozott, ideje még keményebb szankciókat foganatosítani Iránnal szemben, mielőtt atomprogramja oda jut, „ahonnan már nincs visszatérés”. Sálom riportereknek nyilatkozott azt követően, hogy beszédet mondott az állam törvényhozásában.

Sálom szerint Irán addig folytatja atomprogramját, míg a világ nem tesz valamit ez ellen, mivel az irániak azt hiszik, a program „rezsimjük számára egy biztosítást jelent”. A politikus szerint a világ nem élhet együtt egy nukleáris fegyver kifejlesztésére képes Iránnal.

Nem elég erősek a bunkerrombolók

admin — Sun, 29 Jan 2012 17:48:43 +0000

Washington/Bécs/Teherán – Az Egyesült Államok úgy véli, a legnagyobb hatóerejű konvencionális bombája sem alkalmas az erődített földalatti iráni atomlétesítmények elpusztítására, állítja a Wall Street Journal, amely meg nem nevezett forrásokat idézve hozzáteszi: már folynak az erőfeszítések arra, hogy ezen a helyzeten változtassanak.

A Massive Ordnance Penetrator elnevezésű, 13,6 tonnás szuperbombát kimondottan arra tervezték, hogy nagy tömegű szikla és vasbeton alá rejtett iráni és észak-koreai katonai létesítményeket semmisítsen meg. A kezdeti tesztek tanúbizonysága szerint azonban a gigabombák nem lesznek elegendőek a különlegesen erődített iráni létesítmények elpusztításához.

A bombák nem kielégítő mivoltáról a Pentagon titkos jelentést küldött a Kongresszusnak, újabb összegeket kérve a fegyver továbbfejlesztéséhez, állítja a Wall Street Journal. A védelmi minisztérium eddig 330 milliót költött összesen húsz gigabombára, amelyeket a Boeing épít. A Pentagonnak további 82 millióra lenne szüksége.

A Wall Street Journal értesüléseit Leon Panetta védelmi miniszter megerősítette.

Irán eközben szinte baráti légkörben fogadta az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynöksége (IAEA) küldöttségét, amelyet a szervezet kettes számú embere, Herman Nackaerts vezet. Noha a háromnapos látogatásra olyan időszakban kerül sor, amikor rendkívül feszült a viszony a Nyugat és Irán között, egyelőre több megnyilvánulásból az világlik ki, hogy Teherán nem zárkózik el az együttműködéstől azzal a szervezettel, amely tavaly novemberben hozta nyilvánosságra, hogy az iszlamista ország bizonyosan atomfegyver előállításán dolgozik.

A Mehr hírügynökség az Etiópiában tartózkodó Ali Akbár Szálehi külügyminisztert idézte, aki kijelentette, rendkívül optimistán tekint a delegáció látogatása elé, és hazája valamennyi kérdésre kielégítő választ fog adni. Valamivel barátságtalanabb hangot ütött meg Ali Laridzsáni házelnök, aki azt állította, az IAEA tesztje lesz ez a látogatás, és ha a csapat „profinak” minősül, akár a további együttműködésnek sincs akadálya.

Miután az Európai Unió huszonhét tagállama megegyezett abban, hogy július elsejétől nem vásárol iráni olajat, várható volt, hogy Irán elébe megy ennek a döntésnek, és azonnali hatállyal leállítja az Európába irányuló exportját. Ez nem történt meg; az iráni törvényhozásnak ma, vasárnap kellett volna a lépésről szavaznia, de a szavazást elhalasztották – sőt, Imád Hosszeini, a Mádzslísz energetikai bizottságának szóvivője azt állította, nem is létezett ilyen törvénytervezet, tehát azt soha be sem is nyújthatták a parlamentnek.

Ez még nem jelenti azt, hogy Irán lemondott az ellene irányuló embargó azonnali visszafordításáról; a habozás feltehetően annak köszönhető, hogy az ország vezetői nem biztosak abban, a jelenlegi helyzetben miként viselné az olajexport-alapú gazdaság az azonnali veszteséget. Lehetőséget látnak azonban abban, hogy megzsarolják az egyik leggyengébb láncszemnek tűnő Olaszországot, amelynek nemzeti olajtársaságának, az ENI-nek 1,4-1,5 milliárd dollárra becsült kintlévősége van Iránban még tíz évvel ezelőtt végrehajtott fejlesztésekből.