A hatalom laboratóriuma elnevezésű új kiállítást, amely a csehszlovákiai szocialista rendszer legsötétebb időszakába, a múlt század ötvenes évei elejének nyomasztó légkörébe kalauzolja el a látogatót, szombaton nyitották meg az emlékhelyen, amely előtt Jan Zizka huszita hadvezér hatalmas lovas szobra áll.

A nevezetes laboratóriumot szovjet segítséggel 1953-ban alakították ki az emlékmű pincehelyiségeiben, amikor a korabeli csehszlovák kommunista vezetés úgy döntött, hogy a moszkvai Lenin-mauzóleum mintájára a Vítkov-hegyi nemzeti emlékhelyet mauzóleummá alakítják át, s az elhunyt Gottwald bebalzsamozott holttestét ott kiállítják. Az új tárlat része lesz a Cseh- és csehszlovák államiság útkereszteződései nevű állandó kiállításnak.

„Rekonstruáltuk a korabeli helyzetet. Szeretnénk rámutatni arra, hogy élt vissza a kommunista propaganda az emlékművel, milyen volt az első ’munkáselnök’ és az akkori személyi kultusz, amelynek keretében a mauzóleumot létrehozták”, mondta Michal Lukes, a cseh nemzeti múzeum igazgatója újságíróknak.

A kiállítás keretében a látogatók megismerkedhetnek a mauzóleum műszaki hátterével, amely a bebalzsamozott holttest karbantartásához volt nélkülözhetetlen. A tárlat keretében korabeli tárgyakon, fényképeken, film- és hangfelvételeken megelevenedik Klement Gottwald személyisége, az akkori Csehszlovákia hangulata, és a kor történelmi összefüggései, háttere.

Gottwald bebalzsamozott holtteste 1953-tól 1962-ig volt látható a Vítkov-hegyi emlékműben. A kommunista pártvezér 1958-ig kék csehszlovák tábornoki egyenruhában, majd 1958-tól civil öltönyben volt látható. Az üvegkoporsó szintén része a most megnyílt tárlatnak. Miután Gottwald mumifikált holtteste bomlásnak indult, azt a pártvezetés döntése alapján elhamvasztották.

A Vítkov-hegyi Nemzeti Emlékművet még a két világháború közti időszakban építették, majd 1950-ben Zizka-szoborral egészítették ki. Eredetileg egyebek között a csehszlovák külföldi légiókról lett volna ott egy állandó kiállítás, illetve ünnepi rendezvények. A 2. világháború utáni szocialista rendszerben a csehszlovákiai munkásmozgalom pantheonjává alakították át.

Az 1989-es rendszerváltás után hosszú évekig vita volt további sorsáról. Végül a Prága egyik jelképének számító épületet a cseh nemzeti múzeum kapta meg, amely fokozatosan a nemzet múltját bemutató tárlatot alakít ki az emlékhelyen.

A halk szavú, mindig mosolygós és mindig rendíthetetlen Hável 1936. október 5-én született Prágában, jómódú családban, amelynek minden vagyonát elvették 1948 után a kommunisták, Hável mint osztályidegen sokáig csak alapoktatásban részesülhetett; csak később, a rendszer enyhülése után tanulhatott tovább esti iskolában; a színházi életben dramaturgként kezdte pályafutását.

Politikai pályája 1977-ben kezdődött, amikor számos más csehszlovák íróval, művésszel és közéleti személyiséggel együtt aláírta az emberi jogok tiszteletben tartását megkövetelő Charta–77-et. A bátor tett felhívta a Nyugat figyelmét a Gustáv Husák bolsevista helytartó által uralt ország emberjogi állapotaira.

Hávelt sorozatban vegzálta az állambiztonság, többször letartóztatták, négyszer bebörtönözték, műveit indexre tették, drámáit betiltották – elhallgattatni, megtörni azonban sohasem tudták; feleségének a börtönből írt levelei drámái mellett a legismertebb munkái lettek. Ő találta ki a közép-kelet-európai állapotok jellemzésére az Abszurdisztán szót, ami napjainkra Magyarország második, nemhivatalos neve lett.

Csehszlovákiában 1988 augusztusában az ellenzék megemlékezett a Prágai Tavasz eltiprásának huszadik évfordulójáról; ekkoriban már látszott, hogy a meghurcolt író komoly szerepet játszik a küszöbön álló demokratikus átalakításban. Fiatalok ezrei vonultak fel Hável és az ország első elnöke, Tomas Masaryk nevét kántálva. Az írót 1989 januárjában ismét letartóztatták, amivel utcai demonstrációk sorozatát provokálták ki, és végső soron a csehszlovák kommunista rendszer bukását okozták.

Václav Hável májusban szabadult; novemberben ledőlt a Berlini Fal; nyolc nappal később a csehszlovák kommunista rendőrség prágai diákok több ezres tüntetését verte szét brutálisan. Negyvennyolc órán belül széles összefogással új ellenzéki mozgalom vitt immát százezreket az utcákra. A rezsim három hét után összeomlott; a szovjet hadsereg kivonulása után nem sokkal már a Rolling Stones koncertezett Prágában, ekkor született az angol nyelvű cseh poén: „The tanks are rolling out — the Stones are rolling in” – azaz: kigördülnek a tankok, begördül a Stones.

Václav Hávelt 1989. december 29-én választotta meg az ország elnökének a még mindig kommunista parlament. Az író két év múlva lemondott, mert felelősnek tartotta magát azért, hogy az ország nem akart egyben maradni, a szlovákok önálló államot akartak. Így ő lett a posztszovjet éra első és utolsó csehszlovák köztársasági elnöke. Népszerűsége azonban töretlen maradt, így ő lett az új Cseh Köztársaság első elnöke is.

1996 januárjában rákban meghalt első felesége, Olga; decemberben a láncdohányos Hávelen végrehajtott műtét során jobb tüdeje elrákosodott egyharmadát kellett eltávolítani. Ekkor végre letette a cigarettát és feleségül vette a nála húsz évvel fiatalabb Dagmar Veskrnova színésznőt.

Vasárnap reggel, otthonában hunyt el, hetvenöt évesen. Több alkalommal jelölték Nobel-békedíjra, de soha nem kapta meg.