A sajtóból értesültünk arról, hogy Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár a minap bejelentette, hogy közkívánatra a „nemzeti konzervatív irodalom” is helyt kap az alaptantervben, s hogy a meghatározó tartalomszabályozási dokumentumban ezen irányzat képviselőiként Szabó Dezső, Nyírő József és Wass Albert is „nevesítve” lesz – egy olyan listában, ahol eddig csak konszenzust élvező szerzők szerepeltek.

1. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai nyomásra olyan szerzők kerüljenek bele a Nemzeti alaptantervbe, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. A nemzeti alaptanterv és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének.

2. A nevezett írók nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok (amúgy ez politikai és nem irodalomtörténeti kategória). Szabó Dezső és Nyírő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervatívnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag.

3. Szabó Dezső más nagyságrendbe tartozik, mint a másik két szerző, de a NAT-ban való szerepeltetését önmagában ez sem indokolja, hisz sok más jelentős, de ellentmondásos teljesítményű tehetség neve sem fordul elő a dokumentumban.

4. Wass Albert – néhány korai művétől eltekintve – inkább népszerű lektűríró, ekként helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a nemzeti alaptantervben.

5. A három írót – erdélyiségükön kívül ¬– csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeletetésükre. Az erdélyi irodalom egyébként Tamási Áron, Dsida Jenő, Székely János és Sütő András alkotásai révén a Nemzeti alaptantervben a fenti szerzők nélkül is erőteljesen jelen van.

Budapest, 2012. május 16. a Magyartanárok Egyesületének választmánya

Ha valaki már nem emlékezne rá, a kilencvenes években ő volt az a liberális szociológus, aki az akkori jobboldali gyűlöletkeltők ellen a „Tégy a gyűlölet” ellen mozgalmat elindította.

A gyűlöletkeltők mai utódai nyilván nem szívesen gondolnak erre a ténykedésére. Azért, hogy nekik se legyen könnyebb, emlékeztetnénk őket erre. Merthogy rátaláltunk egy idézetre, 1995-ből. Az interjút, amelyből az idézett mondatok valók, a Kurír című újság egykori munkatársa, a fiatalon meghalt V. Polgár Judith készítette.

„Ha azt kérdeznék, hogy mit szeretnék, egyáltalán nem a pénz jut az eszembe. Elsősorban azt szeretném, hogy az anyukám nagyon sokáig és nagyon jól éljen. Szeretném, ha a könyveimet sikerülne úgy befejezni, ahogy terveztem. Azt szeretném, ha a jobboldal eltűnne. Persze mindezekért nagyon sokat tettem és teszek.”

(Hegedűs Zsuzsa szociológus, Orbán Viktor főtanácsadója. Az interjút V. Polgár Judith készítette. Szeressük-e a gazdagokat? AB OVO Kiadó, 1995. p. 100-101.)

Tájékoztatása szerint a képviselők a szerdai, rendkívüli testületi ülésen egyhangú döntést hoztak. Eszerint a jelenlegi Szabadság tér egy részét kitevő fás, füves területet nevezik el a kormányzóról – ez lesz a Horthy Miklós park -, míg a tér peremén futó részt Szabadság útnak nevezik.

A tér mentén lévő közintézmények (iskola, polgármesteri hivatal, művelődési központ) címében a Szabadság út szerepel majd, és a zöldterület köré sem helyeznek ki Horthy Miklós feliratú táblákat, vagyis mindkét “tábor” óhaját figyelembe vették – magyarázta az alpolgármester. Hozzátette: névadó ceremóniát sem tartanak.

A névadás elleni, május 9-i demonstráció főszervezője, Tóth Mátyás szerint a főtér egy részének átkeresztelése ugyanúgy elfogadhatatlan a város lakosságának többsége, illetve a civil szervezetek számára, mint ahogy elfogadhatatlan volt az eredeti elképzelés. A döntésre reagálva azt mondta: nem zárják ki az újabb demonstráció szervezését, és helyi népszavazást is kezdeményeznek, mert nem szeretnék, hogy a leendő Horthy park egyenruhába öltözött emberek gyülekező- és sétahelyévé váljon.

“Egy vitatott személyiségről nem illik közterületet elnevezni mindaddig, amíg e személyiség körüli ellentmondások nem tisztázódnak egyértelműen” – mondta Tóth Mátyás. Közlése szerint az aláírásgyűjtésről – amelyet a helyi MSZP, a Demokratikus Koalíció és a KIGYE támogat – hamarosan egyeztetnek a városban működő többi párttal és civil szervezettel.

Május 9-én csendes demonstrációt tartottak a Szabadság téren az ellen tiltakozva, hogy a képviselő-testület a lakosság megkérdezése nélkül döntött a főtér átnevezéséről.

A 11 fős képviselő-testület az április 23-i ülésén döntött a tér átnevezéséről tíz igennel és egy tartózkodással.

A képviselő, aki kedden a megye három településére, Bánkútra, Pusztaottlakára és Medgyesegyházára látogatott, úgy fogalmazott, hogy a program résztvevői gyakorlatilag “rabszolgasorban” élnek.

Szél Bernadett elmondta, egy pusztaottlakai párttagjuk hívta fel a figyelmüket a helyzetre. A politikus közölte: a helyiek állítása szerint a program résztvevői Simonka György pusztaottlakai polgármester, fideszes országgyűlési képviselő földjein dolgoznak.

Az ellenzéki képviselő elmondta, szerette volna látni a helyi agrár Start-közmunkaprogram pályázatát és szerződéseit, a pusztaottlakai önkormányzattól pedig azt akarta megtudni, hogy kinek a földjein folyik a közmunka. Hangsúlyozta, hogy írásbeli, illetve a helyszínen, a település önkormányzatában is megismételt kérése ellenére megtagadták tőle az adatok átadását.

Helyszíni látogatását követően Szél Bernadett szívbemarkolónak nevezte, hogy a közmunkaprogram résztvevői – állítása szerint – gyakorlatilag “rabszolgasorban” élnek. Mint mondta, rosszak a higiénés körülmények, a földeken dolgozók nem kapnak folyadékot, ezért vegyszeres vizet kénytelenek inni.

Hozzátette, a program résztvevőit nem írják ki táppénzre, helyette úgynevezett “lábadozásra” teszik őket, ami azt jelenti, hogy a betegség miatt otthon töltött időt a program lejárta után még le kell dolgozniuk.

Hangsúlyozta, hogy a résztvevők egy része betegségei miatt alkalmatlan a megerőltető munkára. Elmondta, hogy beszámoltak neki egy olyan nőről is, aki a munka közben lett rosszul, de nem szállították orvoshoz. Ehelyett megváratták vele a műszak végét, de akkor is csak a faluba vitték vissza.

Általánosnak nevezte, hogy a közmunkásokat “félelemben tartják”. Hozzátette, négyszemközt többen is elmondták neki: azzal fenyegetik őket, hogy ha kilépnek a közmunkaprogramból, akkor segélyt sem fognak kapni.

Arról is beszámoltak neki, hogy kötelező bankszámlát nyitniuk, de a nekik járó 47 ezer helyett csak havi 44 ezer néhányszáz forint jut el hozzájuk – mondta a politikus.

Szél Bernadett közölte, nem tartja egyedinek a jelenséget, mert kapott hasonló megkeresést máshol dolgozó emberektől is.

A képviselő egy a helyszínen forgatott filmet is levetített, amiben egy helybeli nő, illetve két férfi támasztotta alá a képviselő által elmondottakat. A felvételeken az egyik férfinek csak a sziluettjét mutatták.

Az elmúlt öt évhez képest nőtt azoknak az aránya, akik szerint egyetlen menedékkérőt sem kellene beengedni Magyarországra; idén márciusban tíz felnőtt magyarból már négyen számítottak nyíltan idegenellenesnek.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet a kilencvenes évek eleje óta évi rendszerességgel vizsgálja a magyar társadalom külföldiekkel, ezen belül a menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdjét. Az idegenellenesség vizsgálatában összegyűjtött adatsor idei alakulása azt mutatja, hogy tavalyhoz, illetve az elmúlt évekhez képest nőtt a nyíltan idegenellenesek aránya és ezzel párhuzamosan csökkent azoké, akik mérlegelnék, milyen nemzetiségű menedékkérőt kellene beengedni az országba.

2012 márciusában a felnőtt lakosság 40 százaléka választotta azt az “idegenellenesnek tekinthető állítást”, hogy az országba menedékkérő “be ne tehesse a lábát”, az elmúlt öt évben tapasztalt 29-32 százalék közötti aránnyal szemben.

A Tárki szerint idén a megkérdezettek 11 százaléka tekinthető idegenbarátnak: “akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni”. A megkérdezettek 49 százaléka mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. E csoport aránya az utóbbi öt évben 60 százalék körül mozgott.

Az idegenellenességet vizsgálva az egyes társadalmi csoportok körében a kutatók azt tapasztalták, hogy az átlagnál nagyobb az idegenellenesség a nemszavazók, a külföldi munkát tervezők, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, a közüzemi díjhátralékot felhalmozók, a közép-dunántúliak, a romák, illetve a Jobbik szavazóinak körében.

A dél-borsodi Ároktő 1200 lakosú, halmozottan hátrányos település, az önkormányzat az elmúlt évben is pályázott az alapítványhoz, amely akkor tyúkokat, előnevelt csirkéket juttatott el a rászorultaknak.

Hegedűs Zsuzsa, az alapítvány kuratóriumának elnöke a helyszínen újságíróknak azt mondta: idén 660 malacot osztanak szét, de a rászorulók leginkább tyúkot, csirkét kérnek, az apró állat szaporább, ráadásul a tojást is felhasználják.

Programjukban az idén 12 ezer 521 család vesz részt a 47 hazai leghátrányosabb kistérség 5 ezer lakosnál kisebb településeiről. A tavalyi családokkal együtt összesen 28 ezer rászoruló család kap, illetve kapott ebben az évben vetőmagot, tyúkot, napos és előnevelt csirkét, valamint malacot az alapítványtól. Eddig összesen 10 ezer tyúkot, 200 ezer előnevelt csirkét, 50 ezer napos kacsát és ezer malacot adtak át.

A malacok szétosztása után derült ki Ároktőn, hogy a 40 állatból 9 a listán nem szereplő családokhoz került. “Ilyen incidens sem tavaly, sem idén egyszer sem fordult elő, ez annak köszönhető, hogy az önkormányzatok mindig biztosítottak legalább kettő vagy három dolgozót, akik jelen voltak az átadásnál és figyelemmel kísérték, hogy azok a családok kapják meg az állatokat, akik a listán szerepelnek” – mondta Hegedűs Zsuzsa. Hozzátette: erre azért van szükség, mert az osztást végző önkéntesek nem ismerik a helyieket.

Mint írta, az Ároktőn történtek teljes felelőssége az önkormányzatot terheli, elvárják a polgármestertől, hogy személyesen kérjen elnézést a családoktól és az osztást végző önkéntesektől. A közlemény szerint a 9 érintett család a későbbiekben kapja meg a malacot.

Ezt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi stabilitási terület vezetője mondta azon a konferencián, amelyet a Hitel nélkül gazdasági növekedés? címmel rendezett meg a jegybank és a Magyar Közgazdasági Társaság.

Arról is szólt, hogy az elmúlt két évben már jelentős külföldi forrásokat vontak ki Magyarországról, 2010-ben ennek összege 1.700 milliárd forint, 2011-ben pedig 1.800 milliárd forint volt, amely együttesen mintegy 12 milliárd eurót jelentett a két év alatt.

A forráskivonásban szerepet játszott Nagy Márton szerint az is, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék az úgynevezett hitel/betét-arányokat, amit 2014-re az MNB átlagosan 110-es mutatóra vár az európai pénzintézeti csoportokat tekintve.

A jövőben a hazai bankoknak is meg kell találniuk azokat a módszereket, amelyek alapján a még a gazdaságban lévő készpénzt vagy banki betétekbe, vagy állampapírokba vonhatják be. A jegybank számításai szerint ma Magyarországon mintegy 2.900 milliárd forint készpénz van kint, ebből hozzávetőleg 500 milliárd forint a vállalkozásoknál, 2.400 milliárd a lakosságnál.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint számos okra vezethető vissza, hogy miért nem, vagy csak alig hiteleznek a bankok a magyar pénzpiacon.

Ez részben abból fakad, hogy jelentősen lecsökkent a kockázatvállalási hajlandóságuk és egyes iparágakat, mint hitelezési célpontokat, “tiltottá” nyilvánítottak a bankok tulajdonosai.

A jövő az lehet a magyarországi pénzintézetek számára is, hogy helyi forrásokra támaszkodnak, mivel napjainkban már nem állnak rendelkezésre olcsó külföldi források a számukra – húzta alá az elemző.

Kiemelte: azzal egyelőre nem kell számolni, hogy kivonulnának a magyarországi pénzpiacról jelentősebb hitelintézetek, eddig csak kisbankok vonultak ki az országból, de a nagyobb hitelintézeteknél is jelentős költségmegtakarítás várható.

Elmondta: az utóbbi két-három évben nagyarányú létszámleépítés történt a hazai bankszektorban, hozzávetőleg mintegy 3.000 banki dolgozót bocsátottak el, és jelentős méreteket öltöttek a fiókbezárások, illetve a bankon belüli átszervezés, vagy a munkafolyamatok kiszervezése.

Török Zoltán rámutatott: a következő két-három évben nem várható, hogy a hazai bankszektorban a hitelezés jelentősebben megugrana, sokkal alacsonyabb lesz a mainál a bankok hitel/betét-mutatója, és emiatt a bankok részéről nem, vagy csak kis mértékben várható a gazdasági növekedés támogatása. Ezért igen szerény növekedéssel lehet számolni az országban a következő években – emelte ki.

Budapest – Iványi Gábor lódításon kapta Németh Sándor újságját. A Hit Gyülekezetéhez tartozó Hetek hamis tényeket állított azokról a kisegyházokról, köztük Iványi Gábor egyházáról is. Az alábbiakban közöljük Iványi Gábor helyreigazítási kérelmét. Könnyen lehet, hogy a szöveg csak nálunk jelenhet meg.

.

MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIUMI  TESTVÉRKÖZÖSSÉG

Elnök

Németh Sándor alapító főszerkesztő úrnak

hetek

Országos Közéleti Hetilap

hetek@hetek.hu

1103 Budapest, Gyömrői út 63.

Tisztelt Főszerkesztő úr!

Mivel munkatársunk, Moldova Ágnes többszöri megkeresésére sem Ön, sem lapjuk nem reagált, ezért kénytelen vagyok felszólítani, hogy a ’hetek’ 2012. április 20-i számának 15. oldalán ’Kerülőút’ (az online változatban ’Ernyőszervezetbe tömörülnek az elutasított kisegyházak’ alcímmel) megjelent, (Munkatársunktól) aláírással közölt, több ponton valótlan állítást tartalmazó írásukat a felszólításom kézhezvétele után megjelenő következő lapszámukban helyreigazítani szíveskedjék.

Semmilyen részletében nem felel meg a valóságnak velünk kapcsolatban az „Úgy tudjuk, az érintettek több egyházat is megkerestek azzal az ötlettel, hogy szervezetileg betagozódnának hozzájuk. Végül a Magyar Pünkösdi Egyháznál (MPE) találtak nyitott kapukra (…). A jelentkezők felvétele nem automatikus, információink szerint több közösség is fennakadt az egyház „szűrőjén”. Úgy tudjuk, köztük volt az Iványi Gábor-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösség, amelynek kiterjedt intézményrendszerét nem tudták fogadni a pünkösdiek. Eleshet a lehetőségtől a Budapesti Autonóm Gyülekezet is, mégpedig – értesüléseink szerint – politikai tevékenysége és a pünkösdi-karizmatikus Hit Gyülekezete irányába folyamatosan tanúsított ellenséges magatartása miatt.”

Egyrészt nem létezik „Iványi Gábor-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösség”. A Kádár-rendszer egyházüldöző politikája nyomán az 1970-es években a Magyarországi Metodista Egyházból kirekesztett metodistákból alakult, és 1981-ben elismert, kényszerből megalapított új egyházunk neve Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Másrészt a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, vagy én magam, sem bel-, sem külföldön nem fordultunk egyetlen egyházhoz, vallási közösséghez sem azzal, „hogy szervezetileg betagozódnánk hozzájuk”. Becsületünket és jó hírnevünket sértő cikkük ’Kerülőút’ címe is, mely a tartalommal összhangban azt sugallja, hogy míg Önök, mint az egyházi törvény mellékletében felsorolt egyház egyenes ágon tarthatták meg egyházi státuszukat, mások kerülő úton próbálják ezt a (sejtetésük szerint esetükben vitatható) jogot megkaparintani. Ugyancsak sértő az online változat lekicsinylő „elutasított kisegyházak” megjelölés, az immár nyilván a történelmi nagyegyház pózában tetszelgő Hit Gyülekezete szájából. Munkatársunk telefonon megkereste Pataky Albert urat, az MPE elnökét (úgy emlékszem, személyesen soha nem találkoztam ezzel az úrral, és semmiféle közös ügyünk nem volt sem vele, sem munkatársaival soha), aki határozottan megerősítette, hogy sem tőlünk nem kereste őket egyházi vagy más ügyben senki, de közülük sem nyilatkozott senki a ’hetek’ című hetilapnak. Azt hiszem, nem csupán sajtóetikai kérdés, hogy Önök sem a Pünkösdi Egyházat (bízom benne, hogy Pataky úr is kérni fogja a helyreigazítást az Önök lapjának hamis állításaival kapcsolatban), sem bennünket nem kerestek meg állításaik igazságtartalmával kapcsolatban. 2Mózes 23,1 szerint: „Hazug hírt ne hordj; ne fogj kezet a gonosszal, hogy hamis tanú ne légy”, ellenkező esetben könnyen azok közé kerülhet bárki, akikről Pál (2Timótheus 3,5.8) azt írja, hogy náluk „megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld. Mert ezek …a hitre nézve nem becsületes emberek.”

Nemcsak az hamis és valótlan, hogy megpróbáltunk volna bekéredzkedni a Pünkösdi Egyház szárnyai alá. Kijelentem, hogy azoktól a tárgyalásokra való meghívásoktól (pl. Evangéliumi Aliansz, HN Adventista Egyház, stb.) is tartózkodtam, ahol a szervezők megpróbálták igazolni (a Hit Gyülekezetéhez hasonlóan), hogy a jelenleg regnáló kormánypártoknak „joguk” vagy indokuk lett volna az új egyházi törvény erőszakkal való keresztülviteléhez. És nem vettem komolyan azokat az úgynevezett „kiállásokat” (Baptista Egyház, Hit Gyülekezete, stb.), melyek egyszerre igazolták a hamis és erőszakos törvény létjogosultságát (élvezve annak hasznait), ugyanakkor megpróbálták magukat a vallásszabadság maradéktalanul elkötelezett híveiként is feltüntetni.

Végül néhány szó a „szűrőről”. Világos, hogy ha semmiféle kéréssel nem kerestük meg a Magyar Pünkösdi Egyházat, nem is akadhattunk fenn a szűrőjükön. (Csak zárójelek közt jegyzem meg, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezettel kapcsolatos megjegyzésük is árulkodó és hamis, és annyi köze van az igazsághoz, hogy a Hit Gyülekezete elismerése után Németh úrnak az ATV-ben tett elfogadhatatlan nyilatkozatára 2011. július 19-én írt levelemben kértem Önt, hogy a méltatlan helyzetbe került pünkösdi-karizmatikus közösségeknek – köztük a Budapesti Autonóm Gyülekezetnek is – az Evangélium intelmei alapján kínáljanak átmenetileg védelmet.) Ön ez elől szóban határozottan elzárkózott. Sem a Pünkösdi Egyház, még kevésbé a magyar parlament, (netán az Önök) kezében nincs „szűrő”, melyet sorsunk alakítása ügyében felsőbb felhatalmazásra rázogathatnának. Meggyőződésem, hogy aktuálisak Jézus Péternek mondott szavai (Lukács 22,31): „…ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát…” Hogy ezen a valódi „szűrőn” melyikünk akad fenn, vagy hullik ki, ez nemcsak a zavaros magyar történelem, hanem a Krisztus ítélőszéke előtti elkerülhetetlen megmérettetésünk kérdése is.

Tisztelt Főszerkesztő úr!
A cikkben a személyemre és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségre vonatkozóan közölt valótlan tényállításokra, valamint az ezáltal keltett hamis látszatra tekintettel kérem, hogy a ’hetek’ című újságban (a nyomtatott és az online változatban is) a jelen levelem kézhezvételétől számított lehető legrövidebb időn belül, az eredeti cikkel azonos helyen és betűmérettel szíveskedjenek közzétenni az alábbi helyreigazító közleményt:
„Lapunk 2012. április 20-i számában Iványi Gáborra, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökére vonatkozóan valótlanul állítottuk, hogy több egyházat is megkeresett azzal a szándékkal, hogy szervezetileg betagozódna hozzájuk, végül a Magyar Pünkösdi Egyháznál talált nyitott kapukra, de az előzetes szűrőn – kiterjedt intézményrendszere miatt – fennakadt. Állításunkkal ellentétben a valóság az, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és annak elnöke egyetlen egyházat sem keresett meg az átmeneti betagozódás vagy más segítségkérés szándékával, továbbá az új egyházi törvény elfogadása előtt és azt követően is egyértelműen kizárta az új törvény legitimálásának és támogatásának lehetőségét, és számos fórumon tiltakozott a meggyőződésük szerint alkotmánysértő és a vonatkozó nemzetközi normákkal is ellentétes jogszabály ellen. Valós tény továbbá az is, hogy miután a Magyar Pünkösdi Egyházhoz Iványi Gábor csatlakozási kérelmet nem adott be, az általa képviselt Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nyilvánvalóan nem is akadhatott fenn semmilyen előzetes szűrőn. A valótlan, egyúttal sérelmes állítások miatt Iványi Gábortól és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől bocsánatot kérünk.”

A további jogvita elkerülése érdekében nyomatékosan kérem Önt a fenti közleménynek a törvényes határidőben történő megjelentetésére (a valótlanságokat állító cikkel azonos módon, helyen és nagyságrendben), melynek elmaradása esetén haladéktalanul sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményezek a ’hetek’ szerkesztőségével szemben.

Budapest, 2012. május 15.

Üdvözlettel:

Iványi Gábor

a szabad egyházakat üldöző jelenlegi magyar parlament és kormány által egyesületi sorba kényszerített Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke

A lényeg mindenesetre az, hogy a két kisegyházi lelkész közel hasonló pályát futott be. A diktatúra üldözöttjeként az SZDSZ támogatója lett, amely leginkább képviselte a felvilágosodás liberális értékeit az egyházpolitikában is. Iványi Gábor maga is SZDSZ-képviselő lett, Németh Sándor pedig két képviselői helyet kapott a párttól a támogatásért cserébe, amely helyeket Németh Sándor Hack Péterrel és Mészáros Istvánnal töltött be. Mindkét kisegyház célpontja volt a szektakampányoknak és az Antall-féle keresztény-nemzeti restaurációs kísérletnek. A Hit Gyülekezetét ennek során sokkal több támadás érte, amelynek a római birodalomig visszavezethető teológiai és történelmi okai vannak. Egy pneumatikus keresztény egyház, amely nem evilágot tekinti elsősorban saját országának, mindig is az államhatalom bizalmatlanságát és üldözését élvezte. Ezt az üldözést pedig leginkább a Bibliától elszakadt, névlegesen keresztény katolikus egyház gerjesztette. Ezúttal is így volt, és Iványi Gábor éveken át elvszerűen védte a kisegyházak jogait, köztük kiállt a Hit Gyülekezete mellett is. Annak ellenére, hogy személyesen Németh Sándorral nem volt mindig súrlódásmentes a testvéri együttműködés. Iványi Gábor mindig a vallásszabadság védelmének frontvonalában állt, itt jegyezzük meg, hogy leginkább Vankó Zsuzsával, a Keresztény Advent Közösség teológusával karöltve. Németh Sándor pedig csak addig, amíg őket üldözték.

A Hit Gyülekezete, mint üldözött kisegyház, a leghaladóbb emberi jogi elveket vallotta és képviselte. A demokrácia egyik legerősebb támasza volt, minden olyan morális bukfenccel és hajtűkanyarral együtt, amelyek mindig benne voltak Németh Sándor természetében. Tartott ez addig, amíg meg nem jelent a Népszabadságban, hogy kiegyezett egymással a Hit Gyülekezete és a Fidesz. Addig a napig egy sokkal demokratikusabb egyházi törvény tervezetéről azt írta a Hit Gyülekezete újságja, hogy az egyházüldözés, inkvizíció, és a holokauszttal vont ízléstelen párhuzamot, amikor azt mondta, hogy ez az egyházpolitikai „végső megoldás”. Ezzel csak addig volt baja Németh Sándornak, amíg a Fidesszel kötött kiegyezése kapcsán meg nem nyugtatták, hogy a diszkrimináció őket nem érinti. Amikor a Fidesz ennél sokkal durvább egyházi törvényt elfogadott, amelynek kedvezményezettje lett az a Hit Gyülekezete is, akkor a Hit Gyülekezete a törvény csinosítgatásán dolgozott. Korábban  ugyanez a Fidesz – nem minden ok nélkül – elnyomó, diktatórikus és családellenes szektának nevezte őket. De a paktum után Németh Sándor hangot váltott. Az inkvizíció helyett arról kezdett el beszélni, hogy az ő gyülekezete megérdemli, amit kap. Társadalmi megbecsülése és elfogadottsága mennyire megnőtt, és az érdemeik alapján okkal kerülnek az „elit klubba”. Ez a Hit Gyülekezete által kitalált és meghonosított kifejezés azokra az egyházakra, akik államegyházi státuszt kaptak, míg másokat betiltottak. Németh Sándor felfogása megváltozott a vallásszabadságról és az emberi jogokról, amikor nem az üldözöttek, hanem az üldözők közé kerülhetett. Hack Péter azt nyilatkozta, hogy a vallásszabadságról szóló törvény betöltötte történelmi küldetését. Mondhatta volna azt is a jogász úr, hogy a demokrácia betöltötte történelmi szerepét, mehet a levesbe. Utólag kár bármit is belemagyarázni, telenyilatkozták a sajtót, hogy verseny van, és ebben a versenyben ők helytálltak. Álljanak helyt azok is, akiknek amúgy nem versenyben, hanem alanyi jogon járna az egyházi státusz. Még pontosabban: az alanyi jogon elnyert státuszukat senki nem vehette volna el, ha nem követtek el semmiféle törvénysértést, és a bíróság őket ebben nem ítélte el. Kerestem a fényképeken Németh Sándort, hogy melyik kisegyház mellett ment el tüntetni a janicsárjaival, hányszor jelent meg a Dankó utcában, de nem találtam.

Németh Sándor és Iványi Gábor életútja itt kettévált. Iványi Gábor maradt az, aki volt. Elvhű demokrata, az emberi jogok és az emberi méltóság védelmezője. Németh Sándor pedig megtagadva korábbi önmagát, korábbi elveit, megtagadva a Bibliát, átállt a katolikus egyház és a Fidesz oldalára, napi kapcsolatot tartva Orbán Viktor és Semjén Zsolt embereivel, esetenként velük. Ugyanazt a pályát futotta be, amit a Fidesz, amely liberális pártból kódoltan fasiszta és náci szellemiségű párt lett. A Fidesz és a Hit Gyülekezete kompatibilitása több szempontból is kézenfekvő. Aki látta Orbán Viktort, azt látta Németh Sándort, és viszont. Mindkét cég tekintélyelvű diktatúra, amely elnyomásra, valamint a „kolbász és ostor” vezetési módszerére épül. Lenézi az embereket, és megvan győződve arról, hogy maguktól csak bolyonganának a világban, ha nem lenne egy erős kezű vezető, aki megmondja, hogy aznap milyen zoknit vegyenek fel. Emellett Orbán református létére a katolikus egyház társadalomfilozófiáját vette át és valósítja meg. Németh Sándor ugyancsak visszatért katolikus gyökereihez, és lemásolja a pápaságot. Amikor már állami iskolákat kebeleznek be állami pénzen államegyházi státuszban, akkor már a középkori Róma és a modern pápaság legjobb hagyományait folytatják. Németh Sándor akár vissza is térhetne az egyháza kebelébe, ha nem kellene átadnia a tetemes vagyont, amit összeszedett, és ami most már a sajátja. Ha rátekintünk erre a sikeres pályafutásra, akkor azt látjuk, hogy egy volt katolikus teológus rájött arra, hogy egyházában nem a Bibliát követik, és semmi közük ahhoz az egyházhoz, amit Jézus Krisztus az emberek újjászületésére alapított. Megértette, hogy ezt az egyházat az ördög azért tartja fenn, hogy az embereket abba a hamis illúzióba ringassa, hogy az üdvösségük szempontjából biztonságos helyen vannak. Nem tudják, hogy fogságba kerültek. Erre megalapított egy szellemi egyházat, amelyet az evangélium sikeressé tett, de ő ezt a sikert, a Biblia sikerét saját javára, hatalmára és meggazdagodására fordította. Amikor a Fidesz kormányzás közeledésével ez a vagyon veszélybe került, akkor önmagát és híveit becsapva, úgy döntött: kiegyezik a Fidesszel, kibékíti Krisztust a Béliállal, és megőrzi a vagyont. Ő ezt úgy mondaná: megőrzi a nyájat. De ez hazugság, mert a nyájat nem megőrizte, hanem átadta az ördögnek. Amit megőrzött, az a vagyona és a hatalma. Hatalmát és médiabirodalmát arra használja még most is, hogy a megalázott és jogfosztott kisegyházakról hazugságokat terjesszen. Iványi Gábor helyreigazításban áll ki ezúttal is az üldözöttek mellett, akiket immár a Hit Gyülekezete üldöz. Németh Sándor kicsinyesen beletörli a lábát a Budapesti Autonóm Gyülekezetbe is, mert azok merészeltek kiválni a Hit Gyülekezetéből. Nem elég, hogy mindent megnyert, mindene megvan, ellenfeleitől sikerült elvenni mindent, még hazugságok árán is beléjük kell rugdosnia a számkivetettekbe. Pápákról és inkvizítorokról lehet hasonlókat olvasni.

Eközben Iványi Gábor csak tovább etette a hajléktalanokat, gyógyította a betegeket, gondoskodott az elesettekről. A börtönbe jutottakat látogatta, az agyonlőtt romákat temette, ha valakit ki akartak lakoltatni, akkor a radiátorhoz láncolta magát. Azokat a bibliai normákat gyakorolta, amelyek arról szólnak, hogy mindig az üldözöttek, az elesettek, az árvák és az özvegyek pártját kell fogni, ételt kell adni az éhezőnek, inni kell adni a szomjazónak. Jellemző képsor, hogy amikor Gyurcsány Ferencet koholt vádakkal az ügyészségre idézték, akkor Iványi Gábor tántoríthatatlanul árnyékként követte a volt miniszterelnököt, mert abban a helyzetében Gyurcsány Ferenc neki éppen olyan üldözött volt, mint a kényszerkilakoltatottak, a hajléktalanok, az éhezők, az árvagyerekek. Iványi Gáborban Krisztus szíve van, aki személyválogatás nélkül, rendíthetetlenül állt mindig az igazság és az elesettek oldalán. Noha tudhatta, hogy a Gyurcsány melletti kiállása a „halálos ítéletet” jelenti az egyházának. Iványi Gábor egy jellem. Németh Sándor ilyen „hibát” nem követne el. Igaz, őt nem is feszítették volna keresztre Jeruzsálemben, mint a názáreti Jézust.

Németh Sándor fütyülve elhagyta Jézus útját, akiről a biblia azt mondja, hogy a megrepedt nádszálat nem töri el, a pislákoló gyertyabelet nem oltja el, aki azért jött, hogy a betegeknek gyógyulást, a megkötözötteknek megoldást hozzon, hogy bekösse a megtört szívűeket. Jézus bele is bukott ebbe, ezzel szemben Németh Sándor sikeres vallási vállalkozó, aki pénzt csinált az evangéliumból, ezért cserébe elárulta a Szentírást, feladta a harcostársait, kirekesztette saját keresztény testvéreit. Azok mellé az üldözők mellé állt, akik évszázadokon át milliókat gyilkoltak le, köztük újjászületett keresztényeket, a hitük és az elveik miatt. Most velük zsákmányt oszt. Kebelezi be a katolikusok által megszerzett jogcímeken az állami támogatásokat, az állam által nyomorgó emberektől elrablott százmilliókat. A katolikus egyház mintájára igyekszik megszállni az óvodákat és iskolákat, hogy az azzal járó közpénzhez jusson (és amivel nem is kell elszámolni). Állami intézmények megszállásával a katolikusokhoz hasonló presszióval terjeszti immár saját világnézetét. Korábban ezt ördöginek nevezték, és ebben igazuk volt. Németh Sándor politikai és teológiai értelemben is az ördög szolgálatába állt, és kiválóan teljesít. Jó helyezést ért el az evilági versenyben. Az Index idézi az ajkai szocialista polgármestert, aki nagyon pontosan ragadta meg a lényeget: „a polgármester szerint az egész ügy azért is érdekes, mert hamarosan a katolikus egyházzal írnak alá szerződést az egyik ajkai általános iskola átadásáról: – Velük is jól meg tudunk állapodni. Nem érzünk semmilyen különbséget a katolikus egyház és a Hit Gyülekezete között.” Nagyon jól látja a polgármester: nincs is semmi különbség a katolikus egyház és a Hit Gyülekezete között. Ezzel pedig mindent elmondtunk.

Márpedig ha így van, abból le kellene vonni némely következtetéseket, kedves liberális demokrata magyar testvéreim. Iványi Gábor most elveszített szinte mindent, noha semmi gonoszat nem cselekedett. Az Orbán-rezsim mindenétől meg akarja fosztani, és azt az áldozatos munkát, amit eddig végzett, el akarja tőle venni. Németh Sándor soha egy ujjal nem nyúlt azokhoz a terhekhez, amelyeket Iványi Gábor hordozott. De amíg Iványi Gábor majdnem mindent elveszített, egyházi státuszától megfosztották, addig Németh Sándor az Orbán-rendszer kedvezményezettje lett. Államegyházi státuszban, adómentesen dőlnek hozzá az állam milliárdok különböző jogcímeken. Iványi Gábor az elvhűsége miatt vesztett el mindent, Németh Sándor az elvtelensége miatt nyert meg mindent. Mindennek gyakorlati következményei is vannak: Németh Sándor kiszolgálója és szekértolója annak a diktatúrának, amely ellen Iványi Gábor harcol. Ebből aztán az következik, drága magyar testvérek, hogy aki igent mond Iványi Gáborra, az nem mondhat ezzel egyidőben igent Németh Sándorra is. Becsületes ember nem sántikálhat két úton. Nem lehet szolgálni Istent is, és a Mammont is. Nem lehet valaki egyszerre demokrata, és Orbán hűbéres kutyájának híve és nézőközönsége is.

Mindez ugyanis összefügg az ATV-ről szóló polémiával is. Az ATV Németh Sándor egyszemélyes televíziója, függetlenül attól, hogy a cégbejegyzéseken milyen nevek szerepelnek. Az ATV-ben nem történhet semmi, amiről ő nem tud, és ami az ő akaratával nem egyezik. Az ATV semmi olyat nem tehet, ami ellenkezik Németh Sándor érdekeivel. Németh Sándornak az orbáni fasisztoid rendszer aranybánya. Soha egyetlen demokratikus kormánytól ennyi pénzt, és ilyen jogokat, amely minden törvény fölé emeli, nem kapna. Németh Sándornak eminens érdeke fűződik ahhoz, hogy az Orbán-rendszer soha ne bukjon meg. Maradjon konszolidáltan elnyomó, puha diktatúra, amelyben a katolikusokhoz hasonló államegyházi státuszt élvezhet. Úgy ömlik hozzá Orbántól a pénz, hogy közben ellenzékinek látszó televíziót működtet. Az a rulettjátékos, aki pirosra és feketére is tesz egyszerre. Németh Sándor a háttérben mindig kamarillapolitikát folytatott. Napi kapcsolatban állt az SZDSZ, később az MSZP, majd az MDF vezetőivel és embereivel. Ugyanígy van ez most is, a kijelölt emberei révén napi kapcsolatban áll Semjén és Orbán köreivel. A bamba és bárgyú ATV-néző biztos lehet benne, hogy a Hit Gyülekezete napi szinten tartja a kapcsolatot az orbáni diktatúrával, és egyeztet. Efelől senkinek ne legyenek kétségei. Az még senkinek nem jutott eszébe, hogy az ATV ellen semmiféle támadás nem indult? Hogy az ATV-be bejárnak a fideszes politikusok? A Nap-tévébe miért nem mentek be?

Orbán legzseniálisabb húzása a Hit Gyülekezetével való kiegyezés volt. Ha nem veszi meg Németh Sándort kilóra, és nem enged neki szabad elvonulást a rablott vagyonnal, akkor a Hit Gyülekezete valódi ellenzéki szerepben már szétverte volna az Orbán-rendszert. Emellett a paktumnak köszönhetően kontrollja alatt tudja tartani az egyetlen ellenzéki tévécsatornát. Az ATV arra van kitalálva, hogy levezesse a gőzt, kontroll alatt tartsa a társadalmi feszültséget. Senki ne keresse azt a közszolgálati televíziót, amit a Fidesz goebbelsi propagandára és párttévének használ az adófizetők pénzén, hiszen ott van az ATV. A demokratikus érzelmű közvélemény megnézi az ATV-t, amit Orbán Viktor ad neki gittet rágni, és megnyugodva fekszik le, hogy az Olga jól megmondta. Szeretném tájékoztatni a kedves magyar honfitársakat, hogy még legalább húsz-harminc évet fognak eltölteni Orbán Viktor fasiszta diktatúrájában, annak köszönhetően, hogy az Olga minden este jól megmondja. Olga a kiváló képességeit egy embertelen elnyomó rendszer szolgálatába állította jó pénzért, mert az a televízió, amelyet ő szolgál, ezt a fasiszta rendszert szolgálja. Hiába menti fel magát azzal, hogy ő jó lelkiismerettel teszi a dolgát (ha így van), mert ő maga be van kalkulálva a rendszer legitimációjába. Hogy ez egy fasiszta rendszer, az a struktúrájából derül ki, mert a drága magyar nép még arra sem kényszerítette, hogy kimutassa a természetét, és erőszakot alkalmazzon. Nincs rá szüksége.

Ezért szeretném világossá tenni azt az álláspontunkat, hogy aki Iványi Gáborral egyetért, és mellette áll, az nem kukucskálhatja azzal egyidőben az áruló és jellemtelen Németh Sándor tévéjét is. Aki demokratikus felfogású, és van gerince, az nem nézhet egy olyan tévét, amit arra talált ki a diktatúra, hogy a demokratákat cumisüvegen tartsa. Aki az ATV-t nézi, az jellemtelen és korrupt ember, és tudja meg, hogy az ilyen korrupt magatartás miatt lehet hatalmon az orbáni diktatúra. Orbán konszolidált fasizmusa a napi kis kompromisszumokon nyugszik. Aki ATV-t néz, az Németh Sándorhoz hasonlóan áruló. Aki bemegy oda egy műsorba, az is egy korrupt alak. Aki ennek a tévének a munkatársaként Németh Sándoron keresztül Orbántól kap fizetést, és Orbán legitimációját szolgálja, az is a demokrácia árulója, korrupt, jellemtelen ember. Lehet erről mellébeszélni, de ez az igazság. Magyarországon akkor lesz „forradalom” és szabadság, amikor elsőként a kollaboráns ATV-t dobálja meg a tömeg, amiért kábulatban tartotta. Akkor is ez a véleményem, ha csak egyedül én gondolom így. Biztos vagyok abban, ha a magyar nép, a magyar értelmiség és a magyar sajtó ehhez az erkölcsi mércéhez tartaná magát, akkor ma Magyarországon nem a fasiszta diktatúra konszolidációja tartana, hanem ezeket a felcsúti és koleszos gazembereket már régen elzavarták volna oda, ahova valók. Így viszont Orbán uralkodása még évtizedekig eltarthat. Méghozzá egyebek mellett az ATV nézőinek, műsorkészítőinek köszönhetően.

Nemcsak a diktatúra álságos, hanem az ellenzéke is. Jellemtelen, gerinctelen, megalkuvó, korrupt emberek a hangadói, akiket a diktatúrával együtt kellene elsöpörnie egy olyan politikai erőnek, amely következetesen és egyenesen gondolkodik. Nekem ne beszéljen Olga „egyenes beszédről” az ATV székéből, ahol Németh Sándor és Orbán Viktor kenyerét eszi. Az első egyenes kérdését magának kellene feltennie, hogy ő mit keres itt a gazemberek között, és miért szolgálja egymással kiegyezett diktátorok paktumát. Aztán Németh Sándornak kellene feltennie az egyenes kérdést, hogy miképpen lett destruktív szektából államegyház, miért kellett hátba döfnie az MDF-et, mit kapott és mit nyújt ő ezért? Amíg ezeket a kérdéseket nem teszi fel, addig nem vagyok kíváncsi Kálmán Olgára, mert álságos és hazug minden szava, amit mond.

Akik pedig ezt maszturbálva nézik a tévé előtt, és nem érzik, hogy erkölcsileg mennyire aggályos, azok ne beszéljenek Orbán jellemtelenségéről, mert ők semmivel nem különbek nála. Morálisan a Szijjártó Péter színvonalán állnak, nem jobbak semmivel. Nem is értem, miért vannak két táborban, nyugodtan beállhatnának fideszesnek és katolikusnak is. Vagy akár hitesnek. Megérdemlik egymást. Olyan rendszer, amilyet Orbán kitalált, csak ilyen emberek fölött működhet. Ez a csirkefogó felismerte, hogy a liberális sajtó és értelmiség korrupt, jellemtelen, erkölcstelen, tíz fillérért eladják az anyjukat, hogy a magyarokban nincs gerinc, nincs tartás, bármit meg lehet velük csinálni, és igaza lett. Megtalálta hozzá a jezsuita fasiszta ideológiát, amire ráharapott az antiszemita idegengyűlölő bunkó, és szilárd alapokon áll a rendszere. Elfoglalta, leigázta, és kirabolja az országot. Rabszolgát csinált saját népéből, mert rabszolga lélek van benne.

És ha már így belejöttünk, akkor említsük meg a Klubrádiót is, mindenki szeme fényét, amely semmivel nem különb ennél. Kiváló kollégák, magas színvonalon adják el baksisért a lelküket naponta, orránál fogva vezetve a szabadságra vágyakozó hallgatókat. A Klubrádiónak fontosabb a túlélés, mint az egyenesség. Ilyen helyzetben egy ilyen rádiónak egészen más hangon kellene beszélnie a rezsimről. Beszari, korrupt, gyáva népség. Mentségükre legyen mondva, hogy nem bízhatnak abban, hogy ha ők kiállnak gerincesen, akkor bárki követi őket. Előttük lehet az éhségsztrájkoló tévések példája. De mi történhet velük? Legfeljebb utcára kerülnek. Ez viszont morális kérdés. Én az utcát választanám, elmennék lapátolni, szenet hordani inkább, mint ezt a hamiskártyás munkát és feladatot végezzem. És hívogassam a másik korrupt kollégát, hogy a Bartus egy hülye, és gyártsuk a hamis ideológiákat a gerinctelenségünkről. Iványi Gábor is gyárthatott volna olyan elméleteket, amilyeneket az én drága kollégáim gyártanak. De nem gyártott. És vállalta a következményeket.

Tulajdonképpen én ezt a döntést már évekkel ezelőtt meghoztam. Pedig akkor még diktatúra sem volt. Ezért nekem senki nem mondhatja, hogy könnyen beszélek. Amit ők ma sem tesznek meg, azt én már évekkel ezelőtt megtettem. Ezért vagyok szabad ember, és mondhatom meg a véleményemet. Lehet választani: Iványi Gábor vagy Németh Sándor? Jézus vagy Barabás?