A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni stábja befektetők számára összeállított elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikai elegy az IMF szempontjából „messze nem ideális”, különös tekintettel a bankadóra és arra, hogy a kiigazítási intézkedések eltúlzott mértékben a bevételi oldalra és az adókra összpontosulnak.

A ház szerint egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy még az idén egyezség születik az új IMF/EU-programról, azzal együtt is, hogy a magyar hatóságok letagadták a tárgyalások megszakadásáról szóló értesüléseket – miközben az IMF egyértelműen úgy fogalmazott, hogy idén már nem lesznek tárgyalások.

A Morgan Stanley londoni elemzői ugyanakkor megerősítették azt a már korábban is hangoztatott érvelésüket, hogy az IMF/EU-tárgyalások további menete a valutaalap és Brüsszel egymás közti egyeztetésén múlik. Az IMF és az Európai Bizottság véleménye általában teljesen egybeesik, és ha az EU végül elégségesnek minősíti az újabb kiigazító lépéseket a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásához, akkor nehéz elképzelni, hogy a megállapodás elérése meghatározatlan ideig elhúzódna, csak azért, mert az IMF nem tartja optimálisnak a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek helyzetértékelése szerint az egyes országok finanszírozási programjai ritkán tökéletesek az IMF szempontjából, és a megállapodások e programokról gyakran hosszasan elhúzódó tárgyalások után, kompromisszumok eredményeként jönnek létre.

Ugyanakkor a magyar bankokkal kapcsolatos legutóbbi fejlemények, és az ezekkel kapcsolatban valószínűsíthető IMF-kritikák legalábbis csökkentik a gyors megállapodás esélyeit. Mindemellett a kormány „IMF-ellenesnek érzékelt” médiakampánya sem segíti elő a kapcsolatok zökkenőmentessé tételét – áll a Morgan Stanley londoni elemzésében.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza befektetők számára összeállított hétvégi helyzetértékelésében úgy vélekedett: a magyar kormány nyilvánvalóan késztetést érez arra, hogy a likvid globális adósságpiacról próbáljon forrást bevonni, „inkább előbb, semmint utóbb”.

Ash szerint azonban ennek meglenne az a kockázata, hogy a piac e lépést esetleg eladási jelzésnek tekinti, mivel a tőkepiaci forrásbevonás nyomán a kormány kevesebb ösztönzést érezhetne arra, hogy alávesse magát a feltételekkel járó IMF-programnak.

Orbán Viktor miniszterelnök mindazonáltal fél szemmel most már egyértelműen a 2014-ben esedékes választásokra figyel, és valószínűleg nem szívesen menne bele egy korlátozó jellegű IMF-programba a választások előtti időszakban. Ezért nyilvánvaló a kísértés a piaci finanszírozás biztosítására akár IMF-programmal, akár anélkül, és inkább előbb, mint később – áll a Standard Bank vezető londoni elemzőjének értékelésében.

Timothy Ash szerint a kormány készpénztartalék-pozíciója meglehetősen erős, és bár a makrohelyzet „vegyes” – a GDP-érték az idén várhatóan 1 százalékot meghaladó mértékben visszaesik, miközben az infláció a kitűzött cél kétszerese –, a magyar gazdaságnak megvannak az erősségei. A Standard Bank elemzője ezek között említette a folyómérleg-többletet és a pozitív nettó külső egyenleget, amelyet nettó működőtőke-beáramlás is alátámaszt. Az államháztartási hiányt Ash szerint sikerül a GDP-érték 3 százaléka alatt tartani, a GDP-arányos közadósságráta pedig valamivel az EU átlag alatt, 77 százalék környékén stabilizálódik.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői devizapiaci befektetőknek összeállított hétvégi értékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bár a kommunikáció a kormány és az IMF között hivatalosan nem szakadt meg, a legutóbbi államháztartási kiigazító csomag összetétele rövid távon valószínűtlenné teszi az érdemi előrelépést az új finanszírozási programról szóló megállapodás felé.

A kormány szerdán további 367 milliárd forintnyi, a jövő évi költségvetést érintő megszorító intézkedésről döntött annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) is teljesíthetőnek lássa jövőre a GDP-arányos 2,7 százalékos költségvetési hiányt.

Az adószakértő elmondta: a helyi iparűzési adóban tervezett változás – amely szerint a jövőben a helyi iparűzési adó alapjából csak az eladott áruk beszerzési értékének (elábé) 80 százalékát lehet levonni – gyakorlatilag a 2013-tól kivezetendő bolti kiskereskedelmi különadó folytatása. Ez ugyanis feltételezhetően a nagy forgalmú kiskereskedelmi cégeket érinti majd, mert csak a kereskedőknél fordulhat elő, hogy a bevételek 80 százaléka elábé, és vélhetően összeghatárt is bevezetnek.

Arról, hogy a bankokkal kötött megállapodás ellenére nem csökkentik a felére a bankadót 2013-ban, Vámosi-Nagy Szabolcs kifejtette: a bankokat egy éven keresztül duplán adóztatják azáltal, hogy a jövő év közepén nem vezetik ki a bankadót és párhuzamosan bevezetik a pénzügyi tranzakciós illetéket. Úgy vélekedett, a bankadó átlátható, olcsón beszedhető adó, de az a közgazdasági kockázata, hogy még drágábbak lesznek a hitelek és még nagyobb lesz a hitelszűke, márpedig nehezen képzelhető el, hogy a gazdasági növekedés hitelszűkében beindul.

A föld alatti vezetékekre kivetett, a szolgáltatók által fizetendő közműadóról Vámosi-Nagy Szabolcs szerint már korábban is volt szó. Hozzátette: más kérdés, hogyan lehet majd megvalósítani, hogy ezt az árakban ne hárítsák át a fogyasztókra, különösen, hogy van olyan terület, ahol ennek megfelelő mértékű a haszonkulcs. A lakosság terhelése ugyanakkor súlyos probléma, mert a rezsiterhei már így is magasak – tette hozzá.

A cafetéria-rendszerrel kapcsolatos változásokról – itt az egészségügyi hozzájárulási adó kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő – úgy vélekedett, ez még így is olcsóbb lesz, mint ha a juttatást munkabérben adnák. A módosítás jobb esetben a vállalkozás munkaerő-költségének a növekedését jelenti, rosszabb esetben a cég kevesebb cafetériát ad, hogy ugyanabból a pénzből kijöjjön – vélekedett.

Az áfa-visszatérítés tételes ellenőrzésével kapcsolatban vannak kérdőjelek – reagált a szakértő arra, hogy a jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10 millió, illetve 5 millió forinttal szemben, és ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár.

Az adóhivatalnál az adóhiány megállapítások 86 százaléka eddig is áfa volt, a megállapítások számának azonban csökkennie kell, mert a nyáron három olyan európai bírósági ítélet is megjelent, amely elmarasztalta a magyarországi gyakorlatot. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, ha jövőre ugyanannyi áfát tudnának „megakasztani”, mint idén, már önmagában nagy eredmény lenne, különösen, hogy az adóhivatalnál is költség- és létszámcsökkentés várható, miközben feladataik nőnek.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai befektetőknek összeállított, pénteken Londonban ismertetett helyzetelemzésükben úgy fogalmaztak: „késztetés támadhat” annak a következtetésnek a levonására, hogy a médiakampány „inkább egy lépés hátra, semmint egy lépés a tárgyalások felé”. A ház londoni elemzői azonban közölték, hogy ők ellenkezőleg látják: számukra „egyértelműnek tűnik, hogy a kormány éppen a megállapodáshoz készíti elő a terepet a választók számára”.

A Morgan Stanley szakértői szerint az a tény, hogy a kormány a mostani időpontot választotta a kampány elindításához, arra vall, hogy akár még az idei év vége előtt megállapodást szeretne. Hozzátették: véleményük szerint a Fidesz csak azt az érzetet kívánja kialakítani a lakosságban, hogy az erő, és nem a gyengeség pozíciójából éri el az IMF/EU-megállapodást.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a múlt héten bejelentett egyenlegjavító intézkedéscsomagban is több olyan elem van, amelyek révén valószínűbbé vált az IMF/EU-megállapodás elérése.

A ház szerint például immár „sokkal reálisabbak” a GDP-növekedési várakozások, és „biztató” az is, hogy a kormány nem terjeszti ki a pénzügyi tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bankra (MNB). A Morgan Stanley elemzői szerint mivel az EU és az IMF egyaránt a megállapodás akadályának tekintette ezt a jegybanki illetéket, a terv ejtése kedvezően hat a támogatási csomagról szóló tárgyalások esélyeire.

Más nagy londoni házak megítélése szerint is javította az IMF/EU-megállapodás kilátását az egyenlegjavító program összeállítása, és a programon  belül nem kis részben az, hogy lekerült a napirendről a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése az MNB-re.

A City egyik legnagyobb gazdaságelemző háza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az egyenlegjavító csomagról és az IMF/EU-tárgyalások kilátásairól befektetőknek összeállított, e héten Londonban ismertetett elemzésükben közölték: most már valószínűbbnek tartják, hogy az IMF/EU-megállapodás végül is létrejön, mint azt, hogy nem. A ház elemzői szerint ugyanis a költségvetési intézkedési csomag előterjesztése is jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók egyre inkább ráébrednek az euróövezeti válság súlyosságára, és emiatt most nagyobb esélyűnek tűnik az IMF/EU-egyezség megkötése, mint a tárgyalások tavalyi megkezdése óta bármikor.

A Morgan Stanley londoni elemzői pénteki értékelésükben úgy vélekedtek: a kiigazító intézkedések bejelentése és az a tény, hogy a konszolidációs csomag várhatóan „közelebb hozza egymáshoz” a magyar kormányt és az IMF-et, valószínűleg felbátorítja az MNB monetáris tanácsának enyhítésre hajló tagjait a további kamatcsökkentésekre.

Ennek alapján a ház azt jósolja, hogy az MNB alapkamata jövő nyárra 5,0 százalékig süllyed a jelenlegi 6,50 százalékról.

A Morgan Stanley elemzői szerint ennek valószínűleg nem lesz akadálya a kiugró, tizenkét havi összevetésben 6,6 százalékos szeptemberi magyarországi infláció sem. A cég szerint ugyanis a múlt hónapban kiadott új jegybanki inflációs jelentésben már benne volt az a várakozás, hogy szeptemberben meredeken emelkedik az inflációs ütem, és a monetáris tanács tagjainak többsége már ennek az előrejelzésnek az ismeretében voksolt a kamatcsökkentésre.

Ugyanerre a következtetésre jutottak más nagy londoni házak elemzői is.

Az egyik vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a 4cast felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a múlt havi inflációs számok ismertetése utáni értékelésükben kimutatták, hogy az MNB legutóbbi inflációs előrejelzésében felvázolt pálya alapján szeptemberben akár 6,7-6,9 százalék is lehetett volna a tizenkét havi infláció. „Ha a múlt hónapban, az inflációs jelentés kiadásának idején ez nem volt akadálya a kamatcsökkentésnek, akkor nem valószínű, hogy most akadálya lenne” – fogalmaztak a 4cast elemzői.

A  nagy citybeli házak szakértői széles sávban mozgó, 6,1 és 6,6 százalék közötti előrejelzéseket közöltek a tizenkét havi szeptemberi inflációs ütemre.

A sáv alsó szélén, 6,1 százalékkal a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegéneelemzői állnak, a legmagasabb, 6,6 százalékos prognózist a 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértői adták.

Augusztusban az éves összevetésű magyar infláció 6,0 százalék volt.

A 4cast felzárkózó piacokra szakosodott elemzői magasabb várakozásukat egyebek mellett azzal indokolták, hogy a búzaárak az elmúlt hónapokban 30 százalékkal emelkedtek, és szeptemberben ez jó eséllyel már erőteljesebben megjelent a fogyasztói árakban.

A ház számításai szerint emellett havi összevetésben 2,6 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak Magyarországon, és ez önmagában 0,2 százalékponttal növelte a szeptemberi havi inflációs ütemet, amelyet a 4cast 0,5 százalékosra becsül. Ugyanakkor szeptemberben valószínűleg tetőzött is a magyarországi infláció, mivel a következő hónapokban a bázishatások várhatóan már nagyobb súllyal érvényesülnek, mint az élelmiszer-ársokkok.

A cég szakértői szerint azonban az inflációs pálya csak „enyhe ívben indul majd lefelé”, az élelmiszerárak mellett a költségvetési intézkedésekből eredő „folyamatos ársokkok” miatt is.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői 6,5 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációt várnak szeptemberre. Elismerték, hogy ez az előrejelzés 0,2 százalékponttal meghaladja a citybeli konszenzust, ám ők is azzal éveltek, hogy az általuk várt meredek gyorsulást elsősorban a tovább dráguló élelmiszerek okozták, a fogyasztói szintű élelmiszer-árinfláció valószínű meglódulásában pedig negatív bázishatások és az emelkedő nagybani mezőgazdasági terményárak egyaránt szerepet játszhattak.

A JP Morgan elemzői azt jósolták ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa várhatóan az élelmiszer- és energiaárakat, valamint az adóváltozásokat nem tartalmazó alapszintű inflációra összpontosít, tekintettel arra, hogy az inflációs cél túllépését jelentős részben költségoldali sokkok okozzák.

A cég londoni szakértői szerint bár az inflációs kilátások nem kedveznek a további monetáris enyhítésnek, az MNB folytathatja a fokozatos enyhítést, ha a forinteszközöket terhelő kockázati felárak tovább csökkennek.

A JP Morgan jelenlegi előrejelzése az, hogy a magyar jegybank a következő, negyed százalékpontos kamatcsökkentést 2013 első negyedévében hajtja végre. A cég elemzői azzal számolnak, hogy az MNB-alapkamat a jelenlegi 6,50 százalékról 2013 végéig 5,50 százalékra csökken.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének közgazdászai 6,3 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek szeptemberre. Véleményük szerint a szeptemberi inflációs adatsor “rálátást enged” majd arra, hogy a legutóbbi globális nyersanyag-áremelkedések milyen mértékben szűrődtek át a magyarországi fogyasztói árakba.

A GS elemzőinek fejtegetése szerint e külső sokkok átszűrődési mértéke a forrástól függően különböző. A magasabb olajárak a cég kutatásai alapján gyorsabban megjelennek a fogyasztói árszintben, az élelmiszerek drágulásának hatása ugyanakkor kevésbé erőteljes, viszont tovább tart.

A Goldman Sachs londoni elemzői is azt jósolták ugyanakkor, hogy szeptemberben tetőzhetett az éves összevetésű inflációs ráta Magyarországon. A ház szerint a forint legutóbbi erősödése korlátozni fogja a külső ársokkok további hatását, és a belépő éves bázishatások miatt – tekintettel az idei év eleji adóemelésekre –  2013 elejétől már markánsabb inflációlassulásra lehet számítani.

A GS elemzőinek előrejelzése szerint a magyarországi inflációs ütem 2013 végéig így is a 3 százalékos célszint felett marad. A monetáris politika szempontjából azonban ennek most „másodlagos a jelentősége”, és az erősebb forint, valamint az alacsonyabb kötvényhozamok és CDS-árazások növelik a további jegybanki kamatcsökkentések valószínűségét az idei negyedik negyedévben, sőt „azon túl is”.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokra szakosodott elemzői 6,2 százalékos tizenkét havi magyarországi inflációt jósoltak szeptemberre, az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulását megjelölve a gyorsulás fő hajtóerői között.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy véleményük szerint az MNB monetáris testületének enyhítésre hajló tagjai továbbra is igyekeznek majd kisebbíteni a másodlagos inflációs hatások kockázatának jelentőségét, tekintettel a gyenge hazai keresletre.

A cég londoni elemzői ennek alapján már októberre újabb 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést jósolnak, és az idei év végére 6,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot várnak.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szintén 6,2 százalékos éves szintű szeptemberi inflációt várnak, ugyancsak elsősorban az emelkedő élelmiszerárakkal indokolva az általuk valószínűsített gyorsulást.

A ház ugyanakkor az idei év végére 6,00 százalékig, 2013 harmadik negyedére 5,00 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot jósol.

A késő estébe nyúló megbeszélések fő témája a pénzügyi segítségre szoruló országok, köztük Görögország gazdasági kiigazító intézkedéseinek értékelése volt. Mint a luxemburgi kormányfő Juncker elmondta, az Eurócsoport megállapította, hogy Görögország az elmúlt hetekben lényegi haladást tudott felmutatni ezen a téren.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén megerősítette, hogy Athénnak sikerült előrelépnie, de hozzátette: ennél minden téren, azaz a pénzügyek, a strukturális reformok és az adósság csökkentése terén is többre van szükség.

Spanyolország is napirendre került az Eurócsoport pénzügyminiszteri tanácskozásán – számolt be Juncker. Elmondta: megállapításuk szerint a szeptember végén, a spanyol kormány által bemutatott strukturális reformprogram összhangban van az uniós ajánlásokkal, sőt, bizonyos téren túl is teljesíti őket.

Több újságíró is rákérdezett: most, hogy felállt az eurózóna állandó válságkezelő intézménye, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), támogatja-e az Eurogroup, hogy Madrid segítséget kérjen ebből a forrásból. Juncker azt válaszolta, hogy ezt a spanyol kormánynak kell eldöntenie. Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter ugyanakkor hétfőn indokolatlannak nevezte Spanyolország megsegítését.

„Spanyolország nem szorul segítségre” – jelentette ki még a találkozó előtt Schauble, majd hozzátette: „Madrid minden szükséges lépést megtesz a költségvetésben és a strukturális reformokat illetően. Spanyolországnak a bankjaival van gondja, miután az elmúlt évek ingatlanbuborékja kipukkadt. Ezért Spanyolország segítséget kap, hogy a bankjait feltőkésítse.”

Ez utóbbiról szólva Jean-Claude Juncker elmondta: a spanyol bankok kockázatelemzése megmutatta, hogy tőkehiányuk valamivel kevesebb, mint 60 milliárd euró, a bankszektor feltőkésítését célzó uniós források folyósítása pedig novembertől kezdődhet majd meg.

Portugáliával kapcsolatban az Eurogroup üdvözölte, hogy a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF) befejezte az ötödik felülvizsgálati eljárást. Ennek következtében a miniszteri csoport azt javasolja, hogy az uniós mentőalapokból Lisszabon kapja meg a következő 2,8 milliárd eurós kifizetést, és az IMF is hagyja jóvá 1,5 milliárd euró kifizetését. Az Eurócsoport vezetője emlékeztetett, hogy az uniós források nagyobbik részének folyósításához az uniós pénzügyminisztereknek is hozzá kell járulniuk keddi tanácskozásuk alkalmával.

Jean-Claude Juncker újságírói kérdésre kifejtette: az eurózóna közepes és hosszú távú jövőjéről, valamint a bankunióról is szó esett a tanácskozáson. Erről mindazonáltal nem volt hajlandó további részleteket elárulni, mondván: a bankunió kérdését kedden az összes uniós pénzügyminiszternek, az Ecofin tanácsnak kell megvitatnia.

Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az eurózónáért felelős alelnöke elmondta, két és fél évvel ezelőtt, amikor Görögország hirtelen képtelen volt magát piaci forrásokból finanszírozni, az Európai Uniónak még semmilyen eszköze nem volt, hogy biztosítsa a finanszírozást, ezért ad hoc, eseti megoldást kellett kidolgozni. Később létrejött az eurózóna és az Európai Unió átmeneti mentőalapja, ma pedig már az övezet állandó, önálló válságkezelő intézménnyel rendelkezik az ESM formájában, amely Rehn szerint kiterjedt eszközrendszerrel bír a piac stabilizálásának érdekében.

A Reuters elemzése azt emeli ki, hogy Chávez győzelmével változatlan marad a dél-amerikai ország olajpolitikája is – vagyis az a gyakorlat, hogy az elnök vezette pártállam által megkaparintott olajvállalat, a PDVSA üzleti döntéseit továbbra is a politikai érdekek diktálják.

Chávez uralma alatt a PDVSA egyfajta állam lett az államban, kvázi egy jóléti minisztérium szerepét töltve be – az olajcég finanszírozza az ország valamennyi nagyobb szociális kiadását a sportkluboktól a kórházakon át a lakásépítésig –, a terjeszkedéssel és a profil kiszélesítésével ugyanakkor mérhetetlen lehetőség nyílik a korrupcióra, miközben a PDVSA éppen az olajkitermelésbe nem forgat vissza elegendő pénzt.

Venezuela bevételeinek 95 %-a származik az olajból. Az immár több mint százezer embert közvetlenül foglalkoztató PDVSA napi kitermelési kapacitása eléri a hárommillió hordót, így a cég egyike a világ legnagyobb nyersolaj-kitermelőinek. Ennek dacára sorozatban nem tudja teljesíteni a saját gazdasági célkitűzéseit.

A J. P. Morgan elemzői úgy vélik, Chávez mostani győzelmével tovább erősödik a venezuelai olajszektorban a pártállami befolyás, csökkenni fognak a külföldi befektetések, és végső soron a termelés visszaesésére is számítani kell a következő években. Míg az idei napi átlagos kitermelés várhatóan 2,62 millió hordó, jövőre már csak 2,58 millióra saccolják ugyanezt.

A külföldi részvételi hajlandóság mértéke azért fontos Venezuela számára, mert az elmúlt években szociális intézménnyé váló PDVSA önmaga képtelen hatékonyan nekikezdeni a hatalmas Orinoco olajkics kitermeléséhez, amely egyike a világ legnagyobb, jobbára érintetlen olajtartalékainak. A PDVSA nem csak az idén nem képes elérni még a hárommillió hordós saját kapacitását sem, de a kitermelés éveken át csökkent, mélypontja 2010-ben volt.

Venezuelának több mint 80 milliárd dollárt befektetni kívánó külföldi partnerre lenne szüksége az Orinoco kitermeléséhez, kérdés azonban, hogy az elmúlt közel másfél évtized bizonytalanságai, populista intézkedéssorozata, államosításai és értelmetlen pénzszórása után hol az a befektető, aki hajlandó ekkora összeget reszkírozni, főleg most, amikor már nem csak Hugo Chávez politikája kiszámíthatatlan, de az egészsége is. Az elnököt rákos daganattal kezelték több alkalommal is Kubában, miután Chávez a legszorosabb kapcsolatokat a Castro fivérekkel, Mahmúd Ahmedinedzsád iráni elnökkel és Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfővel tartja fenn. Korábbi két legjobb barátját, Szaddám Huszeint és Moamer Kadhafit már kivégezték, és erősen inog a trón a mostani kettes számú közel-keleti ideológiai szövetséges, a szíriai Básár Asszad alatt is.

Venezuela eddig az amerikai Chevronnal, a spanyol Repsollal, az olasz ENI-vel és orosz cégekből álló konzorciummal – benne a Rosznyefttel – kötött megállapodásokat, ám e partnerek vezérigazgatói egytől-egyig arra panaszkodnak, hogy döcögős az együttműködés a  venéz olajipari struktúra kiépítetlensége, a kiszámíthatatlan adójogszabályi környezet és a PDVSA állandó fizetési késedelmeskedései miatt.

Az Orinoco mezőn elsőként az oroszoknak sikerült olajat fakasztaniuk, Chávez vezetése alatt azonban Venezuela – akárcsak a sok tekintetben példakép Kuba – főként Kína felé fordul és adósodik el, az utolsó néhány évben 32 milliárd dollárral, amelynek ellentételezéseként a PDVSA napi 430 ezer hordó nyersolajat és más terméket küld Pekingnek, és még többet szeretne: a kitűzött cél az, hogy a kínaiak napi egymillió hordóval vegyenek a fekete aranyból.

Nagy várakozásokat fűznek Venezuelában a tengeri gázmezőkhöz is. Az ország tartalékai benne vannak a világ tíz legnagyobbja között, a kitermelés azonban még meg sem kezdődött, sőt, Venezuela Kolumbiából importál gázt. Az olaj- és gáz-nagyhatalom dél-amerikai országban mindennaposak az áramkimaradások; azt remélik, a 15 trillió köblábra becsült Perla gázmező kiaknázásával – amibe az ENI-t és a Repsolt vonták be – ezek a gondok megszűnnek.

Csaba László történeti áttekintésében kiemelte: az elmúlt évtizedekben a pénzügyi közvetítő rendszeren belül világszerte felértékelődött a tőzsde és leértékelődött a banki szféra, elsősorban a globalizáció és az állami szabályozók megkerülésének feltartóztathatatlan terjedése miatt. Mindez visszafordíthatatlan folyamat.

Magyarországon a rendszerváltás után a tervgazdaságból a bankrendszer által vezérelt gazdaság alakult ki. A volt szocialista országok között vannak, amelyekben a bankokon keresztül továbbra is az állam irányítja a beruházásokat, például Oroszország, másutt, így például Magyarországon beáramlott a külföldi tőke a bankrendszerbe – mondta az oktató. Hozzáfűzte: ennek vannak előnyei is. Például az elmúlt években a magyarországi kereskedelmi bankokban képződött sok tízmilliárdos hiányt nem a magyar adófizetők, hanem a külföldi tulajdonosok állták.

„Marx szerint a tőkének nincs hazája, ennél talán már csak az rosszabb, ha a hazának nincs tőkéje” – jegyezte meg a Közép-európai Egyetem tanára.

Csaba László kifejtette: a 2000-es évek első felében világszerte úgy tűnt, megállíthatatlanul dübörög a gazdaság, örökké tart a hitelezési láz. A gazdaság sok szereplője úgy vélte: „Ez a parti sose ér véget”.

Majd mindez az ellenkezőjébe fordult, és a válság következtében leállt a hitelezés. Ennek következményei, bezárt bankfiókok, impozáns bankcenterek láthatók szerte a régióban. Zárva tartásból azonban a bankok sem tudnak megélni. A válságoknak pedig egyszer úgyis vége, csak nem mindegy, hogy mikor – mondta a Csaba László.

Ezt az országot jól félrekezelték rossz gazdasági tankönyvek leegyszerűsítő receptjeivel, a jelenlegi helyzetet azonban nem lehet huszárvágással megoldani. Optikai csalódás például az, hogy „a bankok bőre alatt is pénz van”. Hitelezés nélkül nem megy, ez a növekedés korlátjává válhat – figyelmeztetett a szakember.

Csaba László a rendezvény szünetében kérdésre válaszolva újságíróknak elmondta: üdvözli, hogy a jegybank kikerült a tranzakciós illeték hatálya alól.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőstábjának egy évtizedre előretekintő, adósságfenntarthatósági modellszámításokkal összeállított forgatókönyvcsokra azonban tartalmaz egy borúlátó változatot is, amely – rosszul alakuló külső piaci környezet esetén – az előrejelzési időszak végére 90 százalékig emelkedő adósságrátát mutat ki.

A ház három forgatókönyv-változata közül mindazonáltal az alapeseti is viszonylag kedvező.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek központi forgatókönyve ugyanis az, hogy a piaci környezet a következő időszakban meglehetősen jó marad, az IMF/EU-megállapodás 2013 elején létrejön, és a magyar gazdaság növekedési üteme – az idei évre várt 1,2 százalékos visszaesés és a 2013 egészére feltételezett 0,7 százalékos növekedés után – a 2022-ig terjedő időszakban 1,5 százalékos éves átlagra áll be.

E forgatókönyv az idén 2,8 százalékos, jövőre 3,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ám a 2015 utáni időszakra egészen a 2022-ig tartó periódus végéig jórészt 3 százalék alatti deficiteket valószínűsít.

Ebben az előrejelzési változatban 2013 után 260 forint/euróra erősödő, és ezt az átlagot végig tartó forintárfolyam, az ötéves állampapír esetében a jövő év végéig 5,5 százalék alá süllyedő hozamszint szerepel.

A Morgan Stanley számítási módszere alapján mindez azt is jelenti, hogy a szuverén magyar törlesztésleállási kockázat ellen kínált piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama az irányadó ötéves államkötvény-lejáratra az idén 350 bázispontig, 2013-ban 300 bázispontig süllyed.

Ez a magyar törlesztéskockázat piaci megítélésének jelentős javulását jelentené.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó londoni CMA piacfigyelő cég kimutatása szerint a magyar CDS-középárfolyam valamivel 380 bázispont felett zárta pénteken az elmúlt kereskedési hetet a londoni piacon.

A péntek estére kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg 380 ezer eurónál valamivel magasabb éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat Londonban.

Az idei év első kereskedési hetében még 750 bázispont feletti magyar CDS-rekordokat mértek Londonban, így az év eleji szintnek most már hozzávetőleg csak a fele a magyar CDS-árszint.

A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.

A Morgan Stanley e központi forgatókönyv-változata alapján a cég által jelenleg 80,6 százalékra becsült magyar államadósság-ráta a 2022-ig tartó időszak végére 71,3 százalékra csökken.

A ház elemzői által kidolgozott legrosszabb forgatókönyv az idén és jövőre is recesszióval – 1,5, illetve 0,3 százalékos GDP-mínusszal –, 2014-ben stagnálással, utána pedig mindössze 0,5 százalékos éves átlagos növekedéssel, emellett a költségvetési helyzet jelentős ciklikus romlásával és 4 százalék felett beragadó államháztartási deficitekkel számol, arra az esetre, ha a külső finanszírozási kondíciók nehézzé válnak, és nem jön létre az IMF/EU-megállapodás.

E forgatókönyv-változat alapján a forint árfolyama 300 forint/euróra gyengülne az idei év végéig, és az előrejelzési időszak végéig is 290 forint/eurós éves átlagokat tartana. Az ötéves lejáratú állampapír hozama 8 százalék fölé emelkedne vissza, és a magyar szuverén kötvénykötelezettségek CDS-kontraktusai 500 bázispontra drágulnának.

Erre az esetre a Morgan Stanley elemzőinek számításai 2022-ig 90 százalékra emelkedő államadósság-rátát mutatnak ki.

A ház által kidolgozott legkedvezőbb forgatókönyv alapján ugyanakkor már 2012 végére megszületik az IMF/EU-megállapodás, a kormány szilárdan tartja magát az egyezményben foglaltakhoz, a külső környezet kedvező marad, és mindez enyhébb, 0,8 százalékos idei GDP-visszaesést, 1,4 százalékos jövő évi növekedést, és az időszak későbbi szakaszában 2,5 százalékra beálló éves átlagos növekedési rátákat eredményez.

A GDP-arányos államháztartási deficit e változat alapján az idén és jövőre is 3 százalék alatt marad, a 2022-ig tartó előrejelzési időszak második felében pedig 2 százalék alá csökken. A forint 2013-ban 250 forint/eurós árfolyamszintek környékére erősödik, az ötéves állampapír hozama 5 százalék alá, a CDS-középárfolyam 250 bázispontra süllyed 2013 végéig.

A cég londoni elemzőinek grafikus kimutatása szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a magyar államadósság-ráta 2002-re a GDP-érték 57 százaléka csökkenne.

A Morgan Stanley szakértői hangsúlyozzák az elemzésben, hogy a magyar gazdaságra mindhárom forgatókönyv recessziót jósol 2012-re, és a legkedvezőbb változat is csak fokozatos élénkülést valószínűsít a következő évekre.

Az idei egész éves magyarországi recesszió konszenzusos előrejelzés Londonban.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelenleg érvényes, néhány hete közzétett legújabb előrejelzésében 2012-re 1,3 százalékos magyar GDP-csökkenést, jövőre 0,4 százalékos növekedést jósolt.

A Capital Economics londoni elemzőcsoport szakértői 2012-re és 2013-ra is recesszióval – 1,5, illetve 0,5 százalékos visszaeséssel – számolnak a magyar gazdaságban, bár ez utóbbi előrejelzésükkel kisebbségben vannak a londoni elemzői közösségen belül.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői 0,8 százalékos recessziót várnak idénre, és mindössze 0,9 százalékos növekedést jövőre. A szakértők szerint szükség lehet a jövő évi költségvetés kiigazítására, mivel a kormány az idén 0,1 százalékos, jövőre pedig 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol, amely a legoptimistább becslés a piacon.

Az Equilor elemzői szerint idén az éves átlagos infláció 5,5 százalék, jövőre pedig 4,4 százalék lesz, míg a GDP-arányos államháztartási deficitet 2012-ben 3,0 százalékra, jövőre 2,9 százalékra várják.

Szántó András és Kuti Ákos, az  Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy jelentős, mintegy 500-600 milliárd forint bizonytalan tételt tartalmaz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Véleményük szerint ezek közé tartozik egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bankra kiterjeszteni kívánt tranzakciós adó mintegy 116 milliárd forint összegben, illetve az adóbeszedés hatékonyságából származó 160 milliárd forint.

Az Equilor elemzői egyúttal túlzottnak tartják a jövő évre kalkulált 100 milliárd forintos kamatkiadás-csökkenést az IMF/EU- megállapodás  hatásaként, az elektronikus útdíjból beszedni tervezett 75 milliárdos tételt, valamint az alapvető élelmiszerek esetében tervezett 60 milliárd forintos áfacsökkentést. Emellett úgy vélik, jelentős kockázatokat tartalmaz a önkormányzati támogatások tervezett, több százmilliárd forintos csökkentése, amit a feladatok központi átvételével indokol a kormány.

A felszámolással és csődeljárással érintett adózóktól 6,9 milliárd forint bevétel realizálódott a NAV honlapján közzétett dokumentum szerint, 3,5-szer több, mint az előző évben.

A 2011 szeptember elején meghirdetett kormányzati célok elérése érdekében indított intenzív végrehajtási tevékenység eredményeként 2011 utolsó négy hónapjában 41 százalékkal több végrehajtás indult, 32 százalékkal nagyobb összegben, mint az előző év azonos időszakában. A behajtás a gazdasági helyzetből adódóan folyamatosan a kisebb hátralékkal rendelkező adózók irányába tolódott el.

A legeredményesebb adminisztratív intézkedések a hatósági átutalási megbízások és a végrehajtási átvezetések (együttesen 220 milliárd forint) voltak, az ezekből származó bevételek nőttek a legdinamikusabban (23 milliárd forinttal). A jövedelem letiltásból is 30 százalékkal több bevétel származott, mint 2010-ben. Több mint kétszeresére (2,9 milliárd forintra) nőtt a követelésfoglalásból befolyt összeg is. A követelésfoglalások száma 68 százalékkal, az ingatlan végrehajtásoké 18 százalékkal, míg a jövedelem letiltásoké 25 százalékkal nőtt.

A NAV teljes hátralékállománya 2011 végére 3,9 százalékkal, 2.268 milliárd forintra csökkent, a működő adózóké 9,4 százalékkal (60,6 milliárd forinttal), a nem működőké 1,9 százalékkal (32 milliárd forinttal) mérséklődött. A működő gazdálkodók hátraléka közel 12 százalékkal, míg a magánszemélyeké a hátralékállomány elaprózódása miatt csak 4,3 százalékkal csökkent.

A NAV 2011 végén 340 milliárd forint behajthatatlan tartozást tartott nyilván, 28 százalékkal többet, mint 2010 végén.

A vám-, ellenőrzési és végrehajtási szakterületek a helyszíni eljárások során együtt léptek fel az előzetesen kiválasztott adózóknál. A közös akciókra való kiválasztásnál egyébként nem a tartozás nagysága az elsődleges szempont; azok kerülnek a célpontba, akik az ellenőrzési irányelvek szerint kiemelt adószakmai érdeklődésre tarthatnak számot, és jövedéki szempontból is fontos tevékenységet folytatnak, jelentős készpénzforgalom mellett.

Az adóigazgatóságok a beszámoló szerint kiemelt figyelmet fordítottak az adózási fegyelmet erősítő mögöttes kötelezések, valamint a biztosítási intézkedések szélesebb körű alkalmazására. A mögöttes kötelezések kezelésére a közelmúltban fejlesztett program segítségével az ügyek száma folyamatosan nő, a NAV 2011-ben 2.663 ügyet indított, 4,4 milliárd forint tartozás behajtására. A biztosítási intézkedések száma 9 százalékkal, a foglalással biztosított összeg a több nagy összegű tartozást érintő ügy miatt 21 százalékkal, 43 milliárd forintra növekedett.

Külső szervek részére 2011 végén 99 jogcímen folyt végrehajtás. Ebből a tevékenységből 3,5 milliárd forint egyéb köztartozás folyt be, hasonló nagyságrendű, mint az előző évben.