Szakmai programmal egybekötött sajtótájékoztatón ismertette a Főkert az általa telepített egynyári növények termesztésében és fenntartásában szerzett ez évi tapasztalatait, illetve az egynyári virágágyak tervezését. Az esemény kezdetén, a Margitsziget közepén lévő Virágoskertnél a természet gondoskodott a még gyönyörűbb látványról: az eleredő esőben ugyanis újabb oldalát mutatta meg a hatalmas füves terület, valamint a csodás virágköltemények.

Nyitóbeszédében György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta: a tavaly októberi önkormányzati választások óta szemléletváltás is történt Budapesten, komolyabb hangsúlyt fektetnek a városüzemeltetés egyes szakterületeire. Fontos, hogy a főváros tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen. El akarják érni, hogy az olyan közfeladatot ellátó társaságok, mint a Főkert, úgy lássa el tennivalóit, hogy a budapestiek és a turisták örömmel járják a parkokat, szemléljék a zöldfelületeket.

A politikus kitért arra is: nem állnak bő források rendelkezésre, sőt, amikor tervezték az idei költségvetést, még úgy volt, hogy mindössze 1,1 milliárd forintot tudnak fordítani a zöldfelületek karbantartására és rendbetételére. Végül mégis sikerült ezt 1,6 milliárdra növelni, amit később megfejelték még 460 millióval. A főváros tisztában van azzal, hogy az igazán látványos előrelépéshez még legalább félmilliárd forintra lenne szükség, ezért azon lesznek, hogy ehhez a forrásokat előteremtsék. Mindenesetre már most is nagyszerű látvány fogadja az odalátogatókat a Városligettől kezdve a Gellérthegyig.

Szabó József, a Főkert vezérigazgatója hozzátette: Arany Jánoshoz hasonlóan, aki tíz éven keresztül a Margitszigeten alkotott, és ott öregedett meg, reményei szerint szintén sokan „fognak ott megöregedni”, azaz egyre többen keresik fel a főváros egyik gyöngyszemét. A cégvezető szerint az elmúlt hónapok erőfeszítései és a szemléletváltás nyomán már most érezhető, hogy a kerteknek gazdája van. Törőcsik Éva, a Főkert kertészeti vezérigazgató-helyettese a részletekről azt mondta: az idén 13 000 négyzetméteren ültettek ki egynyári virágokat, amelyből legnagyobbrészt a Margitsziget részesül 40 000 darab növénnyel. Ezt követi 20 000-rel a Belváros, majd a Városliget 12 000 darab virággal. Ami a fajtákat illeti, azok közül a begónia vezet, majd ezt követik a celóziafélék. Ezenkívül a szakemberek a korábbiakhoz képest tíz új fajta telepítését is kipróbálták.

Ezek a pozitív eredmények más területen is megmutatkoznak. Rendszeres ellenőrzés történik a biztonság és higiénia területén is. Michael Vít  tisztifőorvosra hivatkozva a Czech Tourism képviselői arról számoltak be, hogy a vendéglátóhelyeket rendszeresen, legalább két évente egyszer az állami szervezet ellenőrzi. A legtöbb EU tagországban szúrópróbaszerűen történik ez.

A vízisportok nagy népszerűsége miatt a vizek tisztaságát is folyamatosan figyelik. Az utóbbi tíz évben jelentős mértékben javult a vizek tisztasága, az ivóvízé is, ami nem mondható el minden EU tagországról.
A Cseh Köztársaság az országimázs malmára hajtja a vizet azokkal a számunkra természetesnek tűnő információkkal is, mint, hogy olyan éghajlati övben található, ahol gyakorlatilag ismeretlen a földrengés, és eltekintve a viharoktól és helyi árvizektől természeti katasztrófa nem fenyeget, ezért az ország ebben a tekintetben is biztonságosnak tekinthető.

A Cseh Köztársaságban több jelentős nemzeti park is megtalálható, hiszen az ország rendkívül szép környezettel, és különleges élővilággal rendelkezik. Az egyik ilyen kiemelkedő nemzeti park a Krkonose Nemzeti Park, mely az országot határoló legmagasabb hegylánc. Legmagasabb pontja a Snezka, 1600 m magasan található. A hely kedvelt kirándulóhely, és síelni is szívesen járnak ide. A Podyji Nemzeti Park az ország déli részén található, elsősorban azért jelentős, mert Közép-Európa folyóvölgyi értékeit őrzi, hiszen a Dyjc folyó völgyében találhat meg. A Sumava Nemzeti Park a német határnál található, és alapvetően három részre osztható fel: Cesky Krumlov, Prachatice és Klatovy régióra. Különlegessége többek között, hogy területén nyolc tó is megtalálható.

Az ország rengetek turistát vonz, elsősorban Prágába látogatnak az utazni vágyók, hiszen a főváros gyönyörű látványt nyújt, és rengetek látnivalót kínál. Történelmi központja a világörökség része, továbbá kiemelkedő nevezetesség a Királyi palota, a Szent György bazilika, a Károly-híd, amely a Moldva folyó felett fut, ezen kívül a Vencel tér és a Szent Vitus székesegyház, amely a prágai vár részét képezi.

Prága történelmi városközpontja

Nevezik az Arany városnak, a városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is. A cseh fővárosnak számos elnevezése létezik ezeken kívül, mint például a városok királynője vagy varázslatos város. A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket, ettől fogva folyamatosan lakják is ezt a területet. A védelem alá tartozó terület három városrészt foglal magába az Óvárost (Staré Mĕsto), a Kisoldalt (Malá Strana) és az Újvárost (Nové Mĕsto). Az UNESCO az egyedülálló ember alkotta építészeti emlékei, hatalmas kulturális jelentősége és az emberi történelem bizonyos korszakát meghatározó fontosságú Prága történelmi városközpontját 1992-ben vette fel a Világörökségek listájára.

Český Krumlov történelmi városközpontja

A legenda szerint Český Krumlov neve az ónémet ’Krumme Aue’, magyarul görbe mezőt jelentő kifejezésből származik. A latin források Crumlovia és Crumlovium néven említik a város, amelyről az első írásos forrás 1253-ból származik. A kisváros vára a Prágai Hradzsin után Csehország legnagyobb várkomplexuma. 1992-től Český Krumlov történelmi városközpontja a reneszánsz kastéllyal és a várral együtt felkerült az UNESCO Világörökségek listájára.

Krumlov főtere a híres fotós Josef Seidel 1905-ös képén

Holašovice történelmi falutelepülés

A mindössze 140 fős kicsiny falucska parasztbarokk stílusú épületei ma is magántulajdonban lévő lakóházak. A České Budějovicétől mindössze 15 km-re található települést 1998-ban vette fel az UNESCO a Világörökségek listájára.

Kroměříž Püspöki palotája és kertjei

Kroměříž városát Schauenburk Brúnó olmützi püspök alapította a 13. században. Az olmützi püspökök ide helyezték nyári rezidenciájukat, és az egyházmegyét is részben Kroměříž-bőlirányították. Az UNESCO 1998-ban nyilvánította a Püspöki palotát és annak kertjét valamint a Virágoskertet a Világörökség részévé.

A mintegy nyolcszáz lelket számláló község két-háromezer embert vár a szombatra és vasárnapra tervezett mintegy harminc programjára. Az érdeklődők megtekinthetik a településen élő 91 éves Sárdi János és unokája, Auth Andor kékfestő műhelyét, bemutatótermét, találkozhatnak egy tiszakécskei és egy pécsi kékfestővel, valamint bemehetnek a helyi művelődési házban nyíló kékfestő kiállításra.

A kékfestés egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg. A kékfestés magát a műveletet jelenti, emellett használatos még a kékfestő kifejezés is, ami egyrészt az ún. kékfestéssel készült, azaz többnyire kék színű, fehér mintázattal díszített – többnyire vászonkötésű –pamutszövetet (kartont). Másrészt pedig a foglalkozást, a mesterséget és magát a műhelyt is jelenti. A kékfestő kelme az elmúlt századokban jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, de ma is népszerű, napjainkban is több kisvállalkozó foglalkozik ilyen termékek előállításával

A kékfestő textíliák napjainkban is keresettek, a késztermékek nagy részét vendéglátóhelyek tulajdonosai, vagy olyan magánszemélyek vásárolják fel, akik ezzel szeretnék díszíteni üzletüket, otthonukat, de egyre többen vannak akik újra ruhákat készíttetnek belőle. A tárlat Pápa, Tiszakécske, Debrecen és az ausztriai Steinberg kékfestő műhelyeinek termékeit, valamint kékfestő anyagokat használó foltvarrók alkotásait mutatja be. A több száz kiállítási tárgy többsége lakástextília, ágytakaró és ruha. A vendégek szórakoztatásáról művészeti együttesek, ellátásukról helyi termelők, továbbá a falusi vendégfogadók Nagynyárádon rendezett sütő- főző fesztiváljának tizennégy résztvevője gondoskodik. Emellett a fesztiválon lesz veteránjármű-bemutató, kézműves kirakodóvásár, és utcabál is.

Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. Amíg a halvány búzavirágkék és indigókék anyagokból régen elsősorban a sváb lakosság hétköznapi ruháit varrták, ma inkább terítő, párnahuzat és függöny készül belőlük.

Kapolcsot már a 11. századi források is említik, de elismert, hogy már az őskorban lakott volt. Persze, a vaskos történelmi múlt sem elhanyagolható szempont, de a környék régóta meglévő igen gazdag művészeti és kézműves világa az, ami végképp megkönnyítette a döntést.

Ma megnyílt a 21. Művészetek Völgye Fesztivál; 10 napon át 90 helyszínen mintegy 1800 programon vehetnek részt az érdeklődők – mondta Márta István, a fesztivál igazgatója az ünnepélyes megnyitón. Hozzátette, a korábbi hat község helyett idén csak három településen (Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden) rendezik meg a programokat.

Külön kiemelte Dés László zeneszerző és Esterházy Péter író fellépését, a világhírű gitárművész, Snétberger Ferenc koncertjét, de ott lesz ezúttal is a völgyben Földes László Hobo, aki hét estén át lép a közönség elé. Újdonság a Kaláka Versudvar – ahol a zenét és a költészetet kötik majd össze -, itt fellép a Kaláka együttessel Máté Gábor, Mécs Károly, Gryllus Dorka, Ferenczi György és a Rackajam, Lovasi András, Szalóki Ági és Harcsa Veronika – mondta Márta István.

A Versudvarban Lackfi János költő lesz az “udvarmester”, majd azt hangsúlyozta, hogy ezúttal is lesz Palya-udvar: a Művészetek Hölgye címet idén is vállaló Palya Bea többször is énekel majd, illetőleg néhány színészt, zenészt és írót is vendégül lát az “udvarában”.

A VölgyJazz Minifesztivál keretében fellép a Budapest Ragtime Band, a Gayer Mátyás Quartet és a Tony Lakatos Quintet, valamint a hagyományoknak megfelelően idén is több koncertet ad az Amadinda Ütőegyüttes – tájékoztatott az igazgató. Nagy várakozás előzi meg Szörényi Levente zeneszerzőnek, a legendás Illés együttes frontemberének a vendégszereplését, aki a néha furcsa hangulatban című műsorában személyes történeteket ad elő; mesél önmagáról, életéről, zenéjéről és zenésztársairól.
A zenei, színházi és más kulturális programok mellett a három faluban összesen mintegy 50 helyszínen láthatók majd különböző kiállítások is.

Azt, hogy a Művészetek Völgye Fesztivált már 21. alkalommal rendezik meg, Márta Istvánnak és lehetetlent nem ismerő társainak köszönhető, hiszen többször volt már olyan helyzet, hogy az utolsó pillanatban “jött össze” az elinduláshoz szükséges pénz.

Elsősorban az “itt élő emberek szeretete” motiválja őket, s jól tudja mindenki: ha nincs Művészetek Völgye, akkor nem ismeri az ország ezeket a településeket, ma viszont szinte már mindenki tudja, hol van Kapolcs vagy Vigántpetend. A megyegyűlés elnöke szerint “hálával tartozunk Márta Istvánnak és csapatának”, hogy ilyen “kitartással és lelkiismeretességgel” szervezik immáron 21 éve az ország egyik legismertebb és legkedveltebb művészeti fesztiválját.

Kapolcson mintegy 200-250 ember vett részt a megnyitón, viszont százak sétáltak már estefelé a falu főutcáján, ám a megnyitó résztvevőit és az esti programokra gyülekezőket hatalmas felhőszakadás kényszerítette tető alá.

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére. A település centrumában álló, copf-stílusú épület, amelyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi Horváth család, nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek, így gyakran vendégeskedett Balatonfüreden Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is.

Anna az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki majdan a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt. Az első bált követően a minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály.

Az első világháború után megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok is veszítettek eredeti jelentőségükből, és a két világháború között is csak csendesen élt a hagyomány. A II. világháború után hivatalosan 1954. július 31-én rendezték meg újból az Anna-bált a Balaton étteremben, majd 1957-től a felújított egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium (ma Anna Grand Hotel) színházterme adott otthont a bálnak. Az ebben az időben felelevenített hagyomány szerint, azóta is Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig herendi vázát kap ajándékba.

Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.

1975, a 150. Anna-bál éve után a népművészet is bevonult a bálterembe, ahol magyar tájegységek mutatkoztak be, így 1976-ban Kalocsa, 1977-ben Hódmezővásárhely, 1980-ban Karcag volt Balatonfüred vendége.

A bál érdekessége, hogy 2003. évben először átadtuk Kiss Ernő honvéd tábornok herendi porcelánszobrát egy olyan személynek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred városért. 2003. évben Gyurkovics Tibor, 2004-ben Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, 2005-ben Melocco Miklós, 2006-ban Sugár András, 2007-ben Zettwitz Sándor kapta a díjat, Balatonfüredhez való kötődésük és munkásságuk elismeréseként.

Az Anna-bálon az első helyezett hölgy Viktória díszítésű, a II. helyezett Rotschild, a III. helyezett pedig Aponyi mintával díszített Herendi porcelánvázát kapnak a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásaként.

A bál kísérőrendezvényei közül kiemelkedik a Krúdy Gyula novellája alapján életre hívott “Balatoni szívhalászat”, amelyet minden évben a bált megelőző napon tartanak. A bál napján hagyományos késő délutáni program az előző évi bál szépének hintós sétakocsikázása a városban. A Kisfaludy Galéria szabadtéri színpadán reformkort idéző zenekari előadások, táncbemutatók szórakoztatják a közönséget, majd a Városi Koncert Fúvószenekar ad műsort.  Vasárnap délelőtt a bálkirálynő és udvarhölgyei bemutatkoznak a közönségnek, majd lovas huszárkísérettel végigkocsikáznak a városon.

A burgonya fesztiválnak már többéves hagyománya van Keszthelyen – itt működik az ország egyetlen burgonyakutató intézete – míg a halak fogyasztását népszerűsítő halünnepet első alkalommal rendezik meg a Balaton fővárosában. A háromnapos rendezvény alatt a látogatók minden, a Balatonból kifogható halfajtából – például keszegből, pontyból, harcsából – készült ételt felfedezhetnek – közölte Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója.
Vasárnap a keszthelyi nemesítésű burgonyafajtákat mutatják be, amihez igény szerint kapcsolódik majd burgonyatermesztési, növényvédelmi és technológiai tanácsadás is.

Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója arról számolt be, hogy az intézetben 12 burgonyafajtát termesztenek. Értékesítik az intézetben előállított vetőgumót és az étkezési burgonyát is. Az igazgató szerint a legnépszerűbb fajta még mindig a jó étkezési minőségű hópehely, amely azért kedvelt, mert jóízű és sokféleképpen lehet elkészíteni, használható bármilyen típusú ételhez, lehet sütni és főzni is. Hófehér színe akkor sem szürkül el, ha akár nyersen, akár főtten sokáig állni hagyjuk.

Közkedvelt az intézet egyik legújabb burgonyafajtája is, a korai érésű, piros héjú, sárgahúsú balatoni rózsa. A szép formájú, nagyon finom, “piacos kinézetű” krumpli leginkább főtt típusú ételekhez való. Az új fajták közé tartozik a katica, amelyet pedig azért kedvelnek a vásárlók, mert szép és könnyen hámozható. Se nem kicsi, se nem nagy, hanem egységesen közepes gumóméretű, és “szépen mutatnak” a tízdarabos csomagolások – magyarázta Polgár Zsolt.
A jófajta alapanyagok aztán vasárnap kondérba is kerülnek, ekkor rendezik meg külön-külön kategóriában a halas és burgonyás ételek versenyét. A paprikás krumpli, harcsapaprikás mellett olyan gasztronómiai különlegességre is lehet számítani, mint például a halgombóccal gazdagított halászlé – árulták el a szervezők.

A fesztivál ideje alatt számos kulturális programot is szerveznek; pénteken és szombaton magyarországi, nemzetiségi és külföldi néptáncegyüttesek lépnek színpadra, vasárnap pedig a modern és a latin táncoké lesz a főszerep. A programsor vasárnap este nagyszabású utcabállal zárul.

A Művészetek Völgyével egy időben, de idén önálló fesztiválként megrendezett programsorozat résztvevői között ott

lesz több Karinthy-gyűrűs humorista: Fábry Sándor, Hadházi László, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely és Kovács András Péter is. A szervezők szerdai tájékoztatása szerint a Dumavölgy programsorozata pénteken este Aranyosi Péter, Hadházi László és Kovács András Péter fellépésével indul.

Szombaton 22 órakor “kis éji zenét” ad Hajós András, vasárnap pedig Badár Sándor, Hajdú Balázs, Kormos Anett és Kőhalmi Zoltán várja a közönséget.
Lesz dumakoncert is Kovács András Péter, A Három Kismalac, Bruti, Bács Miklós, Jankovics Péter és Pataki Balázs fellépésével. Délutánonként fogatos falusétákat rendeznek “vicces idegenvezetőkkel”, többek között Szupkay Viktorral, Mogács Dániellel, Rekop Györggyel, Janklovics Péterrel, Lorán Barnabással, azaz Trabarnával, Csenki Attilával és Litkai Gergellyel. Július 26-án, kedden este pedig a Rádiókabaré nyilvános felvételén vehetnek részt a Dumavölgy látogatói.
Fellép még Nagyvázsonyban Felméri Péter, Bellus István, Dombóvári István, Beliczai Balázs, Fráger Balázs, Benk Dénes, Szöllősy-Csák Gergely, Szupkay Viktor, a Szomszédnéni Produkciós Iroda, Tóth Edu és Zsók Levente is.

A felvételeken többek közt a karintiai Villach és Spittal an der Drau, az észak-olaszországi Redipuglia, valamint a Wörthi-tó partján fekvő Velden városát láthatják.

A galéria IDE kattintva nyitható meg.