Amerikai Népszava Online » Sport

Phelps visszavonul az olimpia után

ricsi — Tue, 08 May 2012 11:28:23 +0000

New York – A nyári londoni olimpia után visszavonul Michael Phelps, az amerikaiak tizennégyszeres ötkarikás aranyérmes úszósztárja.

A huszonhetedik születésnapját június 30-án ünneplő Phelps a CNN egyik műsorában úgy fogalmazott, bár időbe telt neki, mire újra formába lendült, úgy érzi, mostanra készen áll az újabb győzelmekre, s ha a brit fővárosban sorra kerülő játékokon sikerülne még három érmet szereznie, akkor úgy vonulhatna vissza, mint a legtöbb olimpiai medált szerzett sportoló.

„A 2016-os riói játékokra legfeljebb csak nézőként utazok”, mondta az úszó. „Ha egyszer abbahagyom, akkor kész, vége, nem térek vissza többet.”

Phelps ugyanakkor elmesélte azt is, hogy a londoni olimpiára nagyon keményen készül, például olyan kamrában alszik, amely a tengerszint feletti 2500-2700 méteres magasságon tapasztalható légköri viszonyokat szimulálja.

„Sportpályafutásom során lehetőségem volt a világ számos érdekes országába és városába eljutni, de ezekből semmit sem láttam”, tette hozzá Phelps. „A szállodában és a medencében töltöttem az időmet. Az olimpia után azt tervezem, hogy oda megyek, ahova kedvem tartja, és azt csinálok majd, amit akarok.”

Beckham a leggazdagabb brit sportoló

ricsi — Sun, 06 May 2012 15:08:34 +0000

London – A recessziós brit gazdaság sanyarú helyzetével dacolva az elmúlt egy esztendőben is jelentősen gyarapították vagyonukat a brit élsport leggazdagabbjai, akik közül David Beckham, az angol labdarúgás világsztárja tudhatja a legnagyobb összeget bankszámláján.

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja listáját – Sport Rich List – a leggazdagabb száz brit sportoló becsült vagyonáról. A vasárnap megjelent 2012-es összesítés szerint a brit sportarisztokrácia százas felső kasztjának összvagyona egy év alatt 8,9 százalékkal 3,022 milliárd fontra (ezermilliárd forintra) emelkedett a tavalyi 2,776 milliárd fontról. A brit sport szupergazdagjai a két évvel ezelőtt kimutatott összvagyonukhoz képest csaknem 23 százalékkal lettek gazdagabbak.

A 37 esztendős Beckham, aki tíz évig a Manchester Unitedet erősítette, és jelenleg a Los Angeles Galaxy színeiben rúgja a labdát, 160 millió fontos becsült vagyonával kényelmes előnnyel vezeti a The Sunday Times százas listáját. A Sport Rich List 2012 összeállítóinak számításai szerint Beckham vagyona az elmúlt egy évben 25 millió fonttal – 19 százalékkal – nőhetett, nem elsősorban sporttevékenysége, hanem a nevéhez kötődő luxustermékek forgalmazása és a reklámszerződések révén.

A lista szerkesztői szerint a brit élsporton belül általánosságban is a futball termeli messze a legtöbb sportmilliomost: a száz leggazdagabb sportoló közül 48 a labdarúgó, és a hárommilliárd fontos összvagyonból 1,22 milliárd font futballisták bankszámláit gyarapítja.

A leggazdagabbak aktív labdarúgókból összeállított tizenegy összvagyona a Sport Rich List 2012 becslése szerint jelenleg 487 millió font. Beckham után ebben a „csapatban” a Manchester United fenegyereke, Wayne Rooney következik 45 millió fonttal, de a Chelsea cseh kapusa, Petr Cech is összegyűjtött már 18 millió fontot eddigi karrierje során.

Ugyancsak jövedelmező sportág a Forma-1. A gyorsasági autósport jelenlegi és múltbeli sztárjai közül négyen kerültek be a százas lista top tízes elitjébe: Eddie Irvine (80 millió font), Jody Scheckter (60 millió font), Lewis Hamilton (55 millió font) és Jenson Button (53 millió font).

Az autósport a százas mezőnybe felkerült brit – vagy Nagy-Britanniában élő – versenyzők 637 millió fontra becsült összvagyona alapján a második a futball mögött. Utána a rögbi következik 450 millió fonttal, majd a golf, amelynek sztárjai eddig 251 millió fontot ütögettek össze – legalábbis a Sport Rich List 2012 szerkesztőinek becslése szerint.

Lezárják a Mallt az olimpia idejére

ricsi — Sun, 01 Apr 2012 09:08:27 +0000

London – Lezárják a Buckingham-palotához vezető híres Mall sugárutat a londoni nyári olimpia idejére.

A brit főváros közlekedési vállalat közlése szerint az útszakaszt júniustól fogják lezárni nem kevesebb mint három hónapra. Az olimpia idején ugyanis a híres sugárút ad majd otthont a strandröplabda-torna stadionjának, valamint a maratoni futás és az országúti kerékpáros versenyek hajrájának.

A Mallt az uralkodó június 16-i hivatalos születésnapi ünnepsége után – a Trooping the Colour elnevezésű színpompás rendezvényt követően – fogják elzárni az autósok és a gyalogosok elől, akik csak a szeptember 9-ig tartó paralimpiai játékok után vehetik majd ismét birtokba a területet.

A közvetlenül a Buckingham-palota előtt futó útszakaszt azonban egészen az olimpia kezdetéig használhatják majd a turisták, akiknek így nem kell lemondaniuk az őrségváltás élményéről. A londoni hatóságok nagyjából 6,5 milliárd fontot áldoztak a brit főváros túlzsúfolt közlekedési hálózatának felújítására és kiterjesztésére, hogy meg tudjanak birkózni a több százezer turista érkezésével.

A strandröplabda-tornának otthont adó stadion, illetve a 15 ezer férőhelyes aréna mellett edzőpályákat, és biztonsági zónákat fognak kialakítani a Mall területén. Az építkezéseknél mintegy négyszáz munkás, 44 generátor és két mobildaru fog segédkezni.

Kitelepítési nehézségek a brazil focivébé és olimpia előtt

ricsi — Mon, 26 Mar 2012 18:31:59 +0000

Rio de Janeiro – Jóllehet a márciusban közzétett rigorózus adatok szerint jelentősen lassult a brazil – a legnagyobb latin-amerikai – gazdaság növekedése, amely a tavalyelőtti 7,5 százalék után tavaly csak 2,7 százalékot tett ki, azért az ország a hazai össztermék (GDP) előállításának romló ütemével, ha úgy tetszik, a teljesítménycsökkenéssel együtt is biztos tagja maradt a leggyorsabban fejlődő államok élcsoportjának. Olyannyira, hogy a minősítés változatlanul érvényes rá: a közel 200 milliós népességű Brazíliáé – Kína, India és Oroszország mellett – a négy legnagyobb feltörekvő gazdaság egyike. A megtorpanva is növekvő potenciálra hatalmas szüksége van már csak azért is, mert a dél-amerikai országóriás rendezi az egyetemes sport világának két legnagyobb jelentőségű, mondhatni, gigantikus vállalkozását: a 2014-es labdarúgó-vb-t és a 2016-os nyári olimpiát.

Önmagában már az egyik is tetemes kiadásokat ró a mindenkori rendezőre, a kettő együtt pedig különösen megterheli az államkasszát, nem beszélve arról, hogy a brutális méretű beruházásoknak számos árnyoldala bukkan elő. Példának okáért azért, mert az építkezések, ilyen-olyan korszerűsítések, infrastrukturális fejlesztések elkerülhetetlenül rombolással is járnak, az anyagi szempontok előtérbe kerülésével párhuzamosan az emberi aspektusokat is reflektorfénybe vonva. Jelesül: rengeteg család életét keserítik meg az egyébként alapjában össznépi lelkesedés kísérte ünnepi sportesemény-sorozat előkészületei.

Sokaknak Atlanta ugrik be figyelmeztető emlék gyanánt, merthogy az 1996-os olimpia városában is – túl nagy nyilvánosságot nem kapott – atrocitások, kényszerintézkedések övezték az ötkarikás játékok “előéletét”. Az olimpia megszerzésében tevékenyen – a közkeletű vádak szerint anyagilag is – közreműködő Coca-Cola központjából, Atlanta centrumából kifelé haladva a messziről jött ember bizony arra is felfigyelhetett, hogy a versenyek megrendezéséhez kellő, de legalább is szükségesnek ítélt területek birtokba vétele akkor is megtörtént, ha ehhez ki kellett telepíteni (ha úgy tetszik: eltávolítani) az ott élőket.

A fekete, gettószerű lakónegyedek, a lebuldózerezések nyomait fel lehetett fedezni, és nagyon is látható jelei voltak annak, hogy hol húzódnak az “olimpiaváros” határai, vagyis meddig jutottak el a munkagépek, amelyek a játékok előtt a tereprendezést végrehajtották. Még rosszabb volt a helyzet a legutóbbi, 2008-as pekingi olimpiát illetően: hivatalosan nem megerősített adatok szerint több százezer embert kényszerítettek távozásra, új otthon keresésére a lakhelyükre tervezett sportlétesítmények megépítése miatt, ami akkor is szörnyű trauma lehetett, ha – amint az a szerencsésebbek esetében megtörtént – kárpótlást kaptak is addigi életterük elvesztéséért cserében. Brazíliában a két említett világesemény hasonló következmények lehetőségét hordozza magában.

A New York Times különtudósítói a minap helyszíni beszámolóban tudatták, hogy a labdarúgó-vb és az olimpia rendezési jogának elnyerését követő hurrá-hangulat elcsendesedésével a hétköznapi gondok is megjelentek azzal, hogy hozzákezdtek némely útban levő szegénynegyed felszámolásához. Csakhogy a föld színével egyenlővé tenni nemigen lehet, főleg nem máról holnapra példának okáért azt a Vila Autódromo névre hallgató favelát, amely Rio de Janeiro szívében található, ott, ahol az Olimpiai Parkot tervezik elhelyezni. E városrészben nem csupán nagyon szegényeknek van otthonuk, hanem jobb módú, középpolgári családok is élnek itt, ami eleve megnehezíti a sima rombolást, de még az “emberközpontú” kitelepítést is. Már csak azért is, mert a vagy négyezer embert érintő terv végrehajtásának már a híre is heves ellenállásba ütközött a közvetlenül érintettek részéről, akik afféle ellenállási mozgalmat hirdettek meg.

Éppenséggel nem előzmény nélküli az akciójuk: 1990-ben a “honvédők” elérték, hogy ne telepítsék ki őket, amikor a Pán-amerikai Játékok miatt akarták a Vila Autódromót felszámolni, mint ahogy a helyiek elszánt fellépése akadályozta meg a már a szintén az olimpiarendezéshez kapcsolódóan elképzelt két új gyorsforgalmi autóbuszút megépítését, mivel a közlekedési vonalak is “nekimentek” volna a Vila Autódromónak.

A főhatóság, nevezetesen a riói olimpiáért felelős szervezet, a Brazil Olimpiai Bizottság (COB), egyben a szervezőbizottság elnöke, Carlos Arthur Nuzman megerősítette, hogy terveikről nem mondanak le, de a favelaközösség reakcióit, no és a hazai és a külföldi média élénk érdeklődését tapasztalva – átmenetileg mindenképpen – visszavonulót fújtak. Az elnök kijelentette, hogy a városvezetés párbeszédet folytat az érintettekkel, és csak bírósági hátszéllel, jogilag megtámogatva fogják a kitelepítési-bontási-építési programot a tervezett övezetekben megvalósítani. Maria do Rosario Nunes, a brazil humánügyi miniszter pedig azt hangoztatta, hogy kormánya a 2016-os olimpiát emberjogi szempontból is sikeres eseményként akarja lebonyolítani. Kérdés persze, hogy mennyire – esetleg mennyi pénzért? – fogják tudni összebékíteni a nagyon is antagonisztikusnak tetsző ellentéteket, megszüntetni az érdekkülönbségeket.

Nem pusztán Vila Autódromo esete mutatja, hogy a társadalmi békét is veszélyeztető tűzfészkek könnyen kialakulhatnak egy csúcs sportesemény örvén. A munkakörülmények vagy éppen a bérezési gondok is válthatnak ki megmozdulásokat, ahogyan arra a brazil vb-stadionok építői szolgáltak nem egy példával. Több olyan városban is, ahol stadion épül vagy rekonstrukció folyik, akcióztak már a munkások, legutóbb februárban vagy fél ezren tüntettek például Fortalezában, de a futball-világbajnokság feladatainak elvégzésében érintett 25 ezer dolgozó szakszervezeti vezetése is kilátásba helyezte, hogy adott esetben készek akár átfogó sztrájkot is meghirdetni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nyomornegyedek lerombolásának tervei 12 városban hozták mozgásba az aktivisták egész hálózatát, és mintegy 170 ezerre tehető a kényszerkitelepítésnek kitettek száma, érzékelhető, hogy további nehéz – vb és olimpia előtti – évek várnak a brazil állami és sportvezetésre.

Hallatták már hangjukat a világhírű futballstadion, a Maracana közelében fekvő Metro nevű favela lakói is, és a kompenzációt meg új lakásokat ígérő hivatalos bejelentések dacára véres összecsapások is előfordultak már. Az amerikai lapriport külön is megemlítette a Sao José dos Campos iparvárosban történteket, ahol is a kilakoltatni szándékozott több mint hatezer, furkósbotokkal felszerelkezett ember meghátrálás helyett felvette a harcot, és összecsapott a rájuk támadó biztonsági erőkkel.

A 2016-os olimpiát megelőző idők központi szereplője azonban kétségtelenül Vila Autódromo lehet, attól is függően, hogy milyen irányban dől el az egyik legjelentősebb ötkarikás beruházás megvalósításának útjában álló negyed sorsa, és hogy találnak-e békés, minden érintettet kielégítő megoldást a felek. Állítólag a riói városi kormányzat két állami társaságnak több mint 11 millió dollárnak megfelelő összeget juttatott azért, hogy vásárolja fel a leendő Olimpiai Park tőszomszédságában fekvő földeket a helybéliektől. Úgy tudni, hogy olyan cégekről van szó, amelyek amúgy anyagilag is támogatták Rio de Janeiro polgármesterének választási kampányát. Eduardo Paes tagadta, hogy bármi helytelent művelt volna, mindenesetre beszédesnek is nevezhető, hogy leállíttatta a földvásárlási tervet.

„Egy olyan esemény áldozatai vagyunk, amelyet mi nem akartunk – nyilatkozta a The New York Timesnak a Vila Autódromó egyik iskolájában tanító Inalva Mendes Brito. – Lehet azonban, hogy ha az állam megtanulja tiszteletben tartani a választásunkat, és maradhatunk otthonainkban, a végén még valami ünnepelhető is lesz az olimpiában.”

Maláj magydíj: Fernando Alonso győzött

ricsi — Sun, 25 Mar 2012 11:58:53 +0000

Szepang – Fernando Alonso nyerte vasárnap a Forma-1-es Malajziai Nagydíjat, az idei világbajnokság második futamát. A Ferrari spanyol pilótája mögött nagy meglepetésre a mexikói Sergio Perez (Sauber) lett a második és a brit Lewis Hamilton (McLaren) a harmadik.

A nyolcadik helyről rajtoló, kétszeres világbajnok Alonso pályafutása 28. futamgyőzelmét szerezte meg, és az élre került a pontversenyben. Perez pályafutása legjobb eredményét érte el, eddigi legjobbja egy hetedik hely volt tavaly a Brit GP-n.

Nagy zivatarban kezdődött meg az 56 körös verseny, Hamilton megtartotta vezető pozícióját, az első kör végén a melbourne-i nyitóversenyen győztes brit Jenson Button (McLaren), az ausztrál Mark Webber (Red Bull), Alonso és Nico Rosberg (német, Mercedes) volt a sorrend mögötte. A harmadik helyről startoló, hétszeres világbajnok német Michael Schumacher (Mercedes) megpördült és visszaesett.

Az eső következtében alaposan felázott pálya miatt szinte az összes pilóta gumit cserélt, majd a hetedik körben beküldték a biztonsági autót. A versenybíróság a futam kilencedik körében döntött úgy, hogy az irreális időjárás miatt időlegesen felfüggeszti a viadalt.

A kényszerszünet után a biztonsági autó a 13. kör végén hagyta el a pályát, a pilóták gumit cseréltek. A cserék után Button összekoccant az indiai Narain Karthikeyannal (HRT), megsérült a vezetőszárnya, ezért kénytelen volt újra bemenni a boxutcába, és visszaesett a 21. helyre.

Az újabb boxlátogatások után – jobb kerékcseréjének köszönhetően – Alonso került az élre. A huszadik körben változatlanul a Renault-val kétszeres vb-győztes spanyol volt az élen, mögötte Perez, Hamilton, Rosberg és a világbajnoki címvédő német Sebastian Vettel (Red Bull) következett.

Alonso az élről a 41. körben cserélt harmadszor is kereket, majd Vettel, Hamilton és Perez, valamint a többiek is a boxutcában jártak. Tíz körrel a leintés előtt változatlan volt a helyzet az élen, Perez egyre jobban megközelítette az első helyen robogó Alonsót.

A 48. körben Vettel összeütközött Karthikeyannel, az autó bal hátsó kereke defektes lett, kénytelen volt kimenni a boxutcába, így Alonso és Perez után Hamilton volt a harmadik. A hajrában már nem változott a sorrend az élen. A venezuelai Pastor Maldonado, aki Melbourne-ben az utolsó pillanatokban esett ki a hatodik helyről, ezúttal – motorhiba miatt – a tizedik pozícióból csúszott le a 19-re. A címvédő Vettel végül 11. lett.

Gőzmozdonyon is utazik az olimpiai láng

ricsi — Fri, 23 Mar 2012 11:23:12 +0000

London – A világ egyik legjobb állapotú gőzmozdonya is részt vesz az olimpiai láng nagy-britanniai útján. Igaz, a 85 éves Scots Guardsman csak beugró lesz, ugyanis eredetileg egy másik gőzös, a Flying Scotsman vitte volna a lángot Yorkból Thirskbe június 20-án.

A yorki vasúttörténeti múzeum március 16-án jelentette be, hogy a Flying Scotsman, amelyet közadakozásból 2006 óta újítanak fel, nem készül el határidőre. A Repülő Skót az egyik leghíresebb brit gőzős, amely az elmúlt nyolcvan évben több mint négymillió kilométert tett meg, és 1934-ben először lépte át az óránkénti 160 kilométeres sebességet. A Flying Scotsmant váltó Scots Guardsman arról híres, hogy főszereplője volt a korai brit dokumentumfilmezés egyik legjobb alkotásának, az Éjszakai postának.

Az olimpiai láng történetének nem a Scots Guardsman lesz az első mechanikus szállítója. A második londoni játékok előtt, 1948-ban a láng hajón tette meg az utat a La Manche-csatornán, majd később utazott evezős csónakban, bennszülött kenuban és kínai sárkányhajón is. A Görögországban gyújtott tüzet először 1952-ben vitték repülőgépen, de nem utoljára, később egy Concorde is szállította Európa és az Egyesült Államok között. A láng utazott lóháton és tevén is, 2000-ben pedig búvárok úsztatták meg a Nagy-Korallzátonynál.

A montreali olimpia előtt, 1976-ban a lángot rádióhullámmá “alakították”, majd a jelet egy műhold segítségével Kanadába továbbították, ahol az működésbe hozott egy lézert, amely ismét meggyújtotta lángot.

A 2014-es, Szocsiban sorra kerülő téli játékok szervezői még merészebb terveket szövögetnek: Alekszandr Zsukov miniszterelnök-helyettes tavaly nyáron bejelentette, azt tervezik, hogy a fáklyát az űrbe is eljuttatják.

Puskás-díj: Messi és Rooney is pályázik

zoli — Mon, 21 Nov 2011 10:48:40 +0000

New York – Harmadik alkalommal kerül kiosztásra a Puskás-díj, vagyis az év legszebb góljáért járó elismerés. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által közzétett jelöltekre november 18-ától december 5-ig lehet szavazni a FIFA hivatalos oldalán, a győztest a 2012. január 9-i gálán hirdetik ki.

2011 legszebb góljai

Benjamin De Ceulaer (belga) – Lokeren-Bruges

Giovani Dos Santos (mexikói) – Mexikó-Egyesült Államok

Julio Gómez (mexikói) – Németország-Mexikó

Zlatan Ibrahimovic (svéd) – Lecce-Milan

Lisandro López (argentin) – Olimpo-Arsenal Sarandí

Lionel Messi (argentin) – Barcelona-Arsenal

Neymar (brazil) – Santos-Flamengo

Heather O’Reilly (amerikai) – Egyesült Államok-Kolumbia

Wayne Rooney (angol) – Manchester United-Manchester City

Dejan Sztankovics (szerb) – Inter-Schalke

Az eddigi győztesek

Cristiano Ronaldo (portugál) – Porto-Manchester United, 2009

Hamit Altintop (török) – Kazahsztán-Törökország, 2010

Beckhamék nyerték meg a bajnokságot

zoli — Mon, 21 Nov 2011 09:59:23 +0000

Carson, California – A Los Angeles Galaxy nyerte meg a tengerentúli profi labdarúgó-bajnokság (MLS) 2011-es nagydöntőjét, miután 1-0-ra legyőzte a Houston Dynamo együttesét. A mindent eldöntő találat David Beckham, Robbie Keane és Landon Donovan összjátéka után született meg.

A Home Depot Centerben megrendezett mérkőzésen a Los Angeles-i klub végig fölényben futballozott, különösen David Beckham, Adam Cristman és az ősszel szerződtetett Robbie Keane volt elemében, de a pontatlan befejezések miatt gólt nem, csak helyzeteket hozott az első játékrész.

A fordulás után már a háló is megzörrent, igaz, a Beckham passzából eredményes Keane találatát a játékvezető les miatt – tévesen – érvénytelenítette. A Galaxy nyomása végül a 72. percben érett hivatalosan is góllá, ekkor Beckham csúsztatott Keane elé, aki remek labdával találta meg a kilépő Donovant, ő pedig elegáns mozdulattal a hálóba pörgetett – eldöntve ezzel a bajnoki cím sorsát.

“Hogy őszinte legyek, a gólszerzés nem sokat jelent számomra, a győzelem annál fontosabb”, mondta a döntő legértékesebb játékosa (MVP), Donovan. “A gólok jönnek, mennek, de amire igazán emlékezni fogok, az a hármas sípszó utáni pillanat.”

A 138-szoros amerikai válogatott támadó mellett csapattársa, az év visszatérő játékosának megválasztott Beckham is sokat tett a Galaxy idei menetéléséhez. Az angol középpályás 2007 óta erősíti a kaliforniaiakat, de csak most szerezte meg első MLS-címét.

“Amerikai karrierem legélvezetesebb időszaka volt ez a szezon, ami ma este teljesedett ki”, nyilatkozta a 36 éves Beckham, akinek szerződése lejár, így elképzelhető, hogy ez volt az utolsó tengerentúli fellépése.

“Most arra van szükségem, hogy élvezzem a pillanatot, utána kitalálom, hol folytatom a következő évben. Korábban előfordult, hogy múlt időben beszéltem az amerikai pályafutásomról, de ez nem jelenti, hogy elmegyek. Csodálatos öt év van mögöttem, tette hozzá Beckham, aki iránt a Paris Saint-Germain és több Premier League csapat is érdeklődik.

Los Angeles Galaxy – Houston Dynamo 1-0

Gól: Donovan, 72.

Elhunyt Albert Flórián

zoli — Mon, 31 Oct 2011 11:12:35 +0000

Budapest – Elhunyt Albert Flórián, az egyetlen aranylabdás magyar labdarúgó. Hetvenévesen, hétfő hajnalban érte a halál.

A 75-szörös válogatott Albert Flórián csütörtökön kórházi beavatkozáson esett át: koszorúérműtétet végeztek el nála, amely a pénteki közlés szerint minden komplikációtól mentesen zajlott.

Albert Flórián Hercegszántón született. Édesanyját korán elvesztette, ezután nevelését nagyszülei vállalták. Bár nehéz anyagi körülmények között éltek, szerette a vidéki életet, a lovakat, de a legjobban a focit. Egy toborzón tűnt fel, 1952-ben került Budapestre, az akkor a Kinizsi nevet viselő Ferencvároshoz, az egyetlen klubhoz, amelyben játszott és amelyhez aktív pályafutását befejezve is hű maradt.

“Ez volt az első nagy élményem, Rákosi Gyulával együtt jelentkeztünk, fel is vettek minket. Innentől kezdve minden nagy pillanatra szívesen emlékszem” – idézte fel a régi pillanatokat szeptember 14-én, az MTI-nek adott születésnapi interjújában Albert.

Tizenhét évesen mutatkozott be az NB I-ben, a zöld-fehérek a Diósgyőr ellen az ő két góljával győztek, s 17 alkalommal játszott az utánpótlás-válogatottban. 1959. június 18-án volt először válogatott, a nemzeti együttes mezét összesen 75 alkalommal húzhatta magára.

A nemzeti csapattal az 1962-es chilei, valamint az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt:

“Előbbin teljesen egyértelműen döntőt kellett volna játszanunk, de ember tervez, Isten végez, ugyanis azt az ominózus csehek elleni mérkőzést elvitte Latisev sporttárs, ami után ő megkapta az aranysípot, de mi mást ajánlottunk neki. Amennyiben ott továbbjutunk, akkor azzal a jugoszláv együttessel játszottunk volna, amely már harminc éve nem tudott nyerni a magyarok ellen.”

Albert Flórián gólt fejel a Ferencváros-Bp. Előre mérkőzésen 1967-ben

Hozzátette: pályafutása egyik nagy pillanataként élte meg, hogy 1961. december 23-án Montevideóban, az Uruguay elleni barátságos mérkőzésen pályára léphetett, ugyanis ez volt az a találkozó, ahol Bozsik József a 100. válogatottságát ünnepelte.

Albert Flórián 537 mérkőzést játszott a Ferencvárosban és 383 gólt szerzett, négyszer nyert magyar bajnokságot és egyszer kupát, s tagja volt a VVK-t 1965-ben elhódító együttesnek.

“Játszhattunk a Manchester Uniteddel, valamint az Athletic Bilbaóval is. A döntőt végül egymérkőzésesre redukálták, így Torinóban játszottunk a Juventus ellen. Emlékszem, a találkozót az a Dienst vezette, aki később, a 66-os vb-n az ominózus angol-német finálét is dirigálta. Egy jobb oldali beadás után megelőztem a centerhalfot, aki két kézzel fellökött, már mondtam is neki, hogy talán büntetőt kellene ítélnie, de az mondta, csönd legyen, nézze meg, a hálóban a labda. Ez volt Fenyvesi Máté gólja, amivel nyertünk.”

Albert összesen háromszor volt magyar gólkirály, 1966-ban és 1967-ben választották itthon az év labdarúgójának. Tagja volt az 1960-as olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi Eb-n szintén harmadik helyezést elért nemzeti együttesnek.

Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben – eddig egyetlen magyarként – elnyerte a France Football Aranylabdáját, a legjobb európai futballistát megillető elismerést. “Technikailag és taktikailag szinte felülmúlhatatlan egyéniség” – szólt az indoklás. Ráadás volt, hogy csak néhány nappal korábban született fia, a szintén jeles labdarúgóvá érett ifjabb Albert Flórián.

“Akkoriban az volt a szokás, hogy akinek odaítélték az Aranylabdát, az a klubjánál hazai közönség előtt vehette át. Nekem a Szovjetunió elleni Európa-bajnoki selejtező előtt a Népstadionban kellett volna átvennem, ez még inkább emelte volna a rangját. Sajnos az edzőtáborban megsérültem, így csak a találkozó után a Gundel étteremben tartott banketten adta át nekem a France Football főszerkesztője” – emlékezett Albert.

Albert a nemzeti csapatban 31-szer volt eredményes

1969. június 15-én a Dánia-Magyarország vb-selejtezőn, Koppenhágában súlyosan megsérült. Hosszan tartó felépülés után újra pályára léphetett ugyan, de térde nem bírta a terhelést, s megérett benne a visszavonulás gondolata. Utoljára 1974. március 17-én játszott a Ferencvárosban, a válogatottban 1974. május 29-én a Jugoszlávia elleni 3-2-es győzelem alkalmával lépett pályára. Amatőr sportolóként “kereső” állása a Magyar Távirati Irodánál volt, ahol 1959 és 1967 között a Sportosztályon gyakornokoskodott. Visszavonulása óta is a Fradiban dolgozott, a klub örökös bajnoka, 2001 óta volt az FTC tiszteletbeli elnöke.

Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu, játszani nagyon szeretett, azt azonban ő is elismerte, hogy edzeni sokkal kevésbé. Sportszerű játékos volt, ellenfelet soha nem rúgott meg. Elhíresült szokásaként csípőre tett kézzel várta, hogy előre kerüljön a labda – állítása szerint így pihente ki fáradtságát, semmi többről nem szólt a dolog.

Albert születésnapjakor elmondta: örülne neki, ha a jelenlegi magyar válogatottnak sikerülne kiharcolni az Európa-bajnoki szereplést: “Nagyon jó lenne végre ott lenni egy nagy tornán, hogy a magyar csapatért szoríthassunk. Akkor rövid időre ugyan, de visszavedlenék fiatallá.”

A magyar labdarúgás legendája 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett, 2010-ben Budapesten avatták a főváros díszpolgárává. 2007. december 21-től az ő nevét viseli a Ferencváros Üllői úti stadionja, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példa értékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.

1958 júniusában, mindössze 17 évesen debütált a válogatottban a svédek ellen

Szepesi György, a legendás sportriporter, aki Albert Flórián számos nagy mérkőzését, köztük az 1966-os világbajnokságon játszott magyar-brazilt (3-1) közvetítette, azt MTI-nek azt mondta, lesújtotta a hír.

“Alig egy órája értesültem Flóri haláláról, azóta se nagyon jutok szóhoz. Lesújtott a hír, képtelen vagyok magamhoz térni, annyira mellbe vágott – mondta Szepesi György az MTI-nek. – Ha valakiről, hát róla tudtam volna a leginkább elképzelni, hogy száz évig fog élni. Szeptemberben lett hetvenéves, és teljesen jól volt, én egészségesnek láttam, eszembe nem jutott volna, hogy rövidesen éppen ő fog elmenni közülünk. Felfoghatatlan, mert semmi előjele nem volt e tragédiának, s a múltheti operáció után is úgy állt a helyzet, hogy jól van, sikeres műtéten jutott túl…”

A Ferencváros legendájának hétfői halálhíre Mészöly Kálmán korábbi szövetségi kapitányt is letaglózta , aki hosszú éveken át együtt futballozott a válogatottban a Császárral.

“A legjobb barátomat és a legnagyobb ellenfelemet veszítettem el. A Farkas Jancsival is hatalmas cimborák voltak, a lehető legnagyobb király volt – nyilatkozta az MTI-nek a Mészöly, aki a nemzeti csapatban együtt játszott Alberttel két világbajnokságon is, ugyanakkor ádáz csatákat vívtak a Ferencváros-Vasas összecsapásokon. – Teljesen letaglózott a hír, még most sem hiszem el, a műtétje után még azt mondták minden rendben van. Soha semmi baja nem volt, most meg ilyen hirtelen…”

Emlékezetes Albert-gól az Újpesti Dózsa ellen (6:20-tól)

Erdei elfogadta a Showtime ajánlatát

zoli — Fri, 28 Oct 2011 09:23:50 +0000

Budapest – Erdei Zsolt elfogadta a Showtime televízió által kínált lehetőséget, és igent mondott egy Tavoris Cloud elleni, december 31-i IBF-világbajnoki címmérkőzésre – számolt be a Sport TV honlapja.

Erdei Zsolton, illetve a menedzsmentjén már nem múlik, hogy december 31-én legyen világbajnoki címmérkőzés az IBF félnehézsúlyú koronájáért. Christof Hawerkamp ugyanis arról tájékoztatta honlapunkat, hogy a magyar bunyós, illetve menedzsmentje igent mondott a Showtime amerikai televíziós társaság felkérésére.

A tengerentúli csatorna azt szeretné, ha szilveszterkor (illetve magyar idő szerint már 2012. január 1-jén) Madár és a címvédő amerikai Tavoris Cloud összecsapna a koronáért. Cloud egyelőre nem foglalt állást a kérdésben, de információink szerint ő is hajlik az ajánlatra. Jelenleg Bernard Hopkinsszal, Chad Dawsonnal vagy Jean Pascallal esélye sincs bokszolni, Erdeit pedig a televízió is szeretné – így könnyen összeállhat a kép.

“Ez volt az álmom, mindenképpen világbajnoki címmérkőzést akartam bokszolni. Cloudot már többször is láttam, erős, mint a bivaly” – mondta reménybeli riválisáról Erdei Zsolt.

Érdemes hangsúlyozni, hogy Clouddal nem Madárnak és a Lou DiBella vezette amerikai menedzsmentnek kell megállapodnia, hanem a Showtime-nak. Ha minden a tervek szerint alakul, és Cloud is igent mond, akkor Erdei a közelmúltban elkezdett felkészülése utolsó szakaszát már az Egyesült Államokban hajtja végre, méghozzá edzője, Fritz Sdunek irányítása mellett.