Május 23-án A székely apostol címmel Nyirő József emlékkonferenciát rendeznek a Magyar Írószövetségben.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár megnyitója után Pomogáts Béla Nyirő József és az erdélyi gondolat című előadásával kezdődik a konferencia. Az irodalomtörténész beszédét Mács József (Nyirő József és a kisebbségi lét), Lakatos Mihály (Az Isten igájában és más életrajzi írások), Hegedűs Imre János (A Kopjafák és más prózában írt balladák) előadásai követik.

A szünetet követően Márkus Béla a Néma küzdelmet elemzi, Skultéty Csaba Látogatás Nyirő Józsefnél Escorialban címmel értekezik, majd Medvigy Endre következik (Szétszóratás és megmaradás – székely író az emigrációban), a sort Bertha Zoltán zárja (Nyirő József Jézus-drámája: A Megfeszített).

A konferencián Nyirő József emlékére két vers is elhangzik illetve Faragó Laura székely népdalokat énekel és elhangzik a Vonaton című elbeszélés valamint a Baj-posta című írás.

A VII. kerületi önkormányzat vezetését bírálták ellenzéki politikusok vasárnap Budapesten annak kapcsán, hogy egy évvel ezelőtt döntött a képviselő-testület az erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium bezárásáról.

A kerületi polgármesteri hivatal előtt Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja arról beszélt, hogy a Janikovszky iskola bezárása jól mutatja a kormány érzéketlenségét, s azt, hogy “a Fidesz helyi helytartói nem veszik figyelembe a helyi érdekeket”.

A szocialisták oktatáspolitikusa szerint annak ellenére döntöttek az intézmény bezárása mellett, hogy az iskola a magyar közoktatás egyik gyöngyszeme volt, kiváló pedagógiai programmal működött, és unikális teljesítménye volt.

A legnagyobb baj a fideszes kormánnyal és a fideszes önkormányzattal, hogy szemmel láthatóan meg sem próbálták megismerni, mi folyik a helyi oktatási intézményekben – mondta Kunhalmi Ágnes.

Moldován László, a Lehet Más a Politika VII. kerületi önkormányzati képviselője arról beszélt, hogy az iskola bezárásának semmilyen racionális oka nem volt. Az okok között felvetődött “a politikai bosszú, vagy a felújított épülettel kapcsolatos fideszes tervek” – jegyezte meg.

Moldován László kijelentette: egy felelős kerületvezetés nem viselkedhet így. “Megbocsáthatatlan, amit tett a fideszes kerületvezetés, és ezért mennie kell, legkésőbb 2014-ben” – fogalmazott.

Lugosi László, a Janikovszky Szülői Szervezet képviselője emlékeztetett: egy évvel ezelőtt, május 20-án döntöttek a Janikovszky iskola bezárásáról. A bezárásról szóló döntés nem előzte meg komolyabb tárgyalás a szülői szervezettel – tette hozzá.

Mint mondta, az iskola bezárása ellenére a tanárokból, a diákokból és a szüleikből kialakult személyi háló továbbra is él.

A képviselő-testület által egy évvel ezelőtt meghozott döntést akkor a csökkenő tanulói létszámmal indokolták.

Orbán Viktor miniszterelnök még április elején, a The Washington Postnak adott interjúban beszélt arról, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban.

A határozatból nem derül ki, hogy pontosan hol lesz a szobor, az ugyanakkor szerepel benne, hogy a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása jogcímcsoport javára átcsoportosított 34,4 millió forint elszámolási és maradvány-visszafizetési határideje 2012. július 31.

A szobor elhelyezéséről később születik döntés – mondta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár.

“Háromnegyed 6-kor értem a Liberális Klubhoz. A Klub előtt üvöltöző emberek (kb. 50-60-an) és a bejáratnál rendőrsorfal. Előrenyomakodtam az üvöltözők frontvonalába, szembe a rendőrökkel. Közben hangos zsidózás, ez a mondat valahogy nagyon megragadt bennem: „ezek itt tenyésznek” meg valami magyarozás. Ettől kezdve mintha helyettem valami robot cselekedett volna.

Ahogy a zsidózók frontvonalába kerültem, mögöttem egy zászlót szorongató 50 körüli nő állt vöröslő arccal, és magából kivetkőzve kiabált. Ránéztem, ettől mintha kissé zavarba jött volna és  azt mondta: „Igen na!”, mire azt mondtam: „Szép vagy”, erre fejbe ütött a zászlója nyelével. Nem nagyon, csak kicsit, de a lincselés is így kezdődik. Én válaszként — szintén csak kicsit — arcon legyintettem. Tényleg csak gyereklegyintés volt. Nagyon meglepődött, és egy pillanat alatt eltűnt onnan, hátrarántották az elvbarátai. Valamelyik társa rámrivallt, hogy megütöttem a nőt, mondtam neki, hogy azután, hogy a nő fejbe ütött. Még ebben a robotállapotomban is meglepődtem, hogy ennyiben hagyta.

Abban a pillanatban előnyomakodott Gaudi-Nagy, hogy „…a hölgy jogvédelmét! …” a velem szemközt álló rendőr meg kérdezte, mit akarok. Mondtam, hogy be akarok menni. Azt mondta, nem lehet, és visszalökött a zsidózók közé. Egy másik és kérdezett, ugyanazt válaszoltam, és hogy a kollégája nem enged be. Azt mondta, hogy csak meghívóval lehet bemenni, és további firtatásomra szinte bocsánatkérőleg még annyit, hogy ő csak a biztosításért felel, a többi nem az ő dolga. Ezután áttolt a sorfalon keresztül a másik oldalra, én meg elsétáltam a kismetróig és hazamentem.

Utána vettem észre, hogy a lábamról lejött a bőr, valaki sípcsonton rúgott. Nem tudom, hogy valamelyik tüntető volt-e, vagy az a rendőr, aki közéjük lökött. Mindenesetre most már tapasztalatból állíthatom, hogy a rendőrség egy része aktív szélsőjobbos, az aktívat úgy értve, hogy adott esetben egy lincseléshez is asszisztálna, méghozzá aktívan.

Lehet, hogy lefényképeztek, lehet, hogy a dolognak folytatása lesz. Lehet, hogy szükségem lesz Dániel dr jogvédelmére.

Az is lehet, hogy nem maradhatok ebben az országban, mert ma még volt egy másik rendőr, aki áttolt a sorfal védett oldalára, de holnap talán már nem lesz, és holnapután szabadon meglincselhetnek.

Nagyon megrendített az élmény. Most a bőrömön tapasztaltam meg azt, ami eddig csak másokkal történt meg. És azt kell mondjam, olcsón megúsztam (eddig), sokkal rosszabbul is végződhetett volna.

Elgondolkodtam, akarok-e, tudok-e még itt élni.

Kérem, ha ír erről, ne tegyen azonosíthatóvá.”

Ahogyan annak idején a jereváni rádiós viccekben hallottuk: nem Mercedest, hanem Zsigulit, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

És akkor következzék az MTI helyreigazítása.

Tájékoztatjuk a kedves olvasókat, hogy a http://www.mti.hu oldalon 2012. május 2-án megjelent hírben, mely a napraforgoblog-ról átvett Kinek a zsoldosa Ángyán József című blogbejegyzésen alapult, valótlanul állítottuk, hogy Ács Sándornénak személyes érdekeltsége lenne Lepsény határában.

Ács Sándorné semmilyen formában nem érintett az állami földekre vonatkozó pályázatokban.

Az állattenyésztési kötelezettséggel kapcsolatos kritikát azoknak a családi gazdálkodóknak az érdekében fogalmazta meg, akiket ez a feltétel az ország legjobb adottságú területein (pl. Lepsény környékén) kizár a földhaszonbérleti pályázat lehetőségéből.

Nem felel meg a valóságnak, hogy Ács Sándorné több száz (650) hektár állami földön gazdálkodik.

Zálogba adott országként jellemezte Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a chicagói Szent István-templom épületében, helyi magyarok előtt tartott beszédében.

Magyarországra sajnos még ma is igaz – folytatta -, hogy egy zálogba adott ország, ugyanis “a megelőző évek során zaciba vágták Magyarországot: óriási hiteleket vettek fel, cserébe pedig elzálogosították Magyarországot”. “Ez a hitel, ami könnyű és olcsó pénznek tűnt még ezelőtt 5-10 évvel, az időközben drága és nehéz pénzzé vált, és agyonnyom bennünket.

Egy óriási adóssághegy alatt vagyunk” – mondta a kormányfő, megismételve egyúttal azt a célkitűzést, hogy belátható időn belül legalább 5,5 millió magyar embernek kell dolgoznia és adót fizetnie. “Ha ezt nem tudjuk elérni, lehet akármilyen hókuszpókusz, könyvelés, pénzügyi trükközés, az ország nem fog megállni a lábán” – figyelmeztetett.

Orbán Viktor szólt az új alaptörvényről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, 2010-ig Magyarország volt az egyetlen a volt kommunista államok közül, amely nem volt képes arra, hogy megalkosson egy új alkotmányt. “Magyarország folyamatosan megegyezésekkel, kiegyezésekkel, paktumokkal, átmeneti megoldásokból fakadó döntésekkel próbálta igazgatni az életét, de nem volt alapunk, biztos fundamentumunk” – mondta, megjegyezve, hogy szilárd alap nélkül az ország megrendül és összeomlik.

Az alaptörvény rendelkezései közül kiemelte azt a passzust, amely kimondja, hogy a világban szétszórtan élő magyarok mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, és ezt a tényt a mindenkori kormányoknak és parlamenteknek kötelessége közjogi erővel elismerni.

Kijelentését nagy tapssal fogadta a mintegy 300 jelenlévő, csakúgy, mint a kettős állampolgárságról szóló szavait. Utóbbival kapcsolatban közölte: hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson. A kormányfő arra biztatta hallgatóságát, hogy – “most, hogy a magyar állampolgárság hátszele végigfúj a magyarlakta területeken” – azok, akik nem honosításra várnak, hanem egész egyszerűen csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot bizonyító dokumentumért, minél hamarabb tegyék ezt meg.

Ennek lesz jelentősége – magyarázta a helyi magyaroknak -, mert így egyúttal az Európai Unió állampolgáraivá is válnak, és részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben, így a parlamenti választáson is.

A miniszterelnök kitért az alaptörvény családot érintő részére is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: “nem tudom, errefelé mi a divat, de a magyar alkotmány világosan kimondja, hogy a család az egy férfi meg egy nő”. A család a jövőhöz tartozik, ugyanis ha van család, vannak gyermekek, és ha vannak gyermekek, van jövő – mondta.

Szavait azzal zárta, hogy “mi egy sokkal különb és tehetségesebb nép és ország vagyunk annál, mint hogy 2010-ben arról kelljen gondolkodni, belezuhanunk-e a szakadékba”. Magyarország különb ország annál, mint ahová az elmúlt 60 év eredményeképpen jutott – jelentette ki, közölve: ez vezeti a magyar kormányt, Magyarország pedig szép jövő előtt áll.

Az atv.hu tudósítójának beszámolója szerint jelentős a rendőri készültség a Liszt Ferenc tér környékén. A Terézvárosi Liberális Klub vasárnap délutáni rendezvényének egyik vendége ugyanis Dániel Péter ügyvéd, aki a napokban azzal került be ismét a hírekbe, hogy Kerekiben vörösre festette Horthy Miklós – Magyarországon 1945 óta elsőként fölállított – egész alakos szobrát. A liberálisok egyébként arról vitatkoznak, hogy van-e létjogosultsága a Dániel Péter által abszolvált módszereknek.

A bosszúszomjas szélsőjobboldal megfenyegette az ügyvédet. Úgy tűnik, annyiban be is váltják ígéretüket, hogy délután öt óta gyülekeznek a Dániel Pétert vendégül látó esemény helyszínén, a Terézvárosi Liberális Klubnak otthont adó Andrássy úti bérház előtt.

A kompánia elmaradhatatlan figurája Gaudi-Nagy Tamás, aki – szokásához híven – megpróbálta lebeszélni a rendőröket arról, hogy munkájukat végezzék, mikor utóbbiak néhány fiatal neonácit igazoltattak.

A Liszt Ferenc téren és az Andrássy úton villogó rendőrségi buszok gyülekeznek. A Terézvárosi Liberális Klub rendezvénye hatkor kezdődik.

Gaudi-Nagy vezérletével körülbelül ötven-hatvan jobbikos jelent meg az Andrássy út 45. előtt, az épület bejáratánál. Egy szakasz rendőr kiszorította a tüntetőket, hogy a bejáratot szabaddá tegyék.

A rendőrök – szokás szerint – a tüntetőket, a tüntetők a rendőröket filmezik. A tüntetők a „buzi, zsidó, liberális” Dániel Pétert szidták, ratyinak nevezték. Egy gój motoros Horthy Miklós arcképét emelte a magasba.

Az atv.hu tudósítása szerint háromnegyed hat körül megérkezett Dániel Péter, aki a rendőrök sorfala mögött, különösebb gond nélkül bejutott az épületbe. Közben a jobbikosok őrjöngenek, a rendőrökkel ordibálnak.

Gaudi-Nagy a rendőrökkel vitatkozik. „Mocskos zsidók, „utolsó csatlósok”, „pribékek”, „Pintér pribékei” – kapták meg részben a szabadelvűek, részben a rendőrök.

A tiltakozó közlemény hangsúlyozza: Napjainkban Horthy Miklós személye körül bontakozik ki nem tudományos, hanem politikai indíttatású rehabilitációs törekvés.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége emlékeztet arra, hogy Horthy Miklós különítményesei gyilkolták meg az egyik legkiválóbb magyar újságírót, a Népszava szerkesztőjét, Somogyi Bélát és a vele együtt megtámadott fiatal újságírót, Bacsó Bélát. A gyilkosság felbujtójának okkal tekinthető Horthy Miklós.

A MÚOSZ küldöttülése és elnöksége  utal rá: A volt kormányzó tevékenységével kapcsolatban ma már nagyon színvonalas tanulmányok olvashatók, amelyek árnyaltan, nem démonizálva, a kor dilemmáiba ágyazottan mutatják be a történéseket, de legyünk bármennyire tárgyilagosak, azt nem felejthetjük el, hogy Horthy Miklós tevékenységének erkölcsi mérlegét nemcsak ennek a két kiváló kollégánknak, hanem sok százezer magyar állampolgárnak a tragikus sorsa terheli.

A fehérterror idején bírói ítélet nélkül kivégzettek, a második világháborúban kellő felszerelés nélkül a frontra küldött és pusztulni hagyott katonák, a megtévesztett, megfélemlített, gettóba zárt, majd a magyar csendőrség által deportált magyar zsidók és végül az egész lerombolt és tönkretett Magyarország emléke lehetetlenné teszi számunkra, hogy hallgassunk akkor, amikor Horthy Miklós emlékét egyes politikai erők rehabilitációs szándékkal idézik fel – írja a közlemény.

Felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy ezek a törekvések veszélyesek, összeegyeztethetetlenek a demokráciáról, az emberi jogokról, a humanizmusról vallott nézeteinkkel, európaiságunkkal és alapvető nemzeti érdekeinkkel. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ezért tiltakozik az ellen, hogy Horthy Miklósnak szobrot állítsanak, róla teret nevezzenek el, neki emléktáblát emeljenek és ilyen módon megsértsék azoknak a százezreknek az emlékét, akiknek sorsáért a volt kormányzót súlyos felelősség terheli.

Az ominózus “zsidózós” hangfelvételen hallható Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz) és  Csákvári Antal (Fidesz) képviselők, akik a Művészetek Háza vezetőjét, annak közlése szerint utasították Székhelyi József fellépésének lemondására, most megszólaltak és ellentámadásba lendültek.

Orosz Lászlóné Ibolya közleményben védi döntése igazát, míg Csákvári Antal állítólag bizottsági meghallgatásán erősítette meg korábbi álláspontját, hogy önkormányzati rendezvényre nem jöhet Székhelyi József, mert szerinte meggyalázta a Himnuszt.

A gyalázás a valóságban az Index akkori írása szerint így történt: „Szegeden szavalta el a Himnusz általa átköltött és Orbán Viktor gúnyolására kihegyezett változatát. Ebben úgy fogalmazott: „…mint Tokaj hímvesszeje, nektárt fog csöpögtetni – mindenhová”. Székhelyit heves támadások érték, és feljelentették nemzeti jelkép megsértése miatt. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság azonban megszüntette az eljárást.”

Tehát Székhelyi nem a Himnuszt gyalázta, hanem Orbánt alázta. Egyébként Pataki Zsuzsa állítása szerint is ”Az indok ekkor az volt, hogy a művész gyalázta Orbán Viktor Urat”. A Himnuszról szó sem esett. Oroszné és társai szerepzavarban szenvednek, összetévesztik Orbánt  a Himnusszal.

Persze, az sem kizárt, hogy egyfajta időutazás akaratlan résztvevői ők. Mint az egyszeri partizán, akinek elfelejtettek szólni, hogy már vége a háborúnak, ezért még évekkel a háború befejezése után is robbantgatja a síneket.

Orosz Lászlóné Ibolya közleménye itt olvasható

2011. júliusában a város lakossága erősen tiltakozott az ellen, hogy egy  nemzeti jelképet, minden magyar ember  himnuszát gúnyosan meggyalázó  művész  felolvasást tartson.

Tájékoztattam a   Művészetek Háza Non-profit Kft. Igazgatóját a lakossági tiltakozásról. Egy levelet is küldtem részére,   amelyben  kértem, hogy a produkciót szíveskedjen más produkcióval helyettesíteni.   Tisztelettel kértem és javasoltam.

Valóban,  volt   olyan időszak  Magyarországon, amikor a kérés parancs volt. Én úgy gondolom, ennek az időszaknak már vége , a tiszteletteljes kérés valóban kérés.

Úgy gondoltam,  hogy  az Országgyűlés által is  elfogadott, az új  magyar   Alaptörvényben  is szereplő  nemzeti jelképünk a Magyar Himnusz,   tiszteletet érdemel.

Egerben nem  politikai hovatartozása és vallási identitása miatt nem került sor Székhelyi József fellépésre 2011. júliusában.

2011. szeptemberében a  Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság egyetlen tagja és elnöke sem használt olyan szavakat, mellyel bárki politikai nézetét, vallási identitását  megsértette volna.

Egerben a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság nem készített és nem is készít   semmilyen névsort a művészekkel kapcsolatban.

Nem értek egyet, elfogadhatatlannak tartom  a városi cégvezetők bizottsági ülésen történt megnyilvánulásait.

Ki nem mondott szavaimért,  nemzeti jelképünk védelméért  felelősségre vonhatnak.  Vállalom.

Hitem, törvénytiszteletem, értékrendem  és családom szerető támogatása felment a  vádaskodások alól.

Tisztelettel:

Orosz Lászlóné Ibolya

Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke