<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Amerikai Népszava Online &#187; Magyarok Amerikában Információs portal</title>
	<atom:link href="http://nepszava.com/category/magyarok-amerikaban-informacios-portal/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://nepszava.com</link>
	<description>Amerikai.com Blogs</description>
	<lastBuildDate>Tue, 21 May 2013 12:03:51 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>Holly Ostrov Ronai a New Yorker Magazinban</title>
		<link>http://nepszava.com/2013/04/featured/holly-ostrov-ronai-a-new-yorker-magazinban.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2013/04/featured/holly-ostrov-ronai-a-new-yorker-magazinban.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 10 Apr 2013 13:18:39 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarok Amerikában Információs portal]]></category>
		<category><![CDATA[Holly Ostrov Ronai]]></category>
		<category><![CDATA[New Yorker Magazin]]></category>
		<category><![CDATA[Ronai and Ronai]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=118253</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>New York – Egyetlen pert sem vesztett még, magyar ügyfelei pedig  sok milliós kártérítéseket köszönhetnek neki – így mutatja be a New  Yorker Magazin Holly Ostrov Ronai-t, a Ronai &amp; Ronai, LLP ügyvédjét,  akit New York legjobb ügyvédnői közé soroltak.</strong></p>
<p>Ő képviselte a kacsahajó balesetben elhunyt két magyar diák  hozzátartozóit is, de a tragikus sorsú luxushajó, a Costa Concordia  ügyében is részt vett. Nem véletlen, hogy Holly Ostrovot New York  legjobb ügyvédnői közé sorolták, amiről az egyik legismertebb amerikai  magazin cikkezett.</p>
<p>- Az általunk képviselt családokhoz nagyon közel kerülünk, nem ritka,  hogy évtizedekkel az ügy lezárása után is tartjuk még a kapcsolatot  velük. Azt hiszem, ez a hozzáállás tesz minket kicsit mássá, mint a  szokványos ügyvédeket – mondta Holly, aki hozzátette, nőként kezdetben  nehezebb volt érvényesülnie, most azonban már a férfi kollégák is  komolyan veszik, mi több, gyakran tartanak is tőle, ha ellenfélként  jelenik meg a tárgyalóteremben.</p>
<p>Holly Ostrov Ronai az ismert magyar származású ügyvéd, Peter Ronai  felesége és társa. Egy interjúból kiderült, hogy a tárgyalóteremben  ismerkedtek meg, mint ellenfelek. Rónai Péternek annyira imponált Holly  keménysége és szakértelme, hogy beleszeretett az ellenfelébe.</p>
<p>A Ronai &amp; Ronai, LLP alapítói Holly Ostrov Rónai és a férje,  Peter Rónai arra törekednek, hogy változást hozzanak létre a felperesek  személyes sérülési ügyeiben.  Már 17 éve kizárólag balesetben megsérült  embereket és családjaikat képviselik, és jelentős eredményeket értek el  nagy horderejű ügyekben.</p>
<p>2012-ben Ronai &amp; Ronai, LLP egy peren kívüli egyezségben 17  millió dollárt nyert jogellenes halált érintő ügyben,  két magyar diák  családjának, akik meghaltak 2010-ben a kacsahajó balesetben a Delaware  folyón. “Nagyon szoros a kapcsolatunk a családokkal, akiket képviselünk  ezekben az ügyekben, ez jellemzője a cégünknek” – mondja Holly. “Vannak  olyan ügyfeleim, akikkel még mindig kapcsolatban vagyok, pedig már egy  évtizede befejeződött az ügyük.” Nemrégiben a cég benyújtott egy 6  millió dolláros keresetet légitársaságok ellen annak a férjnek a  nevében, akinek a 189 kilós felesége meghalt, mert a légitársaságok  megtagadták a tengerentúli hazaszállítását az Egyesült Államokba. Ezen  kívül képviselnek egy férfit, akit jogellenesen börtönöztek be  kábítószer vádjával – és emiatt elmulasztotta a határidőt, hogy  meghosszabbítsa a vízumát és most a deportálás fenyegeti.</p>
<p>“Sok ügyvéd nem vállalná el ezeket az eseteket, mert költségesek és  kockázatosak, de mi úgy érezzük, hogy ezek jó ügyek,” mondta Holly.  “Miután több mint 17 éve csináljuk ezt, mi nem csak azért vállaljuk el  az ügyeket, hogy pénzt keressünk a cégünknek, mi valódi változást  akarunk az ügyfeleink számára, és megpróbálni közel hozni őket újra a   teljes élethez, amennyire ez lehetséges.”</p>
<p>Mindkét ügyvéd a felperesek személyi sérüléseire koncentrált egész  pályafutásuk alatt, bár Holly megjegyzi, hogy nőként dolgozni ezen a  területen némi kihívással jár. „Összességében a  személyes sérülések  területét túlnyomórészt férfiak képviselik”- mondja.  ”Ezért nem  szokatlan számomra, hogy négy vagy öt férfi védő ügyvéddel legyek  szemben. Kezdetben ők alábecsültek engem, de most már tudják, ki vagyok,  hogy keményebb vagyok,  mint bármelyik férfi ügyvéd odakinn. ”</p>
<p>Ma, Holly tagja az elit Million Dollar and Multi-Million Dollar  Advocates Forums-nak de nem felejtette el honnan jött:  ”Én csak egy  lány vagyok Queens-ből, aki elvégezte a jogi egyetemet, és ezt soha nem  felejtem el” – mondja. – Ezért az áldozatok nevében dolgozni számomra  több, mint csak pénzt csinálni. Ez számomra az, hogy segíteni azokat az  embereket, akiknek nincs erejük, vagy pénzük, és szükségük van egy erős  hangra.”</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2013/04/featured/holly-ostrov-ronai-a-new-yorker-magazinban.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>6</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Halász Péter: Karácsonyi riport</title>
		<link>http://nepszava.com/2012/12/velemeny/halasz-peter-karacsonyi-riport.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2012/12/velemeny/halasz-peter-karacsonyi-riport.html#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 24 Dec 2012 00:10:34 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarok Amerikában Információs portal]]></category>
		<category><![CDATA[Vélemény]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=3820</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Ezt az emléket még a New York-i 44.  utcában lévő Újságíró Clubból hoztam magammal, ahová időről-időre –  főként újságíró-szövetségi konferenciák után – betértem egy pohár  italra. Az Újságíró Clubban érdemes volt vendégeskedni, mert –  gesztusként – adómentes italt mértek a poharakba. Egy ilyen látogatásom  alkalmával kerültem ismeretségbe Bill Donovan-nal, akiről már hallottam  korábban: mondták róla, hogy kiváló újságíró volt a maga idejében,  nagyszerű riporter, akinek életében azután valamilyen fordulat  következett be, és többet ivott annál, mint amennyit az ilyen jellegű  munkát végző ember szellemileg elviselhet. Hanyatlani kezdett pályáján és  ekkor már – ismeretségünk idején – az egyik New York-i esti lapnál  töltött be kis állást. Úgynevezett „átíró ember” volt, aki fölveszi a  helyszínen dolgozó riporterek telefonjelentését és fején a  fülhallgatóval nyomban át is írja, vagyis a hevenyészetten bediktált  anyagot nyomdaképessé teszi. Nevével azonban ritkán lehetett találkozni  az esti lap, a World Telegram<strong> </strong>hasábjain.<strong> </strong>Asztalához  úgy kerültem, hogy másutt nem volt üres hely, ő szívélyesen bólintott  és így aztán letelepedtem melléje. Ő kezdte a beszélgetést, amelynek  során azután föltettem neki a nem túlságosan meglepő és talán nem is  különösebben eredeti kérdést, hogy visszaemlékezik-e rá: melyik volt  életének legérdekesebb, legizgalmasabb riportja?</p>
<p>Donovan elmosolyodott, majd így válaszolt:</p>
<p>- Mulatságos, hogy ezt éppen most  kérdezi, néhány nappal Karácsony előtt, pályám egyik legsajátságosabb  riportját ugyanis éppen Karácsony alkalmából írtam. Talán csodálkozik  rajta, a Karácsony éppenséggel nem az a téma, amelyről különösebben  izgalmas vagy akár originális riportot remélhet egy riporter. Az ötlet,  amellyel elindultam a riport után, nem is volt eredeti. Legfeljebb  kivitelezésében volt újszerű. Elhatároztam ugyanis, hogy a karácsonyi  számba írok egy riportot arról, hogyan töltik a karácsonyi hetet New York elesettjei, az elzüllöttek, a lejtőre kerültek, a Bovery, Manhattan  e legsivárabb déli csücskének lakói. A Boveryről természetesen már  számtalan riport jelent meg, én azonban úgy véltem újszerűbbé és  eredetibbé tenni, hogy két hétre beköltöztem közéjük. Rongyokban  jelentem meg először a 4. utcában, estére bevettem magam abba az éjjeli  menedékhelybe, amelyet ilyenkor, karácsony táján az Üdvhadsereg vesz  védőszárnyai alá. Levest a menhelyen mindig lehet kapni, egy priccset is  a túlzsúfolt hálóteremben, egyébként azonban eléggé elviselhetetlen és  nyomasztó a Bovery éjszakai menhelyeinek légköre. Ami engem ezek között  az emberek leginkább meglepett: milyen makacsul, elszántan hallgatnak  arról, hogy mi okozta végzetes züllésüket. Csaknem lehetetlen  megnyilatkozásra késztetni őket. Pedig a legtöbb őriz valahol a rongyai  közé rejtve egy fényképet, egy levelet, valami apró relikviát a múltból,  amikor még „élt”, amikor még ember volt. Három-négy Boveryben töltött  nap után már kezdtem megismerni társaimat. Viszonylag hamar maguk közé  fogadtak, értettem a nyelvüket. New Yorkban születtem, itt nőttem fel és  az ital atmoszférája valamiképpen sohasem volt idegen számomra.</p>
<p>Donovan intett a pincérnek, kért még egy whiskyt, azután folytatta:</p>
<p>- Hamar  rájöttem, hogy itt rejlik riportom titka: hány ilyen kis elrejtett  emléket tudok a felszínre hozni a mélyből. Erre összpontosítottam, tehát  minden törekvésemet és új barátaimat erre akartam megnyerni: árulják  el, hogy mi az, amit magukkal hoztak, mi az az egyetlen tárgy, amit  sikerült átmenteniök és amit még érdemesnek tartanak őrizni? Végül  egyszer nyomot kaptam. A menhely felügyelője, akinek ugyan sejtelme sem  volt arról, hogy újságíró vagyok, mint új lakóval beszélgetni kezdett  velem. –Van itt egy különös figura – mondta –, Joe-nak hívják, aki  magánál hurcolja Evelyn Attkins fényképét, és azt mondja róla, hogy a  leánya. Mit szól ehhez? Elhihető-ez?</p>
<p>Donovan vállat vont. – Azt  válaszoltam a felügyelőnek, hogy miért ne volna elhihető? Engem  mindenesetre érdekel ez a Joe, majd szóba ereszkedem vele. Legnagyobb  meglepetésemre Joe – ugyanolyan elesett, borostás, gyulladt szemű és  összetört ember, mint a többi – könnyen nyílt szóra. Kérdésemre  előkotorászott egy agyongyűrt fényképet és megmutatta: – Evelyn, a  lányom. Az igazat megvallva, már nincs sok kapcsolatunk, de azért  változatlanul szeret. Háza mindig nyitva áll előttem. Dehát én lehetőleg  nem zavarom. Nem tenne jót neki, ha sokat lábatlankodnék körülötte. Ami  meg engem illett, én már jól megvagyok így, ahogy vagyok. Nekem már  minden késő. De azért erre a lányra büszke vagyok.</p>
<p>A Bovery többi lakói is tudtak Joe  különös hazugságáról. Mert azt közülük még a legeltompultabb agyúak sem  hitték el, hogy Evelyn Attkins valóban ennek a züllött csavargónak a  lánya. Persze, figyelmeztetnem kell arra, hogy Evelyn Attkins abban az  időben még korántsem volt olyan nagy sztár, mint ma. Játszott már néhány  filmben, sikereket aratott a Broadwayn, de sztár még nem volt. Az is  igaz, hogy akkor volt igazán tehetséges, és igazán szép, és akkor volt  csodálatosan vonzó. Ma már, hogy világsztár – nem tudom&#8230;</p>
<p>Donovan szivarra gyújtott és belebámult a füstbe. Aztán intett még egy whiskyért. Fölhajtotta.</p>
<p>- Az egyik estén – talán a negyedik  vagy ötödik este lehetett, amelyet közöttük töltöttem – az egyik  Bovery-csavargó ugratni kezdte Joe-t:</p>
<p>- Ha csakugyan olyan híres  színésznő a lányod&#8230;, miért nem intézed el vele, hogy jöjjön ide közénk  karácsony este. Mennyből az angyal! Igazán megteheti az apjáért egyszer  egy évben. Vagy egyszer egy évszázadban.</p>
<p>A  többiek csatlakoztak hozzá, nagy hahota támadt, most aztán jól sarokba  szorították az öreget. Joe először elvörösödött, aztán elsápadt, aztán  nagy nehezen feltápászkodott és azt mondta:</p>
<p>- Hát majd eljön! Ha én hívom, akkor eljön. Csak még azt nem tudom, hogy hívom-e! Hogy megérdemlitek-e!</p>
<p>Kórusban  kiáltoztak: – Hívnád te, ha tudnád! Ha csakugyan a lányod volna! Vén  hazug vagy, az az igazság. A trafikban vetted a fényképét. Mindenki  vehet ilyet 5 centért. Sztárfotó.</p>
<p>Joe fuldoklott a dühtől:</p>
<p>- Tudjátok meg, hogy el fog jönni. Idejön karácsony este. Mit akartok? Mit hozzon nektek?</p>
<p>- Francia  konyakot! – üvöltötte az egyik. –Pezsgőt ordította egy másik. Száz  cigarettát! – egy harmadik. És így tovább, mindegyik belekiabálta a maga  kívánságát és vágyálmát Joe fülébe.</p>
<p>Ekkor  már tudtam, hogy megvan a karácsonyi riportom. Valamiképpen meg kell  oldanom Joe számára, hogy Evelyn Attkins idejöjjön karácsony este. Azt  ugyanis tudtam, hogy hazudik az öreg, a színésznő nem a lánya, semmi  köze hozzá, de ha ezzel a hazugságával a csávában marad, akkor már ezen a  menhelyen se lesz maradása. A nagy riport tehát az, hogy megírom ezt a  vén csavargót, az öreg hazugot, és valóra váltom a hazugságát. Ha  ugyanis egy hazugság valóra válik, az sokkal nagyobb csoda, mintha egy  álom. Álmok néha megvalósulnak. Hazugságok soha. Most az egyszer majd  megtöröm ezt az igazságot. És így történt, hogy azon a karácsony estén  egyszerre csak nyílt a füstös menhely ajtaja, belibegett parfümösen,  sugárzó szépséggel, elegánsan Evelyn Attkins, valaki egy nagy kosarat  cipelt mögötte. – Boldog karácsonyt papa! – kiáltotta Evelyn –, és  boldog karácsonyt mindenkinek! És kiosztotta az ajándékokat. Francia  konyakot, pezsgőt, száz cigarettát, ki mit kért. A csavargók ott  tolongtak körülötte, ámultan, nem akartak hinni a szemüknek, fülüknek –  arra a tíz percre, amíg Evelyn ott volt közöttük, megélték a csodát.  Leginkább persze Joe élte meg, hogy mit hitt, azt valójában sohasem  tudtam földeríteni. Túlságosan mélyre süllyedt már akkor szellemileg,  hogy ezt a felszínre bányászhattam volna. Valószínű, hogy arra az  éjszakára elhitte a hazugságát, annál is inkább, mert hiszen hamarosan  tökrészeg volt. Hogy aztán másnap mit gondolt – Donovan vállat vont –,  nem tudom. Én már nem voltam ott. Nem mentem a menhely közelébe soha  többé. Megírtam a karácsonyi riportot. Ez volt a vége.</p>
<p>Néhány pillanat csönd után megjegyeztem:</p>
<p>- Egy  valami még érdekel ebből a történetből. Hogyan vette rá Evelyn Attkinst  arra, hogy elmenjen a Bovery-be és apjának vállalja ezt a vén csavargót?</p>
<p>Donovan bólintott:</p>
<p>- Jó  kérdés. Tudja&#8230; Evelyn Attkins abban az időben – a feleségem volt.  Aztán történt egy és más. De ez már új történet, új riport. Én nem írom  meg, az biztos.</p>
<p>Intett a pincérnek és kért egy dupla whiskyt.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2012/12/velemeny/halasz-peter-karacsonyi-riport.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>6</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tintoretto a Quirinale „istállójában”</title>
		<link>http://nepszava.com/2012/04/featured/tintoretto-a-quirinale-%e2%80%9eistallojaban%e2%80%9d.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2012/04/featured/tintoretto-a-quirinale-%e2%80%9eistallojaban%e2%80%9d.html#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 14 Apr 2012 23:07:04 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[olaszország]]></category>
		<category><![CDATA[Quirinale]]></category>
		<category><![CDATA[roma]]></category>
		<category><![CDATA[Tintoretto]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=102026</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div id="_mcePaste"><strong>Párizs/Róma – Nem akármilyen kiállítás látható az olasz elnöki palota, a Quirinale hajdani istállóinak terében kialakított híres Scuderie del Quirinale múzeumban: Tintoretto (1518-1594) remekműveivel ismerkedhet a Rómában időző turista.</strong></div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">A párizsi Le Figaro mindent láttató beszámolója szerint Szent Márk valóságos tornádóként zuhan alá az egekből, vörös köpenyét szél fújja, isteni fény világítja meg. A földön pedig az általa megmentett rabszolga meztelen, sápadt teste fekszik. A szent szabadító közbelépése által szétszórt kínzószerszámok szanaszét hevernek. A színek kontrasztja, a tömeg hullámzása, a redőződő drapériák adják meg a kompozíció drámai és teátrális jellegét. A nagy velencei festőnek szentelt mustrát nyitó kép valóságos színsokkot vált ki a nézőben.</div>
<div><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">A Tiziano és Veronese egykori riválisának tekintett XVI. századi mestert kortársa, Giorgio Vasari a festészet valaha is létezett legrettentőbb elméjeként jellemezte.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">Tintoretto apja kelmefestő volt &#8211; innen az igazából Jacopo Robusti névre keresztelt alkotó beceneve, amelyen művészként elhíresült, a szó „kis kelmefestőt” jelent. A fiú feltehetően apjától örökölte a színek iránti rajongását. A kiállításon bemutatott hatvan alkotás szerzőjének nem volt párja a vallási elragadtatás, az árnyékot eloszlató fény bemutatásában. A testek robusztusak és jól megszerkesztettek, a tartások szoborszerűek, a tömeg mozgása örvénylő, a kompozíciók erőteljesek, a színpadi hatás látványos.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">A művészetét bemutató egyik katalógus szerzője, Vittorio Sgarbi egyenesen „a mozi és a televízió előfutárát” véli felfedezni az általa „elképesztő újítónak” nevezett művészben. Külön érdemének tartja, hogy „megszabadította a velencei festészetet egy olyan erőteljes személyiség súlyos örökségétől, mint amilyen Tiziano”.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">Tintoretto a vallásos művészet egyik kiemelkedő alkotója volt a tridenti (trentói) zsinat (1545-1563) idején. Külön kiemeli a Le Figaro a kiállítás anyagából Tintorettónak az Utolsó vacsorát ábrázoló két művét. Az ő Angyali üdvözlete a művészettörténet egészében a téma egyik legszebb ábrázolásának számít. Látható a Scuderie-múzeumban a gyermek Jézus előtt tisztelgő mágusokról festett Tintoretto-kép is. A Jézus a hittudósok között című vásznon a tudósok csodálata, a Paradicsom koncentrikus köreiben a kompozíció éteri könnyedsége a megkapó.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">Tintoretto számos ismert mitológiai és profán témájú műve is eljutott a Quirinale kiállítási terébe, így a Szent György és a sárkány, a Vénusz és Vulcanus, nem is beszélve a nagyurakat és polgárokat ábrázoló, rendelésre sorozatban festett műveiről, amelyeknek főleg kortörténeti érdekessége vonzó. Kivétel az utóbbiak közül 1589-es, lélekbe markoló önarcképe: az öt évvel a mester halála előtt készült mű gondterhelt öregembert ábrázol, akinek homlokát mélyen barázdálja a lánya elvesztése fölött érzett fájdalom.</div>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2012/04/featured/tintoretto-a-quirinale-%e2%80%9eistallojaban%e2%80%9d.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Látható Kheopsz unokájának sírja</title>
		<link>http://nepszava.com/2012/03/featured/lathato-kheopsz-unokajanak-sirja.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2012/03/featured/lathato-kheopsz-unokajanak-sirja.html#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 27 Mar 2012 11:42:55 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[fáraósír]]></category>
		<category><![CDATA[Khufu]]></category>
		<category><![CDATA[masztaba. piramisok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=100573</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div id="_mcePaste"><strong>Kairó &#8211; Kheopsz, más néven Hufu fáraó unokájának végső nyughelyét öt másik óbirodalmi, a IV. dinasztia korából származó sírral egyetemben megnyitják a látogatók előtt a Gízai fennsíkon.</strong></div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">„Lehet, hogy ezek a masztabák kevéssé díszesek, viszont igen érdekesek építészeti szempontból, hiszen sokkal inkább templomra emlékeztetnek”, írja az Al-Ahram online kiadása Ali al-Aszfárra, a  Ghízai-fennsík régészeti főigazgatójára hivatkozva.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">A hat masztaba közül az első Kheopsz fáraó unokája, Mereszanh hercegnőé. Eredetileg anyja, II. Hotepheresz királyné számára épült a sír, de a hercegnő váratlan halála miatt Mereszanh lelt itt végső nyugalomra. A temetkezést 1927-ben George Reisner amerikai régész tárta fel, meglelve a fekete gránitszarkofágot, a hercegnő belső szerveit őrző kanopuszedényeket, valamint egy mészkőszobrot, amely anyjával ábrázolja Mereszanhot. Míg a szarkofágot a Kairói Egyiptomi Múzeumban őrzik, a szobor a bostoni Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div><span style="color: #ffffff"><a rel="attachment wp-att-100576" href="http://nepszava.com/2012/03/main-story/lathato-kheopsz-unokajanak-sirja.html/attachment/masztaba-qpr"><img class="aligncenter size-full wp-image-100576" title="masztaba-qpr" src="http://nepszava.com/files/2012/03/masztaba-qpr.jpg" alt="" width="600" height="325" /></a><br />
</span></div>
<div><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">Ali al-Aszfar szerint a második masztaba Szesem-Nefer, a fáraó titkai őrzője számára készült. „Ez egyike a fennsík legnagyobb sírjainak”, emelte ki a főigazgató, hozzátéve, hogy a falfestmények vadászat közben, valamint az isteneknek áldozva ábrázolják az óbirodalmi hivatalnokot, de akadnak Szesem-Nefer mindennapjait bemutató jelenetek is.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">A harmadik masztaba gazdája Szenefru-Kha-Ef, a király kincstárnoka és Ápisz termékenységisten papja. A falakat a halott hivatalnok életét és gyermekeit ábrázoló falfestmények díszítik. Nefer, a szem-papok felügyelője számára készült a negyedik masztaba, amelynek falfestményei az elhunytat családja körében és kutyájával ábrázolják. Az ötödik masztaba gazdája Jasszen, a király farmjainak felügyelője volt, a hatodikban pedig Ka-Em-Ankh, az uralkodó kincstárának felügyelője aludta örök álmát.</div>
<div id="_mcePaste"><span style="color: #ffffff">.</span></div>
<div id="_mcePaste">Mohamed Ibrahim egyiptomi régészeti miniszter szerint ezeket a masztabákat 25 évvel ezelőtt nyitották meg először a látogatók előtt, majd egyfajta rotációs rendszer szerint restaurálásra bezárták. Azóta megtisztították a falakat, elvégezték az állagmegóvásukat, eltüntették a látogatók által hátrahagyott graffitiket, valamint konzerválták a feliratokat és falfestményeket. A hat masztaba megnyitásával egy időben más sírokat zárnak be restaurálásra.</div>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2012/03/featured/lathato-kheopsz-unokajanak-sirja.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Virágbemutató a Margitszigeten</title>
		<link>http://nepszava.com/2011/07/featured/viragbemutato-a-margitszigeten.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2011/07/featured/viragbemutato-a-margitszigeten.html#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 30 Jul 2011 10:07:35 +0000</pubDate>
		<dc:creator>rita</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[Margitsziget]]></category>
		<category><![CDATA[virágbemutató]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=81273</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Budapest- Harmincötödik alkalommal tartott egynyári virágbemutatót csütörtök este a Főkert Nonprofit Zrt. a Margitszigeten. A társaság az idén 13 000 négyzetméteren helyezett ki ilyen növényeket a főváros parkjaiban.</strong></p>
<p>Szakmai programmal egybekötött sajtótájékoztatón ismertette a Főkert az általa telepített egynyári növények termesztésében és fenntartásában szerzett ez évi tapasztalatait, illetve az egynyári virágágyak tervezését. Az esemény kezdetén, a Margitsziget közepén lévő Virágoskertnél a természet gondoskodott a még gyönyörűbb látványról: az eleredő esőben ugyanis újabb oldalát mutatta meg a hatalmas füves terület, valamint a csodás virágköltemények.</p>
<p>Nyitóbeszédében György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta: a tavaly októberi önkormányzati választások óta szemléletváltás is történt Budapesten, komolyabb hangsúlyt fektetnek a városüzemeltetés egyes szakterületeire. Fontos, hogy a főváros tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen. El akarják érni, hogy az olyan közfeladatot ellátó társaságok, mint a Főkert, úgy lássa el tennivalóit, hogy a budapestiek és a turisták örömmel járják a parkokat, szemléljék a zöldfelületeket.</p>
<p style="text-align: center"><a href="http://nepszava.com/files/2011/07/Margitsziget-7.jpg"><img class="size-full wp-image-81275 aligncenter" title="Margitsziget " src="http://nepszava.com/files/2011/07/Margitsziget-7.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a></p>
<p>A politikus kitért arra is: nem állnak bő források rendelkezésre, sőt, amikor tervezték az idei költségvetést, még úgy volt, hogy mindössze 1,1 milliárd forintot tudnak fordítani a zöldfelületek karbantartására és rendbetételére. Végül mégis sikerült ezt 1,6 milliárdra növelni, amit később megfejelték még 460 millióval. A főváros tisztában van azzal, hogy az igazán látványos előrelépéshez még legalább félmilliárd forintra lenne szükség, ezért azon lesznek, hogy ehhez a forrásokat előteremtsék. Mindenesetre már most is nagyszerű látvány fogadja az odalátogatókat a Városligettől kezdve a Gellérthegyig.</p>
<p>Szabó József, a Főkert vezérigazgatója hozzátette: Arany Jánoshoz hasonlóan, aki tíz éven keresztül a Margitszigeten alkotott, és ott öregedett meg, reményei szerint szintén sokan „fognak ott megöregedni”, azaz egyre többen keresik fel a főváros egyik gyöngyszemét. A cégvezető szerint az elmúlt hónapok erőfeszítései és a szemléletváltás nyomán már most érezhető, hogy a kerteknek gazdája van. Törőcsik Éva, a Főkert kertészeti vezérigazgató-helyettese a részletekről azt mondta: az idén 13 000 négyzetméteren ültettek ki egynyári virágokat, amelyből legnagyobbrészt a Margitsziget részesül 40 000 darab növénnyel. Ezt követi 20 000-rel a Belváros, majd a Városliget 12 000 darab virággal. Ami a fajtákat illeti, azok közül a begónia vezet, majd ezt követik a celóziafélék. Ezenkívül a szakemberek a korábbiakhoz képest tíz új fajta telepítését is kipróbálták.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2011/07/featured/viragbemutato-a-margitszigeten.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>A Cseh Köztársaság országimázsa</title>
		<link>http://nepszava.com/2011/07/featured/a-cseh-koztarsasag-az-orszagimazsa.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2011/07/featured/a-cseh-koztarsasag-az-orszagimazsa.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 29 Jul 2011 21:48:13 +0000</pubDate>
		<dc:creator>rita</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[Cseh Köztársaság]]></category>
		<category><![CDATA[CzechTourism]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=81104</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A Cseh Köztársaság világviszonylatban az egyik legbiztonságosabb és legkedvezőbb mutatókkal rendelkező ország a látogatók számára. Az ún. békeszerető index alapján az ötödik, míg az idegenforgalmi konkurenciaképességben a hatodik helyet foglalja el a rangsorban 139 ország közül. </strong></p>
<p>Ezek a pozitív eredmények más területen is megmutatkoznak. Rendszeres ellenőrzés történik a biztonság és higiénia területén is. Michael Vít  tisztifőorvosra hivatkozva a Czech Tourism képviselői arról számoltak be, hogy a vendéglátóhelyeket rendszeresen, legalább két évente egyszer az állami szervezet ellenőrzi. A legtöbb EU tagországban szúrópróbaszerűen történik ez.</p>
<p>A vízisportok nagy népszerűsége miatt a vizek tisztaságát is folyamatosan figyelik. Az utóbbi tíz évben jelentős mértékben javult a vizek tisztasága, az ivóvízé is, ami nem mondható el minden EU tagországról.<br />
A Cseh Köztársaság az országimázs malmára hajtja a vizet azokkal a számunkra természetesnek tűnő információkkal is, mint, hogy olyan éghajlati övben található, ahol gyakorlatilag ismeretlen a földrengés, és eltekintve a viharoktól és helyi árvizektől természeti katasztrófa nem fenyeget, ezért az ország ebben a tekintetben is biztonságosnak tekinthető.</p>
<p style="text-align: center"><img class="size-full wp-image-81115 aligncenter" title="cseh" src="http://nepszava.com/files/2011/07/Névtelen.jpg" alt="" width="621" height="387" /></p>
<p>A Cseh Köztársaságban több jelentős nemzeti park is megtalálható, hiszen az ország rendkívül szép környezettel, és különleges élővilággal rendelkezik. Az egyik ilyen kiemelkedő nemzeti park a Krkonose Nemzeti Park, mely az országot határoló legmagasabb hegylánc. Legmagasabb pontja a Snezka, 1600 m magasan található. A hely kedvelt kirándulóhely, és síelni is szívesen járnak ide. A Podyji Nemzeti Park az ország déli részén található, elsősorban azért jelentős, mert Közép-Európa folyóvölgyi értékeit őrzi, hiszen a Dyjc folyó völgyében találhat meg. A Sumava Nemzeti Park a német határnál található, és alapvetően három részre osztható fel: Cesky Krumlov, Prachatice és Klatovy régióra. Különlegessége többek között, hogy területén nyolc tó is megtalálható.</p>
<p>Az ország rengetek turistát vonz, elsősorban Prágába látogatnak az utazni vágyók, hiszen a főváros gyönyörű látványt nyújt, és rengetek látnivalót kínál. Történelmi központja a világörökség része, továbbá kiemelkedő nevezetesség a Királyi palota, a Szent György bazilika, a Károly-híd, amely a Moldva folyó felett fut, ezen kívül a Vencel tér és a Szent Vitus székesegyház, amely a prágai vár részét képezi.</p>
<p><strong>Prága történelmi városközpontja</strong></p>
<p>Nevezik az Arany városnak, a városok anyjának, de hívják száztornyú Prágának is. A cseh fővárosnak számos elnevezése létezik ezeken kívül, mint például a városok királynője vagy varázslatos város. A mai Prága területén már a kőkor idejéből találtak emberi letelepedésre utaló leleteket, ettől fogva folyamatosan lakják is ezt a területet. A védelem alá tartozó terület három városrészt foglal magába az Óvárost (Staré Mĕsto), a Kisoldalt (Malá Strana) és az Újvárost (Nové Mĕsto). Az UNESCO az egyedülálló ember alkotta építészeti emlékei, hatalmas kulturális jelentősége és az emberi történelem bizonyos korszakát meghatározó fontosságú Prága történelmi városközpontját 1992-ben vette fel a Világörökségek listájára.</p>
<p style="text-align: center"><img class="size-full wp-image-81107 aligncenter" title="karo" src="http://nepszava.com/files/2011/07/karo.jpg" alt="" width="520" height="356" /></p>
<p><strong>Český Krumlov történelmi városközpontja</strong></p>
<p>A legenda szerint Český Krumlov neve az ónémet ’Krumme Aue’, magyarul görbe mezőt jelentő kifejezésből származik. A latin források Crumlovia és Crumlovium néven említik a város, amelyről az első írásos forrás 1253-ból származik. A kisváros vára a Prágai Hradzsin után Csehország legnagyobb várkomplexuma. 1992-től Český Krumlov történelmi városközpontja a reneszánsz kastéllyal és a várral együtt felkerült az UNESCO Világörökségek listájára.</p>
<p style="text-align: center"><strong> </strong></p>
<div id="attachment_81108" class="wp-caption aligncenter" style="width: 530px"><strong><img class="size-full wp-image-81108" title="560_318_seidel02" src="http://nepszava.com/files/2011/07/560_318_seidel02.jpg" alt="" width="520" height="169" /></strong><p class="wp-caption-text">Krumlov főtere a híres fotós Josef Seidel 1905-ös képén</p></div>
<p><strong>Holašovice történelmi falutelepülés</strong></p>
<p>A mindössze 140 fős kicsiny falucska parasztbarokk stílusú épületei ma is magántulajdonban lévő lakóházak. A České Budějovicétől mindössze 15 km-re található települést 1998-ban vette fel az UNESCO a Világörökségek listájára.<strong> </strong></p>
<p style="text-align: center"><span style="font-size: small"><span style="line-height: normal"><img class="size-full wp-image-81110 aligncenter" title="holasovice" src="http://nepszava.com/files/2011/07/nagy_523_holasovice.jpg" alt="" width="511" height="415" /></span></span></p>
<p><strong>Kroměříž Püspöki palotája és kertjei</strong></p>
<p>Kroměříž városát Schauenburk Brúnó olmützi püspök alapította a 13. században. Az olmützi püspökök ide helyezték nyári rezidenciájukat, és az egyházmegyét is részben Kroměříž-bőlirányították. Az UNESCO 1998-ban nyilvánította a Püspöki palotát és annak kertjét valamint a Virágoskertet a Világörökség részévé.</p>
<p style="text-align: center"><img class="alignnone size-full wp-image-81112" title="viragoskert" src="http://nepszava.com/files/2011/07/560_37_viragoskert2.jpg" alt="" width="400" height="300" /></p>
<p><strong> </strong></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2011/07/featured/a-cseh-koztarsasag-az-orszagimazsa.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>9</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kékfestő Fesztivál Nagynyárádon</title>
		<link>http://nepszava.com/2011/07/featured/kekfesto-fesztival-nagynyaradon.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2011/07/featured/kekfesto-fesztival-nagynyaradon.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 29 Jul 2011 21:07:27 +0000</pubDate>
		<dc:creator>rita</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[fesztivál]]></category>
		<category><![CDATA[hagyomány]]></category>
		<category><![CDATA[kékfestő mesterség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=81090</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Nagynyárád &#8211; A kékfestő mesterség hagyományainak megőrzésére, a termékek népszerűsítésére rendezik meg az Országos Kékfestő Fesztivált, amelyre a hétvégén immár tizenkettedik alkalommal kerül sor a baranyai Nagynyárádon.</strong></p>
<p>A mintegy nyolcszáz lelket számláló község két-háromezer embert vár a szombatra és vasárnapra tervezett mintegy harminc programjára. Az érdeklődők megtekinthetik a településen élő 91 éves Sárdi János és unokája, Auth Andor kékfestő műhelyét, bemutatótermét, találkozhatnak egy tiszakécskei és egy pécsi kékfestővel, valamint bemehetnek a helyi művelődési házban nyíló kékfestő kiállításra.</p>
<p style="text-align: center"><a href="http://nepszava.com/files/2011/07/album_18_07.jpg"><img class="size-full wp-image-81093 aligncenter" title="kekfesto" src="http://nepszava.com/files/2011/07/album_18_07.jpg" alt="" width="540" height="361" /></a></p>
<p>A <strong>kékfestés</strong> egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg. A <em>kékfestés</em> magát a műveletet jelenti, emellett használatos még a kékfestő kifejezés is, ami egyrészt az ún. <em>kékfestéssel</em> készült, azaz többnyire kék színű, fehér mintázattal díszített – többnyire vászonkötésű –pamutszövetet (<em>karton</em>t). Másrészt pedig a foglalkozást, a mesterséget és magát a műhelyt is jelenti. A kékfestő<span style="color: #000000"><span style="text-decoration: underline"> </span>kelme</span> az elmúlt századokban jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében, de ma is népszerű, napjainkban is több kisvállalkozó foglalkozik ilyen termékek előállításával</p>
<p>A kékfestő textíliák napjainkban is keresettek, a késztermékek nagy részét vendéglátóhelyek tulajdonosai, vagy olyan magánszemélyek vásárolják fel, akik ezzel szeretnék díszíteni üzletüket, otthonukat, de egyre többen vannak akik újra ruhákat készíttetnek belőle. A tárlat Pápa, Tiszakécske, Debrecen és az ausztriai Steinberg kékfestő műhelyeinek termékeit, valamint kékfestő anyagokat használó foltvarrók alkotásait mutatja be. A több száz kiállítási tárgy többsége lakástextília, ágytakaró és ruha. A vendégek szórakoztatásáról művészeti együttesek, ellátásukról helyi termelők, továbbá a falusi vendégfogadók Nagynyárádon rendezett sütő- főző fesztiváljának tizennégy résztvevője gondoskodik. Emellett a fesztiválon lesz veteránjármű-bemutató, kézműves kirakodóvásár, és utcabál is.</p>
<p>Magyarországon kevesebb, mint tízen gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. Amíg a halvány búzavirágkék és indigókék anyagokból régen elsősorban a sváb lakosság hétköznapi ruháit varrták, ma inkább terítő, párnahuzat és függöny készül belőlük.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2011/07/featured/kekfesto-fesztival-nagynyaradon.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Megnyílt a Művészetek Völgye Kapolcson</title>
		<link>http://nepszava.com/2011/07/featured/megnyilt-a-muveszetek-volgye-kapolcson.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2011/07/featured/megnyilt-a-muveszetek-volgye-kapolcson.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 22 Jul 2011 19:16:04 +0000</pubDate>
		<dc:creator>rita</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[Kapolcs]]></category>
		<category><![CDATA[Márta István]]></category>
		<category><![CDATA[Művészetek völgye]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=79125</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Kapolcs &#8211; Egy <strong>ősi település</strong>en, <strong>Márta István </strong>zseniális ötletéből nőtt ki a mára kultusz eseménnyé érett rendezvény, a <strong>kapolcsi Művészetek Völgye</strong>. Az pedig nem véletlen, hogy e <strong>Veszprém</strong><strong> közeli település</strong> lett a bölcsője a hazai <strong>művészeti fesztivál</strong>ok egyik legkülönlegesebbikének és legnépszerűbbikének.</strong></p>
<p>Kapolcsot már a 11. századi források is említik, de elismert, hogy már az őskorban lakott volt. Persze, a vaskos történelmi múlt sem elhanyagolható szempont, de a környék régóta meglévő igen gazdag művészeti és kézműves világa az, ami végképp megkönnyítette a döntést.</p>
<p>Ma megnyílt a 21. Művészetek Völgye Fesztivál; 10 napon át 90 helyszínen mintegy 1800 programon vehetnek részt az érdeklődők &#8211; mondta Márta István, a fesztivál igazgatója az ünnepélyes megnyitón. Hozzátette, a korábbi hat község helyett idén csak három településen (Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden) rendezik meg a programokat.</p>
<p>Külön kiemelte Dés László zeneszerző és Esterházy Péter író fellépését, a világhírű gitárművész, Snétberger Ferenc koncertjét, de ott lesz ezúttal is a völgyben Földes László Hobo, aki hét estén át lép a közönség elé. Újdonság a Kaláka Versudvar &#8211; ahol a zenét és a költészetet kötik majd össze -, itt fellép a Kaláka együttessel Máté Gábor, Mécs Károly, Gryllus Dorka, Ferenczi György és a Rackajam, Lovasi András, Szalóki Ági és Harcsa Veronika &#8211; mondta Márta István.</p>
<p style="text-align: left"><img class="size-full wp-image-79133   aligncenter" title="Kapolcs1" src="http://nepszava.com/files/2011/07/Kapolcs3.jpg" alt="" width="475" height="358" /><br />
A Versudvarban Lackfi János költő lesz az &#8220;udvarmester&#8221;, majd azt hangsúlyozta, hogy ezúttal is lesz Palya-udvar: a Művészetek Hölgye címet idén is vállaló Palya Bea többször is énekel majd, illetőleg néhány színészt, zenészt és írót is vendégül lát az &#8220;udvarában&#8221;.</p>
<p>A VölgyJazz Minifesztivál keretében fellép a Budapest Ragtime Band, a Gayer Mátyás Quartet és a Tony Lakatos Quintet, valamint a hagyományoknak megfelelően idén is több koncertet ad az Amadinda Ütőegyüttes &#8211; tájékoztatott az igazgató. Nagy várakozás előzi meg Szörényi Levente zeneszerzőnek, a legendás Illés együttes frontemberének a vendégszereplését, aki a néha furcsa hangulatban című műsorában személyes történeteket ad elő; mesél önmagáról, életéről, zenéjéről és zenésztársairól.<br />
A zenei, színházi és más kulturális programok mellett a három faluban összesen mintegy 50 helyszínen láthatók majd különböző kiállítások is.</p>
<p style="text-align: center"><img class="size-full wp-image-79134 aligncenter" title="kapolcs2" src="http://nepszava.com/files/2011/07/muveszetekvolgye2010_kapolcs_xorszagosfazekaseskeramikustalalkozo_d__nl20100723008.jpg" alt="" width="526" height="351" /></p>
<p>Azt, hogy a Művészetek Völgye Fesztivált már 21. alkalommal rendezik meg, Márta Istvánnak és lehetetlent nem ismerő társainak köszönhető, hiszen többször volt már olyan helyzet, hogy az utolsó pillanatban &#8220;jött össze&#8221; az elinduláshoz szükséges pénz.</p>
<p>Elsősorban az &#8220;itt élő emberek szeretete&#8221; motiválja őket, s jól tudja mindenki: ha nincs Művészetek Völgye, akkor nem ismeri az ország ezeket a településeket, ma viszont szinte már mindenki tudja, hol van Kapolcs vagy Vigántpetend. A megyegyűlés elnöke szerint &#8220;hálával tartozunk Márta Istvánnak és csapatának&#8221;, hogy ilyen &#8220;kitartással és lelkiismeretességgel&#8221; szervezik immáron 21 éve az ország egyik legismertebb és legkedveltebb művészeti fesztiválját.</p>
<p>Kapolcson mintegy 200-250 ember vett részt a megnyitón, viszont százak sétáltak már estefelé a falu főutcáján, ám a megnyitó résztvevőit és az esti programokra gyülekezőket hatalmas felhőszakadás kényszerítette tető alá.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2011/07/featured/megnyilt-a-muveszetek-volgye-kapolcson.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Szívhalászat a füredi Anna-bálon</title>
		<link>http://nepszava.com/2011/07/featured/szivhalaszat-a-furedi-anna-balon.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2011/07/featured/szivhalaszat-a-furedi-anna-balon.html#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 22 Jul 2011 18:42:38 +0000</pubDate>
		<dc:creator>rita</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[Anna-bál]]></category>
		<category><![CDATA[Balatonfüred]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=79111</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Balatonfüred &#8211; Szombaton rendezik Balatonfüreden az Anna Grand Hotel díszterében a Balaton legrangosabb társasági eseményét, az Anna-bált. A bál szombaton este fél 6-kor kezdődik a 2010-es győztes, Kocsis Korinna hintós sétakocsikázásával. Az idei bál szépét szombaton éjfél körül választják meg. A rendezvényhez egész hétvégés kísérőprogramok tartoznak koncertekkel, utcabállal és a hagyományos balatoni szívhalászattal a Kelén hajó fedélzetéről.</strong></p>
<p>Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére. A település centrumában álló, copf-stílusú épület, amelyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi Horváth család, nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek, így gyakran vendégeskedett Balatonfüreden Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is.</p>
<p>Anna az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki majdan a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt. Az első bált követően a minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály.</p>
<p>Az első világháború után megváltozott a fürdőélet jellege, így az Anna-bálok is veszítettek eredeti jelentőségükből, és a két világháború között is csak csendesen élt a hagyomány. A II. világháború után hivatalosan 1954. július 31-én rendezték meg újból az Anna-bált a Balaton étteremben, majd 1957-től a felújított egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium (ma Anna Grand Hotel) színházterme adott otthont a bálnak. Az ebben az időben felelevenített hagyomány szerint, azóta is Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig herendi vázát kap ajándékba.</p>
<p style="text-align: center"><a href="http://nepszava.com/files/2011/07/Annabal1956.jpg"><img class="size-full wp-image-79112 aligncenter" title="Annabal1956" src="http://nepszava.com/files/2011/07/Annabal1956.jpg" alt="" width="565" height="403" /></a></p>
<p>Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.</p>
<p>1975, a 150. Anna-bál éve után a népművészet is bevonult a bálterembe, ahol magyar tájegységek mutatkoztak be, így 1976-ban Kalocsa, 1977-ben Hódmezővásárhely, 1980-ban Karcag volt Balatonfüred vendége.</p>
<p>A bál érdekessége, hogy 2003. évben először átadtuk Kiss Ernő honvéd tábornok herendi porcelánszobrát egy olyan személynek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred városért. 2003. évben Gyurkovics Tibor, 2004-ben Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész, 2005-ben Melocco Miklós, 2006-ban Sugár András, 2007-ben Zettwitz Sándor kapta a díjat, Balatonfüredhez való kötődésük és munkásságuk elismeréseként.</p>
<p>Az Anna-bálon az első helyezett hölgy Viktória díszítésű, a II. helyezett Rotschild, a III. helyezett pedig Aponyi mintával díszített Herendi porcelánvázát kapnak a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásaként.</p>
<p style="text-align: center"><a href="http://nepszava.com/files/2011/07/7o1ewfxxyy.jpg"><img class="size-full wp-image-79119 aligncenter" title="az első báli ruhák" src="http://nepszava.com/files/2011/07/7o1ewfxxyy.jpg" alt="" width="630" height="432" /></a></p>
<p>A bál kísérőrendezvényei közül kiemelkedik a Krúdy Gyula novellája alapján életre hívott &#8220;Balatoni szívhalászat&#8221;, amelyet minden évben a bált megelőző napon tartanak. A bál napján hagyományos késő délutáni program az előző évi bál szépének hintós sétakocsikázása a városban. A Kisfaludy Galéria szabadtéri színpadán reformkort idéző zenekari előadások, táncbemutatók szórakoztatják a közönséget, majd a Városi Koncert Fúvószenekar ad műsort.  Vasárnap délelőtt a bálkirálynő és udvarhölgyei bemutatkoznak a közönségnek, majd lovas huszárkísérettel végigkocsikáznak a városon.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2011/07/featured/szivhalaszat-a-furedi-anna-balon.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Halünnep és burgonya fesztivál Keszthelyen</title>
		<link>http://nepszava.com/2011/07/featured/halunnep-es-burgonya-fesztival-keszthelyen.html</link>
		<comments>http://nepszava.com/2011/07/featured/halunnep-es-burgonya-fesztival-keszthelyen.html#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jul 2011 14:00:53 +0000</pubDate>
		<dc:creator>rita</dc:creator>
				<category><![CDATA[FEATURED]]></category>
		<category><![CDATA[Utazás]]></category>
		<category><![CDATA[burgonyafesztivál]]></category>
		<category><![CDATA[Keszthely]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://nepszava.com/?p=78472</guid>
		<description><![CDATA[]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Keszthely- Halünnepet és burgonya fesztivált rendeznek Keszthelyen; a háromnapos rendezvénysorozat szegedi, bajai, győri és természetesen balatoni halételek kóstoltatásával pénteken este kezdődik el a Balaton-parton.</strong></p>
<p>A burgonya fesztiválnak már többéves hagyománya van Keszthelyen &#8211; itt működik az ország egyetlen burgonyakutató intézete &#8211; míg a halak fogyasztását népszerűsítő halünnepet első alkalommal rendezik meg a Balaton fővárosában. A háromnapos rendezvény alatt a látogatók minden, a Balatonból kifogható halfajtából &#8211; például keszegből, pontyból, harcsából &#8211; készült ételt felfedezhetnek &#8211; közölte Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója.<br />
Vasárnap a keszthelyi nemesítésű burgonyafajtákat mutatják be, amihez igény szerint kapcsolódik majd burgonyatermesztési, növényvédelmi és technológiai tanácsadás is.</p>
<p style="text-align: center"><img class="size-full wp-image-78482 aligncenter" title="zala" src="http://nepszava.com/files/2011/07/9456-zalai-borceger.jpg" alt="" width="450" height="328" /><br />
Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója arról számolt be, hogy az intézetben 12 burgonyafajtát termesztenek. Értékesítik az intézetben előállított vetőgumót és az étkezési burgonyát is. Az igazgató szerint a legnépszerűbb fajta még mindig a jó étkezési minőségű hópehely, amely azért kedvelt, mert jóízű és sokféleképpen lehet elkészíteni, használható bármilyen típusú ételhez, lehet sütni és főzni is. Hófehér színe akkor sem szürkül el, ha akár nyersen, akár főtten sokáig állni hagyjuk.</p>
<p style="text-align: left">Közkedvelt az intézet egyik legújabb burgonyafajtája is, a korai érésű, piros héjú, sárgahúsú balatoni rózsa. A szép formájú, nagyon finom, &#8220;piacos kinézetű&#8221; krumpli leginkább főtt típusú ételekhez való. Az új fajták közé tartozik a katica, amelyet pedig azért kedvelnek a vásárlók, mert szép és könnyen hámozható. Se nem kicsi, se nem nagy, hanem egységesen közepes gumóméretű, és &#8220;szépen mutatnak&#8221; a tízdarabos csomagolások &#8211; magyarázta Polgár Zsolt.<br />
A jófajta alapanyagok aztán vasárnap kondérba is kerülnek, ekkor rendezik meg külön-külön kategóriában a halas és burgonyás ételek versenyét. A paprikás krumpli, harcsapaprikás mellett olyan gasztronómiai különlegességre is lehet számítani, mint például a halgombóccal gazdagított halászlé &#8211; árulták el a szervezők.</p>
<p style="text-align: left">A fesztivál ideje alatt számos kulturális programot is szerveznek; pénteken és szombaton magyarországi, nemzetiségi és külföldi néptáncegyüttesek lépnek színpadra, vasárnap pedig a modern és a latin táncoké lesz a főszerep. A programsor vasárnap este nagyszabású utcabállal zárul.</p>
<p style="text-align: center"><a href="http://nepszava.com/files/2011/07/keszthelyi_julialis_jo_2.jpg"><img class="size-full wp-image-78485 aligncenter" title="keszthelyi_julialis_jo_2" src="http://nepszava.com/files/2011/07/keszthelyi_julialis_jo_2.jpg" alt="" width="524" height="720" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://nepszava.com/2011/07/featured/halunnep-es-burgonya-fesztival-keszthelyen.html/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
