A német lap szerint a GDP-arányos államháztartási hiányt 2014 helyett 2016-ra kell a 3 százalékos határérték alá szorítani.

Meghosszabbítják a munkaerőpiac és az energiaszektor reformjának határidejét is, a privatizációs programon pedig könnyítenek: az állami érdekeltségek eladásából az eredetileg tervezett 19 milliárd euró helyett 8,8 milliárd euró bevételt kell elérni 2015-ig – idézett a Süddeutsche Zeitung a görög kormány és a nemzetközi hitelezők – IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – tárgyalásain formálódó új egyetértési nyilatkozat tervezetéből.

Az athéni kormány megkapja a 130 milliárd eurós második hitelprogram következő, csaknem 32 milliárd eurós részletét – írta a lap az értesülés forrásának megnevezése nélkül. A görög államkassza november végére kiürül, ha nem utalják ki a hitel következő részletét – tették hozzá.

Az egyelőre bizonytalan, hogy miként teremtik elő azt a további 15-18 milliárd eurót, amely a 2013-2014-ben esedékes kiadások fedezéséhez szükséges. Arról sincs megállapodás, hogy miként alakul a görög államháztartás finanszírozása 2014 után – írta a Süddeutsche Zeitung.

A könnyítéseket az indokolja, hogy a görög kormány határozottan hajtja végre a reformokat, az új keletű pénzügyi problémák pedig nem politikai mulasztások miatt alakultak ki. A finanszírozási tervben keletkezett 15-18 milliárdos hiány a recesszió hatása, amire a hitelezők sem számítottak.

További fontos tényező, hogy Angela Merkel német kancellár és több más vezető uniós tagállam kormányfője politikailag és gazdaságilag is túlságosan kockázatosnak ítéli meg Görögország távozását az euróövezetből – fejtette ki a müncheni lap.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem hatodik európai napja alkalmából Cecilia Malmström belügyi biztos csütörtökön beszédet mond azon a konferencián, amelyen a tagállamok közös fellépésének kialakításáról lesz szó – írták. Eleni Mavru ciprusi belügyminiszter és Miria Vassziliadu, az emberkereskedelem elleni küzdelem uniós koordinátora szintén részt vesz az eseményen, amelyet a bizottság és az EU soros elnökeként Ciprus szervez.

Az emberkereskedelem változatlanul komoly probléma, az ILO szerint az unióban 880 ezer embert kényszerítenek munkára, beleértve azokat is, akiket szexuálisan kizsákmányolnak. A legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak 93 százaléka egyetért azzal, hogy az uniós tagállamoknak együtt kell működniük az emberkereskedelem leküzdéséért – olvasható a közleményben.

A konferencia is alkalom a bizottságnak arra, hogy ösztönözze a tagállamokat az emberkereskedelemről szóló új uniós stratégia intézkedéseinek végrehajtására. A tanácskozáson a tagállamok kormányzati tisztviselői, civil szervezetek képviselői, szakértők és az áldozatokkal közvetlen kapcsolatban álló szakemberek találkoznak. Azokra a teendőkre összpontosítanak, amelyek célja az együttműködés megerősítése, a megelőzés, az áldozatok védelme és az emberkereskedők üldözése.

Kitérnek arra is, hogy az unióban még mindig kevés az emberkereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárás, továbbá 2008 és 2010 között az ilyen ügyekben kevesebb a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet született.

Ezért az uniós stratégia az emberkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott nemzeti bűnüldözési egységek felállítását szorgalmazza, és támogatást nyújt a tagállamoknak közös nyomozócsoportok létrehozásához. A stratégia célja az áldozatok azonosításának, védelmének erősítése, az emberkereskedelem megelőzése, az emberkereskedők büntetőjogi felelősségre vonása, az együttműködés fokozása az unióban, és az emberkereskedelem új tendenciáival kapcsolatos ismeretek bővítése.

A közleményben idézik Cecilia Malmströmöt, aki kiemelte, hogy nem lehet eltűrni az emberkereskedelem semmilyen formáját, sem Európában, sem bárhol a világon. Az Európai Bizottság tagja rámutatott, a testület szigorú jogszabályokat és intézkedéseket dolgozott ki az emberkereskedelem elleni küzdelemhez, ezeket a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba

Berlin – Többet kell tenni az antiszemitizmus ellen, és mindenekelőtt neveléssel, felvilágosítással kell küzdeni a demokráciát is fenyegető zsidógyűlölet visszaszorításáért – mondta szerdán a német belügyminiszter a Bundestagban.

A német törvényhozás alsóházában azt a jelentést vitatták meg, amely szerint az ország lakosságának húsz százalékánál észlelhető lappangó antiszemitizmus.

Hans-Peter Friedrich hangsúlyozta: az antiszemitizmus nemcsak a zsidóságot, hanem a demokratikus államberendezkedést is veszélyezteti, ezért aktív állami szerepvállalásra van szükség. Elsősorban szakoktatókat, trénereket kell kiképezni, akik felvilágosítással segíthetik a közösségeket az antiszemita gondolkodásmód terjedésének feltartóztatásában, az egész társadalmat fenyegető eszmék leküzdésében.

Az első úgynevezett antiszemitizmus-jelentés tavaly év végén mutatták be. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokraták kifogásolták, hogy a jelentés csak majdnem egy évvel elkészülte után került a Bundestag plénuma elé. A „rémisztő állapotokat” feltáró vizsgálat „jóval nagyobb figyelmet érdemelt volna” – mondta Wolfgang Thierse, a Bundestag alelnöke, a szociáldemokraták vezérszónoka. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek azt emelték ki, hogy a kormány nem vonta le a jelentésből adódó következtetéseket.

A 210 oldalas dokumentumot egy független szakértői testület készítette a kormányzat megbízásából. A szakértők kutatási jelentésükben megállapították, hogy a zsidóellenesség szélsőjobboldali körökben jelentkezik a leginkább látható módon, és e szubkultúráknak az antiszemitizmus az egyik fő összetartó eleme. Ugyanakkor a zsidóellenesség korántsem elszigetelt, csak a társadalom szélsőséges elemeire jellemző jelenség, hanem a középrétegekben is megmutatkozó nézet. Ezt mutatja például, hogy minden hatodik német egyetért azzal az állítással, hogy a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek Németországban, és a reprezentatív felmérésekben megkérdezettek csaknem 40 százaléka szerint a zsidók igyekeznek előnyt kovácsolni az őket ért üldöztetésekből.

Mindent egybevetve a német lakosság ötödére jellemző a látens antiszemitizmus – állapította meg a jelentés. A kutatók hiányolták az antiszemitizmus visszaszorítását előirányzó állami, kormányzati stratégiát, és kifogásolták, hogy nem biztosított az ilyen jellegű projektek hosszú távú finanszírozása.

Nemzetközi összehasonlításban Németország a maga húszszázalékos látens antiszemita arányával a középmezőnyben foglal helyet. E besorolás oka “nem utolsó sorban az, hogy Lengyelország, Magyarország és Portugália (…) szélsőségesen magas értékeket ér el” az antiszemitizmust vizsgáló felmérésekben – áll a Bundestag és a szövetségi belügyminisztérium honlapján publikált jelentésben.

A Bundestag 2008-ban – a kristályéjszaka néven elhíresült 1938. novemberi zsidóellenes erőszakhullám 70. évfordulóján – szólította fel a kormányzatot a független szakértői testület felállítására, és az erről szóló határozatot valamennyi frakció támogatta. A 2009-ben létrehozott, tíz tekintélyes kutatóból álló testület feladata, hogy rendszeres időközönként megvizsgálja az antiszemitizmus elterjedtségét, és tegyen javaslatokat a jelenség visszaszorítását célzó erőfeszítésekre.

A tanácskozáson – amelyen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte – Szíriát illetően feketelistára helyeznek 28 további személyt és két vállalatot. Ez azzal jár, hogy az érintettek Európában elérhető javait – például bankszámláit – zárolják, a természetes személyek pedig emellett beutazási engedélyt sem kaphatnak az unióba.

Catherine Ashton közölte, hogy az EU kész fokozott segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek, és közülük többeket akár be is fogadhatnak az unióban.

Irán vonatkozásában az EU azért döntött a szankciószigorítás mellett, mert Teherán nem hajlandó a megkívánt együttműködésre vitatott urándúsítási programját illetően. A gyanúk szerint ez nem csupán békés célokat szolgál, hanem atombomba előállítását célozza, amit Teherán tagad. Az új korlátozó intézkedések az iráni pénzügyi, energia- és távközlési szektort érinti elsősorban.

.

Csaknem minden tranzakciót megtiltanak az európai és az iráni bankok között. Az exporthitelek tekintetében eddig csak a közép- és a hosszú távú biztosítások voltak tiltottak, most azonban a tilalmat kiterjesztik a rövid távú biztosításokra is.

Tilos lesz ezentúl iráni gáz vásárlása, valamint megtiltja az EU szénhidrogén-energiahordozók szállítására alkalmas új hajók eladását Iránnak, és befagyasztja harmincnégy további jogi személy – iráni vállalat, illetve kormányhivatal – Európában elérhető vagyonát. Az Iránba szállítható alapanyagok közül most tilalom alá helyezik a grafitot, az alumíniumot és az acélt. Az iráni távközlési szektor szankcionálását illetően egyelőre csak elvi megállapodás született, a részleteket később dolgozzák ki.

.

A külügyminiszterek egy évvel meghosszabbították a Fehéroroszországgal szembeni szankciók időbeli hatályát. Ezt azzal indokolták, hogy az országban továbbra sem érvényesülnek az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia feltételei. Nem engedtek szabadon minden politikai foglyot, a szabadlábra helyezetteket pedig nem rehabilitálták.

Az Arany Hajnal a legfrissebb sikereket magáénak mondható európai szélsőjobboldali párt. A júniusi parlamenti választáson – elsősorban Athénban szerepelve jól – a szavazatok 6,9 százalékát kapta, ami 18 parlamenti helyet eredményezett számára. Nikosz Mihaloliakosz, a párt alapítója és vezetője szerint szó sincs neonáci csoportosulásról, függetlenül a horogkeresztre emlékeztető hivatalos pártszimbólumtól és a náci karlendítésre emlékeztető üdvözléstől, amelyet a párt pódiumra lépő tagjaitól látni.

A párt az élelmiszerosztásoknak és más szociális kezdeményezéseknek köszönhetően némi hitelt szerzett ugyan magának a lakosság körében, ám nyílt rasszizmusa, antiszemitizmusa és erőszak iránti vonzódása sok görögöt zavar. „A pártban van egy adag erős huligánjelleg, és kapcsolatban áll a bűnöző alvilággal” – szögezte le Jiannisz Butarisz, Szaloniki polgármestere, akit az Arany Hajnal bírált, mert támogatta a város első melegbüszkeség-napi ünnepét.

Általánosan elfogadott nézet szerint az eurózónában tapasztalható gazdasági visszaesés és megszorító intézkedések magyarázzák a bevándorlóellenes szélsőjobb előretörését Görögországban, Hollandiában, Magyarországon, Finnországban és más uniós államokban.

Matthew Goodwin, a Nottinghami Egyetemnek a szélsőjobbal foglalkozó szakértője azonban nem tartja meggyőzőnek ezt a magyarázatot. „Mind a nácikra szavazunk, mert Európa recesszióban van? Ez badarság” – fejtette ki az Economist című brit hetilapnak.

Szerinte a nemzeti kultúra, az identitás és az életmód miatti aggodalmak többet számítanak az anyagi gondoknál: az idegengyűlölő párt lehetősége minden európai államban megvan, akár három A-s a hitelminősítése, mint Hollandiáé, akár a csőd szélén áll, mint Görögország. „Nem kell egyéb, mint hogy egy félig kompetens párt meglovagolja ezeket az érzéseket” – vélekedett.

A francia Nemzeti Front és a holland Szabadságpárt (PVV) különösen ügyes, már ami a bevándorlókkal szembeni, lappangó ellenérzések kihasználását illeti. A politika fő sodrába tartozó pártok azért küzdenek, hogy meggyőzzék az átlagszavazót arról, hogy megértik a globalizáció miatti általános nyugtalanságot és az elitekbe vetett bizalom elmúlását.

Az élesen bevándorlóellenes PVV azt állítja, hogy ideológiai gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza, és a kulturálisan más, újonnan érkezettekkel szemben igyekszik megvédeni őket. A 20a10-es választáson a PVV, amely mindössze öt évvel korábban jött létre, iszlámellenes platformjával Hollandia harmadik legerősebb pártjává vált. Vezetője, Gert Wilders visszamaradott vallásnak nevezte az iszlámot, és a Korán betiltását követelte. Ugyanakkor a melegjogok és a nemek közti egyenlőség védelmezője, valamint határozott támogatója Izraelnek, ami még hihetőbbé teszi arabellenes álláspontját.

Wilders pártjának komoly hatása van a holland politikára. A fő sodorhoz tartozó, szavazatvesztéstől rettegő pártok sok gondolatát átvették. A kisebbségi kormány, amelyet a PVV támogatott, betiltotta a női testet eltakaró leplet, a burkát, megtiltotta a kettős állampolgárságot, és más bevándorlók elleni intézkedéseket is hozott. Ezek többségét visszavonták, miután a párt az év elején megtagadta támogatását a kormánytól, de a hollandiai mohamedán kisebbség így is úgy érzi, sérelem érte.

A PVV Akhillész-sarka a gazdaság. Élesen bírálja az Európai Uniót és az egységes valutát, mert azt reméli, hogy EU-ellenes hangütése elleplezi, hogy nem tudja, mit kellene tenni a gazdasági visszaesés ellen.

„A szélsőjobb küszködik, hogy beleszőjön egy gazdasági sztorit az üzenetébe – fogalmazott Jamie Bartlett, a Demos nevű londoni szakértői csoport tagja. – Nincs azonban koherens történetük.”

A magyarországi Jobbik a szélsőségesség más kategóriájába tartozik, mint a PVV. A brit magazin megítélése szerint az antiszemita és romaellenes párt gazdaságpolitikája viszonylag kimunkált, az állami ellenőrzés és a protekcionizmus egyfajta keverékét hirdeti, párosítva a kisvállalkozásoknak és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatással. Ezt a rendszert a Jobbik ökoszociális nemzetgazdaságnak nevezi.

A látszólag fenyegetett nemzeti kultúra a fő témája a szélsőjobbnak az északi országokban is, amelyeket Finnország kivételével egyelőre viszonylag kevéssé érintett az euróválság. A norvég Haladó Párt, a finnországi Igazi Finnek és a Dán Néppárt egyaránt be szeretne kerülni a kormányba a következő parlamenti választáson. A szélsőjobbnak egyedül Svédországban csekélyek az esélyei.

Az északi szélsőjobboldali parlamenti képviselők nem szeretik, ha összehasonlítják őket, pedig a hasonlóság igen nagy közöttük. Egyaránt gyűlölik az iszlámot, siratják az északi kultúra elvesztését, és határozott elképzeléseik vannak a jogról, a rendről. A kívülálló számára meglepő, hogy növekszik a vonzerejük abban a térségben, amely toleranciájáról híres. Nyílt beszédük, és ígéreteik, hogy törődnek az öregekkel, csökkentik az adókat és megőrzik a hagyományokat, sokak számára vonzóak.

A II. világháború után a szélsőjobb Európa nagy részén tabu volt. Ahogy a háború emléke elhalványult, a szélsőjobboldali pártok átvették a balközép jóléti törekvéseit, és azokat protekcionizmussal és nacionalizmussal társították. Növekvő népszerűségük azt jelzi, hogy ez a recept hatásos, hacsak a politikai fősodor pártjai meg nem találják a módját annak, hogy enyhítsék a szavazóknak a kultúra, az identitás és az európai életforma miatti aggodalmait.

A szociáldemokrata politikus közép és hosszú távon az antiszemitizmus büntetésével kapcsolatos törvénykezés szigorítását és a holokauszt középiskolai és egyetemi oktatásának bővítését is kilátásba helyezte.

Sova a romániai holokausztot elhallgató kommunista történelemoktatás hiányosságaival magyarázta azt, hogy megkérdőjelezte a Ion Antonescu vezette román állam felelősségét az 1941-es jászvásári pogromban. A kijelentéseit követő nemzetközi botrány nyomán azonban – mint mondta – kiegészítette ismereteit, bocsánatot kért a zsidó közösségtől, és hozzá akar járulni ahhoz, hogy a fiatalok tudomást szerezzenek arról, milyen szerepe volt a román államnak a zsidók és romák deportálásában és módszeres kiirtásában.

A román állam a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. Romániában megalakult az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet, október kilencedike, a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.

A romániai zsidók tragédiájáról a román szenátusban is plenáris ülésen emlékeznek meg, ezt azonban – Crin Antonescu keddi bejelentése értelmében – szerdára halasztották, mivel idén október kilencedikére esik a Tóra örömünnepe, és emiatt Izrael nagykövete nem tudna részt venni az emlékülésen.

David Cameron miniszterelnök vasárnap közölte, hogy egyetért a kezdeményezéssel. Cameron egyenes utalást tett arra is, hogy kész megvétózni a következő EU-költségvetés emelésére irányuló kísérleteket.

Theresa May, aki a párt éves kongresszusa előtt adott interjút a The Sunday Times című vezető konzervatív vasárnapi brit lapnak, kijelentette: attól tart, hogy az EU-bővítés és az akadálytalan utazási szabadság nagyarányú gazdasági migrációt eredményez. Hozzátette: felkérte William Hague külügyminisztert arra, hogy az unión belüli szabad utazás is legyen része annak a stratégiai felülvizsgálatnak, amelyet a brit kormány tervez Nagy-Britannia és az EU viszonyának kérdésében.

May megfogalmazása szerint a felülvizsgálat kiterjed arra is, hogy hol húzódik a döntéshozatali hatáskörök határa az EU és a brit kormány között, és ő egyértelműen azt szorgalmazza, hogy az uniós polgárok szabad utazásának kérdése részét képezze e felülvizsgálatnak.

A belügyminiszter nem nevezte meg azokat az EU-tagállamokat, amelyeket a szabad beutazás brit felülvizsgálata érinthet. A The Sunday Times által név nélkül idézett más kormányzati források szerint ugyanakkor Románia és Bulgária ebbe az országcsoportba tartozna.

David Cameron brit miniszterelnök, aki a Konzervatív Párt hivatalosan hétfőn kezdődő birminghami kongresszusa előtt interjút adott a BBC televízió vasárnaponként jelentkező heti politikai magazinműsorának, kijelentette, hogy egyetért a belügyminiszter által megfogalmazottakkal. Cameron a vasárnapi BBC-interjúban közölte: hisz az európai egységes piacban és az utazási szabadságban, ám két héttel ezelőtt meglátogatott két nagy-britanniai gyárat, és feltette azt a kérdést, hogy mekkora a más EU-tagállamokból érkezett munkavállalók aránya a két üzemben. Az egyikben azt válaszolták, hogy 50 százalék, a másikban azt, hogy 60 százalék, „miközben a mi országunkban oly sok a munkanélküli”.

Arra a riporteri kérdésre, hogy London reálisan számíthat-e egy olyan alapvető EU-szabály újratárgyalására, mint az unión belüli szabad mozgás, a brit kormányfő kitérően csak annyit mondott: meg kell vizsgálni a döntési hatáskörök egyensúlyát, és ennek keretében minden ponton végig kell menni, meghatározva, hogy mi szolgálja Nagy-Britannia érdekeit.

Cameron már korábban több ízben kijelentette, hogy ha a 2004-es EU-bővítés idején a konzervatívok lettek volna kormányon, az akkori munkáspárti kormánnyal ellentétben korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az újonnan EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból. A Konzervatív Párt részéről azonban most hangzott el első ízben és legmagasabb politikai szinten az az igény, hogy az unión belüli szabad utazás és munkaerő-áramlás teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.

Cameron vasárnap jelezte, hogy a 2014-2020-as EU-költségvetés ügyében is kész a konfrontációra Brüsszellel. A The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban kijelentette: felháborító lenne az EU-költségvetés hatalmas arányú emelése, miközben Nagy-Britannia kiadáscsökkentő intézkedésekre kényszerül. „Ha arra kerül a sor, hogy nemet kell mondani egy olyan egyezségre, amely nem megfelelő Nagy-Britanniának, akkor nemet fogok mondani” – mondta a brit miniszterelnök.

Az újabb szankció érzékenyen érintheti Teheránt, amelynek gazdasága az idén példa nélküli nyomás alatt van. Az iráni hivatalos fizetőeszköz, a riál a héten omlott össze; a fővárosban több helyütt spontán tüntetők csaptak össze rohamrendőrökkel az egyre növekvő ínség miatt.

Az Egyesült Államok még 1995-ben tiltotta meg az amerikai cégeknek – néhány humanitárius kivétellel –, hogy iráni cégekkel kereskedjenek, vagy iráni energiahordozók kitermelésébe invesztáljanak. Az Európai Unió csak jóval később, az iráni atomfegyverkezés egyértelművé válása után, 2010-ben tiltotta meg, hogy európai-iráni energetikai vegyesvállalatok jöjjenek létre, kőolajat pedig egészen idén július elsejéig vásárolt Teherántól.

Az iráni gáz Törökországon keresztül érkezik Európába, ahol azerbajdzsáni gázzal keverik, mielőtt továbbszállítanák. Egyes brüsszeli vélemények szerint az új intézkedés magában hordozza a veszélyt, hogy elidegeníti Törökországot, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy az Unió ne függjön kizárólag az orosz energiahordozóktól. Az újabb Iránnal szembeni bojkotton a törökök is veszítenek, de EU-források szerint ez a kockázat még mindig inkább megéri, mint hagyni, hogy Irán csakugyan kifejlessze az atomfegyvert.

Az eseményt a svéd és a magyar ET-képviselet közösen szervezte, és ebből az alkalomból Wallenberg-kiállítás is nyílt az összeurópai intézmény székházában.

Az ünnepi megemlékezésen Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő, a parlamenti közgyűlésen részt vevő magyar delegáció vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a holokauszt nem csak a magyarországi zsidók, hanem Magyarország számára is a legsötétebb nemzeti tragédia volt. Ezért kell – tette hozzá – őrizni azok emlékét, akik saját életüket is hajlandóak voltak feláldozni mások megmentése érdekében.

„Nem fogok habozni kiutasítani azokat, akik az iszlám nevében súlyos veszélyt jelentenek a közrendre és akik, külföldiként a hazánkban nem tartják tiszteletben a törvényeinket és az értékeinket” – jelentette ki a vallásokért is felelős belügyminiszter a nyolc évig épült új strasbourgi nagymecset megnyitásakor. Valls ugyanakkor leszögezte, hogy „nem a rasszizmus és a fundamentalizmus jelenti az iszlámot”.

Az új imahely felavatására az iszlámot és Mohamed prófétát gúnyoló amerikai amatőr film és a francia Mohamed-karikatúrák miatt világszerte szervezett tiltakozások közepette került sor. A belügyminiszter a Párizsban múlt szombatra tervezett megmozdulást betiltotta, ami ritkaságnak számít a francia hatóságok részéről.

„A gyűlöletkeltőknek, az obskurantizmus híveinek, a fundamentalistáknak, azoknak, akik az értékeinket és az intézményeinket akarják támadni és tagadják a nők jogait, nincsen helyük a köztársaságban” – hangsúlyozta Valls. A belügyminiszter üdvözölte, hogy a franciaországi muzulmán vezetők felelősen viselkedtek a tüntetések kapcsán, a franciaországi muzulmánok pedig „bizonyították érettségüket”.

„Ahhoz, hogy valaki francia legyen vagy Franciaországban éljen, senkinek sem kell lemondania vallása gyakorlásáról és megtagadnia gyökereit” – mondta a Barcelonában született, spanyol származású francia kormánytag.

A híres strasbourgi katedrálistól alig két kilométerre épült mecset egy, 1500 személy befogadására alkalmas 1300 négyzetméter alapterületű imateremmel rendelkezik. Az impozáns épület tetejét egy 16 méter átmérőjű rézkupola borítja, de minaretje nincsen. A 10,5 millió euróba kerülő mecsetet 26 százalékban a helyi önkormányzat, 37 százalékban a marokkói kormány és 13 százalékban pedig Szaúd-Arábia és Kuvait finanszírozta. A megnyitó ünnepségen mintegy 1200 vendég volt jelen, köztük a finanszírozó államok képviselői, valamint a franciaországi muzulmán mellett a katolikus, a protestáns és a zsidó felekezetek vezetői.

Strasbourgban becslések szerint mintegy 40-60 ezer muzulmán él, ami a város lakosságának 8-12 százalékát jelenteni. Franciaország hetedik legnagyobb városa eddig több, kisebb alkalmi muzulmán imahellyel rendelkezett, de mecsetje nem volt.