A Zsidó Filmfesztivál (ZSIFI) célja, hogy a levetített alkotásokon keresztül minél sokrétűbb képet adjon az érdeklődők számára a zsidóság rendkívül színes és a többség számára ismeretlen világáról, mai állapotáról – fogalmaztak a szervezők.

A nyolc játékfilmet és tíz dokumentumfilmet tartalmazó program összeállításában részt vett a Bálint Ház vezetője, Fritz Zsuzsa, a KINO mozi vezetője, Garancsi Ágnes, továbbá Csörgits Hunor filmszakértő és Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője. A vetítésekre a KINO-ban, a Cirko Gejzír moziban és a Bálint Házban kerül sor.

Műsorra tűzik a Sean Penn-nel forgatott Helyben vagyunk című drámát Paolo Sorrentino rendezésében, Tatia Rosenthal stop-motion technikával készült 9.99 dollár című animációját és Radó Gyula Legenda – A szegedi diák-Hamlet történetet című munkáját is. A dokumentumfilmek között látható az internettel átszőtt világot bemutató Felkattantva, valamint a Berlinalén sikert aratott Oma és Bella, két idős, Berlinben élő zsidó nő portréja.

A fesztivál Nyomokban zsidót tartalmaz címmel nyílt kisfilmpályázatot is hirdetett, amelyre zsidó témákat, problémákat, karaktereket az eddigiektől eltérő, új szemszögből bemutató munkákat várnak. A november 1-jén lezáruló nevezést követően a Grigor Attila, Till Attila és Szabó Simon alkotta zsűri választja ki azokat a legfeljebb tízperces rövidfilmeket, amelyeket a budapesti zsidó filmmustrán levetítenek. A győztes alkotást a jövő évi Brit Zsidó Filmfesztiválon is levetítik, és rendezője pedig kiutazhat a londoni fesztiválra.

A pályázat kiírása a www.zsifi.org honlapon olvasható, ahol a fesztivál részletes programja is szerepel.

A berendezés környezetfigyelő állomása (REMS) délutánonként jelenleg 6 Celsius-fokot mér. A REMS bekapcsolása óta a napok felében a hőmérséklet fagypont fölé emelkedett. Ezek az adatok meglepték a tudósokat, hiszen a Gale-kráterben, ahol augusztus 6-án landolt a Curiosity, még mindig tél van.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A legtöbb kutató úgy véli, hogy jelenleg a Mars túl hideg és száraz égitest ahhoz, hogy bármilyen életformának otthont adjon.

„A jelenleg megfigyelhető trend alapján nyárra akár 20 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérséklet. Újra kell esetleg gondolnunk a marsi életlehetőségre vonatkozó elméleteinket, hiszen már most is elég magas nappal a hőmérséklet ahhoz, hogy állandó jelleggel folyékony halmazállapotú víz legyen”, magyarázta Felipe Gómez, a madridi Asztrobiológiai Központ kutatója.

Ám míg a nappalokat a Curiosity kellemes időjárási feltételek között tölti, annál keményebbek az éjszakák, hajnalra a hőmérséklet mínusz 70 Celsius-fokra csökken. Az ilyen nagy hőmérsékletingadozások azzal magyarázhatók, hogy a Mars sokkal szárazabb, mint a Föld, légköre pedig alig egy százaléka bolygónkénak, így esetében jobban érvényesül a Nap hevítő hatása.

A REMS mérései azt is kimutatták, hogy a Gale-kráterben növekszik a légköri nyomás, ami egybeesik a várakozásokkal. Telente elég hideg van ugyanis ahhoz, hogy a Mars pólusain megfagyjon a széndioxid, szárazjég-sapkákat alkotva. Mivel a széndioxid a marsi légkör fő alkotóeleme, az atmoszferikus nyomás évszakról évszakra változik.

Az Európai Unió kelet-európai régiójában a lakosság pénzügyi vagyona 3,5 százalékkal nőtt, ami a 2000 és 2010 közötti időszakban regisztrált 11,8 százalékos éves növekedési ütemhez képest jelentős lassulás, de a térség így is „viszonylag jól teljesített” ahhoz viszonyítva, hogy milyen erősen függ az euróövezettől – áll az elemzésben.

Magyarországon a vagyonosodási folyamatok elszakadtak a térségi trendtől. A magyarországi háztartások teljes pénzügyi vagyona az egy évvel korábbi 104 milliárd euróról 88 milliárd euróra csökkent. Az egy főre jutó pénzügyi vagyon 10 ezer 399 euróról 8 ezer 798 euróra mérséklődött, így már a felét sem éri el a 21,500 eurós globális átlagnak. Az Allianz elemzői mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításához kötik a fejleményt.

Megjegyezték, hogy a középtávú kilátások sem kedvezők, mert a magyar gazdaság „ismét recesszióba süllyedt, és a visszaesés várhatóan 2013-ig tart, az infláció pedig bőven 5 százalék felett alakul az idén és a munkanélküliség egészen 11,8 százalékig emelkedhet”.

Magyarország azonban továbbra is a közepesen vagyonos országok közé tartozik, és a közép-kelet-európai földrajzi régióban a mezőny első harmadában foglal helyet. Az Allianz felmérésében vizsgált 52 ország közül Magyarország a 32. az egy főre jutó bruttó pénzügyi vagyon alapján. A térségi államok körében Magyarország megelőzi egyebek mellett Szlovákiát és Lengyelországot, viszont elmarad Horvátország, Csehország és Szlovénia mögött.

A felmérés szerint Svájcban a legvagyonosabb a lakosság, ott egy főre 214.794 euró pénzügyi jellegű vagyon jut. A nyugat-európai térség egészét tekintve viszont a vagyonosodási folyamatokban is érezhető a válság, a régió vizsgált 16 országából csak hétben nőtt a lakosság pénzügyi vagyona, de a bővülés üteme visszaesett az utóbbi évekhez képest, az euróövezeti válságállamokban pedig rendre 3 százalékot meghaladó mértékű vagyonvesztést regisztráltak. A legnagyobb mértékben, 9,1 százalékkal a görögországi háztartások pénzügyi vagyona csökkent.

Az 1208 páciens adataira és állatkísérletekre alapozott eredményeket a The American Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban ismertették.

Markus M. Nöthen, a Bonni Egyetem professzora elmondta: az NCAN jelű génről ismert volt, hogy alapvető szerepet játszik a bipoláris zavarban, mostanáig azonban nem tudták, hogy ez pontosan mi. A kutatók a mannheimi Mentális Egészség Központi Intézete munkatársaival együttműködve 1208 bipoláris zavarral élő páciens genetikai adatait és tüneteik leírását elemezték a tanulmány első fázisában. A páciensek klinikai adatait értékelve jutottak arra a megállapításra, hogy az NCAN jelű gén igen szoros összefüggésben van a mániás epizódok megjelenésével, de nincs kapcsolatban a depressziós tünetekkel.

A tanulmány következő fázisában olyan génmódosított egereket hoztak létre a Bonni Egyetem molekuláris pszichiátriai intézetének kutatói, melyeknél hiányzott az NCAN gén. Ezeknél az egereknél nem tapasztaltak depresszióra utaló jeleket, annál több tünete volt viszont a mániás viselkedésnek: túlzottan aktívak voltak, több kockázatot vállaltak, jutalomkeresésük részeként pedig mértéktelenül ittak a nekik kínált cukoroldatból.

A következő szakaszban a mániás egereknek lítiumot adagoltak, amely szert az embergyógyászatban is alkalmazzák a bipoláris zavarral élők kezelésében. Kiderült, hogy a lítiumadagolás teljesen megszüntette az állatok hiperaktív viselkedését, ami arra utal, hogy valóban ugyanarról az NCAN génről van szó az emberi bipoláris zavar és a génmódosított egereknél tapasztalt mánia esetében.

Az NCAN jelű gén hiányában nem termelődik egy fehérje (a neurocan), ennek a molekuláris zavarnak a következménye a génmódosított egerek mániás viselkedése, idézte Andreas Zimmer kutatásvezetőt a Science Daily című ismeretterjesztő portál. A kutatók további vizsgálatokat terveznek az egérmodellen, melyeknek eredménye lehet a mánia kezelésére szolgáló új szerek kifejlesztése.

Az elmúlt napokban az internetet bejáró videón – amelyen az augusztus 20-i, parlamenti díjátadó ünnepség összefoglalója látható – néhány másodpercre Orbán Viktor miniszterelnök tűnik fel, amint nagyon jellegzetes száj- és szemmozgással, a háttérbe húzódva ünnepli Jókai Annát, aki a Magyar Érdemrend Nagykeresztje (lánykori nevén Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje) kitüntetést vehette át. Egyes sajtóértesülések szerint ez akár jól felismerhetően a leggyakrabban alkalmazott skizofrénia, illetve bipoláris elmezavar elleni, a dopaminerg antagonisták körébe tartozó antipszichotikus gyógyszerek mellékhatása is lehet. A tünetnek neve is van: Tardive Dyskinesia (TD). Szakemberek feladata lenne ennek tisztázása, és a közvélemény korrekt tájékoztatása.

Amennyiben ez a helyzet, a szakirodalom szerint érdemes kerülni az antidepresszánsokat. A bipoláris depresszió kezelése eltér a mindennapos depresszióétól. Az antidepresszánsok valójában még csak rosszabbá tehetik a beteg állapotát, vagy mániás szakaszt válthatnak ki. Érdemes hangulatjavító szerekkel próbálkozni, s antidepresszánst legfeljebb ezekkel együtt bevenni, hogy a mániás szakaszt, illetőleg a gyors kedélyállapot-hullámzást el lehessen kerüli.

A betegnek érdemes előnyt kovácsolnia a természetes hangulatstabilizálókból. Életstílusa hatással van betegsége tünetegyüttesére is. Minél egészségesebb és stresszmentesebb életmódot folytat, annál kevesebb gyógyszert kell szednie. A legjobb hangulatjavító, amit orvosnak sem kell felírnia: rendszeres kelés és fekvés, rendszeres testmozgás, relaxációs technikák gyakorlása.

A gyógyulást mindenképp érdemes terápiával siettetni. A kutatások tanúbizonysága szerint azok, akik a bipoláris depresszióra gyógyszert szednek, sokkal hamarabb felépülnek és gyorsabban képesek lesznek hangulatuk befolyásolására, ha mellette terápiás kezelésben is részesülnek. Terápia révén jutunk azokhoz az eszközökhöz, amelyek segítenek megbirkózni az élet nehézségeivel és azokkal a problémákkal, amelyek a betegségből fakadóan jelentkeznek a magán- és a szakmai életben egyaránt.

A gyógyszerszedést akkor is folytatni kell, amikor már jobban érezzük magunkat. Komoly az esély a hanyatlásra, ha valaki úgy dönt, eldobja az orvosságait. Minden tervezett változást meg kell beszélni a kezelőorvossal, még akkor is, ha azt hisszük, meggyógyultunk.

Amikor a The New York Times közvélemény-kutatása során megkérdezték tőlük, hogy jó vagy rossz ötletnek tartják-e a biciklisávokat, a New York-iak 66 százaléka azt felelte, hogy jónak. A pártolók minden kerületben többségbe kerültek, és Manhattanben volt a legnagyobb az arányuk. Csupán a lakosok 27 százaléka tartotta rossz ötletnek a biciklisávok kialakítását, 7 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A felmérés eredményei mindenesetre azt mutatják, hogy a nagyváros lakosai hozzászoktak a bulvársajtó dühét gyakran kiváltó és a jövő évi polgármester-választást megelőző kampány egyik fontos témájává előlépett sávokhoz.

A lelkesedés azonban egyelőre passzív, mivel a New York-iak többsége egyelőre nem kerékpározik rendszeresen. A felnőttek egyharmada mondta a vizsgálat során, hogy van biciklije, míg csaknem a felük azt, hogy a vele egy háztartásban élők közül senkinek sincs. A kerékpárral rendelkezőknek mintegy a fele válaszolta azt, hogy hetente egyszer vagy többször nyeregbe pattan.

A párizsi mintát követő kölcsönzési hálózat, amely az egyik fő eleme a kétkerekűek használatát ösztönző erőfeszítéseknek, nem keltett túl nagy érdeklődést. A kerékpárkölcsönzés sokak számára még mindig valamiféle rejtélyes dolog: a megkérdezettek 40 százaléka semmit sem hallott a programról, amelynek beindítását nemrég jövő tavaszra halasztották, több mint a felük pedig egyáltalán nem tartotta valószínűnek azt, hogy élni fog a felkínált kölcsönzési lehetőséggel. A jövőre bevezetendő rendszer kezdetben Manhattanre és Brooklyn bizonyos részeire fog korlátozódni, és az előzetes várakozások szerint a manhattaniek más kerületek lakosainál gyakrabban veszik majd igénybe.

Azok a New York-iak, akik szerint a biciklisávok kialakítása jó ötlet, környezeti megfontolásokra, egészségügyi és biztonsági előnyökre hivatkoztak a felmérésben – valamint arra, hogy ezáltal megnő a kerékpározók rendelkezésére álló terület. Az utóbbiak egyszerűen annak örültek, hogy a sávoknak köszönhetően kevesebb biciklis lesz a járdákon.

„A sávok hozzájárulnak ahhoz, hogy létrejöjjön egy tisztább, biztonságosabb, hívogatóbb város, ahol jobb az emberek közti viszony”, fogalmazott egy, a felmérést követő interjú során Barrie Cassileth 73 éves manhattani lakos.

„A kerékpározás hozzájárul az egészséghez, jó testmozgás. Csökkenti a gépkocsiktól származó levegőszennyezést és a gépkocsiforgalmat”, fűzte hozzá az egyik kórház integratív orvosi szolgáltatását irányító orvos.

A New York-iak kerékpársávokat elutasító egynegyede által hangoztatott leggyakoribb érv az volt, hogy a sávok akadályozzák a járműforgalmat. Néhányan azt is mondták, hogy veszélyes utcai és közlekedési helyzeteket teremtenek.

Gloria Tingue 41 éves brooklyni foglalkozásterapeuta véleménye szerint sok biciklis figyelmen kívül hagyja a közlekedési szabályokat. „Mindenkinek ugyanabba az irányba kellene mennie, és amikor megállunk, nekik is meg kellene állniuk, nem pedig a kocsik között cikázni, mert azzal mindenkit veszélyeztetnek – fejtette ki. – Meggyőződésem, hogy a biciklisávok létesítését nem gondolták át elég alaposan, különösen ami a szűk utcákon lévőket illeti. Tudom, hogy környezetvédelmi szempontból hasznosak, de át kellene gondolni, hogyan lehet úgy létrehozni őket, hogy mindenki egyforma biztonsággal részt vehessen a forgalomban.”

Egyes válaszolók a felmérést követő interjúkban felvetették, vajon kötelező lesz-e a kerékpárosoknak a sisakviselés, amit a városi közlekedési hatóság egyelőre ellenez. Mások arról beszéltek, hogy milyen hasznos a testmozgás, amit a kerékpározás jelent.

A sávokat nem minden pártolójuk kívánja használja. Cassileth például azt mondta, kétli, hogy biciklire ülne, a tervezett kerékpárkölcsönzés igénybe vételéről már nem is beszélve, de hozzátette, hogy férje, aki aktív kerékpáros, már izgatottan várja a bevezetését. „Persze lehet, hogy egy nap majd magam is kedvet érzek hozzá, hogy kipróbáljam”, tette hozzá nevetve.

Az EU alapjogi ügynökségének megállapításai szerint az intézményitől a közösségi alapú lakókörnyezet felé kell elmozdulni a szellemi fogyatékkal élők elhelyezésekor, a jogszabályokat és a szakpolitikákat pedig át kell alakítani úgy, hogy jobban segítsék a befogadást és az önálló életvitelt – írták a közleményében, hozzátéve: mindez 80 millió embert érint az EU-ban.

„A fogyatékossággal élők alapvető jogainak érvényesülése elmarad a jogi garanciáktól, különösen most, hogy a megszorítások kezdik éreztetni hatásukat”, szögezte le Morten Kjaerum, a FRA igazgatója. Az ügynökség rámutatott, hogy bár 21 EU-tagállam aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, a társadalomnak ezek a tagjai továbbra is hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak.

Kilenc tagállamban – köztük Magyarországon – vizsgálták egyrészt a szellemi fogyatékossággal élőknek, illetve a mentális problémákkal küzdőknek az önálló életről szerzett tapasztalatait, másrészt a kényszerelhelyezést és a gyógykezelést.

A FRA összegző jellegű következtetéseket vont le a felmérések alapján. Megállapítása szerint az intézményektől való függetlenítést szociálpolitikai reformnak kell kísérnie az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a személyes támogatás terén is. A munkalehetőségek hiánya következtében állami támogatásokra és ellátásra szorulnak a szellemi fogyatékkal élők. Hozzátették: a szakpolitikák kidolgozásába a fogyatékkal élőket is be kell vonni.

A kényszerelhelyezést, a kényszergyógykezelést szabályozó törvényeknek tekintettel kell lenniük az alapvető jogokra, szögezték le. Bár az uniós tagállamokban vannak érvényes jogi biztosítékok, a FRA terepmunkája során azt állapította meg, hogy túlnyomórészt negatív tapasztalatokról számolnak be az érintettek, olyanokról, mint a kötelező tájékoztatás hiánya, illetve hogy a kezelés során félelmet és megalázottságot éreznek.

A 2007-ben létrehozott, bécsi székhelyű uniós ügynökség feladata, hogy tanácsadással segítse az uniós és tagállami szintű döntéshozókat, s ezzel hozzájáruljon a tájékozottságot tanúsító, szilárd alapokon nyugvó vitákhoz és politikaformáláshoz az alapvető jogok terén.

A New England Journal of Medicine (NEJM) című folyóiratban megjelent fotó jól mutatja, milyen bőrkárosodásokat okozhat a napsugárzás. Ami igazán meghökkentő a képen, hogy a már nyugdíjas férfi arcának csak egyik felén jelentkezett a károsodás, azon, amelyiket a napsugárzás érte vezetés közben.

„Teherautó-sofőr volt élete túlnyomó részében, és soha nem használt napvédelmet”, mondta el Jennifer Gordon, az amerikai Északnyugati Egyetem bőrgyógyásza, aki az esetről a NEJM-ben beszámolt.

A napfényből az ultraibolya-A (UVA) sugarak könnyedén áthatolnak az üvegen, sőt a könnyű, nyári öltözéken is, hívta fel rá a figyelmet Gordon.

Az UVA sugarak mélyen a bőrben okoznak károsodást, hatással vannak a kötőszövetre, a kollagénre és az elasztinra. „Innen ered öregítő hatása: a ráncok, különböző anyaglerakódások a bőrben”, magyarázta a szakember a LiveScience ismeretterjesztő portálnak.

A fényképen látható páciens azért kereste fel a bőrgyógyászt, mert elege lett belőle, hogy az unokái arról faggatták, mi baja az arca egyik felének. Bőrrák nem alakult ki a páciensnél, de mostantól rendszeresen vesz részt szűrésen.

Az alappilléreit tekintve gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek (bab, zöld-, és csicseriborsó, lencse), halak, olívaolaj és magvak fogyasztásán alapuló mediterrán étrendről már korábban bebizonyították, hogy jótékony hatással van az egészségre, ami megnyilvánul a krónikus betegségek kialakulására való kisebb hajlamban, illetve az alacsonyabb halálozási arányban.

A Las Palmas de Gran Canaria Egyetem és a Navarrai Egyetem szakemberei ezúttal azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a mediterrán étrend az emberek életminőségére. A tanulmány több mint 11 ezer egyetemista bevonásával készült, akiket négy éven keresztül követtek figyelemmel a kutatók, olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.

„A fejlett országok társadalmainak fokozatos elöregedése még inkább érdekessé teszi azoknak a tényezőknek a felkutatását, amelyek javíthatják a helyi lakosság életminőségét, illetve egészségügyi állapotát”, mutatott rá Patricia Henríquez Sánchez, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek a kutatás kezdetén feljegyezték a résztvevők táplálékbeviteli adatait, majd a négyéves vizsgálati időszak lezárultával a diákok kérdőív révén értékelték saját életminőségüket.

A pontos eredmények elérése érdekében az egyetemistáknak strigulázniuk kellett az általuk fogyasztott ételeket: míg a zöldségek, hüvelyesek, magvak, gyümölcsök, gabonafélék és halak pozitív, addig a húsok, tejtermékek és alkoholok negatív értékelést kaptak.

A European Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban részletesen közölt eredmények szerint akik többször döntöttek a mediterrán étrend mellett, azok magasabb értéket értek el az életminőségükre vonatkozó kérdőívben fizikai és mentális közérzetük szempontjából.

Mint arra Henríquez rámutatott, a mediterrán ételpiramis a naponta, hetente vagy csupán alkalmanként fogyasztandó ételeket kombinálja. A főétkezésekből sosem szabad hiányoznia a gabonák, gyümölcsök és zöldségek, illetve tejtermékek alkotta alaptriónak. Naponta 1,5-2 liter víz fogyasztása ajánlott, emellett fontos, hogy a magas tápanyagértékű olívaolaj legyen a legfőbb zsírforrás.

A mediterrán étrend emellett bor és egyéb erjesztett italok mérsékelt fogyasztását ajánlja. A sovány húsok és a tojás mind magas minőségű állati fehérjeforrások, a halak és egyéb tengeri gyümölcsök úgyszintén jótékony hatású zsírokat tartalmaznak. Az ételpiramis tetején a cukrok, édességek, péksütemények és cukrozott üdítőitalok sorakoznak, amelyeket csak alkalmanként és akkor is kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.

A Kr.e. 4. század közepétől a Kr.e. 2. század elejéig tartó időszakból származó leletről az International Journal of Osteoarchaeology című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatói.

Az antropológusok, akik a fogcsírákat, a csontok hosszát és a csontosodás mértékét vizsgálták, arra a következtetésre jutottak, hogy az ikerpár a terhesség 38-40. hetében jött a világra. A lányokat egyszerre helyezték végső nyugalomra egyazon sírban – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A vizsgálatok nem mutattak ki a csontokon semmilyen kóros elváltozást, ami a halál okára utalhatna. Nagy valószínűséggel a nehéz ikerterhesség és szülés, vagy a korabeli higiéniás viszonyok vezethettek az ikerpár halálához.

Érdekes a hely, ahol a csecsemők földi maradványai előkerültek. Az Olerdola régészeti helyszínen egykoron a cserzővargák és kelmefestők műhelyei sorakoztak.

„Eddig is közismert volt, hogy az újszülött korban elhunyt gyermekeket nem a temetőkben helyezték végső nyugovóra. Az Olerdola régészeti helyszín egykor ipari negyed volt, vagyis ott temették el az ikerpárt, ahol nagy valószínűséggel az anyjuk dolgozott. Ez sokat elárul a korabeli társadalmi szokásokról, valamint a szülőknek az újszülöttként elhunyt gyermekeikhez való kötődéséről”, magyarázta Eulalia Subira, a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Az oxigénhiányos állapot ritkán bár, de az újszülött agykárosodásához vagy halálához vezet. Úgy tűnik azonban, hogy testük átmeneti lehűtése, a hipotermia segíti, hogy agyuk helyreállítsa magát, írták a New England Journal of Medicine (NEJM) című szakfolyóiratban csütörtökön közzétett tanulmányukban.

A programba 208 oxigénhiányosan született babát vontak be, akiknek egyik fele hat órán belül hipotermiás kezelésben részesült, míg a kontrollcsoport tagjainál nem alkalmazták a teljes testlehűtésére szolgáló eljárást. A hipotermia három napon át tartott, az újszülöttek testhőmérséklete eközben 33 Celsius-fok körül volt, majd fokozatosan melegítették fel őket.

Utánkövetéssel 6-7 éves korukban értékelték újra a gyerekeket, elsősorban a halálozási adatokra, illetve az életben lévők intelligenciájára voltak kíváncsiak. Megállapították, hogy a hűtött csoportba került gyerekek 47 százalékának volt 70 alatti az IQ-ja, míg a nem hűtöttek között 62 százalék volt ez az arány.

Még jelentősebb volt az eltérés a halálozásban: a hűtött babák 28 százaléka halt meg, a nem hűtötteknek pedig 44 százaléka. A súlyos visszamaradt károsodások mintegy negyven százaléka történt a hűtött újszülöttek csoportjában, hatvan százaléka pedig a nem hűtött csoportban, idézte a detroiti Wayne Állami Egyetem kutatóinak eredményét a HealthDay ismeretterjesztő portál.