About Us

The Hungarian American People’s Voice and Liberty (Amerikai Magyar Népszava Szabadság) is the oldest and largest Hungarian weekly printed newspaper in the US, established in 1891 with its headquarters in New York City. It is the only Hungarian language newspaper published nationwide in the US that’s read all over the country. Also, it is the largest advertising newspaper in Hungarian in the US.

The Amerikai Népszava online edition (nepszava.com) is the largest Hungarian language online newspaper in the Western world. The nepszava.com website is continuously read by Hungarians in 56 different countries, with most readers located in the US and Hungary. The Hungarian ethnic community in the US is 1.5 million people. The Amerikai Népszava (nepszava.com) is the only online Hungarian Newspaper of the Hungarian community in the US.

.

.

Robert de Niro az Amerikai Magyar Népszava Szabadságot olvassa a The Good Shepherd című film forgatásán. Fotó: Técsy Sándor

.

Rólunk

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság egy 120 éves hetilap, a legrégebbi és a legnagyobb magyar nyelvű újság az Egyesült Államokban. Ez a legrégebbi magyar nyelvű lap a világon, amely megalapítása óta soha nem szűnt meg és nem szünetelt.  Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság nyomtatott kiadása minden héten eljut Amerika valamennyi államába, ahol magyarok élnek.

A www.nepszava.com internetes címen működő Amerikai Népszava nevű website az Amerikai Magyar Népszava Szabadság online kiadása.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság, és online kiadása, az Amerikai Népszava website, magyar nyelvű amerikai újság. 1891-ben alapították Amerikában, székhelye New York, tulajdonosa amerikai cég. Az Amerikai Népszavához semmi köze nincs Magyarországnak, erre az újságra nem vonatkozik Magyarország egyetlen törvénye sem. Az Amerika Népszava – mint amerikai újság – az Egyesült Államok szövetségi (föderális) törvényei  és New York Állam alkotmánya alá tartozik. Az Amerikai Népszava nem része a magyarországi sajtónak, a magyarországi médiatörvények egyike sem vonatkozik rá. Működését az Egyesült Államok Alkotmánya, törvényei, az amerikai sajtószabadság elvei, az amerikai véleményszabadságra és szólásszabadságra vonatkozó szabályok, az amerikai szabadságeszme, az amerikai ízlés és kultúra, szabadságról és demokráciáról vallott közfelfogás és értékrend határozza meg. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság országhatárok nélkül szól a világon minden magyarul beszélő olvasónak, függetlenül attól, ki milyen állampolgár és melyik országban él.

Az amerikai és magyarországi pártoktól független Amerikai Magyar Népszava csak névrokona a magyarországi Népszavának, a két lap között soha nem volt és ma sincs semmiféle tulajdonosi kapcsolat. Az Amerikai Népszava régebbi újság, mint a magyarországi Népszava magyar nyelvű napilap kiadása. De az Amerikai Népszava tiszteli és becsüli, nagyra értékeli a magyarországi Népszava százéves múltját, szociáldemokrata elkötelezettségét, és a közös értékek mentén, a demokratikus elvek védelmében, készséggel együttműködik azzal, barátja a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság híveinek.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság két lap egyesülése után kapta a jelenlegi – hosszú – nevét. A Szabadság című újságot 1891-ben alapították Clevelandben, az Amerikai Magyar Népszavát pedig 1898-ban New Yorkban. A cleveland-i Szabadság az Amerikába “kitántorgott másfél millió emberünk” lapjaként indult, kétkezi munkások, bányászok, kohókban dolgozó magyar munkások szociáldemokrata érzelmű lapja volt. Alapításának 20. évfordulóján Gárdonyi Géza köszöntötte. Alapító-főszerkesztője Kohányi Tihamér. Ez volt mindig a legnagyobb amerikai magyar újság, mert Budapest után sokáig Cleveland volt a második legnagyobb magyar város a világon. Kevesen tudják, hogy a századforduló környékén kivándorolt magyar parasztok vasmunkások lettek. Az ő lapjuk volt a Szabadság.

Az első amerikai magyar témájú színművet is Kohányi Tihamér, a Szabadság alapító-főszerkesztője írta Greenhornok („zöldszarvúak”, zöldfülűek – ez az új jövevények gúnyneve) címmel. A művet 1891-ben Clevelandben vitték színre. Kohányi a bevándorlás keserveit megszenvedve alapította meg a magyarországi bevándorlók, a „zöldfülűek” érdekeit védelmező lapját, a Szabadságot. A Greenhornok című színdarab ötlete is személyes élményeiből született. Az eredetileg jogász Kohányi kezdetben Pennsylvania állam Eckley bányatelepén dolgozott. Akkoriban az amerikai magyarság történetének szomorú fejezetei voltak a bányaszerencsétlenségek és kohótragédiák, melynek során tömegesen haltak meg magyar bevándorlók. Andrew Carnegie (róla nevezték el a New York-i Carnegie Hall-t, mert az építést ő finanszírozta) érckohóiban 11 ezer kelet-európai bevándorló, többségükben magyar, dolgozott embertelen körülmények között. A kohókban tömegesen tűntek el magyarok, akik beleestek az izzó vasércbe. Amerika egyik legborzasztóbb acélkohó-robbanásában néhány perc alatt több tucat magyar vasmunkás égett pernyévé és olvadt eggyé a folyékony acéllal Pittsburgh legnagyobb acélüzemében. Ez a kohórobbanás mindössze néhány hónappal előzte meg a Jacobs Creek-i bányaomlást, ahol több mint száz magyar bányász – köztük 14 és 15 éves bányászgyerekek is – pusztultak el a föld gyomrában.

A József Attila által megénekelt magyar kivándorlók későbbi sorsáról a cleveland-i Szabadság és az Amerikai Magyar Népszava írásaiból lehet értesülni. 1907. január 10-én a “Jones and Laughlin Acélüzem” egyik kohója robbant fel. A szertezúduló olvadt acél magába olvasztotta a környékén dolgozó munkásokat. Ekkor is több tucat magyar pusztult el, és még több volt azoknak a száma, akiknek a folyékony acél egyes testrészeit égette szét. Többségük szintén meghalt, de csak több napi elképzelhetetlen szenvedés után. A cleveland-i Szabadság ezt írta az esetről: “Még csak hozzávetőleg sem lehet leírni, mily borzalmas külsejük volt a hulláknak. Szénné égve, kőkeményen, húsnak semmi nyoma, a testrészek szétszaggatva, az egyik hullának csak a feje és dereka volt meg, egyéb testrészeit nem lehetett megtalálni. E sorok írója, amíg él, nem fogja elfelejteni a szegény, összeégett magyarok iszonyú hulláit.” Mint Várdy Béla történész professzor megjegyzi: szerencsésebbek voltak azok, akiket teljesen elöntött a folyékony acél, és így azonnal meghaltak, illetve azok, akik menthetetlennek tűntek, és ennek következtében a kohó vezetősége behányatta őket a kohó folyékony acéljába.

A Magyar Színháztörténet e tudósítások nyomán ezt írja a lapról: “a Szabadság-Liberty és az Amerikai Magyar Népszava cikkeivel harcolt mindenkor az amerikai magyarság egyleteiért, a jövevények jogaiért”. Kemény György híres “South Bendi köszörűsök” című versében emlékezik arról, hogy a Magyarországon szántó paraszt olyan ekével szántott, amelynek vasércébe egykori magyar parasztok teste égett bele. A szociáldemokrata érzelmű Szabadság írta meg, hogy a keresztény-nemzeti úri Magyarországról, a Szent Korona és a Szent Korona-tan országából Amerikába menekült másfél millió közül sokaknak mi lett a sorsa: “egyes amerikai vaskohókban és acélgyárakban azokat a munkásokat, akiket munka közben valami baleset ért, az izzó kohóba dobva elevenen megégették.”

Az Amerikai Magyar Népszava, az Amerikai Magyar Népszava Szabadság másik fele, a New Yorkban letelepedett szabadelvű magyar értelmiség lapja volt. Alapítója Berkovitz (Berkó D.) Géza. Az Amerikai Magyar Népszavában publikált az amerikai magyar emigráció színe java. Az Amerikai Magyar Népszava szerzője volt Molnár Ferenc, Márai Sándor, Faludy György és sokan mások. Ebben a lapban már a harmincas években megjelentek Fejtő Ferenc írásai. Az Amerikai Népszava mindig haladó szellemiségű, demokratikus felfogású újság volt, ahova nem Horthy Miklós lovagolt be fehér lovon, hanem Károlyi Mihály látogatta meg: amikor Károlyi Amerikába érkezett, első útja az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőségébe vezetett. Innen kapott erkölcsi támogatást és anyagi segítséget a polgári demokratikus változásokhoz, az őszirózsás forradalomhoz, amely az első magyar köztársaság kikiáltásához vezetett. A lap a köztársaság bukása után létrejött bolsevik Tanácsköztársaságot és a horthysta ellenforradalmi rendszert, a félfeudális, klerikális, kirekesztő keresztény-nemzeti kurzust egyformán elítélte.

Az Amerikai Magyar Népszava mindenkor azoknak a magyaroknak vált gyűjtőhelyévé, akik menekültek a magyarországi politikai és gazdasági viszonyok elől, minden időkben a legkiválóbb magyar emigránsok szellemi műhelye volt. Ebben a lapban szólalt meg a nácik elől New Yorkba emigrált Bartók Béla, itt adta életének utolsó interjúját Sándor György zongoraművész, Bartók utolsó élő tanítványa. Szerepet vállalt a lap szerkesztésében Nagy Ferenc, a lemondatott volt kisgazda miniszterelnök, de itt találtak otthonra 1948, “a fordulat éve” után emigrációba menekült Szociáldemokrata Párt vezetői is. Ebben az újságban szólaltatták meg a New Yorkba kivándorolt Jávor Pált és Karády Katalint. Az Amerikai Magyar Népszava munkatársai voltak a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja és a BBC magyar adásának vezető riporterei. Ez az újság képviselte a magyar szólásszabadságot és sajtószabadságot mindenkor azokban az évtizedekben, amikor Magyarországon felszámolták a demokráciát. Évtizedeken át haláláig lapunk szerzője volt a BBC magyar adásának egykori vezetője, Rentoul Ferenc is. Ma is publikál a lapban Halász Péter, a neves író és dramaturg, az egykori Szabad Európa Rádió egyik népszerű, vezető munkatársa. A lap ezt a hagyományt töretlenül viszi tovább.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság a kommunista diktatúra idején is a szabadság, a demokrácia és a jogállam szemszögéből mutatta be a magyarországi eseményeket. 1956-ban befogadta az emigrációba menekült szellemi elitet. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság az 1989-es rendszerváltás után megteremtett jogállam, a köztársaság híve, az emberi jogok szószólója, amely az Amerikában élő, rövidebb vagy hosszabb ideig tartózkodó magyar írók, újságírók, professzorok legjobbjait szólaltatja meg. Ezt tükrözi, hogy a lap főmunkatársa és állandó tárcaírója a Széchenyi-díjas Ungvári Tamás professzor. A lapot 2006-ig évtizedeken át a kiváló Nádai Éva szerkesztette, a meghatározó tulajdonos ebben a korszakban Kálnoky Gyula volt.

Az Amerikai Magyar Népszava gazdag történelme során gyakran vált szélsőségesek céltáblájává, mert a magyar nemzet igazi érdekeit, a demokráciát és a szabadságot védelmezte minden diktatúrával szemben. Ez a lap soha nem volt a szélsőjobboldali amerikai magyar emigráns sajtó része, emiatt gyakorta kommunistázták. A kommunistázás szélsőjobboldali, nyilas hagyomány. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság pozitív szellemiségéről tesz tanúbizonyságot, hogy történelme során kik voltak azok, akik támadták. Marschalkó Lajos hungarista, Fiala Ferencnek, Szálasi Ferenc sajtófőnökének szerzőtársa (akivel később együtt alapítottak emigráns nyilas újságot),  az Országhódítók című hírhedt könyvében így mutatja be Kohányi Tihamért és a cleveland-i Szabadságot:

“Kohányi (Kohn) Tihamér megvadult talmudi gyűlölködésében a Tisza kormány elleni felháborodásba csalja a magyar amerikásokat, akikkel a levelek tízezreit íratja az óhaza kormányzati rendszere ellen. Mellette Mr. Green, aki Magyarországon valószínűleg Grün volt az első világháború alatt, amíg lehetett, tehát 1917-ig, pénzküldési akciót szervez.”

Ugyanebben a könyvben a tagkönyvvel rendelkező nyilas szerző ezt írja az Amerikai Magyar Népszaváról:

“Az 1949-es Arany Jubileumi album szerint az akkori állapot a következő. Kiadótulajdonos: Szántó Lajos, a borszéki hitközség kántor fia, egyben a Virginiai Kentucky Tobacco tulajdonosa, aki egész kivételes jelenség. 1949-ben segít a kivándorló magyarokon, sokat áldoz, de politikailag osztályoz. Vele ellentétben a legteljesebb magyargyűlölet fűti az egész szerkesztőséget. Adminisztratív vezető: Székely (Slézinger) Izsó, a miskolci Leánykiházasító Egylet 10 ezer aranykoronás sikkasztója. A szerkesztőség tagjai: dr. Miklós Oszkár, Gáspár Géza, dr. Aczél Benő, Gábel Vilmos. Hirdetési osztály: Fenyves Klára, Mandel Ernő, Kandell Harry, Alice White. Előfizetési osztály: dr. Meller Victor. Iroda; Esther Keslinger. Sadie Schaff, könyvelési osztály. Még a műszaki osztályt is csupa egyfajú idegenek vezetik. Az Amerikai Magyar Népszava megalapításával megtörténik a teljes hatalomátvétel az öreg amerikás magyarság fölött. Gyakorlatilag az ő kezükbe jut ezáltal az Amerikai Magyar Szövetség is, amelyben hamarosan Gombos-Knopfer Zoltán, Káldor Imre, dr. Márk Béla, Székely Izsó az igazgatók, de egyes református és katolikus lelkészek mellett ott szerepel később Himler Márton is, aki – mint OSS ügynök – évekig kémkedik Magyarországon, “feltérképezi” és a szovjet GPU kezére szolgáltatja 1945-ben az egész magyar politikai és szellemi elitet, és tanácsokat ad a State of Departmentnek, amelyek szerint az 1946-ban bekövetkezett második Trianont, Magyarország háborús bűnössége címén, fenn kell tartani. Az ötven esztendő alatt eltelt korszak vezetőinek fogalmuk sincs róla, hogy milyen célokat követnek ezek az emberek, és milyen célokra használják fel nevüket. Az Amerikai Népszava első jubileumára Kossuth Ferenc gratulált, és Barabás Béla, a híres, kitűnő 48-as képviselő. Az Amerikai Magyar Népszava látogatója Károlyi Mihály, amikor a Szent István-i Magyarország ellen akarja hangolni az amerikai magyarságot és az amerikai közhangulatot is. Károlyi első látogatása a Népszavához vezet, és ezen keresztül adja ki a jelszót: “Új Magyarországot!” Kíséretében van a későbbi kommunista népbiztos Kunfi-Kunstätter Zsigmond is. Az Amerikai Népszava már 1912 márciusi számában írja: “Forradalmi szellő lengi át Magyarországot”. Ügyes és kitűnő üzleti politika ez. Egyfelől a régi haza iránti hűséget hirdetni, másfelől a hazai állapotok ellen uszítani a nyomor, földtelenség elől kivándorolt öreg amerikás magyarságot, és ezeken az érzelmeken keresztül olyan közhangulatot teremteni, amely hajlandó beugrani minden nemzetellenes uszításnak. Ugyanakkor pedig fenntartani a látszatot a rosszul tájékoztatott amerikai öreg magyarok előtt, hogy az Amerikai Népszava tulajdonképpen a legtörzsökösebb magyarságot, a hazafias célokat képviseli.”

Ez a nyilasok véleménye a lapról, ami azóta sem változott.

Az Amerikai Magyar Szövetséget nem foglalták el az Amerikai Magyar Népszava Szabadság munkatársai, hanem Kohányi Tihamér alapította azt, és ő volt első elnöke is. A szövetség valaha ehhez a laphoz tartozott. Az Amerikai Magyar Szövetséget azóta valóban elfoglalták Kohányi szellemi örökségének ideológiai ellenfelei, akik adminisztrációs csalással kirekesztették Kohányi Tihamér lapját az általa alapított szövetségből. Az Amerikai Magyar Szövetség ma alapítójának céljaival és szellemiségével ellenkező tevékenységet fejt ki, politikailag elkötelezett, antidemokratikus szervezet, amely egy szűk érdekcsoport eszköze és lobbiszervezete, amelynek vezetői önmagukon kívül senkit nem képviselnek. Az Amerikai Magyar Szövetség nem tükrözi és nem képviseli az amerikai magyarság politikailag is sokszínű, generációk és bevándorlási hullámok által tagolt, széles rétegeit. Pártos, szélsőséges és elfogult nyilatkozatokat ad ki egy magyarországi párt támogatása céljából. Semmi nincs távolabb Kohányi szándékaitól és életművétől, mint az, amivé az általa alapított Amerikai Magyar Szövetség vált, amely már nem kötődik Kohányi Tuhamér újságjához.

A lap mindenkori szellemiségét tükrözi, hogy Kohányi Tihamér, a Szabadság alapítója állíttatta Budapesten a George Washington szobrot, és Berkovitz Géza, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztőjének kezdeményezésére épült meg a híres New York-i Kossuth-szobor. A két lap 1948-ban egyesült, a székhelye azóta New York.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság elődei nyomdokain jár, az egyenes beszéd, az őszinte szó híve, a demokratikus értékek, a szabadság védelmezője, az üldözöttek, elnyomottak, kitaszítottak, jogfosztottak szószólója. A kapitalizmus, a szabad piacgazdaság, a klasszikus amerikai értékek, az individualizmus, a szabadság képviselője, a globalizáció, a multikulturalizmus támogatója, a szabad tőkeáramlás, a vállalkozói szabadság, a magántulajdon, az öngondoskodás híve. Nem ismeri az osztályharcot, de szolidáris a szegényekkel, az elnyomottakkal, nem kötődik társadalmi osztályokhoz, nem tartozik egyetlen politikai szerveződéshez sem. Szemben áll a kirekesztéssel, a faji nacionalizmussal, minden szélsőjobboldali ideológiával, nyílt vagy burkolt diktatórikus törekvéssel, Magyarország horthysta és kádárista eszmei maradványaival. Az Amerikai Népszava szabadelvű újság, amely hagyományainál fogva nyíltan és radikálisan antirasszista, antináci, antifasiszta lap, a jogállam, a parlamentarizmus híve, amely a tekintélyelvűséget, a feudális és diktatórikus vezetési elveket és módszereket elveti, elítéli. Kizárólag hirdetési és előfizetési bevételeiből tartja fenn magát.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság a legnagyobb New York-i “ethnic media” szervezet, a New York Community Media Alliance tagja.


KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szavazzon!
Loading ... Loading ...
RSS rasputyn
RSS nagydiofa
RSS torokmonika
RSS leharblog
RSS szendamondja
Videók