A nemzeti együttműködés kormánya által levezényelt napfogyatkozás rendben lezajlott, egész Európa minket követett, és – ahogy azt kell – a Nap kétharmada az egész esemény alatt továbbra is sütött az elégedett magyar népre. A megújult állami tévé elsőre ugyan a Plútót, majd másodjára az Uránuszt vélte felismerni a világító égitestben, de szerencsére elég sokáig eltartott a fogyatkozás, és az utolsó tíz percben már a megfelelő inzert került a képernyőre.
Önök itt, az Egyesült Államokban csak részlegesen élvezhetik a Magyar Televízió műsorait, ahogy a napfogyatkozást is, de tetszettek volna nem elhagyni az óhazát. A Magyar Televízió megújult.
A nemzeti kormány nemzeti kormányfője abból indult ki, hogy ha mezőgazdaságot, politikát, bankszektort lehet fogalmatlan idiótákkal üzemeltetni, akkor minden bizonnyal televíziót is lehet. Csak az okozott problémát, hogy míg a mezőgazdaság bénázását nem lehet a fotelban ülve követni, addig az M1 nevű (CNN-típusú, kacaj) hírcsatornát mindenki nézheti reggeltől estig, és ugyan erre nagyon kevesen vállalkoztak, akik viszont igen, azok már láttak televízió műsort ezt megelőzően is, így aztán volt mihez viszonyítani.
A megújult magyar televízió pontosan olyan, mint a megújult magyar politika vagy a megújult magyar gazdaság. Túlfizetett hülyék játszadoznak méregdrága kütyükkel, miközben az alapvető műveleteket és fogalmakat sem ismerik, de mivel mindezt a kormány támogatása címén művelik, senki sem zavarja el őket a vérbe.
Műkörmösök a képernyőn és népdalénekesek a keverőpult mögött.
Az évi 300 millió dollárból működő intézmény tudósítót küldött a Feröer-szigetekre, hogy élőben közvetíthesse a Nap Hold általi kitakarását, miközben a székházuk előtt történő tüntetésekről csak akkor számolnak be, ha az a kormány mellett és a gonosz imperialista erők ellen zajlik.
A március 15-ei tüntetések nyomán a kormánypárt ifjúsági szervezete besúgóhálózatot szervezett a hívek körében, hogy személyiségi jogokat sértve leleplezze mindazokat, akik nem értenek egyet a bukószériában kapálózó miniszterelnökkel, majd amikor ezt a spiclioldalt a Facebook törölte, a kormánypárt teljes mellszélességgel kiállt mellette, megfeledkezve azokról az időkről, amikor szervezett gágogással, fütyüléssel és kereplőkkel követte minden fellépésére a baloldali kormánytisztviselőket, miniszterelnököket.
A politikusokat időnként elküldik az anyjukba, és ez nagyszerű dolog, akkor is, ha éppen nekünk tetsző miniszterelnöke van az országnak, és akkor is, ha nem. A megfélemlítés talán még működött volna pár éve, de mostanra megroggyant a Fidesz-falanx, sorra buknak ki belőle a téglák, így aztán az egész meglehetősen kontraproduktív, mert ráerősít a kormányellenes hangulatra.
A kormányellenes hangulat azt jelenti, hogy jönnek fel a bionyilasok, lassan befogják a kormánypártot, miközben a szétesett, és mind morálisan, mind intellektuálisan alternatívát nyújtani képtelen baloldali ellenzék álmodozik a hatalom megszerzéséről, miközben a lehetőségek szerint bőszen kollaborál a fennálló rendszerrel jól fizető állások megszerzése érdekében.
Az időközi választásokon ugyan jobban szerepelnek, mint 2014-ben, de országosan meg sem közelítik a Jobbikot, üzenetük pedig mindössze annyi, hogy Orbán Viktor rossz, nem Orbán Viktor pedig jó, ami választási programnak kicsit gyönge.
2015-ben ott tartunk, hogy a rossz, a rosszabb és a legrosszabb közül választhatunk, és ez 2018-ra sem változik, ahogy a jelenlegi állapotokat elnézem. Akinek esze van, és nem a nyugdíjat várja, már rég 1000 mérföldről röhög rajtunk, aki pedig itt marad, az a szélsőjobboldaltól várja a rendszerktirikus változást, amit majd meg is kap, de nem fog neki örülni, mert kénytelen lesz rájönni idővel, hogy Magyarország nem a cigányok, zsidók, belgák és norvégok miatt teljesít folyamatosan a szint alatt, hanem önerőből.
Még a feltételezés is sértő, hogy nekünk külső segítségre van szükségünk valami elcseszéséhez, hiszen ezeréves történelmünk bizonyítja képességünket és akaratunkat ezen a téren. A mostani helyzet konzerválása tehát lassan nemcsak a Fidesz által megjutalmazott vagy átvert rétegnek lesz elemi érdeke, hanem minden normális polgárnak, aminél gonoszabb tréfát nehezen tudnék kieszelni.
A baloldali térfélen lézengő, gyűjtögető és esetlenkedő pártok puszta létezésükkel is nehezítik a pozitív változást, felveszik a fizetésüket, néha tartanak egy sajtótájékoztatót, miközben foglalják a helyet, pénzt, médiafelületet azoktól, akik esetleg úgy tudnák megverni a Fideszt, hogy ne a reformfasisztákat segítsék hatalomhoz.
Erre persze lehet azt mondani, hogy bárki alakíthat pártot, és ez nagyjából igaz is. Azt mégsem várhatjuk el a szocialistáktól, hogy nézzenek Tóbiás Józsefre és oszlassák fel magukat. Marad tehát a remény, hogy harminc-negyven év múlva sokkal tisztábban láthatunk, körvonalazódnak a feladatok és lehetőségek. Addig a hétvégi telket művelem és befogadok még egy kutyát.