Budapest – Az MSZP-ben a belső hatalmat magához ragadó és a Fidesz mintájára építkező “ifjúbaloldali” maffia ügyes húzással mentette meg a párton belüli pozícióit: lemondott MSZP-elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról Mesterházy Attila, így nem kell az egész pártban tisztújítást tartani, csak az elnök székébe kell valaki mást ültetni. Ez pedig lehet Mesterházy valamelyik bizalmasa, Botka vagy valaki más, és így vészelhetik át saját tehetségtelenségük, hozzá nem értésük és árulásuk okozta válságot a pártban. Mesterházy lemondásával az általa felépített szoci klán megtarthatja a párton belüli összes hatalmát, és csak arra kell koncentrálniuk, hogy közülük válasszon a kongresszus elnököt. Mesterházy távozásával nem oldódik meg semmi, ha a struktúra, amit felépített, és a bandája változatlanul a helyén marad. Csak idő kérdése, mikor tér vissza a banda igazi főnöke is.
Valószínűleg Botka lesz a kijelölt utód, aki már profi módon hazudozott Mesterházy érdekében olyanokat, hogy “a személyi változások nem oldanak meg semmit”. Az MSZP-ben a fitalítás jelszavával Mesterházy vezetésével egy szűk érdekcsoport vette át a hatalmat, amely megszüntette a párt korábbi sokszínűségét, felszámolta a párton belüli érdekcsoportok pozícióit, és központosította a hatalmat. Mesterházy bebetonozta magát és az általa vezetett ifjú szoci maffiát, és mindenhova a saját embereit ültette. Az MSZP gyanús szimbiózisban él a Fidesszel, a Fidesz kívülről támogatta Mesterházy megerősödését és korlátlan hatalmának kiépítését. Az MSZP pedig csak látszatellenzékként működött, az “összefogás” hazug jelszavával és Mesterházy vezetésével megsemmisítő vereségbe vitték Orbán valamennyi potenciális ellenfelét.
Mesterházy idővel olyan hatalomra tett szert, hogy igaiz autokrataként irányította a pártot, soha semmiért nem vállalt felelősséget, és soha a legkisebb engedményt sem tette azért, hogy hatalmi ambícióiról lemondjon. Ezért most sem hihető, hogy bármiért is vállalta volna a felelősséget és valóban örökre távozni akar a vezetésből. A váratlanul meghozott döntés mögött nem valószínű, hogy a párt féltése áll, sokkal inkább az a megfontolás, hogy egy felmenő rendszerű tisztújítás (a párton belül megmaradt kevés fékek és ellensúlyok egyike) az álatala kiépített hatalmat és érdekcsoportot teljesen kiszoríthatná a vezetésből. A gyors lemondás a demokratikus megújulás megakadályozására irányul, miközben látszólag az önkormányzati választásokra való felkészülés a cél.
Ennek a pártnak annyi esélye sincs az önkormányzati választásokon, mint egy fejszének az olimpiai hátúszó számokban. Ezért ez az indok jól hangzik, de hamis. Ennek a pártnak már nem erre a választásra kellene készülnie, hanem azt kellene átgondolnia, hogy mi akar lenni: Orbán pincsikutyája vagy igazi ellenzék? Egy demokratikus megújulásnak vagy ki kellene söpörnie azokat az embereket, akik a korrupciós ügyletek folytán a Fidesz által zsarolhatók, és rajtuk keresztül a baloldal a Fidesz kezében van, vagy akik egy csepp felelősséget éreznek ezért a pártért, azoknak ezt a pártot ebben a formájában meg kellene szüntetniük, vagy a nevet el kellene venniük Orbán párton belüli embereitől.
Mesterházy húzása a maga nemében zseniális, már-már a nagy példaképet, Orbán Viktort dicséri. Az sem kizárható, hogy ez a megoldás a Fideszben született meg, mert nekik fűződik legnagyobb érdekük a Mesterházy-klán hatalomban tartásához. Ennek a hataloméhes “ifjúbaloldali” bandának, amely elfoglalta a baloldal egyetlen tömegbázissal rendelkező pártját, nincs annyi esze, taktikai érzéke és önfeláldozó hajlama, hogy egy ilyen taktikus húzásra magától rájöjjön.
Az “ifjúszocialista” vezetésű MSZP függetlensége nagyon kérdéses, már jó ideje úgy tűnik, hogy a párt a hatalommániás ifjú banda révén a Fidesz foglya, a háttérből Orbánék irányítják. A közelmúltban több olyan jel is utalt arra, hogy a Fidesz hosszútávon formailag is bekebelezi egy nagykoalíciót színlelve. Az MSZP Mesterházy bandája keze nyomán teljes mértékben elveszítette arculatát, ideológiai tartalmát, politikai irányvonalát. Mesterházy és társai nincsenek tisztában az Orbán-rendszer jellegével, történelmi gyökereivel, azzal a történelmi folyamattal, amelynek részeként felszámolja a szabadságot. Nem is érdekli őket semmi más, mint a hatalom megszerzése és megtartása a párton belül.
Ez a párt elárulta a szavazóit, a híveit, a múltját és Orbán látszatellenzékeként a Fidesz támogatásából tartja fenn magát, és a Fidesz utasításai szerint cselekszik. A liberális demokrácia, a baloldal és Magyarország érdeke az lenne, hogy ez a párt egy alulról jövő tisztújítással kisöpörje azokat, akik a baloldali és liberális tömegbázist eladták és zsarolhatóságuk révén kijátszották a Fidesznek. Ha ez nem lehetséges, ennek a korrupt, áruló formációnak el kell tűnnie, tőlük a baloldal képviseletét valamilyen új formációnak – amely nem a Mesterházyékkal kollaboráló DK – át kell vennie.
Semmi nem történt Mesterházy lemondásával, csak a hatalom átmentése zajlik a Fidesz háttérben zajló irányítása mellett. Orbánnak szüksége van rájuk.
