„…ez össze-vissza kusza szövevénybe,
társadalmunkba, elme kell nagy fénybe’,
mely igazodni magára mutat.”
(József Attila)
Nem véletlen, hogy a magyar, a nép, a tömegek, a nagy átlag olyan amilyen. Hogy milyen? Olyan, hogy
dögöljön mega szomszéd tehene is!
Intoleráns. Alattvaló. Nincs szabadság-igénye, nem hiányzik neki a demokrácia. Retrográd, ódzkodik mindentől, ami haladó, ami előre mutat. Elvtelen, belenyugvó, aggasztóan magas az ingerküszöbe – és ez még az érem szebbik oldala, mert a másik, a durvábbik oldala az, hogy rendpárti, sovén etno-nacionalista, másra mutogatós, idegengyűlölő, antiszemita, nyilas.
Miért nem véletlen?
Mert a tömegek körében azok a kultúrjavak élnek, amelyek a magasabb rétegekből lesüllyedtek. Gesunkenes Kulturgut – mondja a német szellemtörténeti iskola: lesüllyedt kultúrjavak. Abból a fölső társadalmi közegből süllyednek alá, ahol a munkamegosztásnak köszönhetően profik termelik a kultúrát. De a „javak” amelyekről beszélek, nem csak műalkotások, hanem eszmék, magatartásformák, társadalmi gyakorlatok.
Csak azzal tud főzni az ember, amije van.
Azokért az eszmékért, társadalmi magatartásformákért, szokásokért, mítoszokért, babonákért, melyek a fölső rétegekből, az értelmiségi, a politikai és szellemi elit tudatformálóitól süllyednek le, azokért viszont a mindenkori magyar elit a felelős. Kultúráról beszélek, mert egyelőre viselkedésre, társadalmi reflexekre, ideológiára gondolok; a politika majd ebből nő ki, ahogy a tudat cselekedetre vált.
Életem során sokszor volt az az érzésem, hogy a magyar tömegek körében, ha nem is dominált, de azért jelen volt egyfajta progresszivitás, haladó gondolat, úgy is fogalmazhatnék: baloldaliság.
A fölszabadulás utáni három évben, amikor még kamaszként a fényes szellők bűvöletében éltem, amíg a Rákosi diktatúra föl nem számolta az alig bimbózó, zsenge demokráciát.
Később gyári munkásként, a szaktársaim között az ötvenes évek során is éreztem bizonyos félszeg baloldaliságot, azzal együtt, hogy közösen utáltuk a rendszert. A fönnállót.
Ötvenhatban is. Emlékszem, eleinte kisebbségben voltak azok, akik jobboldali fordulatot akartak. Azért a többség elfogadta, Rákosi bolsevista diktatúrájának nyolc éve ellenére, a szocializmus „nemesebbik részét”: a szolidaritást és az empátiát, a javak igazságosabb elosztásának a szándékát – „a darab jó, csak az előadás rossz” – így szólt az idevonatkozó bonmot; gyárat, földet visszaadni senki nem akart, oroszok nélküli szocializmust akartunk a magunk módján, magyar módra; többpárti parlamenti demokráciát, és leginkább a jugoszláv önigazgatási rendszer lebegett a szemünk előtt. A gyár legyen valóban a melósé a munkástanácsok irányítása alatt. Hogy ennek mi volt a realitása, századrangú. Ez volt a vágyálom, és ez is lesüllyedt kultúrtermékként értelmezhető.
Aztán jött a csőcselék. Köztársaság tér. Lincselés. Pogrom. De az már egy másik történet.
Ma a baloldaliság biztos, hogy nem dominál. De mitől is dominálna, mi van a fölszínen, a társadalmi elitek szintjén? A fölszínen a baloldali értelmiség és politikai elit gerinctelensége, gyávasága, sunyító túlélési stratégiája van, mi az, ami fölülről lesüllyedhet? Hát ez a sunyiság, a belenyugvás a „kisebbik rosszba”, amíg nem lőnek. Másrészt a jobboldal harsány etnonacionalizmusa, az ingyen-büszkeség (ha a seggünk kilóg a gatyából, akkor is mindenkinél értékesebb magyarok vagyunk – és ebbe beleszülettünk; nem kellett megdolgozni érte), az idegen- vagyis zsidó- és cigánygyűlölet, sőt, „nyugatgyűlölet”, amiben ott izzik az irigység is a nyugati jólét miatt, szóval ez süllyedhet csak le, semmi más.
Hogy egyszer majd alulról „keletkezzen” egy baloldali ellenállás, ahhoz a csúszó-mászó szolgalelkű tömegeknek föl kéne nőniük a saját sorsukig, föl kéne fogniuk (tömegesen!), hogy sokra megyek a magyarságommal, ha a gyerekem éhezik. És nekem, üres gyomrú koldusnak, ne daloljon szirénéneket az, aki böfög a jóllakottságtól (fázol, hát mondd, hihetsz-e annak, ki fűtve lakik öt szobát), és az ellenséget talán a hatalom birtokosaiban kellene keresnem, és nem a zsidóban meg a cigányban; és meg kéne fognom a hozzám hasonló nyomorultak kezét. És ha ez diffundál, abból elindulhatna valami. Na, az lenne a „tiszta forrás”, amiből ezúttal a magas-kultúra, az elit is meríthetne.
Vagyis, hogy a kiindulópontra visszatérjek, mi az a „kultúrtermék”, eszme, ideológia, közösségi identitás, jövőkép, túlélési stratégia, ami ma lesüllyedhet a magyar eszmeteremtők, megmondó emberek, okostojások köréből a tömegek közé? Mit lehet várni az istenadta néptől, miféle hitet, milyen spontán ambíciót?
Egy ideje már azon gondolkodom, mitől lett a magyar Európa, talán a világ egyik leghitványabb nemzete. Erre keresem a választ többek között Bibónál is. Mitől oltódott be olyan mértékben a náci-fasizmus vírusaival, hogy képtelen kigyógyulni belőle, hogy szinte az egész népesség fertőzötté vált, nem csak a csőcselék, de az értelmiségtől a mélyszegénységben élő paraszt-proletár-koldus rétegekig, mindenki. Hogy a rabszolgasorba taszított közmunkás sem lázad, sőt. Rajong a vezérért. Mitől van az, hogy a magyar, ha gond van, mindig a reakcióban, a tekintélyben, a rendben, a rasszizmusban, antiszemitizmusban, cigánygyűlöletben, az oláh, tót, rác, az összes szomszéd lenézésében és megvetésében látja a megoldást. (Vagyis soha nem előre, mindig csak hátra tekint.) A komcsik és a bankárok ugyanazok, tudniillik zsidók, a ruszkik és a tőkések, a demokraták és a plutokraták, és a rothadó Nyugat, és Amerika mind mind szintén ugyanazok, vagyis zsidók, azonkívül az egész világ a magyarokat akarja megenni, hát majd mi esszük meg őket: a magyar baka egy szál szuronnyal többet ér, mint az egész amerikai hadsereg atombombástul! Ezt egy Lányi Zsolt nevű kisgazda barom volt képes mondani, és ezt a lelke legmélyén majdnem minden igaz magyar ember így is gondolja. Ki az igaz magyar ember? Aki „magyar vagyok, nem turista”. Akinek egyetlen fölmenője sem volt zsidó. Mitől van az, hogy „magyar” az azt jelenti: nem-zsidó. Nem cigány. Nem oláh. Nem-tót. Turulban született büszke keleti vér. Meg rögvalóság. Mitől érvényes ez minden történelmi fordulaton át és ellenére még mindig a 21. században?
Bibó például olyasmiket lát és sejtet, hogy a magyar lélek megrokkanásának a kulcsa a parasztgyűlölő úrhatnám hétszilvafás kisnemes. Aki inkább vállalja, hogy a nemesség legalja, mint hogy a parasztság elitje legyen. A métely a Werbőczyzmus, igen. Odáig kell visszamenni. Onnan datálódik a rendiségbe ágyazott reakció. A minden progresszív kísérletet megbénító félelem attól, hogy a haladás elpusztítja a magyart. Mert egy rendiségnél haladóbb világ a magyar néplélektől idegen, mi ott nem tudunk helytállni, s ez nagyon összecseng azzal, amit én mondogatok negyven éve: a feudalizmus elpusztíthatatlan túlélésével. A kiegyezés utáni nagy gazdasági föllendülés, az is feudálliberalizmus volt, a gyorsforralón készült Budapest, a pszeudó Párizs, a pszeudó Bécs, a gigantomániás Parlament, a pszeudó Buckingham palota a pszeudó-gót Mátyástemplom a Halászbástyával, aminek csak a halászathoz nincs köze, mind a feudalizmus túléléséről beszél; még ami szép, az is csuszamlós a hazugságtól, itt semmi nem igazi! A Milleneum, a Szent Istváni gondolat, a szent Korona tan…
Itt nem volt kapitalizmus, csak feudálkapitalizmus, a szocializmus is feudálszocializmus volt, a rendszerváltás pillanatában is a feudalizmus érvényesült. Antall József nepotista kormány-összeállításában is a feudális személyi kapcsolatok rendszere élt tovább. A rendszerváltás Horthy restaurációval, a hamvai hazahozatalával kezdődött, és az ellenzék nem tudta, de nem is akarta igazán megakadályozni, és a szocialista-liberális kormányok nem mentek oda, miután egyszer-egyszer hatalomra kerültek (képletesen sem) buldózerrel a Horthy sírjához, hogy kiforgassák a hazai földből ezt a fertőzetet. Nem, sőt. Elfogadták még a királyi címert is a Kossuth címer helyett.
Hát nincs igaza Bibónak, aki azt mondja, hogy már a Kiegyezés is egy óriási, szemfényvesztő hazugság volt, a kisebbségektől való félelmükben a kiegyezők behódoltak a Habsburg dinasztiának, így lettek a magyarok a Kárpát medence kápói; vagyis Deák műve nem 1848, hanem Metternich legalizálása volt. És talán csakugyan Werbőczynél kezdődött, ott roppantotta meg a nemesség a saját fundamentuma, a saját népe gerincét, a paraszt ott vette örökre tudomásul, hogy az úri Magyarország legyőzhetetlen, Dózsát megégették, és a sült húsát fölzabáltatták az alvezéreivel. Vagyis velünk, parasztokkal. Kész. A paraszt becsületét az urak örökre beletaposták a sárba. A paraszt nem is volt a magyarság része, mert a nemes magyar nemzet a nemesuraknak a nem-nemest kirekesztő magyarsága volt. Amikor a parasztság felé forduló nemesség (a fölvilágosodás, a szabadságharc idején) legyűrve parasztundorát, mintegy magyarrá avatta a népet, ágyútölteléknek használta. A paraszt azt tapasztalta, hogy a rendiség örök, az urak örökké urak maradnak, fölfelé nincs kiút, innen kilépni csak a pocsolyán keresztül, az erkölcsi mocsáron keresztül lehet; vagyis akkor máshol verjük le a botütéseket, a kalodát és mind a sérelmet, mely a rendiség, az úri Magyarország részéről ért bennünket (Nyilott szájunk jajpanaszra?Dögölj, rúgtak a parasztba, korbács pattant, a torokba rekedt a szó fojtogatva – mondja Illyés); akkor a gyalázatot a gyengébben, a cigányon, a zsidón, tóton, a bocskoros olájon verjük le, mert az oláh szőröstalpú, de bezzeg a magyar rámáscsizmás… rámás csizmát viselababám! az nem számít, hogy rámáscsizma helyett a friss tehénganajba lépünk, úgy melengetjük a lábunkat… de a magyar mindenkinél különb, ha az urai rúgják is, akkor is mindenkinél különb… mert az úr magyar úr, az belém rúghat, mert az nem zsidó, nem idegen…
Igen. Itt lesz a baj forrása, a parasztnál, mert a proletariátus nálunk nem vendégmunkásokból lett, hanem a parasztból, annak is a legszegényebbjéből, akinek nem jutott föld, az próbálkozott a városban. Vagyis a proli magában hordozza a paraszti mentalitást. És a kispolgárság, ha nem éppen sváb, akkor pláne. „Hol lehet altiszt, azt kutatja…” Ha a paraszti gerinc megtöretését, a paraszti méltóság lerombolását Werbőczytől eredeztetjük, akkor azt, hogy a magyar nép egyrészt alattvaló, csúszómászó lett, másrészt sunyin agresszív, és így lett fogékony a xenofóbiára, a zsigeri antiszemitizmusra, a nyilas-náci, nem is annyira eszmékre, mint inkább társadalomlélektani magatartásformára, akkor ennek a forrásvidékét is Werbőczynél lehet megtalálni. Akinek megtörték a gerincét, akiben nincs méltóság, annak van szüksége ingyenbüszkeségre: nacionalizmusra. Abból lesz a megrögzötten, gyógyíthatatlanul náci, nyilas. Méghozzá hetedíziglen, generációkon át apáról fiúra örökítve, és a „kortárscsoport terrorja” által egymást heccelve, uszítva.
Ehhez képest polgárság gyakorlatilag nincs (sosem volt), ami van, az burzsoá és nem citoyen, a keresztény középosztály úriembernek tekinti magát, vagyis az úrhatnám dzsentrit tekinti eszményképnek, a kulák, magyarul a gazdag paraszt ideálja sem a polgár, hanem a kisnemes. A progressziót a zsidó értelmiség képviseli, csakhogy a magyar zsidóság zöme szolgalelkűségben túltesz a magyaron, így remélve, hogy megbocsáttatik neki, hogy zsidó; milyen lehet hát az a haladás, amit ez az önmagát föladó zsidóság képvisel?! Keresztény értelmiség? Maradiak, rátartiak, úriemberek. Az egyházak, főleg a római katolikus, a feudálfasiszta hatalommal összefonódva erősítenek mindent, ami kőkonzervatív és reakció. Vagyis a „nép” semmilyen pozitív ösztönzést nem kap fölülről. „Társadalmunkba elme kell” – mondja József Attila –, hol van itt az „elme”?
Eleink, a magyar szellem legjobbjai még hittek a népben. Petőfi azzal fenyegetett: „Még kér a nép, most adjatok neki. Vagy nem tudjátok mily szörnyű a nép amikor nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hírét?” Ady folytatta: „Hé, nagyurak: sok rossz fehér ököl, mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe rettenetes, nagy dühvel özönöl?”
Mi lesz? Az lesz, hogy orcáján egy debil idióta boldog ragyogásával Dózsa György kósza népe az urnákhoz özönöl, és a Fideszre szavaz.
Tokeletes.
Kivalo iras. Minden szavaval csak egyeterteni tudok.
Gyula Bognár Jr !
Nagy a tévedésed: Magyarország nemhogy követte volna Hitlert, hanem alaposan megelőzte a náci “eszme” elméletében és gyakorlatában is…
Hitler csak a huszas évek második felében börtönben(!) írta meg a nácizmus alapvetésének számító Mein Kampf című förmedvényét, és ‘28-ban adta ki – azaz 8 évvel később – míg a Horthy-Magyarország már1920-ban hozta meg az első “zsidókra szabott” korlátozó törvényét, az úgynevezett Numerus Clausust. Azon sem csodalkoznék, ha a Führer nagy titokban persze, de mesterének tartotta volna a kormányzó urat. Úgyhogy, ebben jóval előrébb jártunk, mint Olaszország, de még a náci Németországnál is. Különben is, utóbbit csak 13 évvel később dekorálja a történelem a náci jelzővel, azaz csak Hitler “demokratikus” úton történt megválasztása után…
Kertész Ákosnak ez az írása (is) olyan tökéletesre sikerült,hogy terjeszteni kellene a fiatalabb generációk számára az oktatási intézményekben.
Aristeides !
.
Miféle tulajdoni biztonságról beszélsz egy hűbéri, feudális országban – ti. Mohács után ?
Egy tulajdonos osztály volt, a földbirtokos, aki minden fölött rendelkezett, valamint a papság, amely viszont a lelkek fölött… Ez a két tényező úgy működött mint az aktiváló hívó, és a fixírsó a fotózásban… Közös együttműködésük gyümölcse a soha fel nem oldható társadalmi képlet, az élet és a halál fölötti merev uralom.
A jobbágynak semmi sem jutott, se föld, se élelem, csak épp annyi, amennyiből önmagát (és családját) fenntarthatta – persze a földesúr érdekében. A XX. század elejéig még, se írni se olvasni nem tudtak [jómagam még ismertem analfabéta parasztembert] miközben az egyház azt plántálta beléjük, hogy mindez így van rendjén, mert Isten így rendelte el, hogy legyen úr és legyen jobbágy…
S, hogy ez az egész mennyiben tért el az ókori rabszolgaságtól, azt az illúziót mindenki ítélje meg maga…
Na meg még egy megjegyzés:
.
Mit számított a földesúri magyar nemes osztály szemében az, hogy a jobbágy – a paraszt – is magyar és a nemzet részét kellene, hogy képezze ? Ez azért nem jelentett semmit, mert mert nemzetként – nemzetes uramék – csak magukat tartották számon… Az csak természetes volt, hogy a kacagányos, mentés, sarkantyús Horthy vitézek és lovagok ezt az állapotot akarták konzerválni és minden történés, ami a XX.században sújtotta ezt a népet, erre a gondolkodásmódra vezethető vissza, vagyis a fizikai és lelki nyomorban tartás politikájára [ld. a Mondd mit érlel József Attila verse].
Aztán, mivel ez elég sikeresnek bizonyult, a butaságban és nagyrészt nyomorban tartott parasztságot, illetve a belőlük városba fölszármazott munkásokat kellett csak megetetniük az antiszemitizmus mákonyával… Sajnos ez a trükk is sikeresnek bizonyult.
Akik ma arról a világról nosztalgiáznak éppen ennek a folytatását óhajtják…
Az, hogy a paraszt is a nemzet része, csak Bartókék voltak képesek fölfedezni. Népdalgyűjtésük és fldolgozásaik erre a bizonyíték.
A mai jobboldal úgy tesz ezzel kapcsolatban, mintha a Horthy érában ők is paraszti világot idealizálták volna, pedig akkor Bertókot is kiutálták ebből az országból, ma meg imitált népdalgyűjtők muzsikálnak a a róla elnevezett rádióban, mintha ez mindig is az urambátyám társaság ideálja lett volna… Micsoda hazugság és ámítás a köbön…
A Horthyféle dzsentri rendszer az operett és a nóta kultúráját favorizálta, és (ki)utálta a bartóki zenekultúrát.
[málnaszőr 2014. február 24. hétfő 16:00 ]
Első lépésként benyomtam két +-t, mert ugyanarra gondoltam, mint te. T.i.: hogy azok, akiknek most büszke, öntudatos polgárokként kellene viselkedniük, nem tulajdonolhatták a önálló polgári lét önálló anyagi alapjait. A szegényparasztból és a gyári proletárból nem lesz polgár vezényszóra – legfeljebb _állam_polgár, s hogy annak milyen, azt látjuk. A felhalmozódás a kulturális tőke létének is előfeltétele.
De hogy ne csak én mondjam a tutit, klikk ide:
http://www.atv.hu/belfold/20140224-bruck-nem-a-rezsicsokkentes-orban-igazi-csodafegyvere/hirkereso
Bár ő is az USÁ-ban tanulta a demokráciát, miként az bátyja könyvéből kiolvasható (Bruck A.: New Yorkba zárva. Magvető Bp. 1996.)
S mindez igy igaz.
Tisztelt Kertész Ákos! Írásod kiváló és sajnos igaz, de épp ez az, ami miatt nem tenne jót ezen írás terjesztése. Decemberben azon kevesek között voltam, kik Veled beszélgethettek. És azon kevesek közé tartozom, akik “hisznek a csodában” és remélem kisebbségi véleményem áprilisban többségi akarattá válik.
Akkor még nem tudtuk, hogy mégiscsak képesek lesznek a választási törvény változása miatt összefogni. Most kicsit előrébb vagyunk.Egyébként mindennek megvan az ideje, azonban nem biztos, hogy az írásodnak a választás előtt másfél hónappal lenne az ideje.
Kedves olvtársak!
Úgy látom, Kertész-témában bármit írunk, 2/3-os többséggel van lemínuszolva.
Ez pedig mindent elmond a regnáló diktatúra (fideSS), és csatlósai (Jobbik, Magyar Hajnal) tagságának lelkivilágáról.
..
Lehet, hogy vissza kéne csatolnunk Trianont?
(copyright by Magyar Kétfarkú Kutya Párt) XD
Általam igen tisztelt Kertész Úr! Eszmefuttatása szinte teljes egészében egyezik az utóbbi időkben igen gyötrelmes gondolataimmal. Sajnos, elég pesszimista vagyok abban a vonatkozásban (pontosan az Ön által is megírtak miatt), hogy jelenleg (és ki tudja, meddig még?) bármilyen kormány hatalomra kerülése esetén bármi is változna a magyar emberek gondolkodásmódjában. Valóban a feudalizmus, a hűbériség elfogadása a jellemző és ezzel azt hiszem, mindent elmondtunk. Köszönöm Önnek a világos gondolatokat! Ismeretlenül is üdvözlöm.
Akos baratom te minnel tobbet irsz es olvasom irasaidat annal kozelebb vagy szivemhez {ez nem tulzas} ez a magyar tarsosag sosem fogja felfogni irasodat mivel nem tudnak a igassagal szembe nezni jellemtelen tarsosag, csak a igassagot es a tenyek valosagat irod amikor a csocseleket megemlited ez mind igaz!!!!!!! sok esetben szent tanuja voltam eseteknek amit te irasodban leirsz elmebeteg emberek nyugat gyarmatozni akarja magyarorszagot ez a mostani szlogen a kormanynak HAHAHAHAH igen azert mennek nyugatra dolgozni es nem keletre gratulalok es jo egesseget kivanok Akos baratom
Tisztelem,és sok mindenben értékelem a véleményét! Remélem áprilisban rácáfolunk! De félek, hogy megerősítjük erről a dehonesztáló értékelésében!
@zsebkes: Én mentem el két napra egy programra, az újság addig is maradt ott, ahol mindig is volt. BL
Kedves Ákos, Kozma Gyuri vagyok, gratulálni szeretnék csak az írásodhoz. Egyetértek,hogy 500 évig ha hátranézünk,azt látjuk,hogy Hunyadi élve nyuzatta meg a kolozsvéri bírót – tehát “igazságos”,mondja a nép – Szapolyai evett sült Dózsa-húst, Báthory fül-orr-levágást alkalmazott a székelyeken, Bethlen falvakat éget fel, Rákóczi leöleti a legitimistává lett Ocskayt…folyamatosan erőszakkal oldanak meg az öseink – nekem ők egyeneságon az őseim (ami nem érdem,minden ember átlagos, holjó holrossz)mert vegyes családból jövök,mint a mai zsidők több mint fele Kovács András statisztikái szerint – mindent. Ráadásul,mint tudod, Hawking szerint elvileg lehetséges az örökélet agyi szoftver mentéssel – egy másik bolygón,mert a Föld, a geokozmikus kultúrával atom-pusztulás áldozata lesz – s ebből az következik, hogy most lesz pár ezer vagy százezer évünk, hogy ami elromlott a múltban – hisz még régibb őseink év-tízezredeken át kannibálok voltak ,kötelező volt az elsőszülött agyát megenni (ez ellen lázadtak fel a zsidók, azaz akkor még Ész Ráél fiai,pontosabban Ábrahám atyánk). Egy kooperatívabb stílt kell majd lassacskán vezetni- ennek azért vannak ma már jelei.Például az,hog te is meg én is : élünk még…
Ez az írás is egyike Kertész Ákos remekműveinek.
Egy előttem hozzászóló (bocsánat, nem tudom a nevét) említette, lehet, hogy nem éppen most, a választások előtt kellett volna közkinccsé tenni.
Úgy hiszem, éppen most van itt az ideje.
Remek, ahogyan az író cikke elején mintegy naivul kérdezgeti, vajon miért is vagyunk ilyenek, miért ilyen a magyar nemzet, majd gyönyörűen kibontja, elmagyarázza, történelmileg alátámasztja, érthetővé teszi az okokat.
Jó egészséget, rengeteg energiát, ifjúi hévvel írt műveket kívánok, Kedves Kertész Ákos!
“Mi lesz? Az lesz, hogy orcáján egy debil idióta boldog ragyogásával Dózsa György kósza népe az urnákhoz özönöl, és a Fideszre szavaz.”
-
Szavaznak a turulban született, piros pöttyös ülepű fél-ázsiaiak útjára mely: vissza, vissza és majd legvégül, vissza, fel a fára!
Hát ezért nem lesz, nem lehet itt modern, polgári demokrácia, csak magyar hajnal /szándékosan írtam kisbetűkkel/ féle nacionalizmus. És ezt a kacagányos – rőhőgényes horthyista rendszert akarja vissza a Boross, és a Fityeszesek.
Svájcisapka a Kossuth címer helyett?
Nos,azon a szavazáson egyszer s mindenkorra lőttek
a modernitásnak,a valóban polgári Magyarországnak!
Jól elfürdőzünk mi itt az alávetettség mocsarában!
“Rendiségbe ágyazott reakció” – kolosszális!
Ennek a remek cikknek azért van egy előélete …. érdemes elolvasni Csernok Attila három kiváló könyvét , melyek közül a második és a harmadik pontosan ezeket a gondolatokat erősítvén az elmúlt öt évben jelent meg . Kérlelhetetlenül objektív és támadhatatlanul igaz !
Nagyon jó írás, bár én ezt magamra nem vonatkoztatom és vagyunk páran így :-)
Ez akkor lesz telitalálat, ha igaz lesz az utolsó mondat.
Én reménykedem, ugyanis járom a várost és a fidesz standokon egy teremtett lélek sem ír alá.
Cobold !
.
Nem szőrszálhasogatás, de ha a Magyar Hajnal szavait kisbetűkkel kezded, azzal [nyelvileg] azt a látszatot kelted, mint ha a mögötte meghúzódó ideológiai hátteret és mondanivalót a magadévá tetted volna vagyis, hogy az egy igaz és helyes eszmevilágot takar… Ugyanaz, mint a amikor valaki a Jobbikot jobbiknak írja, azzal azt pozitíve minősíti…
.
Üdv !
Örülök, hogy a legtöbbünknek tetszik K.Ákos írása, de ha Bajnai Gordonról van szó, akkor hová tesszük őt? Ezen is érdemes elgondolkozni, mert mindkettőt lájkolni azért abszurd,szerintem.
Valamelyikőtök (elnézést, de nem sikerült vissza-lapoznom) azt írta, hogy látszik az értékeléseken a sok 2/3-os minuszolás. Nos én attól tartok, hogy nem csak a kétharmadosoké. Megtörténhet, hogy rajtuk kívül is sok olyan magyar állampolgár vallja magát “ősi jusson” minden más nemzet embereinél különbnek, a hitleri “felsőbbrendű emberi fajhoz” tartozónak, aki egyébként nem szereti OV diktatúráját és oligarcháit.
Kertész Ákos vagyon pontosan és világosan fogalmaz. Még csak nem is bántóan, mégis nehéz elviselni,amit leír, de az igaza nem vitatható.
Azt a kegyetlen erőszakot, amiről ír, persze nem csak magyarok és nem csak Werbőczi óta alkalmazták, hanem más népek, más uralkodó osztályok még más földrészeken is, de ez nem mentségünk. Kertész Ákos nem mondja ki e cikkében, de ez a mentalitás szükségképpen PUSZTULÁSRA ítéli azt a népet, amely ehhez tartja magát. Így vígy úgy, de belehaltak a felvilágosodás eszméit valló történelmi nagyjaink is. Ma meg vagy elmegy ebből az országból, aki még tud, vagy elpusztul a birka néppel együtt.
Kertész Ákos cikkét azért olvasom nehéz szívvel, mert ez a “magyar apokalipszis”, mint egyre reálisabb jövőképünk sejlik ki belőle.
Hacsak…
Olvastam egyszer egy amerikai sas fajtáról, amely csak úgy képes tovább élni, hogy igen fájdalmasan, de saját maga tépi ki valamennyi tollát, hogy újjáéledjen, hogy tovább élhessen. Szóvak mi is van a túlkoros tollainkkal?
Egy ideje minden értelmes komment értékelése átmegy negatívba. Ismét megkérdem: Megkeressük a trollok kizárásának módját, vagy továbbra is ezt az eltorzult értékelést kell látnunk?
Kedves Kertész Ákos, egyszerûen zseniàlis, ön egy sebész szikéjével ír ! ( csak sajnos az a frànya vakbél folyton visszanô, de errôl igazàn nem ön tehet )
Hadd linkeljem be az Ûri murit, egy-két utalàssal, remekül illusztràlja mindazt , amirôl itt ír :
http://www.youtube.com/watch?v=Nn1qtU5qoUw
29:00 – 32:00 , a magyar jellem, gerinc és kifinomultsàg…., majd
45:00 környékén van néhàny érdekes perc, aztàn 51:30-nàl ismét, maga a muri, aki ràér akàr 1:02-ig is megnézheti, nagyon jól összegez, majd 1:09–nél a summum, a magyar virtus több jelenetben, aztàn a tisztító tûz, de minket az màr nem érdekel…….
Nem tetszik Mikszàth ?
Vagy az igazsàg ?
Ejnye…..úgy fog ô is jàrni, mint szegény Radnóti és József Attila, felkészül Ady és Petôfi……
Sajnos az írás minden szava igaz. Azt azért hozzátenném, hogy soha életemben nem szavaztam a fideszre, még kevésbé a jobbikra, és nem is fogok, tehát ezt a részét nem veszem magamra. :-) Igaz, a mostani baloldalra is csak jobb híján fogok.
“Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre,
Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre.
Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot,
Sugaraiban álmos hajnal mosakodott.
Láttam az óceánt gyermekként ragyogni
Sirályokat felette felhőkkel táncolni,
láttam a békét az emberek szívében,
Láttam az erdőket fürödni a fényben.
Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt,
Láttam az embert, és láttam a zenét,
Láttam a földet szeretetben élni,
Láttam a csöndet a széllel zenélni.
Láttam Istent amerre csak néztem,
Miközben éppen az Ő tenyerében ültem,
S az Ő hangján szólt hozzám a szél,
Mint anya, ki gyermekének mesél,
Millió apró tükörben láthatod magadat,
Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!”
Hamvas Béla
Isten tenyerén ébredtem
Ehhez nincs mit hozzátenni, nem csoda, hogy itt jelenik meg.
Még egyet a magyarságtudathoz, és előre kérek elnézést a csúnya szóért, de nem tudom máshogy fogalmazni:
“Magyar se**be magyar ló**szt!”
Kedves Ákos!
Eszembe jutott, hogy megis van megoldás .
.… magyar cionisták partja…… természetesen zsidók nem lehetnének tagjai,.…… …de a megszervezésében segíthetnének ,….. de komoly’.
Üdv !
Srácok ! Mondom, hogy be lehet szállni a buliba!!!!
Miért ne! Én szívesen kiállnék nyílvànosan a zsidókért!
Pici esélyünk maradna, hogy benne maradjunk a történelem könyvekben .
Én még az mszp-re se szavaztam, nemhogy a fideszre.
A szociknál sok Simon Gábor van, számonra azért a csúcs az atomszakértő képviselő, aki nek cége milliárdokat kapott. Mesterházy is gazdag földtulajdonos, Bajnairól is tudjuk, mekkora szociális érzékenységgel megáldott milliárdos, Fletót csak azért fogadom el mert az őszödi beszéde a társadalmi igazságtalanságokról szólt, neki adnék egy esélyt, neki már nem kell összelopkodnia magát és voltak jó kezdeményezései egy szocdem típusú rendszerre.
A többi nagyjából az öntudatos Werbőczys paraszt kategória, a lefele tapos típus.
Mondd, te kit választanál?
“Az ének szilaj volt, a tánc duhaj. Aduának mégis úgy rémlett, mintha szomorúságot érezne ki a hangokból és mozdulatokból. Az egyedüllét nagy szomorúságát, melyet vad jókedvvel leplez a nemzeti hiúság. Ez a nép meg van átkozva, hogy mindig egyedül járjon, hogy szemben álljon az egész világgal, hogy tűzben-vérben semmisüljön meg. A leány megértette azt, amit a magyarok maguk sem értettek, hiszen ő maga is mindig ellenségek közt élt, és titokban mindig szomjazta a szeretetet.”
Van magyarázata annak,hogy miért ilyen a magyar nép többsége.És ez az általános iskolai oktatás alacsony színvonala.
Persze ebből kiindulva a közép és felsőfokú oktatás is alacsony színvonalú lesz. Hiszen a gyengén oktatott,tudás nélküli gyerekekből kerülnek ki a tovább tanulók is, És az oktatók is.
Nem véletlen,hogy az egyetemeken is a szélső jobboldal oktat.
És így az ott kiképzett tanárok újra termelik a nyilas,kirekesztő szellemiségű,képzetlen, viselkedni képtelen lakosságot.
Tisztelettel nekem úgy tűnik, hogy még nem írták le a mélységéig (én se tudom),ill. eddig csak nagyon megközelítően sikerült megfogalmazni itt is és nem pontosan, hogy mi az általános magyar “nemesi”, ill. “paraszti” (hamis) identitás, illetve identitás-nélküliség lényege (a középosztályé, az értelmiségé is?). Ami talán mégse “üres”, mivel semmi sem az…
Az egész világra jellemző többé-kevésbé, de itt súlyos, nagyon krónikus és rejtett az Ido(lo)latria, azaz bálványimádás, a pogányság a katolikus látszat ellenére… Ez a betegség oka, neve, amely a mai napig “betegíti” a magyar “néplelket-testet”, gondolkodásmódot a kezdetektől fogva?… Nem “bűnös” e nép, hanem inkább “beteg”?… Elfogadhatatlan Orbánék 25 (!) éve, amiért dupla bálmányimádással hülyítik és hozzák veszélybe EGÉSZ EURÓPÁT! A régi Magyarország és “önmaguk” bálványozása? Még négy év: tűrhetetlen! Amikor fejlődnénk már végre, visszatartanak!
Mert az uralkodó rétegek ha érdekük úgy kívánta, mint például napjainkban (még eldöntendő, hogy mennyire tudatosan vagy inkább rákényszerülve) e “betegség” legveszélyesebb formáját vették elő az egész magyar történelem folyamán időről-időre mindig is: a királyi jelképeket és ami velük jár… Ezekkel jól élni csak egy jó és törvényes király tudna?!… A dolog természetéből adódóan mindenki más csak visszaélni tud?… (Kossuth címer…) Az angolok, az osztrákok, sőt, pld. a szlovákok is miért tudják a “helyére rakni” ezt a “dolgot”? Azaz: a múltnak megvan a maga helye, de a mának kell élni, dolgozni… Európának, az európaiságnak kéne “gyógyítani” e “betegséget”. A kérdés több, mint ezer éve még mindig az, hogy Kelet vagy Nyugat?! Nincs középút extra szenvedés nélkül, ezt nem értik a magyarok és most Orbán se?…
A következő vers nagyon úgy tűnik, hogy telibetalálja a téma lényegét; annyira, hogy szinte a magyar államalapítástól vagy előttől napjainkig érvényes (talán itt van elrejtve Orbán klerikál-tanácsadóinak titka? Merész!)?… Nem akarok senkit befolyásolni, a verset ajánlom “ízekre szedni”, tekintettel mindarra is, ami benne nincs kimondva…
Szemere Pál (1785-1861)
Bálványozás
Hány ősi sarj örűl az ősi jognak;
Örül, ha fénylik régi cimere,
Mit hű előd a harcmezőn nyere, -
Eltűrve vészét a haragnapoknak.
Azonban a kikorbácsolt lomoknak
Tárában ott penészlik fegyvere,
Melynek puhult karral nem embere
A lágy utód, az ősi fény miatt vak.
A jog csak áll, de tettnek nem felel
A gyászfi; tétemény egy másik gondja,
Ő otthon ül, szolgája síkra kel.
Meddig lesz ember a másik bolondja?
Meddig fogunk oroszlánt s saskeselyt*
Imádni ész s erény oltára helytt?
*Címereket
(Hegedüs Géza szerint ez az egyik legjobb régi magyar szonett, tartalmilag is és formailag is.)
Nekem is tetszik Kertész Ákos írása. Megértem indulatát, sőt fontosnak tartom.
Csakhogy.
A teljesen jó kérdésfeltevések után egy higgadtabb válasszal is meg kell próbálkoznunk, ha előre akarunk lépni és ha el akarjuk kerülni, hogy ismételjük bűneinket és hibáinkat.
Hónapokat töltöttem Afrikában és a Közel-Keleten. Tapasztalataim alapján azt kell mondanom, hogy nincsen olyan, hogy egy nép emberileg, minőségileg rosszabb a másiknál. Ha el is romlik valami, az új nemzedékekben mindig ott a remény. Tehát a higgadtabb válasz és a kiút keresésénél másból kell kiindulni. Az utóbbi időben nagyon sok külföldön játszódó történelmi regényt olvastam és ennek során gyakran eszembe jutott, hogy a regények által tárgyalt időszakokban mi történt Magyarországon. Nagyon tanulságos az egyes országok történelmét összevetni a mi történelmünkkel. Werbőczy óta történt egy és más, amit nem kívánok senkinek. Bibó tanulmányait (Pl.: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem) is újra elő kell venni. Csak egy nagyon tudatos felkészüléssel és összefogással lehet innen kijutni és legyünk indulatosak, amikor az is segít. Nem ártana Széchenyi „Hitel” című művét is újraolvasni. Én a napokban tettem meg. Fontos példa a követendő magatartáshoz.
Csacsika Tamás ! a múlt sárnap 22,46
.
Írod, hogy “még akkor is, ha ez a baloldal feudális tulajdonságokkal is rendelkezett…”
Ez a kinyilatkoztatásnagyon sántít, ugyanis a körtét kevered az almával… Ha az akkori baloldalt elemzed – és az elején a gyakorlati érdemeit nagyon helyesen kidomborítod – nem teheted meg, hogy az általános emberi, egyéni mentalitás hibáit rovod fel egy politikai, vagy inkább gazdasági rendszernek… Mert a lényeg – ahogy ma is az – a rendszer és nem az egyes szereplőinek egyes magatartási specifikumai, legyenek azok vadászat, hegyvidéki villa, szuper kocsi, stb. Ezek olyan gogoli , úrhatnám jelenségek voltak, de semmiképp sem rendszerhibák… A birtoklás komoly és sorsfordító, történelemformáló formái semmiképp nem jellemezték az úgynevezett szocializmust… Talán még egy kicsit hiányoztak is, mint az egészséges tenniakarást ösztönző emberi tulajdonságok. Ámde, azt állítani, hogy feudális rendszer-jelenségek lettek volna, hát ez teljesen értelmezehetetlen.
Bezzeg a mai . r e n d s z e r . már egyre inkább kimutatja, szó szerint feudális fogyékosságait az országvezető példamutató harácsolásában, a jogrendszer átszabásában a saját személyére, a hűbéreseknek osztogatott nagybirtokok, trafikok, valamint olyan kegyek formájában amiket – az új jogrendszer alapján – bármikor vissza is követelhet a vazallusaitól, ha azok nem teljesítik a Király hozzájuk fűzött és elvárt… S mindehhez, mint tartozék szorosan besímul ebbe a feudális idillbe az oktatás, mint az alattvalók elbutításának az alrendszere, úgy ahogy van,Klebersberg intézménnyével együtt…
Mindez, amit itt leírtam, éppen a bejegyzésed első elejének az igazságát kívánta megerősíteni.
Üdvözlettel: D
A magyar kultúra, szokások stb. tragédiája abban rejlik, hogy (a világ sok más népéhez, országához, nemzetéhez hasonlóan) intézményei és szokásai nem felelnek meg a mai fejlett munkamegosztás (résztermék-gyártás, kereskedelem, oktatás – művelődés stb.) követelményeinek.
A szokások és az intézmények nem függetlenek egymástól. Az emberek lelki alkatát, reflexeit, szokásait az intézmények alakítják.
A fejlett munkamegosztás körülményei között sokkal nagyobb szabadság és önállóság kellene a gazdaság és társadalom egészséges működéséhez, mint amit a magyar intézmények és szokások lehetővé tesznek.
A szabadsághoz mind gazdaság és lelki önállóság kellene. Az állami önkénnyel szemben tömegesen és tartósan csak megfelelő gazdasági háttérrel, önállósággal lehet fellépni. Ez biztosítaná a jogállam működését, ilyen háttér kitermelné az öntudatos és nem korrupt államvezetést. Azonban az önkény államának legfontosabb feladata az önállóság megtörése.
Az önálló gazdasági egységek létrejöttéhez és fennmaradásához szabadságpárti államra lenne szükség, szabadságpárti állam létrejöttéhez és fennmaradásához meg önálló gazdasági egységek kellenének.
Ezt a csapdahelyzetet nem a gazdaság, hanem a lélek felől lehetne megtörni. Nem véletlen, hogy az önkény egyszerre tör a gazdasági egységek és a lélek szabadsága ellen. De míg a gazdasági szabadság mindig megtörhető, a lelki szabadság ellenállhat. Mindig voltak szabad emberek, akik a legsúlyosabb csapások alatt is megtartották belső egységüket, ítélő képességüket.
Most is az a legfontosabb, hogy keressük és hirdessük az igazságot, és szabad emberként viselkedjünk.
Kertész indulatos elemzése sok egyedi ponton élesen lát, így a feudalizmus túlélésében is, de hát ez nem az ő ötlete, már Spiró is ezt mondogatja, bár sokkal koherensebben. De Kertész elmefuttatása egészében véve alig jobb, mint egy 19. századi nemzetkarakterológia. A szerző nem lát ki abból, amit elemeznie kellene, mert szemig be van ásva a magyar rögvalóságba. A magyarázatból hiányzik a szélesebb, legalábbis közép-európai perspektíva, a szomszéd népekkel való összehasonlítás. Elfelejti, hogy a szlovákoknak is volt Meciarjuk és van is Slotájuk, a szerbeknek is volt Milosevicsük hogy és az osztrákoknak is volt Haiderjük – de Kertészt az ő felbőszülésében ezek az apró tények nem is érdeklik. Dühének tartalma haladó és jószándékú, de formája sajnos nagynemzeti, egészen a borgőzösségig. Egészében véve az írás magával ragadó látomás, de sajnos nem több, mint egy sértett szerző írói munkásságának része.
Kíváncsi vagyok, ki mínuszolta a 16:59-es idézetet, és miért.
Arra is kíváncsi vagyok, rájött-e valaki, hogy honnan való az idézet.
A magyar nép a lelke mélyén szolgalelkű és tekintélyelvű. A kádári oktatáspolitika is az volt, poroszos, katonás és szintén tekintélyelvű, annak ellenére hogy maga a pártvezetés -dicséretére mondva, és összehasonlítva a Franco-és Salazár rezsimmel- munkáspárti volt, kereste a munkások kegyeit, szinte elkényeztette a uagyar munkásosztályt. Mára ebből semmi nem maradt, mintha nem lett volna szocializmus, sőt ugyanez a nép szinte szégyelli az öntudatos proletár múltját. Visszasüllyedt a horthyzmus zsellérvilágába , szellemileg is. Egymással,a még szegényebbekkel szemben tudják gyakorolni az öntudatosságot, a ma politikusaira, a tolvaj, gazdag elitre pedig kritikátlanul felnéznek és elnézőek.
Kedves kommentelők, ha tetszik Kertész Ákos írása, akkor illessétek őszinte kritikával a nektek szimpatikus politikusokat. Mindjárt más lesz :-)
Mennyi nyomorult,szöveget értelmezni képtelen dislikeoló!
Vajon mit hoz majd
Az a fényteli nap,
Midőn népünk majd színt vall, mint villám.
Borítékba bezárt szavazatjaival,
Félő hogy hideg éj sziszeg aztán.
( Bereményi Géza )
Nagyon jo, az elejen a baloldalisag feleslegesm tobbekhez szolhatna nelkule. De a lenyegi resze nem a baloldalisag, hanem a magyar vaosag pontos leirasa.
Persz az iro megengedheti maganak hogy baloldali legyen.
Lassuk be, a politikai kultura, a kultura, feudalizmus jobboldaliaknak eppen ugy elviselhetetlen, menekulesre kesztet.
Leginkabb a jovotlenseg. Ezert hagyjuk el Magyarorszagot gyermekeinkkel, es ezert szuletik egyre kevesebb gyermek. Az oligarchak megnnyomoritjak az orszagot, melynek nepe felemelkedni nem akar.
Ertekteremtes helyett elfogadjuk hogy majd mi, jo uzletet kotunk az oroszokkal, majd minekunk meg tobb penzt ad az EU (mas orszagok adofizetoinek zsebebol, ahol valodi munka, ertekteremtes tortenik).
Ezen alapos elemzeseknek semmi ertelmuk nincs. Ahogy a vitaindito irasnak sem sok.
Nagyon jó volt olvasni e cikket (is).