Egyesek azt feltételezték hogy szélhámossággal állunk szemben, Horváth úr évtizedek óta tudatosan visszaél Reagan elnök nevével. Mások magas korát hozták fel, életrajza szerint 92 éves. Lehet hogy kitalálja a történeteit?
Vannak olyan történetek a mostani magyar politikában amelyeken még én is elcsodálkozok. Az olvasó joggal kérdezheti: - Ez tényleg megtörténhet?
Nem tudom mások hogyan vannak vele, de én imádom Horváth János fideszes parlamenti korelnök történeteit. Ízes cecei magyarsággal mondja el azokat, sokat ír és beszél saját életéről. Én elolvastam jónéhány történetét, mert Horváth élete igencsak izgalmas, évtizedekig itt élt az Egyesült Államokban, 1998-ban tért vissza Budapestre. Több mint félévszázada vesz részt a magyar és amerikai politikában, sztorijait szájtátva hallgatják az Országgyűlés tagjai, mert ott is gyakran elmond egy-egy adomát.
Október 17-én a Közép-Európai Club vendége volt Budapesten, ahol „Egy gazdag életpálya tapasztalatai” címmel tartott előadást. Elmesélte, hogy Reagan, aki Kalifornia kormányzója volt, 1974-ben többször is találkozott vele, és mindig 1956 konkrét eseményeiről, körülményeiről kérdezgette, pl. a Parlament előtti október 25-i tüntetésről, a Kilián laktanya, vagy Dudás József szerepéről. Reagan már talán későbbi elnökségére készült, és időben érzékelte, hogy a szovjetek nem olyan erősek, mint amilyenek. Elmondta azt is, hogy az idős Bush-sal együtt versenyzett egy amerikai képviselői helyért, ő ugyan alulmaradt, de Bush elnökké választása után mondta neki, hogy sajnálja, hogy ő ejtette ki. (Itt olvasható)
Hmm… Horváth János 1992-ben republikánus jelöltként valóban elindult Indiana állam azóta megszünt 10-es számú választókörzetében, és a jórészt afroamerikaiak által lakott kerületben messze alulmaradt a versenyben. Andrew Jacobs Jr. (demokrata) nyert, és még Carolyn P. Sackett (független) is indult. Hogyan kerül ide az idősebb Bush elnök?
Horváth úr Orbán Viktor személyes hívására 1997-ben tért vissza Magyarországra, hamarosan parlamenti képviselő lett, és 2004 junius 12-én a Magyar Nemzet-ben Ronald Reagan, az ’56-os forradalom csodálója címmel cikket írt. Abban részletesen leírja személyes kapcsolatát Reagan-nel. (Itt olvasható)
“Személyes élményeimet azokból a beszélgetésekből emelem ki, amelyeknek részese voltam 1974 tavaszán és nyarán az USA-beli Indiana államot járva. Akkoriban Ronald W. Reagan Kalifornia kormányzója volt, aki azért utazott ismét látogatóba hozzánk, hogy segítsen a republikánus előválasztási kampányban barátjának és kollégájának, Indiana állam kormányzójának, Edgar Whitecombnak, aki szenátori tisztségre pályázott.”
Horváth így folytatja:
„A két prominens kormányzó mellett én a gazdaságpolitika szakemberének szerepében szándékoztam megszólalni, Whitecomb kormányzó munkatársaként. Minthogy a népszerű kérdések s hozzászólások gyakran szóltak adózásról, inflációról, munkanélküliségről, gyakran terelődtek a kérdések felém. Az is megesett, hogy részletes professzori magyarázatba keveredtem, amire közbelépve Reagan vette át a szót, és adott csattanós választ. Ő valóban hatásosan tudta ezt tenni. Azután amikor magunk között, az autóban vagy a szendvicsmajszolás közben elmagyaráztam az elméleti és institucionális hátteret, akkor ismételten másra terelte a szót. Nevezetesen visszanyúlt az 1956-os magyar forradalomra. Meglepően tájékozott volt a részleteket illetően. Ronald Reagan kormányzó 1974-ben ismét kérdezgetett az 1956. október–novemberi magyar forradalom eseményeiről és körülményeiről. Nem is ritkán váratlan kérdéssel szakította félbe a közgazdasági fejtegetésemet: „Hogyan is volt a tüntetés a Parlament előtti téren? Ki hívta oda a 300 ezres tömeget? Miért lőtt az ÁVO az ottani tömegre október 25-én, és nem 23-án? Tényleg nem volt fegyverük a felkelőknek eredetileg?” … Egy másik alkalommal hozzám fordult a kaliforniai kormányzó, az USA jövendő elnöke, és azt mondta: „János, az én figyelmem közgazdasági témákban alig terjed tíz percnél többre.” Mintha ott, akkor a világ legtermészetesebb témája lett volna, úgy kérdezte: „Miért hívta Kádár János tárgyalásra Dudás Józsefet, akit rövid úton felakasztottak?”
Horváth úr sokat köszönhet a Reagan kapcsolatnak, személyes szerepe volt egykori amerikai elnök budapesti szobrának felállításában, megünnepelte születésének 101-ik évfordulóját is, és a mellékelt videó Reagan elnök „egykori munkatársaként” említi őt. (Itt látható)
Kitüntetések sorozatát kapta meg. 2011-ben “páratlan életútjáért” a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, ugyancsak tulajdonosa a Truman-Reagan Szabadság Emlékéremnek, és az Amerikai Magyar Koalíció kitüntetésének. Reagan elnökkel való munkakapcsolatáról beszélt a Wall Street Journal-nak, Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszternek, Edwin Meese egykori igazságügyminiszternek, több tucatnyi amerikai kongresszusi képviselőnek, akik mindig nagy-nagy tisztelettel fogadták Horváthot Washingtonban mint Reagan elnök magyar származású munkatársát.
De van itt egy kis probléma!
Reagan elnök kaliforniai kormányzói karrierjét majdhogynem percre, dokumentálta itt Kaliforniában Lou Cannon. Tucatnyi könyvet publikált, de azokban nincs nyoma sincs Horváthnak. (Lou Cannon-ról itt olvashatnak) Arra sincs utalás, hogy Reagan részletesen ismerte volna az 1956-os forradalmat. A Ronald Reagan Elnöki Könyvtár (Itt elérhető) is itt van Kaliforniában, ott sokmilliónyi dokumentum található Reagan életével kapcsolatban, főleg kaliforniai kormányzóságát dolgozták fel részletesen. Ott sem hallottak Horváthról, és arról sem hogy 1974-ben Reagan résztvett volna az általa jelzett kampányban. Egyetlen dokumentum, újságcikk, vagy fénykép nincs arról, hogy találkoztak volna.
Sokakkal beszélgettem erről. Egyesek azonnal azt feltételezték hogy szélhámossággal állunk szemben, Horváth úr évtizedek óta tudatosan visszaél Reagan elnök nevével. Mások magas korát hozták fel, életrajza szerint 92 éves. Lehet, hogy kitalálja a történeteit?
Én elhessegettem ezeket a feltételezéseket, és személyesen kerestem meg Horváth urat, hogy tárja ország-világ elé azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy Reagan elnök munkatársa volt. Többszöri levélváltás után, Horváth úr semmilyen bizonyítékot nem tudott produkálni. Ezután határoztam el, hogy írok erről.
Én most ismételten arra kérem Horváth urat, hogy nézzen alaposabban utána ennek a dolognak, ugyanis zavarbaejtő diplomáciai (és talán jogi) következményei lehetnek annak, ha kiderülne, hogy évtizedek óta mesél olyan Reagan, Bush történeteket, amelyekre nincs bizonyíték.
Bízom benne, hogy Horváth úr hamarosan talál egy fényképet, amelyiken Reagan kormányzóval együtt majszol szendvicseket, vagy amelyiken közgazdaságtanra tanítja a későbbi amerikai elnököt. Hiszen olyan sok időt töltöttek együtt! Vagy talán akad egy olyan fénykép is, amelyiken az idősebb Bush elnökkel versenyez az indianai képviselőségért.
Egy dologról biztosíthatom; függetlenül attól, hogy talál-e bizonyítékot Reagan kormányzóval, Bush elnökkel stb. való kapcsolataira – én továbbra is imádom a történeteit.
Jó egészséget kívánok neki, Boldog Újévet, és várom mielőbbi válaszát.
Adomákból életműdíj?
Háry János Operettországban; ” a perfect match! ”
Itt meg biztos azt magyarázta mindenkinek hogy Magyarországon mekkora nagy ellenálló volt, abban biztos vagyok. :)
a 3 , háttérben álló muskétás elhitte a történeteket?
Miért?
Wittner mesélhet a hőstetteiről, amik nem voltak? Beállíthatja úgy a múltját, hogy a tisztesség, és a forradalom hőse volt?
Tudjuk hogy ki!
Ez a Horváth bá’ meg fejlett fantáziával rendelkezik, oszt annyi!
Vannak még a fideszben páran ilyenek.
A tisztesség, és erkölcs elismert bajnokai.
Arról híres az a párt.Hát nekik ez jutott.Háry János párt.
Végül is szükségük van etalonokra,akikre fel lehet nézni.
Nekik legyen mondva…
Háry Jánosról a környezete legalább tudta, hogy nem mond igazat.
Augusz Antal, akinél egy ideig “munkavállaló” volt Garay János művének (Az obsitos) modellje, megbízhatatlan, sokszor nagyot mondó emberként jellemezte ezt az embert.
Magyarországon beveszik az emberek ezeket az anekdotákat, és nem akad egy diák (mint Kodály Zoltán Háry Jánosában), aki nagyokat tüsszent, amikor Háry nagyot talál mondani (magyarán: hazudik).
Négy hazug.
“És a furfangos diák nagyot prüsszente rá,
de Horváth ő beszédét vitézül folytatá”
***
„Az angyalát! – kiálték, s megcsípem őt nyakon,
Most valld meg, úgy-e hogy te vagy a Napóleon?”
„Való, ami való – szólt – vitéz, hogy az vagyok,
Csak éltemnek kegyelmezz, adós nem maradok.
Kérj tőlem, ami tetszik, vitéz magyar legény,
A franciák császára kincsekben nem szegény!”
„Az angyalát” – kiáltom – uram, nem addig a!
De jősz a kapitányhoz, lánchordta francia.”
És a diák ujonta szörnyet prüsszente rá,
De Háry ő beszédét tovább is folytatá:
„Mentünk és mendegéltünk, s kiérvén a sikon,
Egy hatlovas hintó áll előttünk gazdagon.
A hatlovas hintóban egy úri asszony ült,
Aranytól és gyémánttól ruhája nehezült,
Amint reánk tekinte: Oh Jézus Mária!
Kiálta; mert hogy ő volt Mária Luiza.
„Így kell-e téged látnom, óh nagy Napóleon!
Én nagy felségű férjem, kegyetlen láncokon?
S ki vagy te, jó vitézem, ki őtet elfogád?”
„Vitéz Joannes Háry, – mondám – az angyalát!”
„Halld, amit én tenéked itt mondok, jó vitéz –
Szólt most az úri asszony, s mélyen szemembe néz –
Te oly vitézi tettet követtél itten el,
Minőt még egy magyar sem, mely nagy díjt érdemel.
Ha őt te elbocsátod, igéretet teszünk,
Hogy holtom- s holtodiglan enyém-tied leszünk.” –
„Az angyalát! kiáltám, felséges asszonyom,
Tudom, mi a becsűlet, legyen szabad rabom.
Szép asszonyért, szép lányért az igazi vitéz
Tüzet-vizet kiállni, pokolba menni kész,
Vitéz Joannes Háry igaz magyar nevem,
Üljön fel a császár úr, – itt van reá kezem!”
És a diák szörnyűen s nagyot prüsszent közé,
De Háry ő beszédét ekképen végezé:
„Mondottam és a császár legott elvágtatott,
De két kezembe két szép aranyórát nyomott.
Az egyiket, gondoltam, kapitányomnak hagyom,
A másikat későbben elkérte hadnagyom;
Az angyalát! csak egyet tartottam volna meg,
Mert most el is hihetik, nem is kigyelmetek.”
De ők hitték mindannyin, a potrohos bíró,
A vigadó legények, meg a gonosz író,
A furfangos diák is nagyot hörpintve szólt:
Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt.
Ez a derék magyar ember 1998 óta ül a parlamentben és a legkevésbé sem zavarja, hogy melyik frakcióban.
Én eddig azt hittem ,hogy a volt partizán leghíresebb mesemondó.
Volt egy évfolyamtársam az egyetemen (1976-81). Ő mesélt nagy-nagy szeretettel zsidó nagypapájáról, aki gyermekként az ölébe ültette és mesélt neki I.világháborús katona élményeiről. Többek között arról, hogy Ferenc József meglátogatta a századukat és amikor melege volt, levette a zakóját és odaadta a nagyapának e szavakkal: Na fogja, Rózner! Ezt a történetet mindketten megsirattuk, de még a combunkat is csapkodtuk hozzá…
Nekem az a kedvencem, amikor a veterán elmeséli, hogyan találkozott Leninnel. “Éppen őrségben voltam a Szmolnij előtt, leültem egy kicsit szalonnázni, hát arra jött Lenin elvtárs. Barátságosan megkérdezte: Szalonnázunk, szalonnázunk magyar elvtárs? Szalonnázok, megéheztem itt a szolgálatban, Lenin elvtárs. Egy óra múlva megint jött Lenin elvtárs. Én éppen szalonnáztam. Szalonnázunk, magyar elvtárs? Hát, igen, megéheztem, Lenin elvtárs. Majd másfél óra múlva megint arra jött Lenin elvtárs. Én éppen szalonnáztam. Megint ugyanaz a barátságos mosoly, az az utánozhatatlan kedves tekintet: Szalonnázunk, szalonnázunk magyar elvtárs? Hát így ismerkedtem meg Lenin elvtárssal, majd nem sokkal később Felix Edmundovics Dzerzsinszkij elvtárssal…”
Elrontottam a poént, az utolsó mondat helyesen: Hát így találkoztam Lenin elvtárssal, majd nem sokkal később Felix Edmundovics Dzerzsinszkij elvtárssal…”
MInden Sarkon Álltak Párt – hogy kiket nem fújt ott össze a szél!
-
És ezeket az adófizetők pénzéből még milyen jól meg is finanszírozzák!
PlagiZsolt, PlagiPál, Wittner, Budai a halottal szerződő, A4mutyipeti, kapásból csak egy páran, de a sor hosszabb, mint ami volt a Blahán legutóbb.
Magyarország amortizálói….
Na ne legyünk ennyire igazságtalanok. Az öregúr, ennyi idő után már nem emlékszik mindenre pontosan.
(No meg, hol van előírva, hogy országgyűlési képviselő csak az lehet, aki szellemi (értelmi) képességeinek teljes birtokában van.)
.
No, de a fiuk, akik messze nem ennyi idősek, mint ez a vén szélhámos, miért nem emlékeznek arra amit tegnapelőtt mondtak.
.
Most temettük a 97 éves nagypapát. Érdekes, ő nem volt ilyen mesélő—- Csak az igazat mondta. A két lábon járó történelemkönyv volt és hiteles.
A frontélmények a z üdözés és egyebek mind itt vannak dokumentumokban az öreg szekrényben.
Nem is lett képviselő….
Isten nyugosztalja, igaz ember volt.
En meg a Hillary Clintonnak adtam kolcson egy huszast.
*
“MESSZIRŐL JÖTT EMBER SOKAT MESÉL…”
*
Rossz a fotó:
*
Orbanini szokása szerint éppen kiöltené a nyelvét, ám a fotós korán exponált. Pedig a szenilis Horváth bácsi mögött jól mutatott volna a debil miniszterelnök.
A többiek már előre röhögnek a jeleneten…
*
Amikor kiment amerikába, 56-ról hazudozott.
Amikor hazajött, azóta Amerikáról hazudozik.