A magyarok szabadságszerető népnek tartják magukat. Öntudatos, büszke, önérzetes, tehetséges emberekből áll a magyar nemzet – ilyen az önképük. Három évvel ezelőtt, a parlamenti választásokon szabad akaratukból, demoktratikus úton megválasztottak egy önkényurat és az ő rendszerét, amelyből már a 1998-2002-es időszakban ízelítőt kaptak. Vagyis tudniuk kellett, mire teszik le a voksukat. A szabadságszerető nép önkényuralmat kívánt magának, és megkapta.
A szabadságszerető nép három éve szó nélkül nézi, amint felszámolják hazája demokratikus berendezkedését, ledózerolják alkotmányos intézményeit, felszámolják szabad sajtóját és jogfosztással, kirekesztéssel teli új alaptörvényt akasztanak a nyakába. A szabadságszerető népet három éve tiporják, alázzák, földbe döngölik, nyomorba döntik, meglopják, kisemmizik (magánnyugdíj-rablás, földrablás, trafikrablás, bankrablás, rokkantak, betegek, hajléktalanok letörlése a térképről is, végtelen a sor). A szabadságszerető nép hazájában három éve csak nőttön-nő a szabadság: szabad zsidózni a parlamentben, színházban, villamoson, lelátón, nyomdai termékekben, utcán, bárhol. Szabad uszítani, társadalmi és etnikai csoportokat egymás ellen hergelni, és ami a legjobb: szabad félni.
És a szabadságszerető magyar nép három éve fél. Vagyis inkább retteg. Külső szemlélő azt hihetné, előbb-utóbb felemelik hangjukat és szabadságszeretetüktől fűtve azt mondják: elég! De nem. Hagyták vinni a nyugdíjukat, a földjüket, a trafikjukat és a pénzüket a szinte hetente kivetett újabb és újabb adók, a csökkentett járadékok és fizetések formájában. Külső szemlélő azt hihetné, azért mégis csak van egy pont, amikor tényleg megálljt kell parancsolniuk a szabadon megválasztott önkényúrnak és rezsimjének. Ez a pont az, amikor már a gyerekeikről van szó.
De nem.
A 2013-as tanévnyitón a szabadságszerető magyar szülők elküldték gyermekeiket a rendőrökkel feltöltött iskolákba, ahol a három éve hitegetett, de életpályamodellt nem kapott, viszont ezután csökkentett fizetésért magasabb óraszámban dolgozó pedagógusok aktív részvételével megkezdték az új klerikál-fasisztoid tanévet. A szabadságszerető magyar szülők és tanárok, a szabadságszerető magyar társadalom még most sem tiltakozik, amikor a gyerekeik életéről, jövőjéről van szó! Szó nélkül beengedik őket az önkényúr végrehatjtója, az egykori kommunista MSZMP-s, mára megidvezült kereszténydemokrata államtitkár asszony által létrehozott, nevelő kaszárnyáiba. A magyar szülők szabadon félnek tovább. Ébren.
Álmukban tovább szeretik a szabadságot, szájukból nyál csorog.
Koszonom!!!! Sajnos.minden betu igaz…
És miért tették mindezt? Mi motiválta őket?
.
Ugyanaz a harag és gyűlölet amely most fellobban bennük ezt a cikket az igazságot olvasva. Mert a szocikat jó volt vakon gyűlölni, most is az . Jó volt bemenekülni a diktatúrába, hogy egy erőskezű vezér jól odacsapjon és megbüntesse azokat akiket ők nem szeretnek.
De az erőskezű vezér nem szereti ha előírják neki kit büntessen, inkább azokat bünteti akiknek elvárásai vannak vele szemben és akik meg akarják mondani neki mit tegyen, azaz a saját választóit.
.
Mert jólesett hallgatni a hazug szóra, hiába énekelte Szörényi már a múlt évszázadban,
“azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,
azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra”
.
Igen még hallgatnak. Kitartóak.
–
Mert könnyű indulatosnak, intoleránsnak, haragosnak, meggondolatlannak lenni, de nem veszi a fáradtságot, hogy beismerje és helyrehozza a saját tévedését, a saját és gyermekei érdekében.
.
Mert sokan voltak akik jobb életet reméltek őszinte szívvel bízva a hazug Orbánban és bandájában, csak azt a kérdést nem tette fel soha magának, hogy megérdemli e a azt a jobb életet, tett-e érte eleget, lehetséges-e egyáltalán, és ha mégsem, akkor egyszerűbb “gyarmatosítókat ” vádolni, felvenni az EU segélyt keresni rájuk fogni mindent ami rossz, a magyar inproduktivitást, a társadalmi elmaradottságot, közben elhinni, hogy szuper tehetséges nép, csak hát ugye a túlerő.
Mert becsapták őket, de már úgy legyengítették, megfélemlítették, hogy azt sem tudja mit tegyen.
.
Nem tudja mit tegyen, mert olyan mint sok magyar akit kérdeztem a házastársi hűségről, azt mondta.
“Nem baj ha megcsal a párom csak meg ne tudjam.”
.
Eagle üzeni: már megtudtad, már lépni kell, már vége az álomnak.
Egy mondat hibásra, nehezen érthetőre sikerült, bocsánatot kérek. Helyesen:
.
…….és ha mégsem, akkor egyszerűbb “gyarmatosítókat ” keresni, őket vádolni, felvenni az EU segélyt és rájuk fogni mindent ami rossz, a magyar improduktivitást, a társadalmi elmaradottságot és közben elhinni, hogy szuper tehetséges nép, csak hát ugye a túlerő.
A nagy magyar tudomanybol azert meg majd futja annyira hogy mikor megint osszedol a haz akkor az elso csodalkozas utan az egeszet masra ha lehet a zsidokra ciganyokra szabadkomuvesekre pirezekre fogjak mert mi magyarok ugye ekkorat es enyiszer ugye nem hibazhatunk.
” Mert en magyar nemes vagyok…. “
Ugy latszik Kertesz Akosnak igaza volt….
Itt az AN oldalain már sokszor firtattam: vajon mire olyan büszkék a mély, nemzeti magyarok?!
Markó Beáta megadta a választ.
Nobel-díjasainkra is annyira büszkék és szeretik hangoztatni, hogy mennyire tehetséges nép vagyunk, csak a lényeget söprik a szőnyeg alá, hogy:
egyedül Szent-Györgyi Albert utazhatott e honból átvenni a díjat, a többiek mind külföldre menekültek és onnét mentek az átvételre és persze arról is, hogy igen, zsidók voltak – amit ők maguk soha nem tagadtak le.
Kedves Markó Beáta!
Sok cikkét elolvastam, és jól látja a helyzetet. De ez mit ér a mai Magyarországon. Én csak a saját példámon keresztül tudom elmondani, hogy igen én SZABADSÁGSZERETŐ KERESZTÉNY EMBER vagyok. És mit értem el vele? Egyedül nem megy. Ha nem állnak egymás mellé kézenfogva a demokrácia hívei, semmit nem tudnak elérni.Elég markánsan felvállaltam a diktatúra elleni harcot. Tudja mit értem el vele. Kiközösítettek 2 keresztény gyülekezetből., Meghurcoltak, lejárató aljas kampányt indítottak ellenem. Azon a telepen ahol élek a városvezetés (fideszes) hihetetlen hazugságok sorát terjesztette. Az állítólagos demokratikus oldal nem kér belőlem. És mégis most nagyon hálás vagyok mindazért ami történt. Így kellett lennie. Ha mindez nincs, soha nem kerültem volna oda, hogy olyan országban szeretnék élni, ahol megbecsülnek, értékelik, sőt elismerik a munkámat, ahol lehetőséget kapok. Ahol figyelnek rám (a munkáimra) Igen én szabadságszerető vagyok. Ezért megyek el.
kegyelem
2013. szeptember 4. szerda
07:51
Ugyanerre a következtetésre jut a nem valllásos is. A hatalomgyakorlásnak a vallás csak az egyik eszköze.
Ez bizony egy tükör a magyar társadalom előtt és még csak nem is görbe. Nagyon szomorú.
„Elírtad” előlem. Nekem is Kertész Ákos jutott elsőként az eszembe. Másodikként: gratula a szerzőnek.
zsebkes
2013. szeptember 4. szerda
05:40
Ugy latszik Kertesz Akosnak igaza volt….
kegyelem
2013. szeptember 4. szerda
07:51
Jónás-nép
A fene-tudja-mi után
eljött a fene,
gyomrában a Jónás-nép.
Magát próféta-népnek
hitte az eszement,
és most a halban kushad.
A niniveiek,
a pökhendi ficsúrok
nem is gondolnak õrá.
Az Úristen se hallja,
amikor a Jónás-nép
rimánkodva kiáltoz:
“A mélységbe vettettünk,
örvények és habok
mind általmennek rajtunk!”
Úszik a hal, a roppant,
és benne a Jónás-nép,
a balga, a veszendõ.
(Simor András)
Naná hogy a magyarok szabadsűágszeretőnek képzelik magukat! Egész történelmük során szerettek volna szabadok lenni. Eddig ez nem sikerült. Nam vagyok jós, de megjósolom,hogy soha nem is lesznek szabadok. Fő tulajdonságuk, hogy alaklmazkodnak, mert szeretnének mindent túlélni. Aki pedig csak a túlélésre játszik soha nem lesz szabad! A szabadsághoz a bátorság is szükséges.
Na, akkor én is beszállok egy idézettel:
.
SZABADSÁG
.
“Tudd meg szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg:
Az aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
Alázatot lenézi, meg nem óvja
Nincs letagadni, titkolni valója.
Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki
Vagy forró, vagy hideg , de sose langyos
Tüzet fölöslegesen nem harangoz
Van mindene, ha nincs is semmije
Mert nem szorul rá, soha senkire
Nem áll szemébe húzott vaskalappal
Mindig kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindig mindenütt
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle
Szabad akar maradni mindörökre.
Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd.
Tudd meg szabad csak az, aki
Oly áhítattal mondja ki
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az kit nem
rettent a holnap
Ínség veszély, kit meg nem tántorít.
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sosem rab, ki lelkében szabad.
Az akkor is ha koldus, nincstelen
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs , nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, s élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld amit akarsz
S mindazt, miért más robotolt
Magad javára letarold.
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra.
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb
Nincs még szabadság, éget még a seb
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy
Te sem vagy még szabad, te is csak…
Gyáva rab vagy.
Írta: 1945. május 1-én egy méltatlanul elfelejtett, zsidó vallású magyar költő, Heltai Jenő. Eltelt azóta 68 esztendő, és a vers aktuálisabb, mint valaha…
A képet nem tudom sajnos hozzá feltölteni. De a szövegben ott van a VÁLASZ .
ez egy részlet egy honlapból…….
A döntés… Életem egyik fontos kerámiája. 2013.
Már régóta szerettem volna a gonoszt megformázni agyagból. De nagyon nehéz. Pedig láttam. Ott állt előttem. És mondott valamit hang nélkül. A teste pillanatonként változott, a mérete, a színe, a formája. Csak a szeme volt állandó, amivel engem nézett. Ilyen gonosz, csúnya szemet én még sohasem láttam.
Úgy emlékszem 1996-ban volt egy hatalmas keresztény találkozó Bécsben. Ott történt ez.
Egyszer majd leírok mindent erről. Szóval a Döntés. 3 különálló lap, köztük út vezet. Egyiken áll egy angyal, a hátára van írva, hogy Uram, jöjjön el a Te országod! A mellette levőn áll egy kislány, aki felinteget Jézusnak. És Jézus lenéz a mennyből a kislányra, és azt mondja, ott van a földön egy kislány, aki mindig, minden sorból kilóg. De benne gyönyörködöm. A harmadik lapon áll a gonosz és vár az alkalomra. Az Angyal és a kislány figyelmezteti azokat, akik a gonosz felé akarnak menni, álljanak meg. Forduljanak vissza. De nem igen figyelnek rájuk az emberek. És arra az útra mennek, ahol vár a gonosz. Aztán amikor már kiderül, hova kerültek, azon az úton, amit választottak, már nincs visszaút. Örökre ott maradnak a gonosznál. Hogyan döntünk, milyen utat választunk? Mindenki dönt, még ha………………………….”
Kedves Rupcsi, és Observer!
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Kedves kegyelem! Az idezet Isten Keramikusa honlapjarol valo Sok gyonyoruseget lehet ott talalni Szabadsagot,Hitet,Szeretetet. Meg,megvalamit:egy fenyegetest:TALALKOZZUNK<HOGY LETEPJEM A FEJET!!irta Lieber Janos
Budaka@: de mit számít az az egy mondata egy feltehetően beteg
embernek ahhoz képest, amit Te is láthatod, Isten kerámikusa ad
nekünk? Semmit.