New York – Semmi. Ugyanis nem volt semmiféle tanévnyitó. Ahogyan évzáró sem volt. Nem szokás. Minek? Mit mondanának el? A központi agymosás irányelveit? Nincs központi agymosás, az iskolák maguk alakítják ki a profiljukat, minden iskola másra helyezi a hangsúlyt, más módszert használhat. Az újraállamosításról beszélnének? Az iskolák sokszínűek, szabadok, és tulajdonviszonyaik is nagyon sokrétűek, a helyi önkormányzat csupán szakmailag felügyeli őket, de a civil szféra részei. Hitoktatásnak nincs helye a nem egyházi iskolákban. A gyerek világnézetébe a szülőn kívül senki nem szólhat bele. Papnak a templomban a helye.
Egy magyarországi olvasónk azt kérte, közöljünk több információt arról, hogy Amerikában hogyan zajlik az élet, mert szeretnék konkrét példákon érzékelni a különbséget. Ha ez érdekes, akkor beszámolunk az iskolakezdésről. A tanév hétfőn kezdődött csak, mert a zsidó újév itt munkaszüneti nap, és emiatt nem vonulnak fasiszta és barbár náci hordák az utcákon. A tanév úgy kezdődött, mint mindig. Az igazgató az iskola előtt várta és üdvözölte a gyerekeket és a szülőket. Az előző igazgató minden reggel lekezelt minden gyerekkel az ajtóban reggel. Iskola után addig nem hagyta el az iskolaudvart, amíg az utolsó gyerek is fel nem szállt az iskolabuszra vagy fel nem vették a szülei. Tanévnyitó nem volt, nem érkezett sehonnan egy szigorú vénlány kinézetű idegbeteg főnéni, akinek vigyázzba kellett volna állni. Ideológia nincs az iskolában, ezért nincs miről ünnepi beszédet tartani. Senki kedvéért nem kell kiöltözni és vigyázzba állni. Senki nem akarja érzékeltetni az alá- és fölérendeltségi viszonyt. Amit az iskola profiljáról tudni kell, az olvasható az iskola website-ján. A gyerekek megérkeztek, bementek az osztályba, megölelték egymást, a tanárnéni beletúrt a hajukba, megropogtatta őket, és kezdődött a tanítás. Ez a tanévnyitó.
Papot, terroristát és egyéb veszélyes elemet nem engednek be az iskolába, mert nincs ott semmi keresni valójuk. Mindenki olyan templomba viszi a gyerekét, amilyenbe akarja, ez magánügye. Az iskolának ehhez semmi köze. Aki akarja, egyházi iskolába íratja a gyerekét, amelyet a templom és a hívek tartanak el, nem állami pénzből finanszírozzák. Az egyházak különben sem kapnak egyetlen fillér állami támogatást, ez mindenki számára természetes és nyilvánvaló. Az iskola nem ideológiai kiképzőtábor, nincs állami ideológia, amellyel agymosást végeznének. Van viszont 20 Windows és 25 Macintosh számítógép a könyvtárban, ezen kívül kettő minden osztályban, és a gyerekek osztályonként egy-egy iPad-et is használhatnak. Minden osztályban mozgatható táblák van, mágnestáblák, osztályonként van smart board, kivetíthető internet, interakciós tábla, ujjal érintős tábla, az iskolának saját televíziós stúdiója van, profi tévékamerákkal, minden reggel saját televíziós műsort adnak a gyerekek.
Nem az anyagiak számítanak, ez itt természetes alapadottság. Sokkal inkább az iskola szellemisége, szabadsága. Hoffman Rózsa nagyot nézne, mert a porosz iskola szellemének nyoma nincs, a kereszténydemokrata szemforgatás is hiányzik, nincs kinek feljelentéseket tenni, a gyerekek felszabadultak, bátrak, kreatívak, nincsenek agyonterrorizálva, a tanárok viccelődnek velük, és mégis rend van. Számomra szokatlan, hogy a kislányunk nem gyomorgörccsel megy minden reggel iskolába, mint ahogyan mi mentünk. Sok mindent másképpen tanulnak, ahogyan mi tanultuk, a hangsúlyok is mások. Sok olyat tanulnak, amiről mi még középiskolás korunkban sem hallottunk, a matekot mi jobb módszerrel tanultuk. Az életre sokkal inkább felkészít az iskola, és ezek a gyerekek szabad emberek lesznek, az biztos. Hozzászoknak, hogy az iskolában sem alattvalóként bánnak velük, és nem kell félniük a felettük magasló tekintélytől, ugyanakkor tudják tisztelni őket és egymást. A harmadik osztály tanítónője az évkezdés alkalmából üdvözlő képeslapot küldött saját kézírással az osztálya valamennyi tanulójának, hogy mennyire örül, hogy az osztályába jár, és legyen egy nagyszrű tanéve. Nem állami pénzen levelez, mint Orbán Viktor, hanem saját zsebéből. A tanárok emailen tartják a kapcsolatot a szülőkkel és ők is egymással. Ha hideg van, ír az igazgató, hogy érdemes melegen öltöztetni a gyerekeket, hogy ne fázzanak meg. Ha bármilyen rendezvény van, a szülők dobnak össze mindent. Az iskolakezdés nem anyagi csőd. A gyerekeknek nem kell megvenni minden felesleges könyvet, hogy a tankönyvkiadós oligarcha haver jól járjon, hanem ott van az iskolában a könyv a tanárnál, és azt használják.
Az amerikai általános iskolákról azt mondják, hogy nem olyan jók, de erre ugyanaz érvényes, mint itt minden másra. Nincs olyan, hogy “amerikai iskola”, mindegyik nagyon különböző, óriási különbségek lehetnek. Vannak olyan elitiskolák, ahonnan egyenes út vezet a világ legjobb egyetemeire, és vannak olyanok, amelyek nagyon alacsony színvonalúak. Sok múlik azon, milyen a környék, milyen emberek lakják. Egy dolog azonban közös: terror, poroszos kiképzés, sehol nincs. Biztosan vannak Nyugat-Európában demokratikus országokban jobb iskolák és jobb iskolarendszerek is, de a gyerek személyiségét sehol nem tartják tiszteletben úgy, mint Amerikában.
Ez az iskola egy Lajosmizse méretű kisvárosban van, az iskola ingyenes, a felszerelést az önkormányzat fizeti. A pénz elsősorban azokból az ingatlanadókból van, amelyről a magyarok hallani sem akarnak. A polgárok tudják, hogy semmi nincs ingyen, ha ők nem fizetnek valamiért, senki más nem fizet helyettük. Ha jó infrastruktúrát, szép és biztonságos utcákat, jó iskolákat akarnak, akkor abból részt kell vállalniuk az ingatlanadóval. Aki nem tudja valahol fizetni az ingatlanadót, az vagy elmegy, és lakást bérel, vagy természetesnek tartja, hogy elköltözik olyan környékre, olyan városba, vagy olyan államba, ahol ki tudja fizetni az ingatlanadót. Ha valakinek helyben nincs munkája, akkor nem marad helyben muinkanélküli, hanem elköltözik többezer mérföldre, egy másik államba, ahol talál munkát. Az emberek minden munkát elvégeznek hisztéria nélkül, ha nem kapnak olyan munkát, amilyet szeretnének. Minden munkának becsülete van, senkit nem néznek le azért, hogy mit dolgozik. Ha jól megy, egy embernek van három-négy nem fulltime állása is. Az autópályák késő este is tele vannak, az emberek nem a disco-ból tartanak hazafelé, hanem valamilyen business-t intéznek.
Ez az igaz amerika, becsulete van az embernek es a munkajanak.
A fiam az otodikben a primszamokat tanulja.
Meg annak a megerteset hogy a primszamok szma vegtelen.
Az amerikai iskolákban elsősorban a gyerekek képességeit fejlesztik, valamelyest a lexikális tudás rovására. (A „lemaradást” majd csak a felsőoktatásban hozzák be, kamatostul.) Az oktatás lényege, hogy kis létszámú osztályokban a tanárok egyénileg foglalkoznak a gyerekekkel, miközben okosan szervezik a közösségi munkát, az együttes tanulást is. A hangsúly azonban a személyiség fejlesztésen van.
.
Ideológiai nyomás nem nehezedik a gyerekekre. Ez nem is lenne lehetséges, hiszen legalább két tucat, keresztény tanokra támaszkodó vallás, vallási irányzat van, amelyek szigorúan megkülönböztetik magukat a többiektől. És akkor a többiről ne is beszéljünk…
.
Leginkább azonban a tekintély-elvet nélkülözi az amerikai iskola, azt, ami a mai magyar iskolarendszert még mindig velejéig áthatja. Többnyire egyedül a teljesítmény számit – teljesítmény abban a dologban, ami a gyerek képességéből vezethető le.
Tanulságos volt elolvasni ezt a cikket.
Hasonlo tapasztalatim vannak, a Kanadai sulik is igy mukodnek. Tok mindegy hogy a gyerekek milyen szinu vallasu, mindegy hogy a szulok melyik partot tamogatjak ahhoz sem a sulinak sem senkinek semmi koze.
Igaz nem magolnak verseket sem a gyerekek, de mar az iskolaelokeszitoben 4-5 eves korban megismerik a betuket. Az elso osztaly elott az 5 eves fiam mar folyamatosan olvasott, (es kijavitotta az angolomat).
A sulikban olvaso baratok vannak, a felsobb evesek jonnek a kicsikhez felolvasni. A matekot tenyleg nem tanuljak olyan modszeresen mint MO-na de a kozepiskolaban helyre kerulnek a dolgok. A kozepsulikban csak a valasztott 5 max 6 tantargyat tanuljak, aki csak alap matekot akar azt nem nyomjak agyon a trigonometriaval, de aki jogot vagy turizmust akar valaszthatja azt is. Nekunk annak idejen minden tantargyat kotelezo volt tanulni 10-12-ot akkor is ha rohadtul nem erdekelte az embert, es az akkor tanar szemelyes sertesnek vette ha valaki nem az o targyat tartotta a legfontosabbank. Persze talalkoztam “hulye” tanarokkal is de a szamuk elenyeszo volt, a magyar idegbeteg tanarok szamahoz kepest.
Elpelzehetetlen hogy pl a lebukott 14-16 evesek a kis 10-12 evesekkel egy osztalyba jarjanak es eroteljes a fellepes a legkisebb csufolodassal szemben is, legyen az faj, szellemi kepesseg, vagy karcsak ugyetlenseg-re utalo is.. Anti bully politics.
A gyerekek nincsenek megnyomoritva, kiepul az onbizalmuk es normalis, szabadsag szereto felnottek lesznek. Ha masert nem mar ezert is megerte elhagyni a kozepkori csokeveny MO-t.
Ezek a büdös fasiszták, – ha egyáltalán eljut hozzájuk ennek a cikknek a híre – másnaptól bevezetik az ingatlanadót egy halom más adóval együtt, és telekürtölik az országot pofátlanul, hogy “Amerikában is így van!”
Szeretnék örökbe fogadott lenni odakint. Most. Valaki?
Tegnap egy gimi szülői munkaközösségéhez behívta az igazgatónő a kirendelt bűnmegelőzési tanácsadót. Mint mondta, 100 rendőrt “képeztek ki”, és 200 iskolába küldték ki őket. (spicliskedni)
Azt is elmondta, hogy 2-3 iskolát kaptak, ahova egy héten 1-szer vagy kétszer kijárnak “bűnmegelőzni”. A gyerekekkel szeretne bizalmas kapcsolatba kerülni, azt szeretné, ha mindenki hozzá fordulna ügyes-bajos dolgaival.
Nomost, ebben a gimiben olyan bűneset, amit eljárással kellett volna folytatni, még sosem történt, viszont erről is szó volt, azaz ha bármilyen bűnelkövetés van az iskolában akkor neki hivatalból meg kell indítani – AZONNAL – az eljárást. (Szülő jelenléte nélkül is!!)
A gimi egyébként egyike azoknak, akiknek a tantestülete aláírt petíciót, stb..
Lehet gondolkodni!
És kellene sok ember, aki hasonlókat leír ide, hogy lehessen tovább lépni. Mert ezt a szülők nem hagyhatját szó nélkül!
Még mindig érdekel – egyre jobban – egy örökbefogadó Amerikából. Valaki?
Tamás Csacsicska,
mindössze egy mondatoddal szeretnék vitatkozni, helyesebben nem az egész mondattal, csak két szóval :”Leginkább azonban a tekintély-elvet nélkülözi az amerikai iskola, azt, ami a mai magyar iskolarendszert még mindig velejéig áthatja.”
“még mindig” – szó sincs róla, nem még mindig, hanem egyre jobban ! Ez a hamis “tekintélytisztelet” egyre jobban áthatja az emberek mindennapjait, egyáltalán nem egy kiemelkedő emberi magatartásnak, tudásnak, személyiségnek szól,hanem a valahogyan megszerzett pozíciónak, anyagi javaknak, a látszatnak….. Ezt a hajbókoló, bokacsattogtató magatartást látja sok gyerek a szüleitől, a környezetében, ha esetleg figyeli, akkor a politikában, ő is erre nevelődik – és egyre jobban – az iskolában, ami nálunk soha nem volt demokratikus intézmény. Minden intézkedés arra irányul, hogy már a lehető legkisebb korú gyerekeket a feltétlen, kritika nélküli engedelmességre idomítsák
(nem használom a “nevelés” szót, mert az számomra egészen mást jelent), hűséges, bamba alattvalóvá tegyék.
Bartus úrnak, és Commonsense- nek:
.
- Ugyanez van az UK- ban is. Szó szerint. Úgy látszik, az angolszász világban ugyanezek az alapelvek érvényesülnek mindenhol?
.
Úgy tűnik.
A lányom Angliában középiskolás, innen rohant ki. Legnagyobb meglepetésünkre ő is kapott kézzel írt képeslapot a tanártól, ami tűzijátékot ábrázol, és dicséretet tartalmaz. Erre itthon 10 év alatt egyszer sem volt példa. Mi pedig emailt kaptunk, hogy milyen ügyes, jól tanul stb. Az itteni iskolában folyamatosan azt hallgatta : még virágkötőnek sem leszel jó (nem mintha az annyira gáz lenne). Mióta kint él nem jár fekete ruhában, délutánonként nem a falnak fordulva fekszik, jó kedve lett, tele van tervekkel a továbbtanulást illetően.
Papp Zoltan
Nekem is rémlik, hogy anno, több brosúrával ezelőtt mintha tanultam volna prímszámokat, de ha lelőnek se tudnám visszaidézni, hogy
1. mik azok a prímszámok
2. miafrancért kellett ezt nekem tanulnom
3. szerencsétlen társadalmunknak miért kell egy újabb Horthy korszakot eltűrni?
Az osztrák és a német iskolákban sincs tanévnyitó, helyette az első tanítási napon egyórás osztályfőnöki óra-féle van, aktuális információkkal a tanévvel kapcsolatban, utána irány haza.
.
A német iskolarendszer már régen nem poroszos, sokkal inkább diákközpontú, liberális. Feleltetés a legtöbb iskolában egészen az érettségiig bezárólag nincs, teszteket írnak a diákok bizonyos tantárgyakból, a többinél az óraközi munka alapján kapnak érdemjegyeket. Ha egy tanár mégis többre kíváncsi a diákjai óraközi teljesítményénél, külön(!) tanteremben, egyenként kérdez tőlük az anyagból pár percig, utána mehet a következő. Egy óra alatt az egész osztályt lekérdezik a tanárok.
Oka: a tanár ne frusztrálja egyik diákot a másik – padtársa, barátja, haverja stb. – előtt, ha a diák nem tudna valamilyen kérdésre válaszolni. Teljesen normális hozzáállás az egészséges személyiségfejlődés szempontjából is.
.
Állami, önkormányzati, alapítványi stb. iskolákban erkölcstan vagy vallás óra van. Egyházi iskolákban heti 1-2 vallás óra, evangélikus és katolikus külön-külön, de az órák nagy részében a világvallásokkal ismertetik meg a diákokat, nem pedig hitre oktatják. (A hittan magyarul hitoktatást, hitre oktatást jelent.)
.
Az emberséges, nyugati típusú iskolákat a magyar diákok is megérdemelnék!
Önkormányzati ingatlanadó van Orbánisztánban is számos helyen; munkahely viszont nincs, szabad iskola meg még kevésbé.
Kedves Eldrad! Felvehetnenk valahogyan a szemelyes kapcsolatot?
Caveman
Primszamok csak 1-el es onmagukkal oszthatok. Nagyon sok estetikus tulajdonsaguk van es hasznosak is, pl oket hasznaljak a kreditkartyad titkositasahoz.
Miert kel tanulni? Mert illik tudni. Szoktam mondani a hallgatoimnak hogy 99%-at a tanultaknak sohase fogjak hasznalni de senki sem tudja hogy melyik 1% ad nekik kenyeret, menti meg az eletuket, stb.
Hogy miert kell a Horthy korszakot elturni? Nem kell! El kell kuldeni oket az edes jo anyukajukba. En nagyon orulok annak hogy a fiam meg hallomasbol sem ismeri a klerikalfasiszta magyar oktatast. A primszamokat amerikaban tanulja.
A prímszámokat nem hagyom bántani. (Idősebbek kedvéért: törzsszámok.)
Itthon úgyis fontos kérdés, ki viszi a prímet.
A prímszámokra főleg azoknak van szükségük, akik majd felsőfokú műszaki vagy tudományos tanulmányokat folytatnak, s emiatt lesz némi közük a függvényanalízishez, kombinatorikához, valószínűség-elmélethez és a matematikai statisztikához. Ezen belül matematikusok számára nélkülözhetetlen.
De a többiek is csak jobban járnak, ha
1/ Értenek valamit pl. a nyíltkódú titkosítás alapelveiből
2/ Megtanulnak koncentrálni, világosan megkülönböztetni, állításokban bizonyítás nélkül kételkedni, megtanulnak néhány bizonyítási elvet, megismerik az alapvető logikai összefüggéseket.
OKI:
.
- Személyesen nem, de van egy email, oda írhatsz privát üzenetet:
.
kongadolphus@freemail.hu
.
Hetente egyszer nézem meg, ha várok üzenetet – direkt ittenieknek van fenntartva, korábban munkaügyben írtak jó páran, meg külföldi tartózkodás miatt.
“Az emberséges, nyugati típusú iskolákat a magyar diákok is megérdemelnék!”
Ők biztosan. Az a kérdés, hogy a szüleik is megérdemelnék-e. És megérdemelnék-e a mai rendszer kiötlői? Szerintem pl. Rózsa (gyere ki a hóra) nem érdemli meg.
Meg valami.
1. Az itteni (USA) kozepiskolas tanuloi (16 evtol) majdnem minegyike a nagy nyari szunetben (juni – aug) dolgozik – legalabb 5-6 hetet. Pl. MacDonaldsnal, vagy mashol. Igy hamar megtanulnak a penzzel gazdalkodni.
2. Ugyancsak ahol az en gyerekeim jartak iskolaba (Minnesota), ott volt (van) egy iskolan kivuli szervezet (onkentes), az u.n. Youth in Goverment (YIG), ahol megismerik a demokracia alapelveit, pl meg lehetnek valasztva es persze szavaznak is az ifju “kormany” tagjaira. Mind a fiatalok altal van szervezve, vezetve
felnottek csak tanacsadokent szerepel(het)nek.
3. Itt a tanaroknak engedelmeskednek a diakok, mert tisztelik oket, nem azert mert
felnek toluk. (Mint en, annakidejen M.o.-on) Persze van kivetel. Nagyon keves.
Es ha egy tanar “diktatorkodik” akkor nem sokaig marad allasaban.
Nagyon örültem a cikknek, a hozzászólásokból is sok érdekeset tudtam meg. Magam részéröl Németországban neveltem két gyermeket, és sok csodálkozással tapasztaltam a demokratikus iskola másságát.
-
Azt lehet mondani, a lényeg, hogy önálló véleményalkotásra nevelik a gyermeket. És elfogadásra.
-
Egy példa: úgy ötödikes korban kapják a következö feladatot: 3-4 fös csoportokat kell képezni, azok is kétfelé válnak. Tehát a gyerekpárok kapnak egy véleményt. Pl. “10 éves gyereknek legalább 20 Euró zsebpénzt kell kapnia”. A másik gyerekpár ezzel ellenkekzö véleményt kap: “10 éves korban jobb, ha a gyerek nem kap zsebpénzt.” -
-
Mindkét pár gyüjti az érveket, majd meghallgatják egymást. És most jön a pláne: Utána véleményt cserélnek!!!! És meghallgatják újra egymást.
-
Sok mindent lehet írni, és én írok is szívesen. Talán a diákönkormányzatról még: A középiskolában a fiam volt az elnöke. Az aulában volt egy tábla, hogy melyik szünetben fogadja a diákokat, neki lehetett elöterjeszteni a dolgokat. Bármit. A szülöi értekezleteken is ott vannak a diák-képviselök.
Ja, és talán még egy: minden iskolában körben vannak a padok. Nincs frontális oktatás, ezzel is kifejezve, hogy nem a tanár van fenn, illetve elöl, hanem a gyerekek közösen dolgozva szerzik meg az ismereteket.
proaktiv, girbegurba
Szerintem is megérdemelnék a magyar gyerekek is a nyugati típusu iskolákat. A kérdésfeltevés, hogy vajon a szüleik is megérdemelnék-e, tetszett.
-
A gyerekeim a szünidökben sokat voltak Magyarországon. És meséltek a rokonoknak az iskoláról. És értetlenségre találtak. Stíluspélda:”Nincs felelés?? Abból nem lesz tudás!” Röviden szólva bármit meséltek a gyerekek, az rossz volt, veszélyes, és fél percen belül már arról volt szó, miért egyedül álló a világon a magyar oktatás. …..
Kár az utolsó bekezdésért, de amúgy az iskolákról írottakkal nagyjából egyetértek. Nálunk se volt évnyitó. A kanadai iskolában se, ahol korábban dolgoztam.
Aki akar még “Amerikáról” olvasni, tessék csak nyugodtan:
http://felicitasz.blog.hu/2013/08/31/a_mi_kis_elsosunk
Magyarország, Budapest, 2013
Most lett elsős a lányom. Az iskolában volt megnyitó. Úgy képzeljétek el, hogy minden elsős felment az emeletre, a tanító néni 3 mondatban üdvözölte őket, majd levonultak a lépcsőkön az osztályukba úgy, hogy minden nagyobb diák és tanár virágokkal, levelekkel alagutat tartott nekik és énekeltek a kicsiknek, amíg levonultak. Csodálatos volt.
A tanítónéni szinte minden nap emailben ír aranyosakat, hogy mit hozzanak magukkal, mire ügyeljünk.
Nincs osztályozás, nincs felelés, szóbeli egyéni értékelés van év végén.
Nincs tankönyv, a füzetbe rajzolják és írják év közben a tananyagot.
Nincs tekintélyelv, mindenki mindenkit tegez.
A tanterv szabad, nem állami. Nem órák vannak hanem “témák” amiket körüljárnak és feldolgoznak 1-2 hét alatt.
Az érettségi nem felelés, hanem egy egész évi ambíciózus projekt végrehajtásának bemutatása.
A végzett diákok nyitottak, érdeklődőek, szabadok és az egyetemi felvételi arányuk sokkal jobb mint az átlag iskoláké.
Ilyen iskolák, elszánt szülők és tanítók együttműködésével évente szaporodnak, egyre több van belőlük.
Arra utalok mindezzel, hogy az amerikai demokrácia azért erős, mert ott a többség érti hogy önmaga sorsának kovácsa. Itt pedig ezt most kell újramegtanulni!
Sebestyén, csodás dolgokat írtál (Waldorf?) azt azért nem merted leírni, hogy ezért mennyit kell fizetni… :(
köszönön, elszállt az egész. zanzásítva újra.
Engedtessék meg az ördög ügyvédjét játszani egy kicsit:
lehet hogy én vagyok kőkorszaki maradék, de… a világgazdaság csúcsragadozói, , Kína, Japán, Dél-Korea és környéke nem éppen a fenti oktatási rendszerről híresek, sőt…
vs.
http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/129013/1/Kotsis_%C3%A9rtekez%C3%A9s_titkositott.pdf
Húha, azért ennyire nem szép az élet az USA-ban sem. Annak az oktatási rendszernek is van előnye, hátránya. Komolyan, Sammy, amit írsz, az olyan…. Megtanulnak a gyerekek a nyári munkától a pénzzel bánni, gazdálkodni? Az USA-ban? Nekem nem úgy tűnik, de persze van gyerek, aki megtanul. Talán érdemes lenne ezt egy kicsit jobban körüljárnod. Mondjuk a hitelkártya adósságok kapcsán.
A tanárokat tisztelik, és ezért engedelmesek? Egész más rendszerű a fegyelmezés (és az oktatási mód kevesebbet konfliktust okoz talán), de van. Van, mert kell. Semmivel sem tisztelik jobban a tanáraikat a gyerekek, mint a magyar gyerekek. Más a viszony, talán közvetlenebb, ez tény, de azért gyerekek azok is.
A demokráciára nevelésről: van, igen. Fontos is. De talán érdemes lenne megnézned, hányan vesznek részt ált. a szavazásokon.
Most ezzel nem lehúzni akarom az ottani oktatást a magyar javára. Nem is hiszem, hogy lenne értelme így összehasonlítani. Ott sem minden jó, és itthon sem minden rossz. Nem lehetne kicsit árnyaltabban vizsgálni ezt?
Az USA-ban elég szabad lehet az ember, ha betartja a szabályokat, de azért a jogok ott is változtak. Egyes csoportok szerint alkotmányellenesen, mások szerint ez így OK, de az tény, hogy az egyén terhére változtak.
Felicitas, miért írod, hogy “kár az utolsó bekezdésért”?
Marica van tapasztalatom USA/Kanada/ es Australia teren is. A kozepiskolasok tulnyomo resze a suli utan parttimeban hetente 2x-3x dolgozik. Sokan igy kereseik meg azt a penzt ami a college/university hez szukseges, amellett hogy a szulok is tamogatjak oket, persze van aki csak elveri a penzt, de legalabb dolgozik erte.
Termeszetesen vannak magan iskolak is amelyek felmehetnek akkar evi 10-20000 $ ig is , es nem szabad megfeledkezni a hamradik kategoriarol a HomeSchoolingrol.
Altalaban ket nagy tabor valasztja a gyermek otthon tanitasat, a hippi szulok – (lazan hagyjak a gyereket tanul ha akar nem tanul ha nem) es az elkotelezett keresztenyek.
Azok akik az otthontanulast komolyan veszik sokkal felkeszultebbek mint az allami iskolaban, de enek az az ara hogy az egyik szulo mondjuk az anya otthon van a gyerek(ekk)el.
Egyebkent teljesen hibas az a nezet hogy a jobb bizonyitvannyal vegzettseggel lehet tobbet keresni. Kint az allasvadaszat az interneten, a helyi ujsagokon es a Networking-en (szemelyes ismeretseg) keresztul tortenik.
Ismerek milliomost kozepiskolai vegzettseggel vagy banya igazgatot akinek nincsen diplomaja, (viszont olyan 30 eves tapatszalata amit az egyetemeken nem lehet megtanulni) Az iskola nem minden, sokkal fontosabb a helyes szemlelet, a jo hozzaallas, es a tiszta becsuletes gondolkodas. Rovidtavon lehet hogy nem fizetodik ki de a rovidtavu meggazdagodas ( ertsd rablas korrupcio) hosszu tavon keseruseget, allando streszt, betegsegeket okoz.
Termeszetesen nem vagyok az iskola tanulas ellen, de tul sem szeretnem lihegni. Fontosabb hogy a gyerek egeszseges kornyezetben esetleg kevesebbet tanuljon mint gyomorfajosan, stresszesen probaljon megfelelni 1 2 idegbeteg tanar elvarasainak.
Látok egy akadályt. Feltünt, hogy néhányan nehezen hiszik el, amiket a cikk ír, illetve commentek is bemutatják, mint fentebb commonsense is. -
-
Az én tapasztalatom is az, hogy bármit meséltek a gyerekeim iskoláról, óvodáról, a válasz az volt, hogy “azért MINDEN OTT SEM TÖKÉLETES”. -
-.
Akkor most ehhez: Ha meg lehet fogalmazni, hogy MI A LEGNAGYOBB KÜLÖNBSÉG, a magyar és a nyugati oktatás között, akkor az az, hogy két évtized Németország alatt soha senkitöl nem hallottam, hogy “a német iskolának nincs párja a világon”. Sokkal inkább hallottam kritikus hangokat. Pl. a PISA felmérés után, mikor kiderült, hogy a finnek milyen jók. Egész vándorlás indult meg Finnország felé, mindenki látni akarta a finn csodát, mindenki tanulni akart belöle.
-
Hát ez a különbség. Ha Németországban azt hallják, valahol jobb az iskola, odamennek, és tanulmányozzák. Ha Magyarországon azt hallják, hogy valahol jobb az iskola, elkezdenek beszélni a Nobel-díjasokról, vagy jönnek az olyan megjegyzések, mint fentebb idéztem.
T. Kommentelők!
Örömmel olvasgattam a cikkhez való hozzászólásokat és egyik másik nagyon szimpatikus volt. Azt látom, hogy igyekeznek tényszerűek és tárgyszerűek lenni egy-egy álláspont kifejtésénél, amit nagyon jó dolognak tartok. Nekem személy szerint sok rossz tapasztalatom van a magyar oktatásról úgy is mint diák, és úgy is mint szülő. Csak az irónia kedvéért van diplomám és nem vettem, és nem követtem el plágiumot sem, hogy megkapjam. Nagyon jó dolognak tartom, ha ezen a helyen megjelennek olyan írások, amelyek bemutatják a valóságot az ottani életről, mert azt gondolom az a legautentikusabb forrás az adott témával kapcsolatban. Jó lenne ha erről és egyéb más mindennapi életre vonatkozó cikk, tanulmány stb jelenne meg, hogy minél többet láthasson az ember más társadalmi létforma életéből is. Szerintem ezt ki kellene terjeszteni és többet írni ilyen vagy ehhez hasonló mindennapokról. Köszönöm a türelmet!
Zsuzsenkám, senki nem mondja – én biztosan nem -, hogy nincs különbség, sem azt, hogy a magyar oktatásnak nincs párja. Ha nem lenne személyes tapasztalatom az amerikai oktatási rendszerről, akkor sem gondolnám, hogy ott minden csupa rózsaszín fény és ragyogás és madárdal. Mert nem az. De nem is a pokol fekete bugyra, félreértés ne essék. Azt sem mondom, hogy nem érdemes átvenni az egyes módszerekből másoktól, de van, amit tőlünk is át lehet venni. (Nem a Nobel-díjasokra gondolok :) ) Miért nem lehet elismerni, hogy bizony, a magyar oktatásnak is vannak jó oldalai és az amerikainak is van nem annyira jó. Ennyi és nem több. Nem egymással szembeállítva a két rendszert, és nem érzelmi alapon megközelítve.
Commonsense,
szerintem a legtöbb szülő meg is bolondulna, ha otthon kéne tanítania a gyerekét. Én legalábbis biztosan.
Nem azt mondtam, hogy az amerikai gyerekek nem dolgoznak part time-ben. Dolgoznak. Azt mondtam, hogy ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy megtanultak gazdálkodni. Ha ilyen egyszerű lenne, akkor mindenki, aki dolgozik, az tudna gazdálkodni. Felnőtt, diák egyaránt. De mégis, ez nem így van.
A magyar oktatással két probléma van szerintem:
-nem választhatsz iskolatípust, világnézeted, értékrended szerint (mint általában a demokrácia világában)
-nevelésnek hívják oktatás helyett (ezzel elmondtak róla mindent)
A többi nem probléma benne, csak következmény, részletkérdés.
A magyar nemzeti vezetőszervek szerint a magyar oktatásüggyel egyetlen probléma van:
Költeni kell(ene) rá. (Elég lenne, ha a csak a tankerületi vezetők szintjéig vinnék a pénzt.)
“A polgárok tudják, hogy semmi nincs ingyen, ha ők nem fizetnek valamiért, senki más nem fizet helyettük.”
De az Usában mekkorák a bérek? A magyarországi ember miből fizessen, amikor a fizetése nevetségesen alacsony? Mo. egy csicskatelep, periféria és a centrum országok érdeke az, hogy az is maradjon a szomszédaival együtt!
“… Mo. egy csicskatelep, periféria és a centrum országok érdeke az, hogy az is maradjon a szomszédaival együtt!…”
.
- Hogy kiknek az érdeke? Meg milyen “érdeke”?
.
Ezt kérném kifejteni bővebben, némi gazdasági- politológiai ismeretet felmutatva.
Mint középiskolai tanárfeleségnek van némi rálátásom a magyar pedagógia csődjére. Először is a tanárok nem tisztelik a gyerekeket, ( a szülőket pedig egyenesen zavaró tényezőnek tekintik, akik felesleges okvetetlenkedésikkel bele akarnak szólni az ő “szent hivatásukba”) ergo a gyerekek sem tisztelik a tanárjukat. A tisztelet persze nem azt jelenti, hogy a gyerek szolgalelkűen hajbókoljon a tanár előtt, korántsem. Azt is láttam, hogy a tanárokon bukott meg minden kezdeményezés az elmúlt években, ami arra irányult, hogy végre változtassunk az oktatás szellemiségén. Módszertanokról vitatkozzanak azok, akik értenek hozzá, de amíg a szellemiség nem változik, addig bizony a gyerekek gyomorgörccsel mennek iskolába, ahogy én mentem annak idején, főleg ha kémia óra volt. Szerettem pedig a kémiát, de a tanárnő egy Hoffmann Rózsa küllemű és habitusú nő volt, aki sikeresen megutáltatta velem…Jó lenne ha a cikkben vázolt állapotok lennének nálunk is, de ez a belátható időn belül az álmok birodalmába tartozik. Az egyházaknak átjátszott iskolák vezetéséről nem mondanak le az egyházak, sokat dolgoztak érte, nem arról nevezetesek, hogy lemondanának a megszerzett zsákmányról…Ha netán a szülők összefognának és legalább a gyerekeiket megvédenék….Áh, mondom, hogy az álmok birodalmába tartozik….
Clarita,
Rabszolgatartó vagy hűbéri államban a gyerekeket elsősorban szolgalelkű hűségre kell nevelni.
Az előbb a megszólítást írtam a nevem helyére. Elnézést.
girbegurba:
Semmi gond, én is ezt írtam, csak egy kicsit bő lére eresztve…))
Én katolikus vagyok,de nem tartom helyesnek a vallás iskolába való beillesztését,illetve egy osztályközösség megosztását azzal,hogy hittanra jár vagy erkölcstanra. Nagyon jó az amerikai megoldás.Azt gondolom itt is követni kellene.A hitéletet élők tartsák el magukat,és ne az adófizetők fizessék Német Sándor egyszemélyes üdvözülését,valamint pénztárcájának vastagodását,de a vatikáni bankszámlákat se nekünk szegény adófizetőknek kéne gyarapítani….stb…stb
Most,hogy végre megtaláltam az archívumban ezt az írást,
nagy örömmel olvastam el újra.
Ám most tovább is küldtem,a szíveket fájdítandó!