Csaknem három évtizedes uralkodás után Hoszni Mubarak 2011. február 11-én lemondott. A lemondás oka a 2011 elején kezdődött, nagy tömegeket megmozgató tüntetéssorozat volt. A tüntetések során számos tüntető meghalt — mint később kiderült, ennek felelőse nem Mubarak volt, hanem a Hamász és a Hezbollah fegyveresei. Végül Obama telefonon távozásra szólította fel Mubarakot. Az amerikai elnök a Muzulmán Testvériség melletti 13 millió aláírással indokolta villámgyors támogatását. (Összehasonlításként: a Morsi ellen szerveződött Tamarod a későbbi Morsi-ellenes tüntetések során 22 millió aláírást gyűjtött Morsi ellen.)
A Mubarak távozását követő választáson, Egyiptom első (egyes sajtóhírekben vitatott tisztaságú) demokratikus választásán 1,73% fölénnyel a Mubarak alatt betiltott Muzulmán Testvériség győzött, és annak jelöltje, a tüntetéssorozat alatt korábban Mubarak által bebörtönzött, majd a Hamász és a Hezbollah fegyveresei által kiszabadított Mohammed Morsi.
A Muzulmán Testvériség
Az 1928-ban alakult Muzulmán Testvériség egy “pán-iszlám vallási, politikai és társadalmi” mozgalom, amelynek célja az, hogy kizárólag a Korán és a Szunna (Mohamed példája és hagyományai) határozza meg a muszlimok családi, egyéni, közösségi életét, valamint államának működését.
Nem célom itt ismertetni az iszlám kőbe vésett és változtathatatlan célkitűzéseit és gyakorlatát; akit érdekel, utána olvashat többek között itt, itt és itt. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy (1) az iszlám minden hívő számára kötelezően előírja a dzsihádot; (2) a dzsihád célja az iszlám terjesztése, és (3) a hitetlennek három választása van: vagy áttér, vagy meghal (ha nem a „Könyv népe” — keresztény vagy zsidó) vagy dimmi (másodrendű polgár) lesz (ha a „Könyv népe”). Az iszlám részét képező saria, az iszlám jog minden ember alkotta jognál előbbre való.
Ez tehát a Morsit támogató szervezet célja. Maga Morsi 2010-ben több beszédében kifejtette, mit tart kívánatosnak: , “Testvéreim, sose felejtsük el, hogy ápoljuk gyermekeinkben és unokáinkban a cionisták, a zsidók elleni gyűlöletet”; az egyiptomi gyerekeknek „gyűlöletből kell táplálkozniuk, a gyűlöletnek folytatódnia kell. A gyűlöletnek folytatódnia kell Allahért, és imádásának formájaként”; a zsidók „vérszívók”, „majmok és disznók leszármazottai”. (Ez utóbbival Morsi csak Mohamed prófétát idézte – szó szerint.)
Morsi gazdasági csődje
Morsi egy minden szempontból megosztott Egyiptom élére került. A már jóval hatalomra jutása előtt kezdődött mély gazdasági válság megoldására azonban semmilyen terve nem volt, annak ellenére, hogy a Muzulmán Testvériségnek évei voltak a hatalomátvételre való felkészülésre. Anélkül akart IMF-hitelt szerezni, hogy előtte visszafogta volna az állami kiadásokat, sőt, Mubarak 3,2 milliárdos hitelkérelmét 4,8 milliárd dollárra emelte. Majd a németekhez és az oroszokhoz fordult, de a semmiért cserébe ők sem adtak pénzt.
Mindeközben rendszeressé vált az utcai erőszak, a más vallásúak, elsősorban a koptok üldözése, visszazuhant az idegenforgalom (amely Mubarak alatt a GDP 10%-át adta és 3 millió munkahelyet biztosított), a valutatartalékok 2/3-dal csökkentek, a földgáz-import egyre problémásabbá vált, egyre többször kellett kényszerből lekapcsolni az áramszolgáltatást, autósorok kígyóztak a benzinkutaknál, és a lakosság elkezdett élelmiszert és vizet felvásárolni.
Morsi a gazdaság bajainak orvoslása helyett a politikát tartotta fontosabbnak. Intézkedéseivel azonban maga ellen fordította a társadalom és az állam nagy részét, és nem volt pénze az indulatok lecsillapítására.
Ez a csődhelyzet vezetett az újabb tüntetéshullámhoz, majd végül a katonai hatalomátvételhez.
Morsi az utolsó pillanatig számított az Egyesült Államok támogatására, de Abdel Fattah el-Sisi, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka egyrészt elszánt volt (Morsi az eltávolítását tervezte), másrészt Szaúd-Arábia akkora pénzügyi támogatást biztosított neki, hogy nyugodtan figyelmen kívül hagyhatta az Egyesült Államokból érkező egyre idegesebb és keményebb jelzéseket, többek között az amerikai segély felfüggesztésével való fenyegetést (augusztus 19-én megtörtént).
Morsi bukása után
A katonai vezetés hatalomátvétele után azonnal jöttek a Muzulmán Testvériség által szervezett tüntetések, amelyek célja Morsi hatalomba való visszahelyezése volt. Ezek a tüntetések korántsem voltak olyan békések, mint ahogy a világsajtó jelentős része beállította. A tüntetők között kézi és automata lőfegyverekkel felszerelt militánsok is voltak, akik lőttek a rendőrökre és a katonákra, fegyvereket raktároztak, megkínozták a távozni akaró aktivistákat.
Mindeközben tudtak időt szakítani arra is, hogy dühüket kitöltsék a koptokon és más keresztényeken. Hosszú lenne felsorolni, hány katolikus templom, intézmény és más épület esett az iszlámista erőszak áldozatául – mindössze az elmúlt HÁROM nap alatt. (Ez az erőszakhullám nem váltotta ki Amerika rosszallását.)
A hadsereg vaskézzel látott neki a Muzulmán Testvériség kiszorításának. A szervezet számos tagját megölték, felső vezetőségének nagy részét bebörtönözték, és a szervezet törvényen kívül helyezését fontolgatják.
Jelenleg úgy tűnik, a hadsereg kézben tartja a helyzetet, és Kairóban kezd az élet visszatérni a szokásos kerékvágásba. Az üldözött kopt kisebbség megbékéltetésére Sisi bejelentette, hogy újjá fogja építtetni a lerombolt kopt templomokat. Sőt, arra is van példa, hogy muszlimok templomokat, keresztények mecseteket védenek meg.
A helyzet azonban még messze nem nyugodt. Az országban nemrég megalakult Ansar Al Sharia iszlámista csoport Egyiptom elleni dzsiháddal fenyegetőzik Az EU ismételten Morsi hatalomba való visszahelyezésére szólította fel az egyiptomi vezetést (ez érdekesen egybecseng a Testvériség követelésével). Ayman al-Zawahri, az al-Kaida vezetője arra szólítja fel a Muzulmán Testvériséget, hogy demokrácia helyett az ország sariával történő irányítását tűzze ki célul. Az iszlám egyik világszerte legtekintélyesebb imámja, Dr. Yusuf al- Qaradawi felszólította a világ muszlimjait, hogy jöjjenek Egyiptomba dzsihádot vívni.
Egyiptom és a demokrácia
Röviden: Egyiptom nem demokrácia. Soha nem is volt az, és a térségben ez az államforma enyhén szólva nem jellemző. Morsi kormányzása sem tekinthető demokráciának, sokkal inkább a saria-irányította Egyiptom megvalósítási kísérletének. Ezért nemigen van értelme „derékba tört demokráciáról”, „szüntelenül, előremenetelő demokratikus folyamatok”-ról beszélni. A legjobb, amiben reménykedni lehet, az az, hogy a hadsereg stabilizálja és működőképessé teszi az országot és helyreállítja a belső békét. Ez azonban nem valósulhat meg a Muszlim Testvériség égisze alatt, amint azt az elmúlt másfél év meggyőzően bebizonyította.
Egyáltalában nem érthető, hogy miért tesznek sokan olyan kitételt amelyben „az iszlám fanatizmust” ítélik el. Ideje lenne véget vetni az évezredek óta tartó öncsalásnak, mely szerint vannak „más” vallási fanatizmusok, melyek nem kártékonyak! Az igazság – amely világos elmék számára 100% ig bizonyított, – hogy minden fanatikus hitnek, és a nem tudás, és tényalapú szerveződéseknek csak fanatikus alapja lehet! A „hitemért mindenre képes vagyok” elv, az emberi műveletlenség és stupid és mentálisan alkalmatlan emberek és szervezetek saját eredendő elve!
Egyszerűen érthetetlen hogy miért tesznek egyesek különbséget az iszlám és különböző irányzatai, vagy más vallási szervezetek között! Amikor a katolikus szervezet keresztesei gyilkoltak és terjesztették tűzzel vassal a „hitet” mennyivel voltak jobbak, mint a iszlám testvériség fegyveresei, vagy öngyilkos kommandói, aki folyamatosan hitet tesznek fanatikus elveikért?
Amikor a náci vagy lenini és sztálini fanatikusok nekivadultan gyilkolták a megbolondított stupid társadalmak és népek segítségével a más társadalmak és vallások híveit, vagy egyszerűen csak a másokat, nem a fanatizmus és emberi gonoszság és butaság ült tort a józan ész felett? Ezek mindegyike valamilyen hit és hazug elvek hatására működtek, az emberi műveletlenség és butaság, hiszékenység táptalaján!
Keresztes:
.
“…Egyszerűen érthetetlen hogy miért tesznek egyesek különbséget az iszlám és különböző irányzatai, vagy más vallási szervezetek között!…”
.
- Ha jól értem, azt kifogásolod végig, miért nem említjük egy lapon az iszlamista szélsőséget az egyéb vallások szélsőségeivel. Ha nem jól értettem, kérlek, jelezd. Ha jól értettem, akkor minderre egyszerű a válasz.
.
Az iszlám eleve egy szélsőséges, tömeggyilkos erőszak- ideológia. Több száz, minden korra érvényes, nyílt és módszeres erőszakra való utasítás található az iszlám három “szentírásában” (Hadith, Szunna, Korán). Az iszlámnácik még erre is rátesznek egy lapáttal, de ismétlem, ha nem tennék, már az alapok is erőszakosak, eleve – így az átlag iszlamista már egy erőszakos, gyilkos ideológiának a követője alapból is.
.
Más vallásoknak is vannak fanatikus, elmebeteg, eszelős hívei, bármelyik korban. Csakhogy, ott AZ számít az elhajlásnak, mert a különféle destruktív szektákat nem számítva nincs az iszlámon kívül még egy olyan vallás, mely minden korra érvényes, módszeres és állandó erőszakra utasítana. Ma más vallások többnyire kivetik magukból az erőszakos szakadárokat, főleg a keresztények – az iszlám világban pedig a vallási- ideológiai alapú erőszak az alapvető magatartás.
.
Az inkvizíciók nem jó példák (több is volt, konkrétan négy), mert ott gonosztevő uralkodók, népvezérek erőszakolták meg a keresztény vallást, és annak a nevében irtották a népet, vagy aki éppen nem tetszett nekik, vagy akinek- akiknek a vagyonát akarták.
.
A kereszténységben, buddhizmusban, hinduizmusban vannak erőszakos történetek leírva, de az nem felszólítás, hanem leírás, interpretáció. Az iszlámban pedig nyílt utasítások vannak az erőszakra. Ez nagy eltérés ám.
.
Az iszlámban az a “szakadár”, aki nem erőszakos, nem akar meghódítani- alávetni mindenkit, bár itt soha nem értettem, a valóban békés iszlámhívők hogy számolnak el maguk előtt vallásuk erőszakra való utasításaival. Egyiktől sem kérdeztem még eddig meg, akiket ismertem – tartottam a csúnya összeveszéstől, amit nem akartam, mert nagyon kedveltem őket.
.
A náci ideológiát pedig végképp ne hozd ide, az eleve gyilkos, erőszakos hódító céllal jött létre (mint az iszlám) egy zseniális őrült agyából (hitler – mert zseni volt, de egyben iszonyatos gonosztevő, aberrált, komplexusos fenevad is).
.
Nincs még egy olyan vallás, ami eleve hódító, gyilkos szándékkal jött volna létre, és melynek követőitől ez az elvárás – ahogy azt 1400 éve bizonyítják, mennyire így van. És nem hogy mérséklődne, hanem romlik. Mérséklődne… kb- mintha “mérsékelt nácizmusról” beszélnénk.
.
Olyan meg nincs.
Kedves Eldrad!
Leveled igen sok méltányolandó tényt tartalmaz! De kitűnik belőle, hogy az írásom lényegét vagy nem érted, vagy nem akarod megérteni. Ezért – és az egyszerűség kedvéért – nagyon röviden összefoglalom a mondanivalómat és a véleményemet a hitek és tévhitek tárgyában:
Szinte minden vallásnak és hitre alapozott szerveződésnek meg van a saját múltja, amely az idő függvényében, és a változó konkrét hatalmi törekvések és hatások miatt koránt sem állandó.
A változásokat a szervezeten belüli és a külső hatásokon kívül – amelyek a szervezet fennmaradását és működését befolyásolják, – olyan tényezők is mint az idő, mint az egyre szaporodó és gyarapodó kognitív tevékenység, tudás mennyiség, ismeret anyag.
Az a józan felismerés ami az egyes vallások és egyházak hitéleti, azaz az ideológiai alapjait érinti az idő múlásával és az emberi ismeretanyag gyarapodásával egyre szélesebb körben hozza tudomására az embereknek, hogy közönséges szemfényvesztés, gyerekes hazudozás az amit el kívánnak hitetni velük.
A vallási szervezetek mindent megtesznek saját fennmaradásukért, ezért változó korokban a működésüket is változtatják. Vannak olyan szervezetek, amelyek már megalakulásuk ezer vagy több ezer éves történetük elején felismerték hogy csak erőszakos ideológiával alakulhatnak meg, folyhat a tevékenységük, bővülhetnek – és igazad van, – ilyen az iszlám.
Kevés hitéleti szervezet vallja be a az idő múlásával és a materiális tudásanyag szaporodásával és bővülésével hogy változtatni kell szervezetük eredeti alapelvein, működésük módján és céljaik , eszközeik megnevezésén és alkalmazásán.
A teljesen alkalmatlan és az emberi szellemi tevékenységet és folyamatosan szaporodó ismeret anyagot mélyen megalázó „ mindöröktől való és mindörökké” elveken alapuló ideológiák ma már fenntarthatatlanok, pontosan úgy, mint a teremtés elmélet!
Az összes olyan elven működő hitéleti szervezet, amely képtelen tudomásul venni a változó tényezőket, a folyamatosan változó világunkat – tehát hitre, és nem tudásra alapozottak – előbb utóbb elvesztik tagságukat, miután kontraszelektívek.
Külön jegyzem meg, hogy például a kereszténység azért volt képes és képes ma is tömegeket jegyezni, mert az alap-dogmája nem hiten, hanem a zsidó vándorpásztornép konkrét tapasztalati alapján kőtáblákon rögzített „Tízparancsolat” ot – 1400 év késéssel – de bevette a dogmái közé, holott az gyakorlatilag az emberi együttélés „használati utasítása” és nem dogma, mese, vagy kitalálás!
Az is példa, hogy az iráni hatalomvágy csak az iszlámmal, sehova sem jutott volna el, de a korszerű magfizika eredményeinek alkalmazásával lett valóban fenyegető veszély. Ennek viszont semmi köze már a hithez!
Azt hiszem így talán jobban érthető, hogy a hitéleti és hitre alapozott szervezetek egyszerűen alkalmatlanok a társadalmak irányítására, különösen ha azok erőszakosak, agresszívek, „fundamentalisták”, fejlődésképtelenek.
Ameddig butaság a fő jellemző, és nem a meggondolt tudományos és képzett emberek tevékenysége az egyes államok, – sőt az egész világunk – vezetésére, bizony lesz nacionalizmus, fajüldözés, fasizmus, és környezet károsítás és egyházak is hívőkkel.
Üdvözöllek.
Keresztes:
.
- Nem értem, miért írod, hogy nem értettem, mit akartál. Ugyanis ezek szerint megértettem, és amit most írtál, nem mond ellent semmiben az én bejegyzésemnek…
.
Hanem másról szól. Érdekes dolgokról, de másról, mint amire én reagáltam. De nem baj, nézzük akkor ezt.
.
Egy kivételével rendben is van minden, ezt viszont kiegészíteném:
.
“..a hitéleti és hitre alapozott szervezetek egyszerűen alkalmatlanok a társadalmak irányítására..”
.
- Dehogy alkalmatlanok. Évezredeken, évszázadokon át végeztek társadalom- és államszervezői tevékenységet, nem is akárhogy. Ókorban, középkorban, sőt, napjainkban is van rá példa.
.
Más kérdés, hogy megrekednek a társadalmi- politikai és minden egyéb fejlődés egy alacsonyabb szintjén, melyből aztán valami nagyobb háború, súlyos külső hatás (nem feltétlenül háború), vagy forradalom képes kirángatni őket.
.
De egy ilyen rendszer magát nem fogja soha megújítani súlyos kényszer nélkül. Az iszlamisták meg többnyire egyenesen mennének vissza a kőkorszakba.
.
Ami engem egy percig nem érdekelne, csak ne akarnák deklaráltan az egész világot magukkal vinni.