Rátesi Margit: Nem mindenki szereti a sportot 2013. augusztus 6. kedd 17:09

  • Share/Bookmark
Rátesi Margit: Nem mindenki szereti a sportot

Utálom a sportot. Különösen az élsportot. Különösen annak azt a speciális fajtáját – ami egyébként a „sportrajongók” táborának 90 százalékát jellemzi –, amit lelátókon vagy a tévé előtti karosszékben ülve űznek. Sportszereik legfontosabbika a sör, a szotyi, esetleg pattogatott kukorica, kondíciójuk őrzésének kiemelt kellékei a hazaffyas szólamok, a nemzeti színek felhasználása minden lehető helyen és módon, az „ellenség” gyalázása verbálisan, de ha nem elég éberek a „sporttársak” őrzésére kirendelt rendfenntartó egységek, akkor tettlegesen is.

Belátom, a fentiek elsősorban azoknak a játékoknak a kísérőjelenségei, amelyek során több ember kerget egy labdát vagy korongot. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy magasugró lécet vagy stafétabotot céloznának meg füstbombával, esetleg egy gerelyhajítót vagy úszót biztatnának az obligát „huha anyád”-dal. De azért itt sincs minden rendben.

Miközben az eredetileg amatőröknek – tehát kedvtelésből sportolóknak – rendezett olimpiák jelszava az „Ép testben ép lélek”, aközben a résztvevők legtöbbjének már harmincas éveikre jelentős fiziológiai deformációkkal kell megküzdeniük. És akkor még a doppingszerek rombolását nem is említettem.

Fel nem foghatom, hogyan képesek egyesek az egész életüket, egészségüket feláldozni azért, hogy talán, egyszer majd felállhassanak egy dobogó legmagasabb fokára. És hogyan képes ezt beállítani sok ezer sportriporter az akarat diadalának, a test korlátai legyőzésének. De az még érthetetlenebb, hogy miért képesek százmilliók, akik közül sokan már az elsőre is csak lihegve tudnak felkapaszkodni, a hazaszeretet legfontosabb bizonyítékának hinni a sportolók ájult ajnározását. Talán úgy képzelik, hogy helyettük is rúgja, lövi azt a gólt valaki, ugrik, fut a másik?

Úgy vélem, ezen a területen is legjobb, ha az ősi igazságot keressük: kinek az érdeke, ki keres ezen a világcirkuszon? Kétféle hasznot is bezsebelhetnek az ügyesek. A sima pénz kevéssé látható módon vándorol az üzletben érdekeltek zsebeibe, tág teret adva a pénzmosásnak – a legkisebb részt persze az egészségüket tönkretevő élsportolók szakítják. Ez így van akkor is, ha például egy-egy focistáért mesebeli összegeket fizetnek a klubok, vagy ha tudjuk, hogy a személyi fizetések is jóval magasabbak, mint akár egy tisztes tudományos munkáért kapható bér.

A másik fajta haszon azonban jóval értékesebb – az ismertségből, népszerűségből fakadó lehetőség. Ebből is a kisebbik részt hasznosítják a sportolók: a zsírosabb falat a politikusoké. Ebben Magyarország valódi kuriózum: első szolgája (a miniszterelnök eredeti jelentése) éppen abból a sportágból szerzi a legtöbb hasznot, ami nemhogy sikert nem aratott az elmúlt évtizedekben, de gyakran hozott szégyent a nemzeti jelképekre. Nekem ugyan nem tragédia, hogy az a tizenvalahány ember, aki egy sajátos szabályrendszer szerint megpróbálja kizárólag a lábával bepiszkálni a lasztit egy mező végén álló kifeszített hálóba, jó húsz éve a botlábúakból kerül ki. Még az sem zavarna túlságosan, ha mindezt a miniszterelnök – meg készséges hódolói – a saját zsebükből fedeznék. Az viszont felháborít, hogy számolatlanul és számon kérés nélkül önti bele mindannyiunk közös pénzét a szemmel láthatóan lyukas zsákba. És vajon miért éppen ebbe? Miért nem a sikereket hozó vizes vagy vívó ágazatba? Vagy ha már az egészséges nemzet lebeg a szeme előtt: miért nem az iskolai tornatermekbe, sportpályákba, urambocsá’ iskolai öltözőkbe, zuhanyozókba?

Ha valaki tudja a választ, kérem, sürgősen írja meg, mert nekem most be kell fejeznem. A háttérben ugyanis most osztják az aranyérmet a pólós srácoknak, és a himnusz alatt illik vigyázz-ba állni…

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.4/5 (33 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +41 ( 51 szavazatból)
Rátesi Margit: Nem mindenki szereti a sportot, 4.4 out of 5 based on 33 ratings

  • Share/Bookmark

12 Reader’s Comments

  1. Ezt senki nem erti meg az a pojaca honvedos BONBON HEMIGVAJAS , EGYIK MUSORBAN FINOMAN OCSAROLTA AZOKAT AKIKNEK NEM TETSZIK EZ A KONTRASZELEKTIV OSZTOGATAS ! navez a baj , lenyeglatas ZERO, NEMZTI HAZAFIAS DUMA EGEKBEN foci sehol devnem szamit a gulyast is igy kell kesziteni mondta A KIS- NAGY gengszter polihisztor ORBAN FELCSUTI MARADI PARASZT

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +14 (16 szavazatból)
  2. Élsportra állami pénzt, semmit. Tömegsportra inkább.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +17 (21 szavazatból)
  3. Szotyimutyi egy polisztirol!)))
    Mindenhez ért, mint harmadosztályú, kiváló focista, 3xbóvlis, de sikeres országvezető – rettenetesen sikeres a zemberek megvezetésében, azok hülyére vételében, sallerek osztogatásában, és sikeresen tud arról az asztalról késsel villával enni, ahova oda szoárézott!
    Mert tudjuk, a negatív siker is siker, ha a számok világában a negatív emelkedés is emelkedés….olyan fineszes módon értelmezni én is tudok, mert igen tanulékony vagyok!
    Hát így dió, bocs, szotyihéjban összefoglalva!
    Komolyabban pedig:
    azoknak a drukkereknek akik a meccsre menet már a járműveket megrongálják, visszafelé taj sikeren pedig pláne rombolnak, azoknak nem stadion kellene milliárdokért, hanem egy nagy karám, oszt legeljenek, mert nem a játék öröméért mennek meccsre, hanem kötekedni, Bajor Imre ezt nagyon jól megmutatta a focidrukker jelenetében!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +17 (19 szavazatból)
  4. Csakén
    Pont ezért nem akarnak regisztrációt. A kemény mag a stadion közelébe sem jutna. Ha jól tudom az angolok így oldották meg a futballhuliganizmust.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (10 szavazatból)
  5. Alig hinném, hogy a magyar focit övező közutálat közepette a Kedves Beteg különösebben sok politikai hasznot húzna belőle…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (6 szavazatból)
  6. Orbán a magánvagyonával feleljen a focimániájáért,hiszen ez a hobby is egy magánjellegű kedvtelése ,közvagyonból finanszírozva!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +12 (14 szavazatból)
  7. Kedves Rátesi Margit!

    A válasz: Közgép.

    A történteknek semmi köze a sporthoz. Tessék egy kicsit következetesen gondolkodni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (8 szavazatból)
  8. Az országban minden fontos terület, a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy visszatükrözi a rezsim förtelmes rombolását. Miért lenne kivétel a sport?!?
    A diktátor ügyesen kihasználja, hogy a tömeg a „kenyeret és cirkuszt” ismert jelszavából hajlamos lemondani a betevőről, ha kielégítheti ősi vadászösztönét, amelynek masszív jelenlétéről a labdajátékok színhelyein Desmond Morris pontosan tudósít az „Állati jogok szerződése” című alapművében.
    Egy társadalom kulturális, etikai állapotát jól jellemzi, a kiválasztott vezetői hogyan osztják el a közösség pénzét. Nem meglepő tehát, hogy míg az előbbiekben említett ágazatoktól hatalmas összegeket von el a kormányzat, a vezér szívügye, az egyébként legsikertelenebb magyar sportág rendkívüli támogatást kap. Ne feledjük, mert ez is fontos jele a szégyenletes honi állapotoknak, hogy az uralkodó elit erről a szándékáról is mélyen hallgatott a megválasztása előtt.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +10 (10 szavazatból)
  9. Zsolt! “A történteknek semmi köze a sporthoz. ” – írod. Én meg azt szűrtem le, hogy az élsportnak – különösen a labdarúgásnak – meg semmi köze az egészséges életmódhoz. Sima világcirkusz az egész, amiben a magyar sajátosság az, hogy nem hozza, hanem viszi a pénzt.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +10 (10 szavazatból)
  10. talalom
    A gyerekek beetetésére jó, aztán kihajtják a lelküket, apáik még rá is tesznek az elvárásaikkal, és ott esik össze a pályán a gyerekük holtan, mert azt hiszik hogy mindegyikükből Puskás lesz!
    Álmodozva a gyerek örömét elvenni, hajszolással, ez nem lehet siker!
    Puskásék egy rongylabdával is kitűntek és játszottak – itt pedig hajtás van, túlfeszítés – látom a szülői elvárásokat engem elborzaszt…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +7 (7 szavazatból)
  11. Besenyő Pista bácsi a fociról:
    http://www.youtube.com/watch?v=8wUE58SY12Q

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  12. A szerzemény utolsó részét nem firtatnám, megjegyezve azért, hogy egy dolog mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez pedig nem más, mint a látványsportok toronymagasan legnézettebb -és hazánkban a gyenge színvonal mellett is-, eleme, a labdarúgás. A mi nemzetünk sportnemzet. Azt hiszem ezzel kapcsolatban nem kell vitát nyitni, hiszen elég megnézni az olimpiai érmek számának alakulását. A sportnemzeten belül pedig a futball áll mindenek felett. Dicső múlt és szégyenletes jelen jellemzi. A vizilabdát, kézilabdát -melyekben sikeresek vagyunk- negyed annyian nem nézik, mint egy NB1-es mérkőzést. Így azért érthető, hogy miért ez az a sport ahová öntik a pénzt. Ez a legpiacképesebb és ez durran a legnagyobbat, ha elindulunk végre felfelé. A gond ott kezdődik, hogy az utánpótlásra borzasztó kevés figyelem hárul TAO ide, vagy oda. Rossz a versenyeztetési, kiválasztási rendszerünk és szegényes az edzői garnitúránk. Amíg ezt nem teszik rendbe addig magyar foci nem lesz. Az lehet, hogy jön egy nagy szponzor, vagy tőkeerős tulajdonos és beletesz annyi pénzt, hogy meg lehessen venni ezt-azt, de akkor megmaradunk a klubfutball szinten.
    A cikk első része viszont már érdekesebb számomra.
    Én alapvetően (futball edzőként) úgy gondolom, hogy a sportnak egy formáló, közösségépítő, kultúrateremtő, egészségmegörző dolognak kéne lennie. Kiegészítve azzal a tartással és motiváltsággal, szívossággal, akarattal, melyet a folytonos edzések során akarva akaratlanul magába szívhatnak a gyerekek. A nézőtér világ már más tészta. Nagyon szomorúnak tartom, hogy nem a saját csapatunk bíztatása, hanem az ellenfél szapulása a legfontosabb az úgynevezett fanatikus szurkolóknak… Most akkor mit is jelent az, ha valaki fanatikus, vagy ultra? Nem, nem azt amit ők csinálnak. Pont az ellenkezőjét. Tűzön vizen át a saját csapatomat lelkesítem és bíztatom, nem pedig ellenfelet anyázom. Azonban itt már az intelligencia hiányára is visszavezethetjük a történetet. A Magyar futball jelenlegi helyzetét és egykét elsőosztályú mérkőzés színvonalát elnézve és tudva a kereseteket…hát…siralmas az összkép. A profizmus kiöli azt amiről a sport régen szólt. Nem másokkal kell elsősorban versenyeznünk, hanem saját magunkkal és értékeinkkel. Az én szememben az az amatőr sportoló, aki a tudása legjavát nyújtja egy versenyen és kiad magából mindent, előte pedig nagy energiákat fordít a felkészülésre…nos az értékesebb, mint az a profi, akit agyon szteroidoznak.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szavazzon!
Loading ... Loading ...
RSS lyency
RSS evitae
RSS valakiblogja
RSS rasputyn
RSS nagydiofa
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
RSS leharblog
RSS szendamondja
Videók