Szenes Hannára emlékezik a Kohányi Társaság 2013. július 16. kedd 15:44

  • Share/Bookmark
Szenes Hannára emlékezik a Kohányi Társaság

Szenes Hanna, magyar költő, író, antifasiszta harcos 92 éve, 1921. július 17-én született. Magyar zsidók(nak nyilvánítottak) megmentése érdekében végzett küldetése során a hitleri Németországot szolgáló magyar csendőrség elfogta. A budapesti börtönben kegyetlen kínzásoknak vetették alá, végül a nyilasok agyonlőtték. Élt 23 évet.

A Kohányi Társaság 2013.07.17-én, szerdán, 19 órakor Budapesten, a VII. kerületi Szenes Hanna parkban lévő emlékkőnél elhelyezi az emlékezés virágait.

Akik csatlakozni kívánnak, hozzanak magukkal 1-1 szál virágot, és/vagy mécsest, és/vagy kavicsot.

Sem beszéd, sem műsor nem lesz.

Térkép: http://goo.gl/maps/WnzpC
Lásd még itt (bejelentkezés nélkül is olvasható): https://www.facebook.com/events/475635895855401

Kohányi Társaság
https://www.facebook.com/Kohanyi.Tarsasag

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.3/5 (17 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +15 ( 21 szavazatból)
Szenes Hannára emlékezik a Kohányi Társaság, 4.3 out of 5 based on 17 ratings

Címkék:, ,

  • Share/Bookmark

35 Reader’s Comments

  1. Kb. 50 éve kaptam külföldről egy könyvet Szenes Hannáról. Csak félig tudtam elolvasni, mert kölcsönkérték és soha nem kaptam vissza.
    Az emlék azóta is bennem él. Amit elolvastam az félelmetes érzéseket hozott ki akkor belőlem, de soha nem gondoltam, hogy annak még egyszer realitása lehet.
    A gyertyát otthon fogom meggyújtani.
    Mély tisztelet az emléke előtt!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +19 (27 szavazatból)
  2. Én is gyújtok mécsest, mert messze lakom.
    Példaértékű volt a bátorsága.Különös játéka a sorsnak, hogy mint Szenzor írta, realitása lehet újra a borzalomnak.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +15 (25 szavazatból)
  3. Én is gyújtok. Személyesen nem tudok elmenni, mert több mint 1000 km-re vagyok, de gondolok rátok.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +12 (20 szavazatból)
  4. Nem leszek Pestközelben, de lélekben ott leszek.
    Közben gondoljunk a cigányokra is, különös figyelemmel a közmunkára, a kiskorúak büntethetőségére, és a “gyermekvédelem”-re.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (23 szavazatból)
  5. Szükségünk van a hősökre, ugyan hol van ma az ellenállás a fasizmussal, nácizmussal szemben, teljes közöny és érzéketlenség uralkodik a lelkekben. Költözködöm, így nem tudok menni, de gyújtok gyertyát.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (18 szavazatból)
  6. Remelem mindenki tisztaban van azzal hogy a gyertya / virag / kavics meg a tobbi dolog abszolute nem erdekli az elhunytat, ra semmilyen hatassal nem lesz. Az o lelke/szelleme nem e vilagban van es nem is figyeli a mi dolgainkat.
    A kavics meg a tobbi dolog az itt maradottak miatt erdekes, Az itt maradottak osszefogasat, megemelkezeset, elkotelezettseget hivatott megerositeni. Ez jo dolog de szinten semmit sem er ha utana az ember elfelejti es mar masnap nyomja magabol a zsido vagy cigany vicceket, vagy egyeb rasszista dolgokat tur meg.
    Az ellenallas a fasizmussal szemben fontos dolog, mert ez egy kifejezes az igazsag szeretetenek es a gonosz gyuloletenek. Ugyanilyen fontos az ellenallas a kommunizmussal szemben is. A fasizmus / nacizmus faji alapon kirekeszto, a kommunizmus pedig tarsadalmi (maskeppen gondolkozo) alapon. Mind a ketto diktatura, az emberi szabadsag ellen felepitett ordogi ideologia.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (12 szavazatból)
  7. Szenes Anikó vagy Szenes Hanna (Cháná Szenes; 1921. július 17. – 1944. november 7.) költő, magyar zsidó ejtőernyős, izraeli nemzeti hős.
    Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló “Palesztinában” az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
    Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották.
    Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +13 (19 szavazatból)
  8. Én is gyujtok gyertyát – Californiaban. May she rest in peace!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +7 (13 szavazatból)
  9. “…ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását…”
    .
    - Valóban.
    .
    Azt viszont soha nem értettem, ezt hogy kívánták a britek 17 ejtőernyőssel megoldani. Ehhez legalább egy, több háborút megjárt, vérprofi szabotőr – elitkommandós- hálózatépítő alakulat kellett volna, egyenként is szakasz szintű erők.
    .
    Érdekelne, mi volt Szenes Anikónak és csapatának a hadparancsa, mert erről soha nem olvastam semmit. Vajon nyilvános ez egyáltalán? Az egész akció számomra érthetetlen volt, mikor elsőnek olvastam róla, vagy 10 éve, és azóta is érthetetlen.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (18 szavazatból)
  10. Eldrad
    Viszont a hajókat nem engedték partra szállni a menekülőkkel.
    Ez valahogy olyan mint Orbán látszatdiktatúrája.
    Mintha az lenne amit mutatni akarnak, de valami egészen más van!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (12 szavazatból)
  11. Javítás második sor.
    Ez valahogy olyan mint Orbán látszatdemokráciája
    (párdon)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (14 szavazatból)
  12. Tegnap nagyon szép megemlékezés volt róla a Klubrádióban.
    Nem tagadom : megkönnyeztem.
    ( Pedig egy cinikus érzéketlen barom vagyok.)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (10 szavazatból)
  13. Hogyan kivantak a britek ezt 17 ejtoernyossel megoldani ?
    Ezt mai napig kerdezzuk mi is.

    Nem szabad elfelejteni, hogy “Palesztina” brit fennhatosag
    alatt allt es a “Feher Konyvet”- mely tiltotta a zsidok bevandorlasat.-
    nehogy felboruljon az “egyensuly” a zsido es arab lakossag kozott.
    Annak ellenere, hogy a helyi arab lakossag egyik vezere,
    Haj Amin el Huszeini -Hitler szimpatizans volt, sot,
    menedeket kapott nala.

    Megis, ismert a Brit Hadsereg kereteben harcolo ” Zsido Brigad”
    es Ben Gurion szavai- ” Ugy harcolunk a nacik ellen, mintha nem
    lenne “Feher Konyv” es a “Feher Konyv” ellen,mintha nem lenne haboru”.

    Ezekrol az idokrol a mai napig felmerulnek kerdesek.
    1. Hogyan kuldhettek – gyakorlatlan embereket ilyen feladatra?
    Annak dacara, hogy kaptak kikepzest.
    Gondolom, szamitottak a Jugoszlaviaban harcolo partizanok segitsegere
    {akik- valamennyire- segitettek is}.
    Valamelyik megemlekezesnel a TV-ben – felhoztak- hogy az ejtoernyosok
    bucsuztatasanal- konnyeket lattak Golda Meir szemeben.

    Ezek szerint- tudataban voltak a veszelynek.

    2. Megis- akadnak olyanok is manapsag – akik kerdezik- miert nem jott a zsido jisuv
    jobban az europai zsidosag segitsegere,

    Emlekeztetoul- Rommel mar eleg kozel jart- ugy, hogy az itteni zsidosag is-
    fenyegetve volt- .Franciaorszagban felallt a kollaborans Vishy kormany-
    amely leven Sziria es Lebanon francia gyarmat, -szinten fenyegette
    a jisuv zsidosagat. eszakrol.

    Ekkor allitottak fel- egyutt az angolokkal- a Mecada tervet A Karmelen,
    Somronban es a Gilboan {a zsidok epitettek, a robbano anyag a britektol}
    amely- a nacik benyomulasa eseten- a vegvar lett volna.

    Bocs, a hosszu bevezetesert, melyet en is csak a tortenelembol ismerek.

    Orulok, hogy ma mar letezik Szenes Hanna park.

    Hadd alljon itt mementoul egyik verse-

    “Boldog a gyufa mely elhamvadt
    Es szitja a langot
    Boldog a lang
    Mely szivek melyen lobogott
    Boldog a sziv
    Mely dicson mult ki a vilagbol
    Boldog a gyufa mely elhamvadt
    Es szitja a langot”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (11 szavazatból)
  14. Izraeli:
    .
    - Igen, számíthattak minderre, csak éppen teljesen értelmetlenül. Elmondom, miért.
    .
    Beküldenek olyan, frissen képzetteket a legveszélyesebb zónák egyikébe, akik harcot még nem láttak. A célhelyen semmiféle kiépített ügynöki- vagy segítő hálózat nincs. Menekülési útvonal nincs. A feladat pontosan nem tisztázott.
    .
    Ez utóbbit most hagyjuk is, annyira abszurd. De a többit még maguk Dayanék sem tudták volna összehozni akkor magyarföldön – ha őket küldték volna, ők meg elvállalják – nem hogy kezdő, fiatal katonák.
    .
    Pedig Dayan és csapata, Rabin, Bar- Lev, vagy akár a Stern és a Lechi emberei akkorra már több, Erecen kívüli és belüli szabotázson, katonai és civil célpontok elleni nagyszabású rajtaütésen túl voltak, folyamatosan harcban álltak, hírszerző hálózatuk volt.
    .
    Márpedig, ha Erec akkori legkitűnőbb kommandósai, harcosai esélytelenül mehettek volna oda, akkor mit várt a brit hadvezetés Szenes Anikótól, és csapatától, érthetetlen. A legelemibb feltételek sem voltak adottak nem hogy a sikerhez, de a puszta túléléshez sem.
    .
    Azt nem gondolom, hogy “szándékosan” lökték volna oda őket a britek, mert 1, mi a fenének tettek volna ilyet, 2, semmi jel nem utal erre, de akkor is érthetetlen az egész.
    .
    Ha valaki tud valamiféle mérvadó elemzést az ügy katonai hátteréről, linkelje nekem ide.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (16 szavazatból)
  15. A Mecada terv, ami egy afféle “Néró terv” volt, pedig soha nem került kidolgozásra, csak az ötlete volt meg. Mire hozzáláthattak volna kidolgozni, egyébként is okafogyottá vált, mivel az Afrikakorps kipurcant, így megszűnt a náci invázió veszélye.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (14 szavazatból)
  16. A magyarban nincs “és/vagy”. Az ilyen dualitást – az angoltól eltérően – vesszővel jelöljük. A mondat helyesen:
    “Akik csatlakozni kívánnak, hozzanak magukkal 1-1 szál virágot, mécsest, kavicsot.” Hülyék kedvéért: ez a mondat nem azt jelenti, hogy mindhármat hozni kell. Akkor így mondjuk: “Akik csatlakozni kívánnak, hozzanak magukkal 1-1 szál virágot, mécsest és kavicsot.”
    A többi rendben van.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  17. Hozzászólásképpen ideidézek részleteket egy cikkből. Ismeretlen szerzőtől. Másodközlésként, mert a cikk teljes terjedelemben egyszer már megjelent. Garantálom, hogy a szerző, ha ráismer itt a szavaira, nem fog az újraközlés miatt tiltakozni.
    “Novemberben nem csak az időjárás üli meg lelkünket, de gyászosan komor az emlékezet is. Negyedikén emlékezünk az ötvenhatos forradalom eltiprására, hetedikén végezték ki Szenes Hannát, kilencedikén gyilkolták meg Radnóti Miklóst, novemberben kezdték el véres haláltáncukat a nyilasok, akkor kezdődött a pesti zsidók belelődözése a Dunába, akkor kezdték tizedelni a nagy balfi munkatábor foglyait, ha Szerb Antalra csak januárban került is sor. Van mire emlékeznünk; gyásznapok sorát jelenti azoknak, akik emberek maradtak az embertelenség tornádója idején a magyar november.
    Az idén november 7-én Szenes Hannával kapcsolatban arra kellene emlékeznünk, hogy a rendszerváltás után, a szovjet megszállástól megszabadult, független és demokratikus Magyar Köztársaság idején, 1993-ban Szenes Iván országos hírű író, szövegíró, zeneszerző kérte unokatestvére, Anikó jogi rehabilitálását. A válasz az volt, hogy rehabilitálásról szó sem lehet, az ítélet teljesen jogszerű volt, mert az akkori törvények erre lehetőséget adtak. Az egyetlen engedmény, amit a független, demokratikus magyar igazságügy megadhat, egy nyilatkozat, hogy az ítéletet semmisnek kell tekinteni. Itt tartunk. Egy semmisnek tekintendő, de végrehajtott halálos ítéletnél.
    The rest is silent.
    Ennyi. Ezzel a magyar állam, a magyar nép (sőt, a magyar zsidóság is) lerótta kegyeletét, kifejezte háláját, szolidaritását, letudta a rehabilitációt.
    Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá.
    Ki volt ez a lány? Mi okozza, hogy „szó bennszakad, hang fennakad, lehelet megszegik”, mitől szorul ökölbe az ember keze?
    Szenes Hanna, a világ Anikót ezen a néven ismeri, író és költő volt. Hetven országban 36 nyelven adták ki a műveit. Közel száz utcát, teret neveztek el róla (külföldön), Izrael első számú nemzeti hőse.
    Bakfislányként vándorolt ki polgári kényelemmel kibélelt budapesti otthonából – az a kislány, akit a fölvilágosult szülők nem is neveltek vallásosan –, csak mert az iskolában a társai, a magyar társadalom kirekesztette, megbélyegezte, megszégyenítette, mint zsidót, és ezt a gyermeki igazságérzete nem bírta elviselni. Elment Palesztinába földet túrni, tehenet nevelni, Európa és a szülőhazája üldözött zsidósága számára szabad hazát építeni.
    A második világháború kitörése után, mikor már látható volt, hogy a zsidógyűlölet Németországban és a megszállt Európában véres és tömeges népirtásba, holocaustba torkollik, társaival belépett a Palesztinát megszálló angol hadseregbe. Ez volt az egyetlen lehetősége arra, hogy a nácik ellen harcolhasson. A brit hadsereg ejtőernyős tisztjeként tért vissza 1944-ben Magyarországra, hogy megszervezze a fasisztákkal szemben az ellenállást, a deportálásra (és gázhalálra) váró zsidóság megmentését, a fiatalok egy részének Palesztinába szöktetését a partizánok által ellenőrzött Jugoszlávián és a már felszabadított Dél-Olaszországon keresztül. Az ejtőernyősöket márciusban, Jugoszláviában dobták le, pár nap múlva átlépték a magyar határt. Elkéstek. Március 19-én a német hadsereg egyetlen puskalövés nélkül megszállta Magyarországot. Az akciót elárulták, az ejtőernyős csoportot a magyar hadsereg elfogta, és az akkor 23 éves lányt, akit hadifogolyként kellett volna kezelni, fütyülve mindenféle „genfi konvencióra” kegyetlenül megkínozták. Egy szót sem húztak ki belőle! Majd félévi fogság után halálra ítélték.
    Az utolsó kihallgatásra a Margit-körúti fegyházba vitték. A kihallgatásról azonban soha nem tért vissza, mert a hadbíró, dr. Simon, miután meglebegtette, hogy a kihallgatás után Hannát bizonyítékok hiányában elengedhetik, spontán, egyszemélyben, minden tárgyalás nélkül meghozta a halálos ítéletet, hogy a hatalomra került nyilasoknál gyorsan benyalja magát. Évekkel később doktor Simon úr, már Argentínába szökve, azt nyilatkozta, hogy az ítélet korrekt volt. Annyira rendben volt, hogy Szenes még védőügyvédet sem kért. A dolog ördögi. Mivel nem volt tárgyalás, nem is lehetett ügyvédet kérnie, még kevésbé kegyelmi kérvényt benyújtani.
    Az ítéletet 1944, november 7-én végrehajtották.
    Ez az a halálos ítélet, amit 1993-ban a magyar igazságügy képes volt semmisnek nyilvánítani.
    Az egész világ tud Anna Frankról, ő persze holland volt, nem magyar. A naplója magyarul is megjelent, tanították még talán az iskolában is. Szenes Hanna versei a mai napig csak az Interneten olvashatók, de nem nyomtathatók ki. Anna Frank áldozat volt, drága kicsi lány, megeshet rajta mindenki szíve. És ez rendjén van így, a zsidó legyen csak áldozat, az el van nézve neki. De hogy harcos legyen, katona, háborús hős, hősi halott, az már nem! Zsidónak az nem dukál!
    A német megszállást egyetlen puskalövés nélkül vette tudomásul Magyarország. Szenes Hannáék elbukott vállalkozása volt az egyedüli magyar tett, ami enyhíthetné a kapituláció szégyenét. Szenes Hanna nem egy eldugott tenyérnyi parkocskát érdemel egy kicsiny emlékkővel a hétkerület szürke házai, szűk utcái között, hanem sok-sok szobrot szerte az országban, utcákat és köztereket, róla elnevezett klubokat, iskolákat, laktanyákat, hiszen katona volt! Büszkeségünk tárgya, a magyar haza hőse kellene legyen, de híre is alig van idehaza, még a magyar zsidók közül is csak kevesen ismerik.
    Szenes Hanna „Kis-Varsó” lázadóival együtt oldhatná szégyenünket, hogy Magyarországot a náci Németország utolsó hűséges csatlósaként tartja számon a világ. Ki tud közülünk Kis-Varsóról, szinte senki, egy márványtábla jelzi az eseményt a Népszínház utca 31. számú ház falán. Pedig itt és a Teleki tér 5. alatt a nyilas hatalomátvétel után, október 15.-e és 17.-e között a munkaszolgálatosok olyan példátlanul elszánt ellenállást tanúsítottak, hogy a magyar rendőrség csak német tigris páncélosok támogatásával bírta legyőzni őket. A megtorlás persze eszelős volt. Rajtuk kívül több száz zsidót koncoltak föl bosszúból az ország különböző pontjain – a Kristall-Nacht mintájára. Nem a szentírás szerint, hogy szemet szemért, fogat fogért, nem! Ezer szemet egy szemért, ezer fogat egy fogért.
    A varsói gettólázadás tiszteletére nevezik a városnak ezt a pontját „Kis-Varsó”-nak. Tizenkét évesen, negyvennégy novemberében, a bujkáló jelmezemben, levente sapkával a fejemen, szürke Bocskai télikabátom dereka körül a cserkész szíjjal (nehogy véletlenül meglássa rajtam valaki, hogy zsidó vagyok), többször elosontam ide, a Népszínház utcai házhoz, hitet tenni, erőt gyűjteni. Ide, ahol a példát mutatók, a lázadni bátrak harcoltak.
    Biztos köztük volt a Boskovits, de egyetlen nevet sem találtam az Interneten. Még nyáron ismertem meg a leventén, szalmazsáktömés közben. A többiek Boskovitsnak hívták azt a „nagyfiút” azt a szép szál fekete gyereket; máig előttem áll a széles vállával abban az okkersárga ingében, ahogy félreállított az asztmarohamom miatt – te meg, kölyök, ki ne köpd már itt a tüdődet ezekért a gecikért! – Csakugyan ott volt, vagy csak én képzelem őt oda fegyverrel a kezében, a Népszínház utcai ostromlott házba, villogó fekete szemével a halálra kész fölkelők közé? Csak én álmodom, hogy annak a klassz srácnak, akit ismertem, csak ott lehetett a helye?
    Szenes és a „Boskovits” talán nem magyarok voltak, nem magyarként álltak ellen a náciknak, csak mint zsidók? És Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert, Polónyi János és még annyian – csak akkor magyarok, ha a dicsfényük vetül ránk? Ha a zsidó világhírű tudós, akkor a magyar nemzeti büszkeség tárgya, de ha a náci-nyilas tébollyal szembeforduló harcos, ha ellenálló, akkor nem a magyar haza büszkesége? Akkor csak egy zsidó? Mit jelent ez? Hogy divat ebben az országban a náci-nyilas kurzust és rémtetteket a magyarsággal azonosítani?
    Itt minden gazság törvényes, ha egyszer törvényt hoztak rá. Szenes Hannát törvényesen végezték ki, az akkori törvény máig érvényes, a hóhérok tette nem gyilkosság volt, nem háborús bűn. A törvényt nem sértette. Ez az, ami elképesztő! Minden aljasság legális volt. Az egész magyarországi holocaust legális keretek között zajlott. A Magyar Parlament szavazott meg minden törvényt. 1920-ban a numerus clausust. 1938-ban az úgynevezett első zsidótörvényt, amely még vallási alapon rekesztette ki a zsidókat a kulturális- és közéletből. Egy évre rá a második zsidótörvény már szigorúan faji alapon. Törvénybe iktatták, hogy a hívő keresztény, egy Radnóti Miklós, egy Szerb Antal, egy Sík Sándor is rohadt zsidó. Egy újabb év múlva már, ha magyar férfi vagy asszony zsidót mert szeretni, a fajgyalázás bűnét követte el.
    Itt minden törvényes volt, mindenki mindenről tudott. A Horthy-parlament szavazógépe minden gyalázatról előbb törvényt alkotott, így lett legális a szadista tömegmészárlás, a nagyipari népirtás 1941-től, Kamanyeck Podolsk-tól Cservenkáig, Bortól Abdáid, a magyar vidéki városok gyűjtő-gettóitól Auschwitzig – félmillió ember félmillió magyar állampolgár, félmillió magát magyarnak valló, magyar alattvaló halomra gyilkolása nem személyes, hanem kollektív döntés volt. Ha meggondoljuk, soha senki nem mondta ki azt, hogy az akkori törvények jogszerűtlenek lettek volna! Ez a mai napig hat, ez benne van szép hazánk levegőjében. Sőt, mivel soha nem beszélte meg önmagával a társadalom egésze, a magyarság, hogy mi is történt, és hogyan történhetett, – ma is legálisan itt masírozhatnak, újra szíthatják a gyűlöletet, vicsorgó foggal höröghetik a halálos fenyegetéseiket a zsigeri náci-fasiszták, az újnyilasok.
    A mai hatalom ugyanezt másolja, újítja föl. A kétharmados diktatúra sorra szavaztatja meg a parlamenti mamelukokkal az összes jogtiprást, így aztán legálissá lesz a jogállam, a jogbiztonság teljes fölszámolása. Nálunk ez így működik: A gazságra előbb törvényt hoznak, és már nem gazság. A halálos ítélettel már mást nem lehet tenni, csak semmissé nyilvánítani. Morál, az nincs, az ismeretlen! Azon itt minden írástudó (felelőssége tudatában is!) csak mosolyog, engem meg naïv bolondnak tekintenek.
    Pedig vétkesek közt cinkos, aki néma, és cinikusan cinkos, aki még rezignáltan mosolyog is, mondván, hogy ez így van, mióta világ a világ.
    Hogy sajnos, kérem, ez a világ rendje.
    Csak hinni merem, hitetlen hívőként is hiszem, hogy mégsem ez a világ rendje, és magyar földön sem tarthat ez a rend örökké.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +14 (18 szavazatból)
  18. oldberg+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
    De itt élnek közöttünk, akiknek a az Ön által leírtak nem mondanak semmit – és még a nyári szünetben is pl. hatan minuszolnak, a hétköznapokban mennyien lehetnek?
    Polt szerint Gaudi ellen nem kell eljárni…..

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (8 szavazatból)
  19. oldberg
    Köszönöm, nagyon sok új információt kaptam.
    Én is csak reménykedem, hogy itt is lesz egyszer normális világ normális emberekkel.
    És ragadj gyakrabban klaviatúrát!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (7 szavazatból)
  20. oldberg
    “Itt minden gazság törvényes, ha egyszer törvényt hoztak rá. Szenes Hannát törvényesen végezték ki, az akkori törvény máig érvényes, a hóhérok tette nem gyilkosság volt, nem háborús bűn.”
    .
    Szenes Hannához hasonlóan Esterházy János esetében is, a Benes-dekrétumoknál is – amik máig érvényben vannak – az akkori törvényekre hivatkoznak.
    Egyik tragédia a másik után.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (6 szavazatból)
  21. Szenes Hanna és a Benes dekrétumok….nem kapok szikrát!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (4 szavazatból)
  22. “…mivel soha nem beszélte meg önmagával a társadalom egésze, a magyarság, hogy mi is történt, és hogyan történhetett…”
    .
    - Dehogynem beszélték meg “magukkal”. Nagyon sokan valahogy így “beszélték meg” ezt az egészet:
    .
    “Aznemisúgyvolt, holókószt nem is vót, Anna Frank (az meg ki???) naplója hamisítvány, a haláltáborok valójában nyári táborok voltak, ahol grillsütés volt, de a zsidók amúgy is megérdemelték (mármint azt, ami nem is volt szerintük), és csakazért csináták a zsidók a zegészet, hogy elvehessék a Világ pénzét, meg az arabok olaját.
    .
    Mit lehet várni egy olyan társadalomtól, ahol nagyon sokak értelmi- érzelmi színvonala megreked az ilyen elmebetegségnél? Mit lehet várni egy olyan társadalomtól, ahol az ilyen szemét képviselői a parlamentben ülnek, és ott, képviselőként teli pofával okádják ugyanezt a trágyát, híveik hörgő gyönyörűségére?
    .
    És döbbenet, hogy ezt a szennyet külföldre is magukkal hozzák sokan. Természetesen nem mindenki, de jó páran.
    .
    Hát ez van.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (10 szavazatból)
  23. oldberg 2o13.o7.18.o5.45
    +++++++++++++++++++++++++++++++

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (3 szavazatból)
  24. Oldberg idézett szövege akár a megemlékezés része is kellene legyen az alapcikkben. +++++++++++++++++++++

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  25. Elkeserítő!
    oldberg++++++++++++++++++++++++++++++++

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  26. csakén
    Mindhárom esetben “az akkori törvényekre hivatkoznak”, csupán annyi a közös bennük.
    A Benes-dekrétumok felülvizsgálatának ignorálása azóta is a kitelepítettek és utódaik fájó pontja, mégsem történik meg. A másik két érintett hivatalos rehabilitációja sem, mert az érintett országok mindenkor aktuális hatalmának egyik esetben állt sem érdekében. (Benes dekrétumoknál a kártérítések magas összege miatt.)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (5 szavazatból)
  27. Oldberg,
    1. “Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Szent-Györgyi Albert, Polónyi János és még annyian – csak akkor magyarok, ha a dicsfényük vetül ránk? Ha a zsidó világhírű tudós, akkor a magyar nemzeti büszkeség tárgya, de ha a náci-nyilas tébollyal szembeforduló harcos, ha ellenálló, akkor nem a magyar haza büszkesége? Akkor csak egy zsidó?”
    Igen, erről van szó. Tiltakoznunk kellene, ha a felsoroltakat a magyar Nobel-díjasok között sorolják fel. Ha Szenes Hanna nem magyar, hanem zsidó, akkor ők sem magyarok, hanem zsidók. (Rehabilitálni kellene Landszeman főrabbit.)
    2. “A gazságra előbb törvényt hoznak, és már nem gazság.” Igen. A hülye értelmiségi meg ragaszkodik a törvényességhez és a jogbiztonsághoz. Nem akarja észrevenni, hogy a gazsággal tart jogfolytonosságot. A jogállamot először rajta kívül eső eszközökkel kell megteremteni, mielőtt ragaszkodhatnánk hozzá. De ő szűz akar maradni a kuplerájban, hogy majd a királyfi a hófehér paripán tisztának találja.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  28. http://www.hirhatar.hu/hir/elutasitottak-a-gaudi-nagy-ellen-szolo-feljelentest

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  29. a Gauleiter Nagynak lehet tagadnia…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  30. girbegurba 2. pont
    Bonyolult jogfilozófiai kérdést feszegetsz, kapásból csak leegyszerűsített választ tudok.
    Bár nem vagyok hívő (ezt már többször leírtam), mégis az egész emberiségre vonatkozó morális alaptételnek tekintem a Názáreti Jézus tanítását a felebaráti szeretetről.
    Laikus fordításban:
    “Légy jó minden embertársadhoz. Amit nem akarod, hogy ellened tegyenek, te se tedd mások ellen, amit elvárnál a magad számára, te is add meg másoknak. Egy mércéd legyen: önmagad.”

    (Ez a tanítás zsidó eredetű. Ószövetség, Mózes harmadik könyve. 19/18 “Bosszúálló pedig ne légy, hanem szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Jézus is ide nyúlt vissza.)
    Olyan jog, ami ezzel ellentmond, nem lehet jog.
    Az emberi alapjogok nem ellenkezhetnek a felebaráti szeretetről szóló tanítással.
    Jogbiztonságot, jogfolytonosságot, jogállamot, jogegyenlőséget csak
    erre a morális alaptörvényre lehet építeni.

    Amit itt leírtam laikus fogalmazvány, tudományosan kidolgozandó.
    De attól még igaz.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (4 szavazatból)
  31. oldberg
    2013. július 18. csütörtök
    05:45
    ++++++++++++++++++++++

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  32. oldberg+++++++++++++++++++++++++++++
    Többször írtam ezt én is és, ha csak ezt az egy elemi szabályt tartanák be az emberek, már emberibb, élhetőbb lenne a világ – mert normális ember nem akar magának rosszat!
    Ehhez még egy kicsivel több elfogadási készség a mássággal szemben és maga a mennyek országa, Tündérország lehetne a bolygónk!
    Mertem nagyot álmodni!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (4 szavazatból)
  33. “…Ha Szenes Hanna nem magyar, hanem zsidó, akkor ők sem magyarok, hanem zsidók…”
    .
    - Magyarországi zsidók. Nincs ebben semmi meghasonlottság.
    .
    Ez kb. annyit tesz, mint pl. a magyarországi görögök, reformátusok, svábok, stb. Tök mindegy, milyen vallás, vagy etnikum. Semmi értelme ezen gyökölni, mert a fent említettek ráadásul még magukat is zsidónak mondták, de nincs ebben semmi gond. Magyarországi zsidók, és kész.
    .
    Amikor meg kivándorolnak, akkor lesznek magyarországi zsidók. Ez sem bonyolult, itt mindössze a fogalmakon lehet némi vita. Na meg azon, hogy még a mai Izraelben is késhegyre menő viták vannak abból, ki a “zsidó”, és ki nem.
    .
    Na mindegy, lényeg itt, hogy Szenes Anikó egy tragikus sorsú hős volt, aki egy szörnyetegek elleni, ám teljesen érthetetlen, kidolgozatlan akcióban lett oda. Mindegy, hogy zsidó, vagy sem, tőlem inuit, provanszál, vagy lapp származású is lehetett volna.
    .
    Tragikus sorsú hős, ez számít, meg az, hogy milyen körülmények között esett el.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (6 szavazatból)
  34. oldberg,
    “Jogbiztonságot, jogfolytonosságot, jogállamot, jogegyenlőséget csak
    erre a morális alaptörvényre lehet építeni.”
    Teljesen igaz. Csakhogy nem a vizsgált kérdésre válaszol. Hol javasoltam bosszút vagy érvényes jogtól megfosztást? A jogállam sajnos megszűnt, és éppen nem a jogállam hívei fosztották meg érvényes jogaiktól a védekezni képtelen embereket.
    Amíg él a jogállam, amíg védekezik, addig csakis jogállami eszközökkel védekezhet az ilyesmi ellen. (Ez nem zárja ki az erő jól indokolt használatát.) De ha már megszűnt a jogállam, ha a jog elveszett, akkor helyreállítása csak külső eszközökkel lehetséges. Az érvénytelen szabályok diktálóival szemben erővel kell fellépni. Ez lehet passzív ellenállás is, puszta bojkott, az érvénytelen hatalom negligálása, Gandhi módjára, vagy ahogy valaki (Krassai?) minden éjjel áthúzta pirossal az utcanév-táblát.
    Habár az elmúlt 25 év bebizonyította, hogy vagy a köztársasági Alkotmány, vagy annak támogatása nem volt megfelelő, vagy a társadalom nem nőtt föl a feladathoz, mégsem látok más utat, mint az Alkotmány visszaállítását egy hirtelen mozdulattal, és a Köztársaság újraélesztését. Utána lehet foglalkozni a köztársasági forma és a jogállam olyan legitim módosításával, ami élhetőbb Magyarországnak biztosít működési kereteket.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  35. Daz hozzászóláshoz annyit, hogy ugyan igaza van, de teljesen bevett szokássá vált az és/vagy írásmód, ill. kifejezés használata.Egyszer valami hasonlót kifogásoltam, a nagyon fontos hozzáértők kioktattak, hogy nyelv dinamikusan fejlődik, nincsenek ezek a szabályok kőbe vésve, és bizonyos időközönként az Akadémiai illetékes bizottsága módosítgatja az ilyesmit.
    Szenes Hannáról, ill. a küldetésükről szinte semmit, a háttér információkról meg szinte nélkül semmit sem tudunk. Talán van kiadó Mo.-on aki látna ebben fantáziát. És remélem van magyar történelemtanár aki ezt meg (meri) említeni az óráin. Mert ez most már deviáns viselkedésnek számít törétnelem tanári körökben.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
Kapcsolódó cikkek

Kezdet és vég 2014. május 19. hétfő | AN

Gyarmati Fanni emlékére 2014. február 16. vasárnap | AN

Iványi Gábornál jártunk 2013. november 16. szombat | Kohányi Társaság

5. Radnóti Menet: Szenes Hanna 2013. november 11. hétfő | Kohányi Társaság


KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szavazzon!
Loading ... Loading ...
RSS lyency
RSS evitae
RSS valakiblogja
RSS rasputyn
RSS nagydiofa
RSS torokmonika
RSS leharblog
RSS szendamondja
Videók