AMERIKAI
"Helló Világ!"
http://www.tepk.lt/?piumini=moncler-outlet

Borhi László: Pók Attila már nem történész? 2013. május 6. hétfő 18:09

  • Share/Bookmark

Borhi László történész levelet írt lapunknak, amelyben megvédi Pók Attilát, aki nevét adta egy olyan akadémiai szakvéleményhez, hogy Károlyi Mihályról ne lehessen utcát elnevezni, a hungarizmus megalapítójáról, az antiszemita Prohászka Ottokárról viszont igen. Az alábbiakban közöljük Borhi László levelét, és Bartus László arra adott válaszát.

A nemzet virtuális közösség, amelyet az összetartozás érzése kovácsol egységgé. A huszadik század történései súlyos sebet ejtettek a magyarság közösségtudatán. Ezt tükrözi a közterek elnevezésének gyakorlata is. A közelmúlt nemzetközi és magyar történelmének kevés olyan kielemelkedő gonosztevője van, akiről a politika nyomása alatt ne neveztek volna el utcát vagy teret. Manapság csak kevesen vannak, akik szívesen látnák viszont névadóként Hitlert vagy Sztálint, Rákosit vagy Szálasit, hogy csak néhányat említsek ezek közül. De a köztes tartományban számos olyan személy merülhet fel, akinek a megítélése kétes és akár végzetesen megoszthat egy már amúgy is súlyosan polarizált közösséget. Amerikában néhány szentként tisztelt alapítóatyán kívül ritkán neveznek el történelmi személyiségről közterületet. Talán nem is sejtik az amerikaiak, hogy milyen szerencsések azzal, hogy utcáik, tereik fák és a számok világának neveit viselhetik. Vajon mi lenne abból, ha valaki felvetné, hogy Robert E. Lee, Jefferson Davis vagy más, hasonlóan ellentmondásos alakról nevezzenek el utcát mondjuk a nemzet fővárosában. Akadna támogatója? Nyilván igen. Ellenzője is, nem kevés. És vajon hogyan lehet igazságot tenni Horthy vagy Kádár magyarországi gyűlölői és hívei között? Horthy nem tett semmit százezrek deportálása ellen, de megmentette a budapesti zsidókat. Kádár élhetővé tette a kommunizmust miután a a hóhér kezére adott sok száz embert, köztük korábbi elvtársát, Nagy Imrét. Könnyű-e eldönteni, hogy érdemes-e a pozitív nemzeti emlékezésre Lendvai István, aki fajvédőként kezdte pályafutását, ám a náci Németország kérlelhetelen bírálója lett? Esetleg a költő Kuczka Péter, aki Rákosi dicsőségét énekelte, majd az elsők között bírálta nyíltan a Magyarországra erőltetett sztálinista rendszert? Az efféle kérdések megvitatása szerencsésebb helyeken akadémiai monongráfiák, tankönyvek lapjaira, iskolák, egyetemek fórumára, a nyilvánosság színe előtt vitatkozó értelmiségekre tartozik. De mit tehet a tudomány, amikor a politika és a napi hasznosítás céljából kell válaszait megfogalmaznia? A tét nem kicsi, hiszen a régóta halogatott nemzeti megbékélésről, a múlttal való szembenéséről a jövő nemzedékének példaképeiről van szó. Arra számítottam, hogy az Amerikai Népszava elfogultság és harag nélkül mérlegeli ezeket a kérdéseket. Csalódnom kellett. Vajon hol lehet erről távolságtartóbban, emelkedettebben írni mint Amerikában? Élvezve a megengedő politikai hagyomány, a sajtószabadság, a politikától való függés, a kívülállás kínálta lehetőséget?

Pók Attila már nem történész. Ezzel a fajsúlyos kijelentéssel intézi el az Amerikai Népszava a magyar történetírás egyik jelentős alakját a Magyar Tudományos Akadémia professzorát a Columbia Egyetem vendégtanárát. Kérdőjel, tehát minden kétely nélkül. Pók bűne, hogy munkaadója, a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére véleményt nyilvánított arról, hogy kiről lehet vagy nem kellene közteret elnevezni. Tudja-e, utána járt-e a cikk szerzője, hogy Pók javaslata mit tartalmazott? Nem. Pók bűne”, hogy munkaadója, a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére véleményt nyilvánított arról, hogy kiről lehet vagy nem kellene közteret elnevezni. Tudja-e, utána járt-e a cikk szerzője, hogy Pók javaslata mit tartalmazott? Nem. Ennek ellenére a cikkben megfogalmazott vád szerint a Holocaust és a huszadik század eszmetörténetének jeles kutatója Közép-Európa egyik fontos kutatóintézetének eddig demokratikus elveket valló munkatársa hirtelen a fasiszták szekértolója, „történelemhamisító” lett. Lehetséges ez? Pályatársaként, és nem tagadom, barátjaként állíthatom, nem. És e történet más szereplői sem váltak nyilassá sem fasisztává. Egy kicsit sem ismerős ez a történet? És vajok kik azok a fasiszták, akiknek szekerét az érintett állítólag tolja? Ez a történet sem ismerős valahonnan nem is a távoli múltból?

Megkérdőjelezhető, bírálható-e Pók Attila és mások, részvétele ebben a munkában? Természetesen igen. Erről szól a demokrácia. De ennek a rendszernek a kereteit feszegeti, aki gyűlöletet szítva emberi mivoltában támadja bírálatának alanyát. Rettenetes korszakokat idéz a cikk hangneme és üzenete, a kirekesztését és üldözését. Akarva-akaratlanul azt a korszakot idézi amelynek az állítólagos magyarországi visszatérésével fenyeget. Néhány évtizede egy ilyen cikk után leszámolhattak szabadságukkal és talán életükkel is a megtámadottak. Ez a hangnem méltatlan Kossuth, Széchenyi, Bibó, Antall József és Washington, Jefferson, Franklin D. Roosevelt szülőföldjéhez egyaránt.

Borhi László történész

.

Tisztelt Borhi László!

Tisztelem a törekvését, hogy barátját megvédje, és az őszinteségét, hogy elfogultságát jelzi azzal, hogy bevallja, levelét barátja védelmében írta. Ha levelét egy barát gesztusaként értékeljük, az szép és nemes dolog, ebben az esetben azonban nem “történészként” kellett volna aláírnia. Történészként az Ön levele éppen olyan kétes, mint Pók Attila működése az akadémiai utcanév-bizottságban. Attól, hogy Ön Pók Attila barátja, még nem kellene Horthy Miklóssal kapcsolatban történelemhamisítást végrehajtani. Egy barát becsülete érdekében nem kellene a Horthy-rendszerrel kapcsolatban hazudni, mert Pók Attila elvesztett tisztessége nem ér annyit, mint csaknem félmillió holokausztban meggyilkolt áldozat.

Ön azt írja: “Horthy nem tett semmit százezrek deportálása ellen, de megmentette a budapesti zsidókat.”

Horthy Miklós Magyarország kormányzója volt, az általa kinevezett kormány hajtotta végre a deportálásokat. Horthy nem ártatlan és tehetetlen külső szemlélője volt a deportálásoknak, hanem az ő kormányzatának apparátusa hajtotta végre. Horthy olyan kormányt nevezett ki, amely teljesítette a németek kérését, amelyre ő igent mondott. Horthy-t úgy beállítani, mint akinek semmi köze nem volt ehhez, és semmit nem tehetett ellene, történelemhamisítás. Horthy képes volt később is leállítani a deportálásokat, ahogyan ezt előbb is megtehette volna. Ha nem akarja a deportálásokat, el sem kellett volna indítania, mert leváltja az általa kinevezett kormányt, és újat nevez ki. Felháborító, amikor egyesek a lehetséges alternatívák között nem veszik figyelembe az egyedül elfogadható erkölcsi döntések lehetőségét, annak minden következményeivel együtt. Horthy Miklós teljhatalmú kormányzó volt akkor, amikor a magyar közigazgatás végrehajtotta a zsidók kíméletlen és brutális haláltáborba küldését. Horthy éppenséggel nem mentette meg a budapesti zsidókat, legfeljebb nem vitette el őket a haláltáborokba. Nagy különbség. Politikai érdekei szerint adta a zsidók százezreit a halálba, vagy ha érdeke úgy kívánta, akkor nem adta őket. Személyes véleményem szerint a pesti zsidóság megmenekülése mögött egyébként is az állt, hogy Horthy ellen éppen puccs készült, és az ő megmentésére érkezett hadosztály fellépése közvetve megmentette a még nem deportált zsidók egy részét is.

Ön történész létére azt kérdezi: “hogyan lehet igazságot tenni Horthy vagy Kádár magyarországi gyűlölői és hívei között”? Egy történésznek nem kell “igazságot tenni” senki gyűlölői és hívei között, ez nem feladata. Történésznek a történelem tényeivel van dolga, függetlenül attól, ki kinek a híve vagy gyűlölője. Pók Attila éppen azért nem történész immár, mert egy politikai megrendelésnek engedelmeskedve, szolgai módon kiszolgálta, hogy a megrendelő politikai hatalom ízlése szerint tegyen “igazságot” a történelem egyes személyiségeinek gyűlölői és hívei között. Akiket ez a hatalom gyűlölt, azoknak Pók Attila a társaival együtt piros lapot adott, akiket ez a hatalom saját szellemi előképeinek tart, azoknak zöld utat biztosított, a megdicsőülés és a példaképpé válás útján. A hivatalosság pecsétjét ütve a politikai akaratra, a történelmi tényektől függetlenül.

Abba nem szeretnék belemenni, hogyan ítéljük meg az Ön által példának hozott személyek történelmi szerepét, mert talán nem véletlenül, Ön nem Pók Attila és társai gyalázatos döntéseit hozta példának. De el lehet dönteni, hogy egy életpálya szempontjából mit tekintünk meghatározónak, és a személyiség fejlődése melyik irányba mutat. Prohászka Ottokár esetében azonban nincsenek ilyen kérdések. Prohászka nem változott, antiszemita hungarista volt és az is maradt. Ahogy Károlyi Mihályt pedig nem lehet önkényuralmi rendszerrel összefüggésbe hozni, hogy annak létrehozója vagy fenntartója lett volna. Róla azok terjesztenek hazugságokat, akik a legitimációjukat a Horthy-rendszerből merítik, amely meghamisította Károlyi szerepét, hogy ellenforradalmi rendszere jellegét igazolja.

De a kérdés inkább az, hogy eleget kell-e tennie a tudománynak a politikai jellegű felkéréseknek, ha azok nem a tudományosságot, hanem a napi politikai széljárásnak megfelelő szolgálatot követelik meg? Még inkább kérdés ez, ha a tudomány képviselője maga megy elébe az általa feltételezett politikai akaratnak. Ez utóbbi még elfogadhatatlanabb, Pók Attila pedig társaival együtt ezt tette. Ön azt mondja: “Pók bűne, hogy munkaadója, a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére véleményt nyilvánított arról, hogy kiről lehet vagy nem kellene közteret elnevezni”. Ne varrjuk Pók személyes felelősségét az MTA nyakába. Az egy dolog, hogy a jelenlegi akadémiai törvény értelmében a kormány ilyen feladatokra egyébként sem utasíthatja a Magyar Tudományos Akadémiát, még törvényben sem. Az is egy más kérdés, hogy egy tisztességes akadémia ilyen feladatot öntudatosan visszautasít, és gyalázatosnak is nevezi azt a törvényt, amely nyilvánvalóan a történelemhamisítás céljával készült. De ebben semmiképpen nem vállal szerepet. Esetleg az akadémikusok kezdeményezik, hogy a magyar akadémiai szisztéma szovjet rendszerét számolják fel, amelyben alanyi jogon kap millós nagyságrendű állami ellátást egy akadémikus, egyéb kedvezményekről nem beszélve, függetlenül attól, hogy további életében a kisujját megmozdítaná. Tiltakoznának az ellen, hogy a tudomány a mindenkori hatalom lefizetett, kilóra megvett szolgálóleánya legyen, amelynek berkeiben olyan politikai játszmák zajlanak, amelyek idegenek a tudománytól és a teljesítménytől. Így eshet meg, hogy nincs verseny, nem az érdem számít, és így fordulhat elő, hogy életmű nélküli akadémikus legyen az akadémia elnöke, aki annyi időt sem töltött el levéltárban, mint egy véletlenül betévedt egér. Ez egy másik kérdést vet fel, mert demokratikus országokban a tudomány független a politikai hatalomtól, és ezt meg is követelik maguknak. Nem várják, hogy a hatalom tartsa el őket, hanem ők fizetnek az akadémiai tagságért.

Ez az akadémiai rendszer problémája. De ezzel nem lehet minden aljasságot igazolni. Létezik személyes felelősség is. Ha a munkáltató olyan feladattal bíz meg valakit, amelyet tudományos lelkiismerete, akadémiai esküje alapján elfogadhatatlannak tart, akkor annak a feladatnak a végrehajtását megtagadhatja. Azon az áron is, hogy esetleg a jól fizető állását elveszíti. Még katonai szervezetben is megtagadhatja a parancsot az, akinek olyan parancsot adtak, amely bűncselekmény elkövetésére buzdít. Egy tudósnak a történelem elferdítése bűncselekmény elkövetésével ér fel. Ne tegyünk úgy, mintha Pók Attilának nem lett volna más választása, mint végrehajtani a megbízást. Mondhatott volna nemet, legfeljebb elveszít egy kis pénzt. De nem vetik az oroszlánok elé, nem végezték volna ki érte. Megjegyzem: a történelemben voltak olyanok, akik ezt is vállalták. Ezért ne csináljunk Pókból nagyobb mártírt, mint akik az életüket is feláldozták az igazságért. Ő csak egy kis pénzt veszített volna.

De még ezt a munkát is lehetett volna tisztességgel elvégezni. Pók Attila minősíthette volna ezeket a történelmi személyiségeket a tényeknek megfelelően, függetlenül attól, mi volt a megrendelés mögött álló politikai akarat. De ő elébe ment ennek a politikai akaratnak, karrierizmusból, az állása, a pénze, a kedvezményei, az amerikai utazásai érdekében ezt a politikai akaratot kiszolgálta. Senkit nem érdekel, mi volt Pók Attila javaslata. Kizárólag a végeredmény számít, amelyhez ő a nevét és az arcát adta. Ha a javaslatait elutasították, és a végeredmény számára vállalhatatlan, elhatárolódhatott volna. De ő ezt nem tette, hanem a lista nyilvánosságra kerülése után is védte a védhetetlent, hárította a felelősséget mindenki másra, miközben a konkrét javaslatot ő készítette hasonszőrű kollégáival. Ha az vita kérdése lehet, hogy Prohászka Ottokár milyen szerepet töltött be a történelemben, a Horthy-rendszer fenntartásában, javaslom, küldjünk egy Prohászka beszédgyűjteményt a New York-i Columbia Egyetem rektorának, és kérjük ki a véleményét azzal kapcsolatban, hogy az egyetem egyik rendszeres vendégtanára ezt az embert utcanévtáblákra javasolta. Károlyi Mihályt, az első magyar köztársaság elnökét pedig nem. Feltételezem, hogy a rektor tájékozott a magyarországi politikai eseményekben, és azokból azonnal látja, hogy mitől jó az egyik, és mitől rossz a másik. Aztán megkérdezzük, hogy ez tudomány-e? Arra már nem is reagálok, hogy Ön azt kérdezi Prohászka rehabilitálása után, kik azok a fasiszták, akiknek Pók a szekerét tolja. Rossz hírem van: Pók ezzel nemcsak a fasiszta Horthy-rendszert restauráló Orbán-kormány szekerét tolja, hanem még a nyilasokét, hungaristákét is, akiknek Prohászka az apostola.

Szép dolog a barátság, még akkor is, ha az ember olyan barátját védi, aki pénzért, előnyökért és karrierért eladja a tudományt, a lelkiismeretét, a tisztességét, a becsületét, az életművét, a holokauszt áldozatait, de olyan túlzásokba nem kellene esni, hogy miután én ezt szóvá teszem, azzal kirekesztő vagyok, és üldözést készítek elő. Ne üljünk fel Pók Attila propagandájának: itt nem ő a mártír, hanem azok, akiket a fasiszták meggyilkoltak, de ő elutasításra javasolt, mert haláluk után húsz évvel egy másik önkényuralom felhasználta őket. Maradjunk annyiban, hogy Pók Attilát senki nem üldözi, ő maga gondoskodott róla, hogy így legyen, mert az üldözést jellemes és becsületes kiállással ki kell érdemelni. Ő erről lemondott. Rettenetes korszakokat nem az én kritikám idéz, amelyben arra figyelmeztetem Pókot, hogy az embernek van döntési szabadsága, és a jólétéért, a kényelméért nem adja el magát, hanem emberként képes viselkedni embertelen rendszerekben is. Rettenetes korszakokat Pók Attila idéz, aki képes csúszni-mászni a politikai hatalom előtt egy kis baksisért, és képes elárulni mindent, képes gyilkosok ideológusát felmenteni, fasiszták által meggyilkolt embereket meggyalázni. Nem én vagyok, kedves Borhi László, aki bárkinek az életét támadja, hanem Pók Attila szolgálja ki azokat, akik gyilkosokat rehabilitálnak, háborús bűnösöket tanítanak az iskolákban, akik mártírokat gyaláznak, és egy olyan rendszert építenek, amelyek előképei öltek. Pók a cimborája ezeknek, nem én. Ő tudja, mennyit kap érte, és megéri-e. És hogy aztán Ön ennek a jelemtelenségnek az elvtelen védelmében idecitálja Kossuthot, Széchenyit, Bibót és Antall Józsefet, Washingtont, Jeffersont és Rooseveltet, egy sorba, kénytelen vagyok feltenni azt a kérdést is, hogy Borhi László történész-e?

Egyelőre kérdőjellel.

Bartus László

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.7/5 (30 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +48 ( 58 szavazatból)
Borhi László: Pók Attila már nem történész?, 4.7 out of 5 based on 30 ratings

  • Share/Bookmark

28 Reader’s Comments

  1. Érdemes volt fecsérelni bármit erre a “megvédő” levélre??? :(((

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (22 szavazatból)
  2. Nem csak Pók Attila, hanem barátja is híjával találtatott ez erkölcsi megmérettetés mérlegében. Sajnálom, hogy a haszonlesés, az önző érdekek még akadémiai tudósok esetén és felülírják az erkölcsi értékeket, amelyek pénzen nem mérhetőek ! Az erkölcs értéke emberi életekben, életsorsokban mérhető. Köszönöm a tiszta erkölcsi értékek képviseletét Bartus Lászlónak ! Válaszával teljes mértékben egyetértek !

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +10 (28 szavazatból)
  3. Borhi László amúgy “mellékesen” Pók Attila alatt fekszik a Történettudományi Intézet hierarchiájában.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (20 szavazatból)
  4. Micsoda példája a nyomulásnak ez a levél. Lehengerlően, és csúsztatások ( vagy inkább hazugságok) alkalmazásával védi Pókot, és mindent, amit Pók állít. Közben kiállítja magáról is a bizonyítványt.Azt a bizonyítványt amiért hálás lesz Orbán Viktor, vagy az életmű nélküli akadémia elnöke.
    Emberek hogy tudják így feladni önmagukat?Van az a pénz?
    Díjazom a választ. Ezt érdemlik.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +9 (25 szavazatból)
  5. “Vajon hol lehet erről távolságtartóbban, emelkedettebben írni mint Amerikában? Élvezve a megengedő politikai hagyomány, a sajtószabadság, a politikától való függés, a kívülállás kínálta lehetőséget?”
    Ezzel elismeri a “történész” (úr), hogy Amerikában sajtószabadság van viszont Magyarországon nincs!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +11 (25 szavazatból)
  6. Nem vagyok történész. A történész feladatokat a művészetekhez közelinek
    tartom. Úgy gondolom, hogy a tudománynak először az emberiséget ezt követve
    az összmagyarságot kell pártatlanul szolgálnia. Ez alatt azt értem, hogy egy
    nagyra törő eszme embere politizáljon ne törekedjen részrehajló – önző érdekei
    miatt – történész sikerekre. Nem elég dicsőség a politikai siker?
    Ha viszont történész akar lenni – ne válogasson a tények között – pillanatnyi politikainak vélt és, vagy anyagi érdekei szerint. A megtörtént események egyoldalú értékelése ami a történelem hamisításáig is elmehet, nem szolgálja
    sem az emberiség sem az ország érdekeit. Különösen akkor, ha a szélirány
    szerit változó – pillanatnyi – politikai érdekeket kívánja kiszolgálni.
    A megtörténtek ugyanazok maradnak, bármerről nézzük őket, vagy talán
    négyéves kurzusonként átírt történelem tudomány kialakítása a cél?
    .
    Úgy gondolom az Akadémia nagy felelősséget görget maga előtt
    az ilyen – politikai alapon nyugvó – tekintélyelv követésével, mely a
    magyar tudósok – ezzel együtt a magyar tudományos sikerek -
    elismerését sem szolgálja.
    E kérdésben is éppen az eredmény vitatható, a hozzávezető út miatt.
    Hol van a múlt század pártatlan feldolgozása. Mit kell/lehet oktatni?
    Erre akarunk történelmileg névváltoztatást alapozni,vagy majd az
    utcanevekből lesz történelem?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (13 szavazatból)
  7. Pazar a válasz, kíváncsi vagyok, lesz-e folytatása.
    A tegnapi napon egy családi összejövetelen arra jutottam, hogy aki ezt a mostani rendszert elfogadja, annak a logikus gondolkodás és érvelés alapjait kell ezért feladnia, különben nem tudna azonosulni a rendszerrel. Nem hittem volna, hogy ez egy történészre is igaz.
    .
    (A családi összejövetelen voltak szép számmal “jobboldaliak” is. A szó Schmitt Pálra terelődött, és azt mondták, hogy “minek kellett ezt felplankolni, most minden doktori gyanús lesz, hagyni kellett volna, különben is olyan rendes ember”. Legnagyobb meglepetésemre az nem volt elég érv, hogy a törvényeket be kell tartani, hogy egy tudományos dolgozatra betartandó előírások vannak, hogy egy államelnök ilyet nem engedhet meg magának. Minden logika és érvelés egyszerűen lepergett róluk, úgy néztek rám, mint a véres rongyra. Ez nem politkai meggyőződés, amivel lehetne vitatkozni, hanem HIT, amivel nem lehet.)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +7 (21 szavazatból)
  8. Kecskeméti Károly

    Az előzmények is szomorúak, de ez a méltatlankodó levél különösen lehangoló. Arra utal ugyanis, hogy a Magyar Tudományos Akadéma a számtalan bírálat ellenére is úgy érzi, helyes volt egy gusztustalan kurzus szolgálóleányává silányulnia.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (19 szavazatból)
  9. “Tiltakoznának az ellen, hogy a tudomány a mindenkori hatalom lefizetett, kilóra megvett szolgálóleánya legyen, amelynek berkeiben olyan politikai játszmák zajlanak, amelyek idegenek a tudománytól és a teljesítménytől.”
    .
    A politikai játszma végkimenetele ma kapott szélesebb nyilvánosságot.
    Orbán hétvégi WJC-beli szövege, és az MTA mai ünnepi közgyûlésén elhangzott beszédének alábbi részlete közötti ellentét rámutat az MTA – Pók Attila és tsai – által ajánlott-megtûrt-tiltott utcanevek használatáról alkotott politikai és anyagi haszonszerszés szemléletre, aminek tudományos, társadalmi és erkölcsi fertője árát Pálinkás máris bekasszírozta.
    .
    Közpénzszerzésre ment ki a nemzeti utcanév-rulett, az építések kivitelezője bizonyára fidesz-közeli vállalkozás lesz. Elmondhatják magukról: mindenki jól járt. 9,5 milliárd forint MTA hitel állami átvállalása és 8 milliárd forintos ígéret lett a nemzeti Prohászka utcák, közterek ára – a nemzet és a tudomány (nemzeti tudomány?) még nagyobb dicsôségére:
    .
    “Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve, hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit. Ismertette a Wigner kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást – amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata – és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont.” (…)
    http://atv.hu/belfold/20130506_orban_a_tudas_foldjeve_szeretne_tenni_magyarorszagot

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (8 szavazatból)
  10. Szántó István

    “De el lehet dönteni, hogy egy életpálya szempontjából mit tekintünk meghatározónak, és a személyiség fejlődése melyik irányba mutat.”
    Mi egyéb haszna volna a történelem kutatásának, mint hogy a múlt hibáiból tanulhassunk, amelyhez az az előzetes bölcsesség kell és persze alázat is, hogy nem vagyunk olyan okosak, hogy okosabbak ne tudnánk lenni a tudomány szakértő művelésével. Ma a tudományok elágazásának és kiterjedésének idején egyre biztosabban érezzük, hogy minden mindennel összefügg valahol, ezért a transzdiszciplináris gondolkodás, azaz hogy több tudomány művelése különös tekintetekkel a határterületekre ezeket az eddig is létező, de eddig fel nem fedezett összefüggéseket tárja fel. Bartus Úr helyesen érzi hogy a történelmi személyek értékelésénél a személyiségfejlődés iránya lehet egy döntő szempont. És ha már egy ember gondolkodása elborul, akkor a történelemtudomány feladata lehet ennek okainak a feltárása mindamellett, hogy az indítékok felett nehéz lesz elfogultság mentes és tényekre szorítkozó ítéletet tenni, de ez talán nem is annyira fontos. Elég csupán a tények alapos vizsgálata. Nem fontos szeretnünk a múlt nagyjait.Nem kötelező tisztelnünk őket, hanem el lehet tanulni a jót, már ha van, és mindenáron el kellene kerülni a rosszat. De hát az a baj, hogy a félresikerült személyiségfejlődésű mai tudósaink nem tudnak erkölcsi különbséget tenni a jó és a rossz között. Ezért persze az utókor őket sem fogja felmenteni, a jelennek pedig ki kell mondani a hamisról hogy hamis, mert a rossz olyan gyom, amely könnyen elburjánzik és a végén lehet , hogy csak tűzzel és lánggal lehet elpusztítani.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (9 szavazatból)
  11. Za'Kant E-manual

    Nekem, csak egy kérésem van, a többire Bartus László választ adott: Hogy a fenébe került ide Antall józsef? Mit keres a neve Bibóé mellett? Még jó, hogy Orbánt nem írta bele. De komolyan, ez az …

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (15 szavazatból)
  12. Amikor a Fidesz 2002 -es vereségének bekövetkezése előtt rövid idővel Pálinkás atomkutató (azóta akadémiai elnök) bejelentette, hogy számításai szerint győzözött a Fidesz, nagyon megrettentem a magyar atomok sorsát illetően. Azt is tudtam, hogy a magyar történelem is veszélyben van, de hogy azt is éppen az Akadémia irányából fogják a legagresszívebben támadni, álmomban sem gondoltam. Egy fontos különbség azért van a két eset között. Amíg Pók történész és a vele egyetértők eladták a becsületüket és elárulták mindazt, amire feltették az életüket, addig Pálinkás atomtudós szimplán ostoba. Gondolom, ezért ő az elnök. (Gratulálok, kedves Bartus László!)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (15 szavazatból)
  13. Hungarian citizen

    “hogyan lehet igazságot tenni Horthy vagy Kádár magyarországi gyűlölői és hívei között”. Ha egy ilyen kerdest egy laikus feltesz egy tortenesznek, az korberohogi, es meghivja egy sorre, hogy ne erezze magat frusztraltnak. De ha ezt egy “tortenesz” irja le magatol, egesz komolyan, akkor az konkretan egy idiota. Laikusnak is az lenne, de ott ez nem szamitana.
    Ez elso dolog volt, amit nekem anno a tortenelem tanar megtanitott: “a tortenelem nem jo vagy nem rossz. A tortenelem tenyek egymasutanisaga, semmi egyeb. Vitathatatlan es egyertelmu tenyeke.”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (14 szavazatból)
  14. Már elnézést, de milyen budapesti zsidókat mentett meg Horthy? Akiket a Dunába lőttek? Nagyanyámat, nagyapámat és apámat, akik Mauthausenből tértek haza hatvanöt kilósan? (Összesen!) A nagybátyámat, akit egy gyermektelen házaspár saját gyerekének hazudott saját életüket is kockáztatva? Rejtő Jenőt, Szerb Antalt, Radnóti Miklóst?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +12 (20 szavazatból)
  15. A Bartus László írás pedig most is kiváló! Azért ennek a Borhi nevűnek sincs annyi esze, hogy ne adja föl a magas labdát.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (18 szavazatból)
  16. Nagyszeruen valszolt Bartus Laszlo ! Gratula.
    Par gondolat:
    Mitol tudomanyos egy mu ? Erre csak akko rlehet valaszolni ha meghatarozzuk hogy mi a tudomany ? A tudomany a termeszeti jelensegek vizsgalataval foglalkozo szakterulet, amely TISZTAN a tenyeket, a vizsgalatok eredmenyeit alapul veve, azokat rendszerezi, kategorizalja es esetleg de nem feltetlenul kovetkezteteseket , valamint ritka esetekben a tevedes jogat fentartva (NEM IGAZOLT) teoriakat/elmeleteket hoz letre. Ha valami igazolva van akkor az mar nem teoria. (Pl az evolucios elmelet nincs igazolva, egyenlore csak a Teoriakent ismert minden valoban tudomanyos szervezetnel.)
    A tortenelem mint tudomany szinten egyes egyedul a tenyeket hivatott figyelembe venni. A tortenesz aki nem mas mint a tortenelem tudomanyaval foglalkozo, abban kvalifikalt szemely, szinten csak a tenyeket veheti figyelemben. Amikor a tenyeket felreteve mas inditatasu (politikai/anyagi/hitbeli) okokbol az eredmenyt megvaltoztatja vagy ferditi, akkor nem beszelehtunk tudomanyossagrol, ennel fogva az a szemely aki ilyen dolgot elkovet az nem TUDOS-kent tevekenykedik, jelen esetben nem tortenelem tudos vagyis NEM TORTENESZ. Jozan paraszti esszel es egyszeru logikaval belathato, hogy Bartus Laszlo cikke megfelel a tudomanyossag kriteriumanak, abban nincsen semmilyen ferdites kovetkeztetesei TISZTAN a tenyeken alapulnak. POK ATTILA es Borhi László ezzel szemben érdekbol magyarazzak a tortenelmet, a tortenelem tudomanyt.
    Ilyen esetben ket dolgo lehet:
    1. A magyarazonak nincsenek meg a szellemi kepessegei, laikus (errol itt most nincs szo)
    2. A magyarazo megalkuvo ;s fontosabbnak tartja a sajat karrierjet mint az igazsagot. (Ezt hivjak egyebkent qurvasagnak)
    Azt hiszem mindeki elott vilagos hogy valaki vagy az igazsagot koveti, vagy …..

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (12 szavazatból)
  17. Ja igen meg valami. Bartus Laszlo a szolgaloleany kifejezest hasznalta.
    Ez nem helyes. A szolgaloleanyt a munkaado tartja el, es a szolgaloleany csak o hozza lojalis. A mi esetunkben azonban a lojalitas a mindenkori hatalom fele iranyul ergo a mi szolgalolanyunk barkinek odatartja. Valojaban nem szolgaloleany hanem prostitualt.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (11 szavazatból)
  18. Na most az egyszer szeretném tudni, kik mínuszolnak itten. Elő az arcokkal uraim!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (6 szavazatból)
  19. emigrant (2013. május 7. kedd 08:16)
    Ne fáradj, nincs arcuk. Véleményük sincs. És nem urak. Bérnyomogatók.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (7 szavazatból)
  20. Nagyon-nagyon sok értelmiségi beállt a sorba a nyalókáért, színészeink, művészeink, sportolóink és most mi szégyenkezhetünk miattuk is!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (9 szavazatból)
  21. *
    A Magyar Tudományos Akadémia történeti, történészi szekciójának [a hivatalos beosztást nem ismerem] a hivatása, hogy biztosítsa a legelfogulatlanabb, tudományos igénnyel meghatározott és kimutatott, “”fenntartható”" történelmi kontinuitás megőrzése és azonos módszerekkel történő továbbfejlesztése…
    *
    A tudós, aki . p o l i t i k a i . m e g r e n d e l ő k . n a p i . i g é n y e i t . e l é g í t i . k i, ahelyett, hogy egzakt szisztémákkal operálna, az a tudományetika általános elvárásaitól tér el, és ne nevezze magát tudósnak.
    *
    Az olyan akadémia pedig, amely nap mint nap, tudós testületétől várja el politikai lojalitása bizonyítását, n e m . n e v e z h e t ő . t u d o m á n y o s n a k.
    *

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (10 szavazatból)
  22. Borhi László és Pók Attila törnénészből a politikai óhajt kiszolgáló lakájokká váltak. Ha tetszi ez Borhi Lászlónak, ha nem.
    Borhi etz írja a levelében: “A közelmúlt nemzetközi és magyar történelmének kevés olyan kielemelkedő gonosztevője van, akiről a politika nyomása alatt ne neveztek volna el utcát vagy teret.”, de nem veszi észre, hogy Pók az MTA tekintélyét felhasználva szolgáltat látszólag tudományos érveket a jelenlegi utca-átnevezezőknek az aljas politikai okokból végzett átnevezéseihez.
    Egyetértek Bartus úr válaszlevelével. Úgy gondolom, megéri az időt és a fáradságot a reagálásra fordítani, mert ha nem ezt tesszük, akkor azt a látszatot erősítjük, hogy itt minden rendben van.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (10 szavazatból)
  23. Commonsense 2013. május 7. kedd 00:42
    Egyetértek veled!
    Én is hibának tartom, ha a “magyarazonak nincsenek meg a szellemi kepessegei”,
    vagy a “magyarazo megalkuvo”, de van egy fontosabb dolog is:
    .
    3. A MAGYARÁZÓ “POLITIKUS”.
    Hasonlóan Karinthyhoz magyarázza a bizonyítványát. Karinthy a saját hibáit
    igyekszik kifényesíteni. A politikus történész pedig a valóban megtörtént
    folyamatokból szemelget.
    - Ami nem illik a politikai irányvonalában azt rendszerint figyelmen kívül hagyja, rosszabb esetben megmásított, vagy valóban nemlétező – kitalált – jellemzőkkel igyekszik bizonyítani állítását.
    - Ami viszont a politikai irányvonalát szolgálja, azokat rendszerint túlhangsúlyozva
    keres annak látszó bizonyítékokkal körülbástyázni véleményét.
    .
    Sajnos elődeink által kreált művekből, a kétféle megközelítéssel, előcitálható
    mindenhez olyan bizonyíték, melynek egy másik műben az ellenkezője található.
    Lelkiismeret, becsület és nagy felkészültség kell – mindezek miatt – arra, hogy
    a “búzából az ocsút”, vagyis az összesből az igazat a hamistól külön lehessen
    választani.
    .
    De itt van a politikus történészi megközelítése. Kérdés miben szocializálódott
    eddig, mi a pillanatnyi napi politikai szükséglete, vagy van-e hosszútávú
    stratégiája és a vizsgált helyzet mennyire illik ebbe a megközelítésbe.
    Tehát, ha akarom ilyen, ha akarom nem ilyen.
    ÍGY VÁLHATNAK MESEKÖNYVVÉ EGY POLITIKUS VISSZAEMLÉKEZÉSEI
    MENTSÉGÉRE SZOLGÁL, HOGY AZT Ő SAJÁT SZEMSZÖGÉBŐL ÍRT
    SZUBJEKTÍV ÍRÁSKÉNT TARTOTTA VALAMI EGYÉB OK MIATT FONTOSNAK.
    .
    Figyelemre méltó még a régebbi korok “királyi íródeákja”, aki nem írhatott
    mást, mint amit a király utólag elfogadott.
    Hasonlóan működtek a kódex másolók is, csak ők már egy más által elfogadott
    hozott anyagból másoltak a megrendelő tetszése szerint, akár a teljes művet,
    akár annak egyes részeit azonosan, vagy átköltve. (esetleg schmittelve)
    .
    NEM HAGYHATSZ SZEMETET AZ UTÓKORRA, KÉSŐBB ÚGYIS KIDERÜL!
    .

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (7 szavazatból)
  24. Komoly, precíz munka, Admin!
    Lényegi disztinkciók, egyértelmű értékrend – szóval egyetértésre igen alkalmas írásmű.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (9 szavazatból)
  25. Én az akadémiára mindíg is nyugdíjas elfekvőként, bridzsklubként gondoltam. Elég szomorú, hogy már tisztesség terén is így leharcolták magukat a nagytudorok.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (9 szavazatból)
  26. Mindig méregbe jövök,amikor arra hivatkoznak,hogy Horthy megmentette a budapesti zsidókat,micsoda rendes ember.Mikor állította le a főméltóságú úr a bp.-i zsidók deportálását? 1944.júliusában!Miért is?Mert júniusban a szövetségesek megnyitották a partraszállással a második frontot,s feltartóztathatatlanul nyomultak Párizs felé.Csak a hülyék nem látták,hogy Hitler elvesztette a háborút,ezek után az volt a minimum,hogy ezt a gyalázatot próbálta valahogy reperálni,próbálta menteni a bőrét..A románok augusztusban már a háborúból is kiugrottak!!.Én mérnök vagyok,nem történész,de Borhi és Pók úrak után azt is szégyenlem,hogy tanultam történelmet.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (7 szavazatból)
  27. Nincs mit csodálkozni. Magyarország történelme gyakran tévedések, még gyakrabban hazugságok sorozata. A mese-mese meskete a magyar hadseregek dicsőségeiről, a Vörös terror sokezer áldozatáról.(a hivatalos MAGYAR krónika 347 emberről ír, nem hivatalosan is csak kb. 500-ra becsült) ,
    a zsidók szerepéről a trianoni békeszerződésben, a Holokausztban elrabolt zsidó vagyonról, a kommunista idők pogromjairól..Szégyentelenek!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (9 szavazatból)
  28. Nagyon szeretném látni a két torténészt,amikor a kommenteket olvassák. Ugyanis a torténelem hamisítás M.O-ba nem most kezdódott.Ezek csak aztat csinálják amit a Magyar torténészek már régen tesznek. Nem a igazságot kutatják és megmondják,hanem aztat amit a hatalom hallani akar,hogy azután a úgynevezett torténészekre hivatkozva lehessen manipulálni a embereket. Ezért is vannak a Magyarok enyire elfoglalva a multjukkal ,mert lehet hogy érzik hogy valami nemstimmel. Az a gyakorlat,hogy ha valami nempasszol arról nembeszélunk, vagy kiforgatjuk,teljessen normális dolog. Lássuk csak a utolsó példát: a Magyar katonák gylázatos gyilkos tevénykedése Szovjetúnióba, amit álítólag csak most tudtak meg.Nagy a csond korulotte, és az a kevés amit mondtak,arról van,hogy megkérdójelezik a dokumentumok hitelességét.Lehetne fojtatni sokáig visszamenóleg a idóbe. De az biztos,hogy sehol nemhamisították meg a saját torténelmuket úgy ahogyan a Magyarok tették.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szavazzon!
Loading ... Loading ...
RSS lyency
RSS evitae
RSS valakiblogja
RSS rasputyn
RSS nagydiofa
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
RSS leharblog
RSS szendamondja
Videók