Budapest – Csaknem három évvel azután, hogy Orbán Viktor egy parlamenti választást önhatalmúlag forradalommá nyilvánított, és egyoldalúan a rendszer megváltoztatását jelentette be, a Milla tüntetésen Tamás Gáspár Miklós filozófus kimondta végre az egyetlen lehetséges választ a kizárólagos hatalom megszerzésére épülő önkényuralommal szemben: bojkottálni kell az Orbán-rendszert, ki kell vonulni a díszletté alacsonyított Parlamentből, és bojkottálni kell a csalásra készülő hazug választásokat, amelynek végeredményét már előre tudják. Az élet minden területén vissza kell utasítani minden együttműködést azzal a rezsimmel, amely a jogállamot felszámolta, egyetlen ember kezébe helyezte a hatalmat, és amely jogfosztottá tette a lakosságot.
A hóvihar miatt elhalasztott Milla-tüntetésen Tamás Gáspár Miklós arra szólította fel a demokratikus pártokat, hogy részvételükkel ne legitimáljanak választási csalást, és ne legitimálják az Orbán-rendszert. TGM azt mondta, hogy a demokratikus ellenzéki pártoknak ott kellene hagyniuk az Országházat, “csatlakozzatok a civilekhez, gyertek ki az utcára. Ebben az Országházban nincs mit keresnetek” – mondta. Szerinte a határontúliakra csak azért van szüksége a kormánynak, hogy előállítsák a kékcédulák tízezreit. “Kisebbségi magyarok, ne szavazzatok!” – mondta.
TGM szerint a magyarországi magyaroknak bojkottálnia kellene a következő választást, aminek eredményét előre megírták, mert “a mi részvételünkkel legitimálják Orbán 4-8-12-16 esztendejét”. TGM szerint inkább alternatív megoldásokat kell találni: népbizottságok felállítását javasolja, sztrájkokat, népszavazásokat, erőszakmentes tüntetéseket javasolt. Kijelentette: “Bátornak lenni nem szégyen, bátornak lenni érdemes.”
Tamás Gáspár Miklós beszédében azt hirdette meg, amelyet az Amerikai Népszava kezdettől fogva javasol. Nem szabad tovább legitimálni a diktatúrát, nem szabad statisztaként asszisztálni a demokrácia hazug látszatához. Az AN álláspontja szerint Orbán az eddigi sikereit csak annak köszönheti, hogy a demokratikus ellenzék és az ellenzéki média segédkezet nyújtott a demokrácia hamis látszatának fenntartásához. Cserébe Orbán kegyesen életben hagyta ezeket. Ebből a hazug és álnok közmegegyezésből ki kell lépni, aki ezt továbbra is fenntartja, az áruló: elárulja a demokratikus elveket, a szabadságot, a népét és a hazáját. Elárulja Magyarország és a következő generáció jövőjét. Veszni hagyja az ország elesettjeit, szegényeket, rokkantakat, betegeket, hajléktalanokat, akiket ez az erőre épülő diktatúra halálra ítélt.
TGM beszédével összhangban azt mondjuk: ha a demokratikus pártok nem hagyják ott Orbánt a parlamentben és a csaló választási urnáknál, ha nem bojkottálják a törvénytelen rendszerét, akkor Orbán Viktor cinkosai és bűnrészesek. A demokratikus pártoknak a civil társadalomhoz kell csatlakozniuk. Aki Orbán rendszeréhez idomul, az Orbánnal van. Azoktól a pártoktól és demokratikus médiumoktól, amelyek nem bojkottálják Orbán rendszerét, el kell fordulni, mint kollaboránsoktól, mert elárulták az országot, az elveiket, vagy zsarolhatók.
Az Amerikai Népszava álláspontja szerint a demokratikus pártoknak meg kell állapodniuk abban a minimumban, amely a szabad és egyenlő esélyeken alapuló választások feltételei. Ezek tekintetében konszenzusra kell jutni Magyarország szövetségeseivel, az Európai Unóval és az Egyesült Államokkal. A szabad és demokratikus választások, a leválthatóság a demokrácia szakítópróbája. Nem lehet közömbös Európának és a demokratikus világnak, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarországon létrejön-e az Unió első fasiszta állama, egy olyan diktatúra, amely minden elemében ellentmond a közös európai elveknek és értékeknek. A nemzetközi demokratikus konszenzuson alapuló feltételeket Orbán elé kell terjeszteni, és felszólítani ország és világ előtt: nyilatkozzon, hajlandó-e szabad választásokat tartani Magyarországon azzal, hogy betartja ezeket a minimális követelményeket? Ha igent mond, és a választási törvény garantálja a szabad választásokat, akkor részt kell venni rajta, és a nemzetközi megfigyelőkkel garantált tiszta végeredményt el kell fogadni, bármi legyen is az. Ha Orbán nemet mond, és nem hajlandó tiszta és jogállami követelmények szerint megrendezni a választásokat, akkor az ellenzéknek nemzetközi sajtótájékoztatón be kell jelentenie a választások bojkottját, és fel kell szólítani az Európai Uniót, hogy az alkotmányos rend megdöntése miatt indítsa el azokat az eljárásokat az Orbán-kormánnyal szemben, amelyek szükségesek. Ne Magyarországot léptessék ki Európából, odalökve egy diktátor kezébe, és elzárva az országot a világtól, hanem a diktátort távolítsák el.
A demokratikus pártok és a demokratikus sajtó válaszúthoz érkezett. Nem lehet tovább hazudozni, szépíteni a helyzetet. Véget kell vetni az önkényuralom támogatásának, a vele való kollaborációnak, a demokrácia hazugságának leplezésében játszott bűnös együttműködésnek. Követelni kell az alkotmányos rend visszaállítását, a jogállam helyreállítását, Orbán parancsuralmi rendszerének megszüntetését. Be kell fejezni a diktatúra kiépülésének élő közvetítését. Nem kell a napi gumicsontokat elemezni, az egészt kell gyökerestől elutasítani, és a diktatúra békés úton történő megdöntésére kell felszólítani a népet: a hivatalnokokat, a dolgozókat, köztisztviselőket, rendőröket, katonákat, tűzoltókat, pedagógusokat, mindenkit. Orbán Viktor leleplezte magát, bebizonyította, hogy mire készül évek óta. Nevén kell nevezni a diktátort és az államformát, amelyet létrehozott. El kell távolítani örökre a közéletből. A demokratikus alkotmány szellemében meg kell vizsgálni a törvényes felelősségre vonás lehetőségét. Ha megsértették az Alkotmányt, amelyre felesküdtek, és törvénytelenséget követtek el, akkor bíróság előtt felelősségre kell vonni őket.
Elég a mellébeszélésből, a hazudozásokból, a gyávaságból. Ki kell mondani a igazságot, és annak megfelelően kell cselekedni. Ki akar egy demokratikus és szabad Európa közepén egy primitív diktatúrában élni, ahol a gyűlöletre, a fajelméletre és aljas hazugságokra építenek egy elnyomó rezsimet? Négy éve sincs, hogy Orbánt egy demokratikus választáson megválasztották négy évre. Ma pedig már olyan, mintha megkérdőjelezhetetlen lenne, hogy övé az ország. Nincs joga hűbérbirtokának tekinti az országot. Magyarország nem Orbán Viktoré, nem tehet vele azt, amit akar. Semmilyen arányú parlamenti többség nem hatalmazta fel erre. Ne a gyávaság győzzön, mert nagy árat kell fizetni érte. Bűnözők kezébe került az ország. Nincs más tennivaló, mint ezt világossá tenni az Európai Unióban, a NATO-ban és a világ közvéleménye előtt. Utána felmondani minden együttműködést a bűnözők által irányított hatalommal.
1848 a magyar identitás alapja. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Egyenlő jogokon alapuló jogállam, amelyben az állam a polgárait nem neveli, nem korlátozza, nem uralkodik felettük, hanem szolgálja, és magas szakmai színvonalon biztosítja a szabad gazdaság, a kultúra, a tanulás, a gondolat, a vallás és vélemény szabadságát, és ennek mindenkire egyenlő jogokat biztosító kereteit. Ennyi a dolga. Nem tudjuk kielégíteni Orbán Viktor gyermekkori álmát, hogy király legyen. Nem tűrjük, hogy fölénk helyezze magát. Nincs joga ehhez. Nincs szükségünk diktatúrára, felcsúti megváltóra, talpnyalók hadára, megfélemlített alattvalókra, nyomorult közmunkások seregére, náci verőlegényeknek épülő stadionokra, egyházi gyámkodásra, kirekesztő, nemzeti, faji nacionalizmusra. Elég volt az antiszemita uszításra épülő “szabadságharc”-ból. Követeljük a Jobbik azonnali betiltását és az összes fasiszta félkatonai szervezet felszámolását. Szabadságot akarunk magunknak és másoknak, szabadon és boldogan akarunk élni egy ésszerűen berendezett társadalomban, amely nem rabszolgának és alattvalónak tekinti az ország lakosságát. Fel kell építeni egy új demokráciát, amelyben már az alapoknál kizárják a korrupció lehetőségét, üldözik a közpénzek fosztogatóit, felszámolják a “pártpénztárnoki rendszert”, amely lehetővé tette a demokrácia megpuccsolását. Tiszta alapokra helyezi a pártfinanszírást, elválasztja a sajtót és a civil társadalmat, a gazdaságot és a kultúrát, az oktatást a politikától és a pártoktól.
Le a diktatúrával, veszzen az elnyomás, éljen a szabadság!
“girbegurba
2013. március 20. szerda
08:27
“Az ellenzék ott és azzal hazudik, hogy csak a választás után akar alkotmányozni.”
1. Előtte nem lehet, mert a diktatúra akadályozza.
2. Ennek ellenére már most teszik.
3. Szerintem nincs szükség sürgős alkotmányozásra. Hivatkozni kellene az érvényes Alkotmányra, és a fasiszták elzavarása után lehetne alkotmányt módosítani, természetesen nem parlamenti magányban, hatalmi pozícióval visszaélve.”
1. ‘89-ben is lehetett a diktatúra keretei közt alkotmányozni…..
Az érvénytelen alkotmány jogilag védhetetlen. Csak azért léphetett hatályba, mert az ellenzék nem támadta meg az érvényességét.
Sőt!
Az ellenzék bármely pillanatban kérhetné az alkotmány hatályba vissza helyezését a hatályon kívül helyező pont eltörlésének kérésével.
A képviselőknek ugyanis nincs alkotmányos joguk az alkotmány megszüntetésére…
Ha viszont az alkotmány hatályban marad, akkor az Alaptörvény egy alkotmányellenes törvény, amit az AB hatályon kívül kell helyezzen…
2. Nem tesznek semmit!!!!!!!
Ott voltam az ellenzéki tárgyalásokon. Bármelyiket megkérdezed, emlékezni fognak rám, aki számon kértem rajtuk a népszuverenitás elvét.
Pont úgy akarnak alkotmányozni, mint Orbán!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A képviselők jogán, a népszuverenitás elvetésével, érvénytelenül.
Bárándy Gergely kerek-perec kimondta, hogy NEM AKARNAK visszatérni a népszuverenitás elvét tartalmazó 89-es alkotmányhoz….:-((
3. A tárgyalások során több javaslatot tettem, hogy milyen módon lehet visszaállítani az alkotmányos rendet.
De ahogy ők akarják, úgy nem lehet….:-(
Miközben Bárándy Péter elismerte, hogy a népszuverenitás nélkül az alkotmányozás sz@r (tényleg ezt mondta) sőt azt is elismerte, hogy érvénytelen jog jogot nem keletkeztet, azaz a választás után a képviselőknek semmilyen érvényes joguk nem lesz az alkotmányos rend helyre állításához.
Ez persze a fiát nem zavarta, áterőszakolta a tárgyalópartnerein a hibás alkotmányos nézeteit….:-(
Geri Tibor,
1. Vannak más jogászok, más alkotmányjogászok is.
Nem hiszem, hogy az említettek szándékosan ármánykodnának, de esetleg félnek a parttalan eljárásoktól, a közvetlen demokráciától. Én is.
Ugyanakkor ebből az MSzP-ben és társaikban én sem látom az őszinte demokratát. Ezek főleg pecsenyéjüket akarják sütögetni.
De azzal kell főzni, amink van. Nem hiszem, hogy igazi demokrácia és makulátlan jogállam alakulhat egy ilyen elmaradott és leépült társadalomban. De ha huzamosabb ideig nem menne tönkre, és ellen tudna állni legalább a fasisztáknak és nemzeti szocialistáknak, akkor kialakulna a jogállami és demokrata erkölcs. Már most, ilyen pocsék húsz év elteltével is egész más fiatalok lépnek fel a nyilvánosság előtt, és sokkal üdébben mozognak, mint a mostani politikusok akkoriban.
2. Továbbra sem kaptam választ arra, hogyan kell érteni “a nép” közvetlen alkotmányozó tevékenységét. Nem tudom elképzelni. Szövegezni csak egyének tudnak, esetleg nagyon kis csapatok. Tömeg csak véleményezni és szavazni tud.
1. Nem az a lényeg, hogy vannak más jogászok, hanem az hogy vannak jogi, alkotmányjogi alapelvek. És ezeket a 2000 éves jogelveket vagy 300 éves alkotmányos jogelveket más jogászok se hághatják át jogsértés nélkül….
Próbálom elmagyarázni, hogy a probléma alapja maga a demokrácia, ami Arisztotelész rendszere szerint egy rossz kormányzási forma. És a demokrácia be is bizonyította 1933-an és 1945-48-ban, hogy rossz kormányzási forma, mert választásokkal hozta létre a többség diktatúráját. És a nyugati liberális demokráciákban most fognak rájönni, hogy a globalizmus képes a liberális demokráciákból is liberális diktatúrákat létrehozni.
A megvett, korrupttá vált képviselők a képviseleti demokrácia segítségével egyszerűen lebontják az elmúlt 200 év által beépített fékeket és egyensúlyokat.
És a néphatalom nélküli demokrácia a képviselők kezében már nem is a többség, hanem egy oligarchák irányította kisebbség diktatúrája, akik csalással, hazugsággal, titkosszolgálati eszközökkel , a média és a pszichológia segítségével bármikor képesek választási többséget létrehozni.
Ezért kell a népszuverenitás, vagy az, amit TGM mondott, hogy “a képviseleti demokráciát a részvételi (közvetlen) demokrácia ellenőrzése alá kell helyezni”.
…
2. Ha úgy nézem, akkor az Országgyűlés is csak egy tömeg, akik együtt nem tudnak csak véleményezni és szavazni. A 8 millió választó meg egyének összessége.
A nép alkotmányozásának a lényege egyfelől az alapelvek (népszuverenitás elve) figyelembe vétele. Nem véletlen, hogy a képviselők közt közmegegyezés jött létre a népszuverenitás elvének és az ideiglenes alkotmánynak a figyelmen kívül hagyására. Másrészt már az előkészületbe és a szövegezésbe való bekapcsolódás. Az önkormányzás és a képviseleti rendszer nem csak a politikában, hanem a társadalom minden területén érvényes. A népszuverenitás elve alapján való alkotmányozás az egyszerűen az alkotmányozás minőségének a megváltozása.
Ha a Fidesz alaptörvényét azonnal népszavazásra bocsátják a régi szabályokkal (2 millió szavazó szükséges az érvényességhez és az eredményességhez) attól a Fidesz alaptörvénye nem vált volna a nép alkotmányává. Pedig minden ismérvvel rendelkezett volna, amit ma az MSZP egy jogállami alkotmánynak tekint.
Vagyis a pártok által készített alkotmány attól nem lesz a nép alkotmánya, ha népszavazást tartanak róla. Legfeljebb a (mesterségesen kialakított) többség alkotmánya, ami a példánk szint (2 millió fő) még többségbe se kell kerüljön a társadalomban.
A nép alkotmánya egy modern informáci áramlási és döntési folyamat.
az OGY könyvtárában megtekinthető a magyar hadsereg 1908-as információs és döntési rendszere. A katona javaslata elindult. Amiben a vezető a saját hatáskörében dönteni tudott (illetékes volt benne) abban döntött, az megállt, csak az ment tovább, hogy az ügyben döntés született. És a legfelső szintre az került, ami legfelső döntést igényelt.
Alkotmányt nagyon könnyű írni.
Egymás alá kell írni az alkotmányos alapelveket, utána a korábbi magyar és a nemzetközi tapasztalatok alapján csak szépen kell tudni fogalmazni.
Az alapelvek, az emberi jogok adottak. és ezek alapján maga az állam felépítése és működése se nehéz. Ezer éves hazai alkotmányos, és demokráciában 2-300 éves külföldi tapasztalatok vannak.
…
Nem a szövegezés a nehéz az alkotmányozásban, hanem az eltérő alkotmányozási szándékok közös nevezőre hozása. Ebben fontos a népszuverenitás elve. Mert ebben most a diktatúrák hívein túl mindenki meg tudna egyezni.
És a nép körében mindenképpen toronymagasan a népszuverenitás nyerne a diktatúrák híveivel szemben.
Csak a diktatúrák hívei, a gazdasági és politikai elit ebben nem érdekelt.
De ez rövidlátó gondolkodás. Egy népet a mai világban nem lehet tartósan diktatúrában tartani. És minél később lesz vége, annál fájdalmasabb és költségesebb lesz.
Semmi más nem kellene hozzá, csak felismerni, hogy 89-ben lerakták a jövő alapjait. Ez pedig a népszuverenitás elve.
Csak ez alkalmas egy diktatúra felszámolására, és bármilyen másik diktatúra kialakulásának megakadályozására…
Geri Tibor,
Úgy látom, az alapelvekben egyetértünk.
A te szövegedből nehezen hámozom ki a részleteket. (Talán ezért találtál annyi elutasításra, vagy a reakciók hiányára.) Annyi jön át, amit magam is gondolok, és leírtam, hogy széles körű (társadalmi korlátok nélküli) egyeztetés és vita biztosítja a legitimitást. (Ezen a szón egyszer fennakadtál, de én csak azt a jogrendszert tartom legitimnek, ami a társadalom egészének /ha úgy tetszik: a népnek/ megfelel. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek tetszik, de azt igen, hogy a túlnyomó többség elfogadja, akkor is, ha egyes részei nem tetszenek.)
Nem csak a kész szöveget kell elfogadtatni, hanem korábban, vitás pontokról előre is ki kell kérni a társadalom véleményét.
A vita úgy indult el, hogy helyes-e egy bizonyos konkrét kifejezés, szóhasználat az alkotmány szövegében (hatalom / közhatalom stb.). A viták és egyeztetések épp arra valók, hogy az ilyen részletek értelmezését is világossá tegyék. Tudtommal az egyes törvények értelmezésekor is (ha vita támad), meg szokás, vagy meg kellene nézni a törvény előkészítő vtiájában arról elhangzottakat, esetleg a törvény bevezető, indokló részeit, hogy felderítsék, mi volt a törvényhozó szándéka. Tehát maga a vita is része, kiegészítő anyaga a törvénynek, jelen esetben az alkotmánynak.
Na jó ,ebből elég volt. Javasolom,hogy az Andrássy utat is nevezzük el
Geri Tibor vagy esetleg Sz@rpaszirozó útnak. Csak ettől mentse meg a jóisten az ellenzéket. Különben végünk van. Ezzel az erővel megvitathatnánk mondjuk a Megyeri hid teljes statikiai ,súlyeloszlási és diletációs terveit .Brrrrrrr!!!!!