Brüsszel – „Görögországban termelt élelmiszert osztunk kizárólag görög állampolgároknak!” – jelentette ki erélyesen Iliasz Kasszidiarisz, az Arany Hajnal szóvivője az athéni Szintagma téren, végigmutatva az élelmiszerosztásra váró több száz rosszul öltözött, többségében idős emberen. A jobboldali párt fekete pólóját viselő fiatal nők és férfiak gondosan ellenőrizték a sorban állók személyazonosságát, mielőtt átadták nekik a gyümölccsel, zöldséggel és száraztésztával teli műanyagzacskókat.
.
Az Arany Hajnal a legfrissebb sikereket magáénak mondható európai szélsőjobboldali párt. A júniusi parlamenti választáson – elsősorban Athénban szerepelve jól – a szavazatok 6,9 százalékát kapta, ami 18 parlamenti helyet eredményezett számára. Nikosz Mihaloliakosz, a párt alapítója és vezetője szerint szó sincs neonáci csoportosulásról, függetlenül a horogkeresztre emlékeztető hivatalos pártszimbólumtól és a náci karlendítésre emlékeztető üdvözléstől, amelyet a párt pódiumra lépő tagjaitól látni.
.
A párt az élelmiszerosztásoknak és más szociális kezdeményezéseknek köszönhetően némi hitelt szerzett ugyan magának a lakosság körében, ám nyílt rasszizmusa, antiszemitizmusa és erőszak iránti vonzódása sok görögöt zavar. „A pártban van egy adag erős huligánjelleg, és kapcsolatban áll a bűnöző alvilággal” – szögezte le Jiannisz Butarisz, Szaloniki polgármestere, akit az Arany Hajnal bírált, mert támogatta a város első melegbüszkeség-napi ünnepét.
.
Lappangó ellenérzések kihasználása
.
Általánosan elfogadott nézet szerint az eurózónában tapasztalható gazdasági visszaesés és megszorító intézkedések magyarázzák a bevándorlóellenes szélsőjobb előretörését Görögországban, Hollandiában, Magyarországon, Finnországban és más uniós államokban.
.
Matthew Goodwin, a Nottinghami Egyetemnek a szélsőjobbal foglalkozó szakértője azonban nem tartja meggyőzőnek ezt a magyarázatot. „Mind a nácikra szavazunk, mert Európa recesszióban van? Ez badarság” – fejtette ki az Economist című brit hetilapnak.
.
Szerinte a nemzeti kultúra, az identitás és az életmód miatti aggodalmak többet számítanak az anyagi gondoknál: az idegengyűlölő párt lehetősége minden európai államban megvan, akár három A-s a hitelminősítése, mint Hollandiáé, akár a csőd szélén áll, mint Görögország. „Nem kell egyéb, mint hogy egy félig kompetens párt meglovagolja ezeket az érzéseket” – vélekedett.
.
A francia Nemzeti Front és a holland Szabadságpárt (PVV) különösen ügyes, már ami a bevándorlókkal szembeni, lappangó ellenérzések kihasználását illeti. A politika fő sodrába tartozó pártok azért küzdenek, hogy meggyőzzék az átlagszavazót arról, hogy megértik a globalizáció miatti általános nyugtalanságot és az elitekbe vetett bizalom elmúlását.
.
Az élesen bevándorlóellenes PVV azt állítja, hogy ideológiai gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza, és a kulturálisan más, újonnan érkezettekkel szemben igyekszik megvédeni őket. A 20a10-es választáson a PVV, amely mindössze öt évvel korábban jött létre, iszlámellenes platformjával Hollandia harmadik legerősebb pártjává vált. Vezetője, Gert Wilders visszamaradott vallásnak nevezte az iszlámot, és a Korán betiltását követelte. Ugyanakkor a melegjogok és a nemek közti egyenlőség védelmezője, valamint határozott támogatója Izraelnek, ami még hihetőbbé teszi arabellenes álláspontját.
.
Wilders pártjának komoly hatása van a holland politikára. A fő sodorhoz tartozó, szavazatvesztéstől rettegő pártok sok gondolatát átvették. A kisebbségi kormány, amelyet a PVV támogatott, betiltotta a női testet eltakaró leplet, a burkát, megtiltotta a kettős állampolgárságot, és más bevándorlók elleni intézkedéseket is hozott. Ezek többségét visszavonták, miután a párt az év elején megtagadta támogatását a kormánytól, de a hollandiai mohamedán kisebbség így is úgy érzi, sérelem érte.
.
Látszólag fenyegetett nemzeti kultúra
.
A PVV Akhillész-sarka a gazdaság. Élesen bírálja az Európai Uniót és az egységes valutát, mert azt reméli, hogy EU-ellenes hangütése elleplezi, hogy nem tudja, mit kellene tenni a gazdasági visszaesés ellen.
.
„A szélsőjobb küszködik, hogy beleszőjön egy gazdasági sztorit az üzenetébe – fogalmazott Jamie Bartlett, a Demos nevű londoni szakértői csoport tagja. – Nincs azonban koherens történetük.”
.
A magyarországi Jobbik a szélsőségesség más kategóriájába tartozik, mint a PVV. A brit magazin megítélése szerint az antiszemita és romaellenes párt gazdaságpolitikája viszonylag kimunkált, az állami ellenőrzés és a protekcionizmus egyfajta keverékét hirdeti, párosítva a kisvállalkozásoknak és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatással. Ezt a rendszert a Jobbik ökoszociális nemzetgazdaságnak nevezi.
.
A látszólag fenyegetett nemzeti kultúra a fő témája a szélsőjobbnak az északi országokban is, amelyeket Finnország kivételével egyelőre viszonylag kevéssé érintett az euróválság. A norvég Haladó Párt, a finnországi Igazi Finnek és a Dán Néppárt egyaránt be szeretne kerülni a kormányba a következő parlamenti választáson. A szélsőjobbnak egyedül Svédországban csekélyek az esélyei.
.
Az északi szélsőjobboldali parlamenti képviselők nem szeretik, ha összehasonlítják őket, pedig a hasonlóság igen nagy közöttük. Egyaránt gyűlölik az iszlámot, siratják az északi kultúra elvesztését, és határozott elképzeléseik vannak a jogról, a rendről. A kívülálló számára meglepő, hogy növekszik a vonzerejük abban a térségben, amely toleranciájáról híres. Nyílt beszédük, és ígéreteik, hogy törődnek az öregekkel, csökkentik az adókat és megőrzik a hagyományokat, sokak számára vonzóak.
.
A II. világháború után a szélsőjobb Európa nagy részén tabu volt. Ahogy a háború emléke elhalványult, a szélsőjobboldali pártok átvették a balközép jóléti törekvéseit, és azokat protekcionizmussal és nacionalizmussal társították. Növekvő népszerűségük azt jelzi, hogy ez a recept hatásos, hacsak a politikai fősodor pártjai meg nem találják a módját annak, hogy enyhítsék a szavazóknak a kultúra, az identitás és az európai életforma miatti aggodalmait.
A kultúrához a szélsőjobbnak nem sok köze van!
Valahogy úgy tudnám jellemezni a sajátos viszonyt, hogy a szélsőjobb persze rátámaszkodik a kultúra vállára, de csak azért, hogy kirúgja alóla a sámlit.
És a helyzet fokozódik! :) :(((((((((((((((((
Azt,hogy valaki a multi kulti ellen van ,az,hogy siratjak az eszaki kultura elveszteset,az iszlam terhoditast,meg nem neveznem szelsojobbnak ….ellenkezoleg, aki ezt tamogatja azt neveznem liberalfasisztanak… .ugyanis a fogalmak nagyon el es osszevissza mosodtak az elmult evtizedek alatt….ha ez a szelsojobb akkor minek nevezzuk a gyilkos talibokat al qaidat imado human right aktivistakat????Vagy minek nevezzem a par napja Svedorszagbol elindult gaza fele tarto hajot amelyik a “beke neveben”utazgat szart keverni mert azokat neveznem utolso szemet huliganoknak es mocskos fasisztaknak…….
ahogy elnézem ezt a tenyészpéldányt, nem szenved hiányban.
ő már csak tudja, mi a gondja a szegényembereknek, mi az sorba állni szemlesütve valami kis alamizsnáért.
de tényleg, én még nem láttam nyomorban élő nácit, mind jól tartott, felhizlalt és kigyúrt barom, nem is nagyon tudnak mit kezdeni a szegénységgel, honnan is tudnák azt érteni?
nagydarab barmok, ezért csak olyat tesznek, amihez erő kell, értelem meg nem sok.
bajao
Ne becsüld le, a szélsőjobb ideológia,gazdasági populizmussal eléggé robbanásveszélyes vegyület.
A gazdasági válságok következménye a tömegek elégedetlensége és ebből eredő radikalizálódása. A szélsőjobb ezt felhasználva kellő demagógiával, felelőtlen igérgetésekkel, növeli befolyását. A demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban ez legfeljebb a parlamentbe kerülést, vagy politikai befolyásának némi növekedését jelenti. Magyarországon a fasiszta a kevésbé felismerhetően szélsőjobboldali fideSS át tudta venni a politikai hatalmat, és kétharmados többségbe kerülve azonnal hozzálátott a fasiszsta államrend megteremtését célül tűző programjának megvalósításához. Ezt olyan ügyesen leplezte, hogy a demokráciában járatlan tömegek, sőt a demokratikus államrendet védelmező ellenzék is csak késve ismerte fel az igazi célját, és védelmezte a tisztánlátó és az orbán-fasiznus veszélyét nyiltan hirdető kissebbséggel szemben a kétharmados fasisztákat. Több mint két év kellet ahoz, hogy észrevegyék a korábban is nyilvánvalót, és önkényuralomról beszéljenek. Mivel fogalmuk sincs a fasizmus természetéről, ők még most sem merik kimondani, hogy az orbán-banda a Mussolini tervet igazította a 21. század körülményeihez, és már nyiltan kimondva is (kövér elvtárs által) korporatív (fasiszta) álam létrehozása a célja. Már a csuti is eljutott, hogy nyiltan kijelentse, a demokrácia helyett valamilyen más rendszert kell létrehozni. A magát ellenzékinek mondó béna tehetetlen politikusaink pedig a tények ellenére aszisztálnak a csuti tobzódásához. A világ pedig ugyanazt teszi, amit 1935 körül. némán figyeli a 21. századi hitller tobzódását.. Igaza van a csutinak. Ez valóban a Nyugat alkonya.
Beszélhetünk itt külön szélsőjobbról egyáltalán. Figyeljétek csak a jobboldal húszéves alakulását. Hol volt 89-ben és hol tart ma?
Nincs különbség a mai jobb és szélsőjobb között. Orbanini már rég kiosztotta a szerepeket a fehérkeztyűs jobboldalra és a megmondogató jobboldalra. Utóbbit nevezzük ma finoman szélsőjobbnak. Tehát a jobbiknak nevezett “parlamenti párt” egy és ugyanaz a FID-SS-el, melyből utóbbi játssza finomkodó urihóhért, amikor mindenki tudja, hogy az egéz mai szakadékszéli haláltánc az ő szellemi termékük.
Csak vissza kell lapozgatnunk a politikusik korábbi kijelenetéseire és hamar rájövünk, hogy azok egyáltalán nem álltak meg a kijelentések szintjén, mára már valósággá váltak. Az elnöki – v. kormányzói – rendszer* máris a küszöbön van amely teljhatalommal fogja felruházni az államfőt és akkor mindnyájunknak annyi…
Idézet:
-Ha meghallom a ” kultúra” szót , máris a pisztolyom után nyúlok !
/ Josef Kellermann , a volt III. Birodalom Írószövetségének elnöke /
kekec!
sajnos igazad van:(