Danville, Kentuck – Ellentmondásos közvélemény-kutatási adatok születtek a csütörtök esti amerikai alelnökjelölti vitával kapcsolatban: a CNN hírtelevízió gyorsfelmérése Joe Biden jelenlegi alelnököt hozta ki győztesnek, a CBS-csatornáé pedig republikánus kihívóját, Paul Ryant. A külpolitika és a gazdaság kérdései uralták a csütörtök esti amerikai elnökjelölti vitát. A tisztséget jelenleg betöltő, demokrata párti Joe Biden a republikánus Paul Ryannel szemben igyekezett visszaszerezni azt a támogatottságot, amelyet Barack Obama elnök elveszített a múlt heti elnökjelölti vita hatására.
.
A CNN felmérése szerint Biden 48:44 arányban volt jobb Ryannél, aki a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke. A felmérés statisztikai hibahatára 4 százalékpont. A CBS szerint viszont Ryan győzött, méghozzá 56:36 százalékos arányban.
.
Az első elemzői értékelések kiegyenlítettnek és élénknek tartották a vitát. Így vélekedett egyebek között a The Washington Post is, amely szerint a múlt heti elnökjelölti összecsapással ellentétben a csütörtök esti szópárbajnak nem volt egyértelmű győztese. Emiatt a Biden-Ryan párharc talán nem lesz érdemi hatással a közvélemény-kutatási összeredményekre, ami tovább fokozza a jövő keddre kitűzött második Obama-Romney tévévita jelentőségét.
.
A lap ugyancsak élénk kontrasztnak nevezte a múlt heti polémiával szemben, hogy a felek ezúttal többször is élesen összecsaptak. „A jelöltek egymás szavába vágtak. Egyszerre beszéltek. Biden sokszor kuncogott, miközben Ryan beszélt. Ryan szerint ellenfele (teljesítési) ‘kényszer’ alatt áll” – írta internetes kiadásában a Fox News.
.
Erőszakosnak nevezte a két jelölt vitáját a New York Times, amely szerint Biden – Barack Obamával ellentétben – élesen bírált, Ryan pedig – Mitt Romneyval ellentétben, aki lágyan adott elő – szellemesen érvelt a konzervatív politika mellett. A lap a másfél órás vitát gyors tempójúnak nevezte, és olyannak, amely rávilágított a választási küzdelemben egymásnak feszülő két oldal különbségeire.
.
.
„Noha Obama és Romney nem volt a színpadon, ők álltak az eszmecsere középpontjában” – írta a lap, és méltatta Ryant, amiért nyomás alatt is jártasnak látszott olyan területeken is, mint a külpolitika, és lépést tudott tartani a nála 27 évvel idősebb Bidennel. Az alelnök viszont, mintegy ellensúlyozva Obama múlt heti „túlzott udvariasságát”, nem habozott elnyomni és rendszeresen félbeszakítani kihívóját, sőt kötözködött vele.
.
Ryan, amikor Biden felhánytorgatta neki, hogy Romney támogatásfüggőnek nevezte az amerikaiak 47 százalékát, kijelentette: a republikánus elnökjelölt rosszul fogalmazott. Ellenfele gyakori elszólásaira utalva így vágott vissza: „Azt hiszem, az alelnök úr jól tudja, előfordul, hogy az ember nem megfelelően fogalmaz. Ugye tudod, Joe?”
.
„De én mindig azt mondom, amit gondolok. És Romney is” – riposztozott Biden.
,
A The Wall Street Journal konfrontatívnak nevezte a vitát, amelyben a lap szerint a felek gyakran félbeszakították egymást, de volt benne bőven a tiszteletlen oldalvágásokból és a gazdasági, külpolitikai, társadalmi kérdésekben megfogalmazott éles bírálatokból is.
.
A mindvégig higgadtan és felkészülten érvelő Paul Ryan alapállása az volt: Amerika nem engedheti meg magának, hogy kölcsönpénzből tovább költekezzen, és határozott vezetői stílust, gyors gazdasági felemelkedést ígért a következő négy évre. Hangsúlyozta, hogy miközben a munkahelyek száma csak lassan nő, külföldön egyre több gondja van az Egyesült Államoknak.
.
A bengázi incidens ügyében Ryan bírálta a kormányt, amiért csak két hét elteltével ismerte el, hogy terrortámadás történt, és hangoztatta, hogy a konzulátust jobban kellett volna védeni. Biden azt állította, hogy a hivatalos álláspont mindig megfelelt a hírszerzés aktuális információinak, és hogy éppen a Ryan vezette képviselőházi költségvetési bizottság szavazta meg a külföldi külképviseletek védelmére fordítható összegeket. (A líbiai támadásban négy amerikai meghalt, köztük Christopher Stevens nagykövet is.)
.
.
Iránnal kapcsolatban mindkét alelnökjelölt kijelentette, hogy Washington megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. Ryan szerint ugyanakkor az Obama-kormány szankciói nem elég szigorúak, és ezért az Iszlám Köztársaság négy évvel közelebb került a katonai nukleáris képesség eléréséhez. Biden viszont arról beszélt, hogy aligha lehetett volna szigorúbb büntetőintézkedéseket hozni, és amerikai, valamint izraeli hírszerzési adatokra hivatkozva az állította: Iránnak nemcsak nukleáris fegyvere nincs, de ahhoz sincs elegendő hasadóanyaga, hogy egy atom-robbanótöltetet összeállítson.
.
Afganisztánnal kapcsolatban mindkét vitapartner megfelelőnek tartotta a csapatkivonás 2014-es határidejét, de míg Ryan az eddig elért katonai eredményeket féltette a „túlozottan gyors ütemű” kivonulástól, addig azt Biden hangsúlyozta, hogy a távozó amerikaiak helyébe felkészített afgán csapatok lépnek.
.
A szíriai konfliktus kérdésében Ryan azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy az ENSZ-re hagyta az ezzel kapcsolatos politikáját, és így lehetővé tette az orosz vétót. Biden azzal érvelt, hogy Washington az ügyben mindent megtett, amit tehetett, és felszólította a Romney-Ryan párost, hogy ha háborút akar, akkor azt nyíltan jelentse be. „Senki nem akarja, hogy amerikai csapatokat küldjenek Szíriába” – válaszolta erre Ryan.
.
Barack Obama és Mitt Ryan elnökjelölti vitájának második fordulója jövő kedden lesz.
Jó volt mind a kettő, erősek voltak és felkészültek.
Most szerintem minden Obamán múlik jövő kedden.
Ha most ő is összeszedi magát és intellektuálisan legyőzi Romney-t akkor lesz esélye. Ha megint úgy vitázik mint előzőleg akkor minden elveszett és győz Romney.
Nem vágom ezeket a közvélemény kutatási adatokat. Én egyszerűen azt láttam az egészben, hogy Biden megette reggelire Ryan-t.
Hat megtortent a nagy vita. Martha Raddatz nem remekelt mint moderator, az Obama iranti reszrehajlasa bearnyekolta a vitat. Egyszer sem utasitotta rendre Bident, aki allandoan felbeszakitotta Ryant, es ha nem beszelt kozbe, akkor a folytonos tulhangositott szinpadias rohogesevel zavarta a vitapartneret.
.
Ryan nem reagalt az ellenfele viselkedesere, higgadtan es kiegyensulyozottan kozolte a mondanivalojat.
.
Osszessegeben Biden ugy viselkedett, mint egy dirigalashoz szokott kommunista funkci a hatvanas evekbol.
.
Miutan mindket fel katolikus, Martha feltett egy beugrato kerdest a hitukrol, es Ryan beesett a csapdaba, mint legy a tejbe.
Kifejtette, hogy o ellenzi az abortuszt, kiveve olyan esetekben, ha a terhesseg nemi eroszak kovetkezmenye, csaladon beluli torvenytelen szexualis kapcsolat eredmenye, vagy ha a terhesseg az anya eletet veszelyezteti.
.
Szoval valasztani lehet az eroszakos negyevig semmittevo politikus, es a fiatal, ambiciozus papista elkotelezettsegu debutant kozott. Ne irigyeljetek az amerikaiakat.
Az első elemzői értékelések kiegyenlítettnek és élénknek tartották a vitát. Így vélekedett egyebek között a The Washington Post is, amely szerint az Obama vereségével végződő múlt heti elnökjelölti összecsapással ellentétben a csütörtök esti szópárbajnak nem volt egyértelmű győztese. Emiatt a Biden-Ryan párharc talán nem lesz érdemi hatással a közvélemény-kutatási összeredményekre, ami tovább fokozza a jövő keddre kitűzött második Obama-Romney tévévita jelentőségét.
Negyevvel ezelott Obamat, mint kurruoziumot valasztottak meg.
Az amerikai kormanyban csupan a Bio-Diszlet szerepet toltotte be az elmult 4evben!
Az usa tortenelmeben viszont egy ujfejezetet nyitott, mivel O lett amerika elso fekete boru presidentje!
Romney egy igazi tokos-amerikai benyomasat keltette!