Iszlámábád – Régen meghalt, mégis a vallási szélsőségesek dühének első számú célpontja hazájában Ábdusz Szálám, Pakisztán egyetlen Nobel-díjasa. Szálám úttörő munkája sokban hozzájárult ahhoz, hogy kollégái a múlt héten bejelenthessék a Higgs-bozon megtalálását. Noha az ő munkássága nélkül a bravúr nem sikerült volna, Szálám odahaza nemhogy nem hős, de még a tankönyvekből, tudományos munkákból is törlik a nevét.
.
Ha az irodalmi és békedíjakat nem számítjuk, az iszlám összesen két Nobel-díjas tudóst volt képes felvonultatni az elmúlt száz-egynéhány évben. Egyikük, az egyiptomi születésű Ahmed Zewail az Egyesült Államokban végezte munkásságát. A másikuk volt Szálám, aki a muzulmánok közül elsőként 1979-ben, két nyugati kollégájával megosztva vehette át a világ legrangosabb tudományos kitüntetését.
.
Szálám, aki a korai szakaszban a pakisztáni atomprogramot is irányította, az erőszakos térítést elvető ahmadíja szekta tagja volt. Az iszlámnak ezt az ágát nem csak a kormány üldözi ma Pakisztánban, de a Talibán terrorszervezet is, mivel eretnekségnek tartják.
.
A szektát 1889-ben a pandzsábi Kadianban alapította Mirza Ghulam Ahmad (1839-1908 k.), aki azt állította önmagáról, ő a mahd (a rejtőzködő utolsó imám), a keresztény Messiás, Krisna hindu isten megtestesülése, valamint Mohamed újbóli megjelenése. Tanításuk szerint Jézus csak színlelte a halált és a feltámadást, igazából Indiába menekült, és ott halt meg 120 évesen. Az alapító halála után a közösség Mavlavi Nuraddint választotta kalifának (utódnak). Amikor ő 1914-ben meghalt, az ahmadíja kettészakadt: az eredeti, kadiani csoport elismerte Ghulam Ahmadot prófétának, ezzel szemben az új, lahore-i közösség csupán reformernek tekintette.
.
A kadianiak főként Pakisztánban élnek szervezett közösségben. Buzgó misszionáriusok: Ahmad tanait hirdetik mint az egyetlen igaz iszlám hitet, amelynek Mohamed és Mirza Ghulam Ahmad a prófétája. A szekta ellen egyre nagyobb erővel lép fel az iszlám főárama, amely Pakisztánban igyekszik elnyomni a többi vallási kisebbséget is, legyen az síita muzulmán, keresztény vagy hindu.
.
.
A csodagyerek Szálám 1926-ban született az akkor még egységes Brit Indiában, a mai Pakisztán területén. 1979-ben a részecskefizikában kifejtett munkásságát jutalmazták a Nobel-díjjal; elmélete azzal foglalkozott, milyen alapvető erőktől függ a világegyetem dinamikája. 1996-ban hunyt el. Ő és az ugyancsak díjazott Steven Weinberg egymástól függetlenül jutottak arra a következtetésre, hogy léteznie kell annak a bizonyos szubatomi részecskének, amit ma Higgs-bozonnak vagy „istenrészecskének” nevezünk.
.
A fizikusok a múlt szerdán bizonyították be, hogy az elképzelés helyesnek bizonyult: a genfi Európai Nukleáris Kutatóintézetben (CERN) kísérleti úton igazolódott be a részecske létezése. Ez hatalmas elismerés a korukat évtizedekkel megelőző fizikusok, első helyen Szálám számára.
.
Ennek dacára szóba sem jöhet, hogy a tudósról utcát, kutató- vagy tanintézetet nevezzenek el. A tudós élete még 1974-ben drasztikus változáson ment át: ebben az évben ugyanis a pakisztáni parlament alkotmány-kiegészítésben mondta ki, hogy az ahmadíja hívei nem tekinthetők muzulmánoknak. Később előírták, hogy minden útlevél-igénylő írásban jelentse ki: Mirza Ghulam Ahmad, a vallásalapító csaló volt, követői pedig nem igazhitűek. Nem is adhatják ki magukat annak, imaházaikat nem nevezhetik mecsetnek, hittételeiket nyíltan nem terjeszthetik, és ha ezeket a rendelkezéseket megszegik, börtönnel vagy akár halállal büntetendők. Pakisztán ezzel gyakorlatilag hárommillió ahmaditát helyezett törvényen kívül.
.
Szálám, aki tanácsadóként fontos posztot töltött be a kormányban, az alkotmány-kiegészítés hatályba lépése után lemondott, és Európába menekült, mert odahaza nem tudta volna folytatni munkáját. Olaszországban telepedett le, ahol létrehozta az elméleti fizika egy olyan szellemi műhelyét, amely a harmadik világ mostoha sorsú fizikusainak megsegítését tűzte ki célul.
.
A Nobel-díj átvétele után Zia-ul Hak, az akkori pakisztáni katonai junta vezetője a legmagasabb polgári kitüntetésben részesítette, ez azonban inkább a külvilágnak szóló gesztus volt – Szálámot hazája soha nem rehabilitálta. Annál zajosabban ünnepelték őt az ősellenség Indiában.
.
Bár minden bizonnyal az ország, sőt az egész iszlám világ leghíresebb tudósáról van szó, Szálám neve csak ritkán fordult elő a pakisztáni sajtóban, sőt még a tudományos irodalomban is. A nemzeti hős szerepköre nem neki, hanem annak az A. Q. Khannak jutott, aki Szálám távozása után kulcsszerepet játszott a pakisztáni atombomba kifejlesztésében – később pedig abban is, hogy a nukleáris technológia Iránba, Észak-Koreába és Moamer Kadhafi Líbiájába is eljusson.
.
A Quaid-i-Azam Egyetemen Szálámot törlik a tananyagból, miután szélsőséges diákok zendüléssel fenyegetőztek, és az istenrészecske létezésének bebizonyítása, bár a tudományos világban nagy szenzáció, nem különösebb öröm az ahmadíja szekta tagjainak, akiket egymással versengve üldöz a terror és a központi hatalom. Ahmadi követői a legnagyobb vérveszteséget Lahore-ban szenvedték el két évvel ezelőtt, amikor tálib szélsőségesek rátámadtak egy imaházukra és nyolcvan hívőt megöltek. Most, hogy Szálám neve újra felbukkant a világsajtóban, valószínű, hogy az ahmaditáknak újabb támadásokkal kell számolniuk.
.
.
Ami az Oxfordban elhunyt tudóst illeti, földi maradványait annak idején hazavitették, és a sírkövére rávésették „Az első muzulmán Nobel-díjas” feliratot. Később a helyi hatóságok rendelkezése értelmében a „muzulmán” szót törölni kellett.
A második legnépesebb iszlám ország hagyja magát a náci eszmék martalékává válni. :((((((((((((((((((((((
Ezen sajnos nincs mit csodalkozni,azon lennek meglepve,ha a forditottja tortent volna meg,azaz elismerik a munkassagat.
Csak azt tudnam,hogy Kanadanak mi az erdeke,hogy egy pakisztani imadatban szenved……
Egyszer csak rájönnek a muzulmánok, hogy vallásuk szubjektív értékén (na és a kőolajon) túl semmivel se tudnak hozzájárulni az emberi civilizáció továbbfejlődéséhez, ha nem, menthetetlenül eltűnnek a történelem süllyesztőjébe, amiért nem hajlandóak változni. Mi, magyarok több Nobel-díjassal rendelkezünk, mint a muszlim-muzulmán világ negyede, és még ha ki is vesszük a képletből a zsidóságot, akkor is többet ér aprócska nemzetünk a drabális méretű, középkori szokásaik és megingathatatlan vallásuk börtönébe senyvedő millióknál.
Majd a fityisz-kdnp-jobbik bagázs felzárkóztat minket az iszlám világ csóró végére.
:((((((((((
Utólért bennünket Pakisztán! Mi is lezavartunk egy irodalmi Nobel- dijast.
Abdus Salam nagyon jo ember volt. Megcsinalta az ICTP-t, International Center for Theoretical Physics. Triesztben van, az adriai tenger partjan, fantasztikus kornyezetben. Az a filozofia hogy menjen oda a fejlodo orszag beli fizikus es vigyen haza amennyit bir. En 1986-ban voltam ott 3 honapig. Olyan konyvtara van amilyet azota sem lattam. Minden elkepzelheto folyoirat es kony meg volt. Minden sarkon xeroxok es arra biztattak hogy masoljunk le mindent amire szuksegunk van es vigyuk haza. Ez volt 86-ban amikor MO-on osztalyvezetoi engedely meg nehany oldal kvota kellet a xeroxhoz. Mindig vissza akartam menni az ICTP-be de idaig nem sikerult.
Es hetemte kb ketszer volt valami konferencia megnyito vagy zero buli. Abdus Salam mindenkivel beszelt es mindenkit biztatott. Szoval nagy ember volt, nagy hazafi es igazi mozlim. A fizikaban O vezette be a lokalis mertekelmelet fogalmat, ami a modern fizika alapja.
Animebj: “Mi, magyarok több Nobel-díjassal rendelkezünk, mint a muszlim-muzulmán világ negyede, és még ha ki is vesszük a képletből a zsidóságot, akkor is többet ér aprócska nemzetünk a drabális méretű, középkori szokásaik és megingathatatlan vallásuk börtönébe senyvedő millióknál.”
Ha kiveszed (hogyan?) a képletből a zsidóságot (középkori szokásaid és megingathatatlan vallásod börtönében senyvedve), akkor aprócskának ugyan aprócska maradsz (mint “nemzeted”), de hogy senkinél-semminél többet nem érsz, az is biztos. Kérkedsz a sok “Nobel-díjasunkkal”? Te, aki kiveszed közülük a zsidókat, például Kertész Imrét? Te, aki csak ezzel tudsz hozzájárulni a “többet éréshez”?
Ha jól megnézitek a sírkövet, lehet látni a helyet, ahonnan lecsiszolták a “muzulmán” szót… döbbenet…
Rfarkas:
…
A felháborodás jogos, de csak azért különböztettem meg a magyar zsidót a nem-zsidó magyartól, mert előbbi csoport kulturális hagyományaiban mindig is élt a szellemi munka, a műveltség és a tudás tisztelete. (Persze hozzá kell tenni, a királyi M.o. idején a nyugati illetve a keresztényi sugallatra bevezetett diszkriminatív törvények, mint például a föld- és bányabirtoklás megtiltása miatt amúgy jelentősen csökkent a potenciális munkalehetőségek számukra). Ha egy nemzet annak kisebbségét ilyen korlátok közé szorítja, saját túlélése érdekében meg kell találnia a fennmaradó lehetőségeket, és ha ez még kötődik is szokásaihoz is, már könnyebbé válhat élete. Nem véletlenül jönnek a nácik a számarányokkal, pedig ha tudnák, hogy ez az állapot pontosan az antiszemitizmus, és nem a képzeletbeli összeesküvések nyomán jött létre, biztosan nagy érvágás lenne egész ideológiájuk számára, bár kétséges, hogy ép elme hiányában kitudnák ezt következtetni.
…
Egyszer hallottam valakitől, a zsidó szülő tényleges befektetést lát gyermekébe, tudja, hogy szülői támogatása, jó tanitatása és úgy általában a normális nevelés neki és a társadalom számára is kifizetődő, szemben az átlag magyar felfogással, ami nemhogy inspirálná, hanem szinte egyenesen bünteti azt, aki kiakar kerülni a többség által belekényszerített önsajnáló, pesszimista és gyakran gyűlölködően irigy közegből. Ezért fog “pozitív” irigység el a zsidóság miatt, hiszen hiába is szörnyen viszontagságos történelmük, megtalálták a módját annak, hogy nemcsak vergődjenek az évszázadokban (mint a cigányság), hanem igazán fontos társadalmi elemei legyenek Európának.