Washington – Száz éve halt meg Wilbur Wright, az első ember, aki – Orville testvére társaságában – a világon először emelkedett motoros repülőgéppel a levegőbe. Halálát nem légi baleset, tífusz okozta, 1912. május 30-án.
,
A Wright családban öt gyermek nevelkedett, Wilbur 1867. április 16-án született. Apjuk egy protestáns egyház püspöke volt, így Wilbur és nála négy évvel fiatalabb öccse, Orville is az elképzelhető legerényesebb életet élte: soha nem ittak, nem dohányoztak, boltjukban is mindig kifogástalan öltönyt viseltek. A középiskolát ugyan elvégezték, de diplomát egyikük sem szerzett. Orville csak végigbukdácsolt tanulmányain, Wilbur azonban a Yale egyetemre készült, de egy hokimeccs közben elvesztette első fogait, és a baleset után letett a továbbtanulásról.
.
A gyakorlatias testvérek előbb nyomdát, majd kerékpár-javító műhelyt nyitottak, így kihasználhatták műszaki érzéküket. Hobbijuk a biciklizés és a siklórepülés volt, így figyelemmel követték a siklóernyővel a levegőbe emelkedő német Otto Lilienthal pályafutását, aki 1896-ban egy baleset áldozata lett.
.
Maguk is kísérletezni kezdtek, de amerikai módon: akár Edison, a formális képzést invencióval és fáradhatatlan próbálkozással pótolták. A világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben gépmodelleket, különböző szárnyalakokat teszteltek. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawk városkába költöztek, ahol a világ és a versenytársak szemétől távol, de kiváló szélviszonyok között próbálhatták ki szerkezeteiket. Siklórepülőjük 1902 végén már kiválóan engedelmeskedett, és megdöntötte az addigi 200 méteres távolsági rekordot is.
.
1903-ra készült el a Wright Fyler, amelyet már motor és légcsavar hajtott. A kétfedelű, faszerkezetű és impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A gép dülöngélő mozgását az alsó szárnysíkban igen kényelmetlen helyzetben, hason fekvő pilóta irányította, részben a szárnyak előtt elhelyezett vízszintes vezérsík, azaz a magassági kormány mozgatásával, részben testsúlyának áthelyezésével. Ezzel azonban nem csak a gép súlypontját változtatta meg, hanem egy kötélzet segítségével deformálta, „megcsavarta” a szárnyakat, ami lényegében azonos volt a mai csűrőlapos megoldással. Az általuk konstruált 12 lóerős, négyhengeres-négyütemű motor akkoriban lepkesúlyúnak számított, mert egy lóerőre alig három kilogramm tömeg esett, a szintén általuk tervezett két fa légcsavart biciklilánc hajtotta.
.
A Flyer először 1903. december 17-én, 10 óra 35 perckor emelkedett a levegőbe a Kitty Hawk melletti Kill Devil Hillsnél. Aznap mindketten kétszer rajtoltak el: az első repülést Orville hajtotta végre, az utolsót Wilbur – de ez volt az első alkalom, amikor valóban irányítani tudták a gépet. Az emberiség történetében új fejezetet nyitó eseménynek alig öt szemtanúja volt és a sajtó teljes közönye övezte. Még 1905-ben is csak azért említette a tekintélyes Scientific American, hogy kacsának nevezhesse, és feltette a kérdést: Csalók vagy repülők? A New York Herald azt írta: „A Wright testvérek repültek, vagy nem repültek; van gépük vagy nincs gépük; repülnek vagy hazudnak. Repülni nehéz, azt állítani, hogy repültünk, könnyű.” Holott ekkor a Wright-testvérek a megrongálódott Flyer utódán (amely ma a washingtoni repülési-űrkutatási múzeumban látható) már több mint félórát maradtak a levegőben és 40 kilométert tudtak megtenni.
.
A feltalálók 1906-ban (immár szabadalom birtokában) léptek a nyilvánosság elé. Hamar hírességgé váltak, főként azután, hogy távolsági és magassági rekordokat állítottak fel, légi bukfenccel ejtették ámulatba a közönséget, Wilbur, aki már két órát is egyfolytában a lebegőben tartózkodott, még utasokat is vitt sétarepülésre. Találmányuk eladása azonban nehezebbnek bizonyult, mint kifejlesztése, a csűrőlapok miatt jogi vitába keveredtek. A jogi hercehurca végül győzelmükkel ért véget, de nimbuszukból sokat vesztettek.
.
A testvérek egyike sem nősült meg, Wilbur tréfásan azt mondogatta, nincs ideje feleségre és repülésre is. Őt 1912. május 30-án. alig 45 évesen vitte el a tífusz. Orville szerencsésebb volt: megélte, hogy szobrot állítsanak neki, mielőtt 1948. január 30-án elhunyt.
Isten nyugosztalja őket, és elismerésem az akkor hősies cselekedeteik miatt, mert egy olyan géppel igazi hősiesség volt repülni, köszönet nekik érte.
Na ebben sem mi magyarok voltunk az elsők. Persze lehet hogy többen úgy tudják közülünk. Ahogy a rádiót is csak Popov találta fel Marconi-ról csak a rendszerváltás után lehetett hallani. (Pedig mind a kettő dolgozott rajta egymástól függetlenül)
Két ember, aki maga sem tudta, hogy munkássága milyen alaposan megváltoztatja a világot.
Az első repülőgép pilóta Otto Lilienthal volt, 116 évvel ezelőtt halt repülőhalált (Ő volt az első halálos repülőbaleset első és egyetlen áldozata is, szóval abszolút elsősége vitathatatlan). Bár nem motoros géppel repült, de a vitorlázógépeket is pilóta vezeti. Sőt, a rossz nyelvek szerint igazából csak ők repülnek. Egészen pontosan ők ésszel repülnek, míg a motoros pilóták benzinnel (de ez csak egy régi repülős poén akart lenni). Szóval csak azt akartam mondani, hogy kicsit megtévesztő a cikk címe. Egyéb bajom nincsen. De érdekességként megemlítem még, hogy május 21-én volt Endresz György magyar óceánrepülő halálának 80. évfordulója. A Bodmér és Bicske közötti emlékműnél elszomorítóan kevesen jelentek meg a megemlékezésen.